Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-26 / 30. szám

1914 Juli us 26

Béke»

S

gára erőltetnie Kedves, eleven, vidám megjelenésében mindig gyönyörködünk, bármit játszik. Békefi (Gábor) ügyesen forgolódott és szépen énekelt. A humoros részét a darabnak Heltai Jenő (Ponty tanár) Solymossy (Lencsés rikkancs), Virágháiyné (Pontyné) képviselték pompás humorral. Krisztin kovich (Piki gróf) jól adta a bohémtipust. A kisebb szerepek kreálói közül ki kell emelni Mihót akinek egy énekszámát meg is ujrázták, Pécskai Vilmost (Blätterbauer kávés) és Varga Simont (Regenbogen hordár).

Vasárnap este azonos szereposztásban

Nemtudomka

operettet ismételték meg. — Julius 20-án, hétfőn,

Nirschy Emília

valamint Br a da Kde és Nádassy Ferenc ballett-es- téje zajlott le. Üdítő művészet volt a ballet e néma estéje, a melyen csupán a zene és a folyton megismétlődő és szűnni nem akaró taps-orkán képviselte a hangot és zajt. Ez az est különben mintegy pendantja volt a feledhetlen szép Erkel-koncertnek, amelyet az opera zenekara és énekművészei tartottak három év előtt városunkban, amelyben a ballen csupán megfelelő színpad miatt nem működhetett közre. Közönségünk lelkesedéssel nézte Nirschy Emíliának és partnereinek a tánc minden magasabb fortélyát és szédületes nehézségeit is légies köny- nyünek feltüntető művészetét, szemkápráztatóan csodás technikáját és utolérhetetlenül gyönyörű plasztikáját. Ez a lelkesedése a minden táncprodukció után felharsanó tapsviharban jutott kifejezésre s abban, hogy az egyes balletek után igen sokszor szóllitották a lámpák elé Nirschy Emiliát, kit nemcsak mint a legszebb tánc-produkciók művésznőjét, hanem mint a Leányálmok, a Nirschy-Gavotte és a csintalan Pierrett fényes tehetségű szerzőjét is ünnepelték. Bőven kijutott a tapsból' a másik két vendégnek: a boszorkányos ügyességű Bradának és a bohókás Nádassynak is A Baba cimü piéce meg egy valóságos kis poetikus néma színdarab volt, a legélvezetesebb előadásban. — Közben B. Baróthy, Krisztinkovich és Simító Gizi előadták Wilde Oszkárnak a „Firenzei tragédia“ c egy felvo- násos darabját. Simkó Gizi (Simone felesége) komoly felfogással, Krisztinkovich (Bárdi herceg) tehetségesen adta szerepét. A fősuly azonban B. Baróthyra esett (Simone kereskedő), aki szerepét befejezett művészettel adta, mint az alkotó, ki művét taláu első sorban a saját gyönyörűségére készítette. Komoly művészettel, tehetséggel, szorgalmasan kidolgozott játékkal lehet csak olyan biztos fellépést és tudást produkálni, mint a milyet Ba- róthytól ez este láttunk s csak e qualitások tették lehetővé azt az uralkodást, a melyet tőle szerepének minden nüancában tapasztaltunk. A közönség zsúfolásig megtöltötte a színkört és egy feledhetlen szép művészi est feledhetlen emlékét vitte magával

Julius 21-én, kedden este az eredetileg kitűzött Nemtudomka helyett ismételten a

Szentivánéji álom

c. vígjáték került színre avval a különbséggel, hogy ezúttal, nem úgy mint először : zongora, hanem a honvédzenekar szolgáltatta a zenét. Az előadás ezúttal is kiváló volt.

