Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-19 / 29. szám
1914 julius 19 Békés T Simkó Gizi és Baróti együttese elismert, nagy művészt is próbára tett volna, hogy föléjük tudjon emelkedni Az előadás közönsége, hiven a tradíciókhoz, ezúttal is meglehetősen tartózkodó volt tapsok dolgában, s csak felvonások végén adott valamelyes kifejezést magas tetszésének Pedig a szereplők jobb sorsra hivatott ambíciója, fáradozása, igazán reászolgált volna sokkal több lelkesedésre, fokozottabb tapsra és melegebb ovációra. A pénteki előadásról elmondottakon felül, ennyivel tartoztunk az igazságnak ! Heti műsor. Hétfőn bérletszünetben 25 százalékkal felemelt helyárakkal Nirschy Emilia, a m. kir. operaház prímaballerinájának fellépte. Nirschy Emilia Brada és Nádassy solotáncosok szintén a m. kir. operaház tagjainak kíséretében lép fel nálunk és saját szerzeményű balletjeleneteinek keretében szenzációs pás de troi-it fogja bemutatni, melyekkel Londonban és Párisban olyan rendkívüli sikereket ért el. — A „Leányálmok“ és a „Csintalan Pierette“ varázslatos táncprodukciókra ad alkalmat, mig a „Baba“ című piecében inkább színészi kvalitásait mutatja be. — Gazdag műsorának, mely az egész estét betölti, kiváló száma a Nirschy-Gavotte, melyet korhű jelmezekben lejtenek. A tüneményes táncprodukciók megkapó szépségeit kétségtelen nagyban fogja emelni az, hogy a Nirschy táncestélyen a kiállítás mindvégig korhű, amennyiben az összes jelmezek Kéméndy mester a m. kir. operaház technikai főfelügyelő tervei szerint készültek az operaház műhelyeiben. Az est végleges műsora következő: l.sz. Leányálmok Tündöklő ballet-jelenet prológussal. Irta és koreográfiáját Verdi és Chopin zenéjére szerzetté: Nirschy Emilia. 2. sz. Nirschy-Gavotte. Zenéjét irta Nell Morét, betanította Nirschy Emilia. 3. sz A firenzei tragédia, dráma 1 felvonásban. Irta: Wilde Oszkár, előadja: a színtársulat személyzete. 4 sz. A baba. Szenzációs ballett-piece, zenéjét irta: Delibes Leo. Koreográfiáját szerzetté; Guerra Miklós a m. kir. operaház balletmestere. 5. sz. Orsó tánc, táncolja: Nádassy Ferenc. 6 sz. A csintalan Pierettd, komikus ballet. Irta és betanította: Nirschy Emilia, zenéjét irta: Ch. de Béreot. Világhírű szólók. Közönségünk, amely eddig az operaházban gyönyörködhetett Nirschy táncművészeiében, emlékezni fog, hogy műsora felejthetetlen szép, nagyszerűen megkapó művészi táncokat, tánckölteményeket produkál. Nirschy valósággal művésznője a táncnak és csodás szemkápráztató technikájával valósággal extázisba hozza közönségét. Kedden Huszka Jenő bájos zenéjü operettje a Nemtudomka kerül színre bérletben a címszerepben Hilbert Jankával, mig a többi főszerepeket csak úgy, mint a bemutatón, Déry, Miklóssy, Edvi I. M., Heltai, Solymossy, Balázs, Békefi, Sümegi, Mihó és Virágháti játszák. Szerdán az idei évad szenzációs sikerű újdonsága A mandarin kerül színre először. A Magyar Színház e nagysikerű darabja, mely több mint 100 előadást ért, Londonból került hozzánk, hol három éven át megszakítás nélkül Mr. Wu c. alatt aratott egyfolytában sikereket. A mandarin nemcsak a modern színjátszás bázisán épült, de a mai kor irodalmának a realizmus emlőin nevelt színjátszásnak megfelelően akar közvetlen hatással leigázni. A mandarin szerzői Harry Vernon és Haron Owen, darabjukban egy uj problémát iparkodtak felvetni a becsület fogalmáról és ezt egy exotikus miliővel próbálják érdekesebbé tenni. Rendkívül hatásos jelenetek egymást érik A mandarin érdekfeszitő előadásában a közönség egész este lebilincselve az. izgató cselekmény hatása alatt lélekzetfojtva lesi annak megrendítő kibontakozását. A címszerepet Almássy Endre játsza, színtársulatunk ambiciózus igazgatója. Az ő művészete nem szorult dicséretre; önmagát dicséri. Sok estén, sok és különféle szerepben láttuk már Almássyt, de amit A mandarin Mr. Wu-jában produkál, az a legtökéletesebb művészet a modern realisztikus színművészet diadala. Már csak ő miatta is érdemes megnézni ez előadást. Hálás jó szerepe van még Gömöry Vilmának, aki ez estén egy egész uj szerepkörben fog bemutatkozni. A fia sorsáért szenvedő és aggódó anya fájdalmát csodás művészettel adja vissza Gömöry Vilma. Jó szerepe van még Barótinak, aki a hajóstársaság főnökét adja és Krisztinkovich a kettőjük gyermeke, aki Mr. Wu leányát elcsábítja (Simkó Gizi). Tallián Anna egy néma chinai leány kicsiny, de megrázó szerepében, mind együttvéve és külön- külön a legnagyobb ambícióval készülnek hatásos szerepeikre, hogy ezt a rendkívüli nagy sikerű újdonságot nálunk is sikerre vigyék. Az utolsó évek színpadi irodalmát tekintve, bátran mondhatjuk, hogy érdekesebb darab alig került színpadra, mint A mandarin, mely iránt már is rendkívüli érdeklődés mutatkozik. Csütörtökön másodszor kerül színre bérletben A mandarin a címszerepben Almássy Endrével. Pénteken Lehár világhírű operettje a Herceg- kisasszony kerül színre uj betanulással. Lehár ez egyetlen operettje, mely arról nevezetes, hogy á m. kir. Operaházban került bemutatásra, ez eléggé garancia, hogy itt nem egy közönséges átlag operettel, hanem egy magasabb zenei stilu, komolyabb munkával állunk szemben. A címszerepet Hilbert Janka énekli. Az operett sikeréért az egész énekes személyzet száll síkra, élén Déry Rózsival, aki ez estén újból beigazolja, hogy nemcsak kiváló táncos-szubrett, hanem elsőrangú ének- müvésznő is, aki Lehár mester szebbnél-szebb operaszerü áriáit játszi könnyűséggel és zenei biztonsággal interpretálja. Nehéz feladata van Balázsnak, aki Hadzsi Stavron kettes szerepét játsza. Ez a bár rendkívül hálás szerep nem mindennapi feladatot ró az előadó színészre, amennyiben hol Parnesé hercegét, hol Hadzsi Stavront a haramia vezért kell alakítani énekben és szövegben egyaránt. Békefi, aki egy amerikai hajóskapitányt játszik, Hilberttel együtt az operett legszebb áriáit éneklik és Lehár mester két kézzel szórta csodás tehetségének szebbnél-szebb melódiáit. A humort Heltai, Solymosi és Miklósi M. képviselik. Heltai egy vén palikár kacagtató szerepében, mint mindig mulattató, úgyszintén felesége Miklóssy, aki egy öreg dajka grotesk szerepében, mig Solymosi egy botanikus mulatságos alakításában kacagtat. Sümegi egy pipogya rendőrfőnököt játszik találóan, mig Edvi I. Márta egy elkényeztetett angol miss hóbortos allűrjeivel nevettet. A Hercegkisasszony csodás zenéje és mulatságos szövege, valamint a kitűnő elsőrendű kiosztás egyaránt sikert biztosítanak az előadásnak. Lear király Szombaton Csiky László jutalomjátéka és búcsúja a szinpadiól. Ez alkalommal Shakespeare örökbecsű megrázó classikus tragédiája a Leár király kerül színre a címszerepben Csiky Lászlóval. Csiky László, aki egy dicsőségesen megfutott pálya 34 éves küzdelme után a jól megérdemelt nyugdíjba megy, Gyulán vesz búcsút a színpadtól, művészi pályájától, mely peki az egész világot jelenté. Csiky László, mint elismert Shakespeare színész, méltóbban nem búcsúzhatott volna a színpadtól, mint, hogy Leár királyban lépjen fel utoljára, abban a szerepben, melynek sikerében gazdag pályájának legnagyobb diadalát aratta. Ez előadás iránt országszerte megnyilvánuló érdeklődés mutatkozik. Már is bejelentették eljövetelüket első sorban az Országos Színészed felügyelő, képviselve lesz az országos szinész-egye- sület, a fővárosi és vidéki színházak. Természetesen első sorban a helybeli színtársulat élén Almássy Endre igazgatóval óhajtja az előadó kiváló művészt egy nagyobb, fényesebb keretben elbucsuztatni, és hogy a közönség, melynek mindenkor kedvence volt Csiky László, szintén résztvehessen az ünnepélyes aktusnál, az egész ünneplés a nyílt színpadon a közönség előtt fog lefolyni. Ez előadásban a kiváló művész iránt érzett collegális tiszteletből az egész színtársulat részt vesz kisebb-nagyobb szerepben. A főbb szerepeket Gömöri, Simkó, Szohner, Körmendi, Erkel, Baróti, Heltai, Krisztinkovich, Mihó, Virágháti játszák. Tekintettel a rendkívüli érdeklődésre, mely ez előadás iránt mutatkozik, az igazgatóság az előadást hérletszünetben tűzte ki. Reméljük, hogy müpártoló, szinházbajáró