Julius 22-én, szerdán a

Mandarint

adták. Angol szerzők kiváló darabja, melyet a fővárosi színpaddal hűségesen versenyző, sőt részben felülmúló gyönyörű előadásban láttunk. A főszere- repet (Wu mandarin) A/mássy Endre adta. A kínait jellemző monoton fellépést, agyafúrtságot, eszességet, alku nélküli kíméletlenséget maszkban, játékmodorban olyan tökéletességgel játszotta meg Al- mássy, a mit az ő megszokott művészetétől sem mert a közönség remélni s a mely az Almássyval szemben felfokozott igények mellett is igazán teljes gyönyörűséget okozott. • G'ómöry Vilma (Gregoryné) elegáns alakján kivül az ez este különösen és kiválóan életteljes játékával nagyban fokozta a siker jeléül feltűnő visszafojtott izgalmát a közönségnek, mellyel a darab fejleményeit kisérte. E két szereplő jórészt csendes és csak kis részben drámailag zajos játékában szinte éreztük, mint telik meg a darab levegője villamossággal, hogy azután a rettentő feszültség ereje a kifejlődésben ezt vagy azt lesújtsa. Baróthy (Gregory) a nyers angol mérges szerepében, Simkó Gizi (Nang Ping) a madarin leányának megjelenítésében és Csiky Holman szerepében kitünően alakítottak. Krisztinkovich (Bazil) drámai feladatát rátermettséggel oldotta meg. Tallián Anna (Lan Lang) kicsiny néma szerepében is feltűnt kiválóságával. Pálma Tusi (Hilda), Mihó (titkár), Erdélyi Sándor (Murray), valamint a többiek is sikerültén játszottak.

Julius 23-án, csütörtökön, a

Mandarint

ismételték meg azonosan nagy sikerrel.

Pénteken este

A hercegkisasszony

cimü operettet újították fel. A szinlap tévesen újdonságnak jelezte, pedig két év előtt már előadták a színkörben, de akkor nagyon volt még miben válogatni a közönségnek és A hercegkisasszony csekély tetszést aratott. De változtak az idők. Az uj operettek olyan tartalmatlanok, zenéjük jó részben olyan silány, hogy a színház kénytelen elővenni azokat a darabokat, amiket a közönség már egyszer hűvösen fogadott Es a legérdekesebb, hogy a közönség lejebb szállította igényeit és most szi- vesen látja azt az operettet, amelyet régebben rossznak tartott és amelynél az uj operettek még rosz- szabbak. Ebből magyarázható, hogy A hercegkisasszony reprizét elég szívesen fogadta a kevés számú közönség. Igaz, hogy ebben Lehár csinos muzsikáján kivül főrésze a szereplőknek volt Hilbert Janka (Photini), aki a címszerepet játszotta, meleg és nagy sikert aratott. Kellemes, erős csengésű hangja, precíz éneke mindvégig gyönyörűséggel töltötte el a hallgatóságot. Balázs Bálint Hadzsi Sztavrosz nehéz kettős szerepében szépen megállotta helyét. Fárasztó énekszámai, nagy áriái élénk tetszést váltottak ki. Békefi a tőle megszokott készséggel és énektudással juttatta érvényre képességeit. Déry Rózsi pedig, aki Mary-Ann szerepében pompás alakítást nyújtott, lelke volt a darabnak, életet, szint, jókedvet vitt a színpadra és talentumát bőkezűen ragyogtatta. Hozzájárultak a sikerhez Heltai, Solymossy, Miklóssy Margit, Edvi Illés Márta, Sümegi és Záborszky Mariska. Utóbbinak szép tánca keltett tetszést.

Heti műsor.

Vasárnap Kovács Hanna jutalomjátékául Eisler nagysikerű pompás operettje A nevető férj kerül bemutatóra a címszerepben Heltai Jenővel. Tekintettel a saison rövidségére, ez a szép zenéjü operett csak egyszer kerülhet színre. A női főszerepet Kovács Hanna játsza. Ez a széphangu fiatal színésznő, aki már több Ízben adta tanujelét fejlődő tehetségének, ez estén különösen hálás szerepben igyekszik a közönség szeretetét kiérdemelni. A címszerepben Heltai Jenő nyújt művészi alakítást, már az ő kedvéért is érdemes megnézni az operettet.

Hétfőn Földes Imre szenzációs és izgalmakban gazdag színműve igij kerül színre. Földes jól megconcipiált katonadrámája talán sohasem volt aktuálisabb, mint ma. Emeli a darab érdekességét Erkel Béla fellépte, aki a darab legnagyobb férfiszerepét, a föltalálót játsza, aki csak nemrég osztatlan sikert aratott a „Bent az erdőn“ dráma főszerepének férfias alakításáért. Ez előadásban az egész drámai személyzet játszik, élén Gömöri,Simkó, Körmendi, Csiky, Baróti, Krisztinkovich és Sümegivel. Gömöri Vilma, aki a tábornok lányát játsza ez estén, ismét szép tehetségének megfelelő drámai szerephez jutott. A szerelméért mindent feláldozó nő hatalmas jellemábrázolását mutatja be Gömöri erős drámai tehetségének gazdag skálájával. Rendkívül nehéz feladat elé állította az iro Barótit, aki egy nyomorék tüdővészes ember fárasztó szerepét adja. Baróti már több ízben beigazolta, hogy egyike a legkiválóbb jellemábrázolóknak, de amit ebben az alakításában bemutat, egy ember félelmetes haláltusáját, az a realizmus színpadi művészetének egyik legragyogóbb diadala. Hálás és rokonszenves szerepet játszik Körmendi Kálmán, ki egy katonatiszt megkapó ábrázolásában lep meg bennünket. Az 1913, mely a Magyar Színházban került bemutatóra, évadja legnagyobb sikerű újdonságaként szerepel. Eleitől végig leköti hallgatóit és mindvégig fokozza a cselekmény érdekes fejlődését.

Kedden Hilbert Janka jutalomjátékául színre kerül Millöcker örökbecsű klasszikus operettje a Koldusdiák. Sem a szerző, sem a műve nem szorul reklámra. A jó öreg Koldusdiák, mely diadallal bejárta az egész világot, melynek csodaszép áriái ma ebben az operette-vérszegény időnkben talán még szebben, még kellemesebben hangzanak, mint annak idején, ma már teljesen az újdonság varázsával hat. Ha még hozzátesszük, Hogy Hilbert Janka, társulatunk bájoshangu énekesnőjének jutalomjátéka lesz, azt hisszük egy telt színház kellemes estéjének nézünk elébe. Hilbert Jankának ez az első jutalomjátéka, mert hisz alig pár hónapja, hogy a zeneakadémiát elvégezte és rögtön színpadra lépett. Közönségünk, melynek Hilbert Janka már is dédelgetett kedvence, ki annyi estén szép csengő tiszta hangjával, kellemes megjelenésével és biztos énektudásával szórakoztatott bennünket, megragadja az alkalmat, hogy tüntessen kedvence jutalomjátékán. Hilbert ez estén Laurát énekli, egyikét a legszebb és legnehezebb énekpartiknak. Az igazgatóság Millöcker klasszikus operettjét elsőrangú kiosztásban és nagy kiállítással hozza szinre. — Békefi Lajos színtársulatunk széphangu tenoristája énekli a címszerepet, mely Békefinek egyik legkiválóbb szerepe. A főbb szerepeket a jutalmazandón

kivül Déry Rózsi, Miklóssy M., Edvi Illés M., Hellai

J., Balázs, Solymossi, Mihó játszák. A két koldusdiák pompás együttesében Békefi és Balázs szavatolnak a művészi sikerért. Az elszegényedett grófi família Miklóssy a nagyzoló mama, Hilbert a fen- héjázó grófkisasszony és a mindig jókedvű Déry, aki Bronislavában a mindig éhes leányzó kabinet- alakításában mulattat. A komikusok: Heltai, Solymossi, Mihó hálásnál-hálásabb szerepeikben gondoskodnak a közönség tartós jókedvéről. Heltai Oliendorf ezredese egyike a legművészibb alakításoknak, melyeket eddigelé Heltai mestertől láttunk. Solymossi egy részeges börtönőr komikus figurájában kacagtat, mig Mihó Laci a zenegróf grotesk mókáival biztosítja a jókedvet. Az operettet Müller karnagy nagy ambícióval tanította be, mely kétségkívül egy nagyon élvezetes estéről biztosit bennünket már előre is.

Szerdán Az ezüstpille énekes bohózat kerül bemutatásra először Gábor Andor kacagtató darabja, amely egy mulatságos történetet visz színpadra, a Vigszinház ezidei évadjának legvonzóbb műsordarabja volt. Gábor Andor jóismerőse közönségünknek, melyet már közel tiz esztendeje mulattat kabarédarabjaival. Újabban még erőséletü társadalmi cikkekkel is, melyekben kemény igazságokat mond bizonyos fölényes kedélyességgel. Mai színpadi' műve átdolgozás, melyben egy bolondos német bohózatot ültetett át magyarra, olyan zseni- álitással, hogy ember legyen — aki ha a szinlap nem figyelmezteti — észre tudja venni, hogy nem magyar talajból nőtt ki ez az énekes játék, melyhez Szirmai Albert irt kedves szép muzsikát. — A lumpoló nóta, melyet Heltai Jenő énekel a második felvonás végén Szirmai A. egyik legsikerültebb kompozíciója. Igazi budapesti magyar népdal. — Aminthogy egyik legszebb száma a darabnak, melyet Balázs énekel Kovács Hannával, melynek refrénje (Csillagom ma sokkal szebb vagy mint a milyen tegnap voltál) csakhamar általános népszerűségnek fog örvendezni. A kitűnő kacagtató ujdon-» ság főszerepeit Heltai, Miklóssi, Solymossi, Kovács H., Pálma T. Baróti, Virágháti, Tallián A., Mihó, Balázs és Kohári játszák. Rendkívül hálás szerepe van Heltainak, egy pipogya férj komikus szerepében. Miklósi mint csecsemővédő asszonyság csillogtatja humorát. Pompás figura Solymossi, ki Hel- taival egy tréfás kettőst ad elő, amelynek refrénje a darab cselekményét parodizálja Két raffinállt bakfis jóizü szerepében Kovács Hanna és Pálma Tusit látjuk. Mihó László egy félénk asszirologus groteszk szerepében kacagtat. Különösen egy kup- léja, mely arról énekel; milyen más világ volt a régi Babilóniában. Virágháti egy honatya karrika-' túrájában rendkívül mulatságos. Balázs egy fiskális jóizü szerepében -egyúttal az újdonság legszebb számait énekli. Maga az ezüst pille egy táncosnő, akivel egy vidám gyárosnak volt réges-régen egy kis nyári kalandja a fővárosban. Ez az egy ezüst pille röpköd végig a három felvonáson és ettől van mindenki megriadva, ebből származnak a legképtelenebb mulatságos,{kacagtató helyzetek, melyek egész estén át derűs hangulatban tartják a közönséget.

Csütörtökön. Tündérlaki lányok. Heltai Jenő nagy sikert aratott kitűnő darabja kerül először szinre A Vígszínház ez idei évadjának legnagyobb sikere kétségkívül Heltai nevéhez fűződik. Régen nem volt magyar szerzőnek olyan egyöntetű általános őszinte nagy sikere, mint Heltainak a legújabb darabjával. A szerző ügyes kézzel és rendkívüli megfigyeléssel nyúlt bele a mai modern romlott Budapest társadalmába. Egy darab élet az, a mit Heltai feltár, a mindennapi élet forgatagából egy epizód, melyet megelevenült és az ő geniálitá- sának ragyogó sziporkázó szellemének derűjével vonja be. A darab főszereplője Szóhner Olga és azt hisszük ezzel már is biztosítottuk az előadás sikerét. Ha hozzátesszük még, hogy partnere Almássy Endre lesz, színtársulatunk müvészlelkü igazgatója, akkor már előre örvendhetünk egy kitünően sikerült szép előadás művészi sikerének. A kitűnő újdonság főszerepeit fentnevezetteken kivül még Pálma T, Simkó G., Tallián A., Csáder I., Miklóssy M.t Krisztinkovich J., Körmendi K. játsszák. Rendkívül hálás szerepe van Pálma Tusinak, a ki legifjabb Tündérlaki lányt játsza. Pálma Tusi ez estén újból befogja igazolni, hogy bár még fiatal színésznő, de már is a legszebb reményekre jogosító nagy tehetség bontja szárnyait benne. Kitűnő szerepe van Körmendi Kálmánnak ,egy tornatanár grotesk szerepében. Már rég nem láttunk ilyen jóizü tartalmas és mindvégig mulatságos alakítást mint Körmendié. Almássy bárója művészi kabinetalakitás. Mig Krisztinkovich egy fiatal poéta szerepében tud lekötni.

Penteken kerül szinre másodszor lündérlakt lányok ezúttal Almássy Endre igazgató jutalomjátékául és egyúttal bucsufellépteül is.

Szombaton Az idei évad legnagyobb slagerje a Szibill kerül szinre először. Jakobi Viktor, a Leányvásár geniális szerzője még szebbet még tartalmas- sabbat alkotott a Szibillel, mint összes eddigi ope-