közönségünk, melynek régi kedvence már Csiky László, ez estén tömeges megjelenésével tüntet, zajos ovációkba részesíti a távozó művészt. Vasárnap A nevelő férj. Eysler neve mindig garancia egy operett címlapján. A nevető férj (Der lachende Ehemann) mely 2 év óta a Johan Strauss- Szinházban uralja a műsort, a legbájosabb operettek egyike Zenéje könnyed fülbemászó, dallamos, szövege decens, mulattató. A nevető férj címszereplője egy meggazdagodott művajgyáros, aki egy előkelő úri lányt vesz feleségül. Már Heltai művészetéért is érdemes megnézni ezt a kitűnő operettet. A főszerepeket ez érdekes újdonságban Heltain kivül Déry Rózsi, Kovács Hanna, Solymossy, Miklóssy, Békefi, Sümegi, Szebenyi, Kohári és Mihó játszák. A II. felvonás érdekessége az uj „Tangó“, melyet Déry és Solymossy adnak elő. Csiky-bankett Lear király előadása után, Csiky László tiszteletére a Komló éttermében társas vacsora lesz. Felhívjuk városunk műpártoló és színészetért lelkesedő közönségünket minél nagyobb számban szíveskedjenek a társasvacsorán részt- venni, hogy eme tényével a színpadról távozó művész iránti szeretetét és nagyrabecsülését megnyilatkoztassa. Egy teríték ára bor nélkül 3 korona. Jelentkezéseket elfogad a Komló vendéglő tulajdonosa és Szabó Károly színházi titkár. Színészet Orosházán. Tegnap este kezdte meg Manházy Miklós kecskeméti színtársulata Orosházán a 6 hétre terjedő sziniszezont. A színtársulat névsora a következő: M. Turchányi Olga primadonna, Kovács Lulu szende, Szalóki Dezsőné énekes komika, Yig Margit énekes naiva, Uray Blanka énekesnő, Fodor Szeréna anyasziuésznő, Lukács Sári táncos szubrette, Balázs Rózsi énekesnő, Harsányi Margit hősnő, Bán Tivadar komikus, Bihari László jellem- szinész, Jávor Ervin drámai apa és jellemszinész, Szalóky Dezső buffó, Justh Gyula siheder, Szilágyi Ernő hősszerelmes, Mariházy Miklós szalon bonvi- vant, Matolcsy Béla baritonista, Nyáray Lajos kedélyes apa, Feleky Gábor buffó komikus, Rédey Frigyes segépszinész, Ross Jenő énekes naturburs. A karszemélyzet 20, a zenekar 18 tagból áll Palotay Antal karmester vezetése alatt. Irodalom. A „Magyar Figyelő“ most megjelent julius 1-i számának élén találjuk Mezei Ernő cikkét Bartha Miklós szobráról, mely kétségkívül általános feltűnést fog kelteni. Az ősz 48-as publicista szigorú, de szines képet rajzolt Barta Miklósról és fejtegetései alkalmasak arra, hogy a legkülönbözőbb gondolatokat és érzéseket váltsák ki különböző pártokból. A közgazdaság reformjával foglalkozik Hunyár Algernon »Az uj vármegyét« cimü cikkében, amelyben a kitűnő közgazdasági iró markáns érvekkel cáfolja az uj javaslatok támadóit. Aktuális kérdéseink között különös figyelemre tarhat számot Lábán Antal dr. történeti cikke. »Deák Ferenc a pánszlávizmusról 1843-ban«, amelyből kitűnik, hogy a kiegyezés megteremtője 70 esztendővel ezelőtt világosan látta mostani fejlődésünk irányát. A szláv kérdések komplexumából Bonkáló Sándor kitűnő fiatal szláv tudósunk nagy értékű részleteket közöl »Néhány szó az orosz-lengyelekről« cimen, mint első részleteit azon helyszíni benyomásoknak, emeiyeket szláv tanulmányutján nyert. Kádár Gusztáv a bankbukásokról értekezik és ezzel a legaktuálisabb problémához nyúl hozzá. A szépirodalmi részben találjuk egy kitűnő fiatal írónknak: Újhelyi Nándornak »Tabán« cimü regényének első fejezetét, mely regény Budapest egy tűnőiéiben levő városrészének és furcsa életének plasztikus millióját rajzolja. A gazdag Feljegyzések és Külföldi szemle egészíti ki a szám érdekes és változatos tartalmát. A Magyar Figyelő előfizetési ára egész évre 24 korona. Kiadóhivatal VI., Andrássy-ut 16. A Hét. Kiss József kitűnő hetilapjának legfrissebb száma is rendkívül érdekes és változatos tartalommal jelent meg; c:kkeit Lövik Károly, Lyn- keusz, Lengyel Ernő és Gábor Andor Írták, novelláját Barta Lajos. Az Irodalom rovatban Révész Béla uj könyvéről számol be a kritika, az Innen-Onnan« és «Toll és Tőr« apróságai a hét kisebb-nagyobb eseményeinek finom reflekszei. A mostani számmal kezdődik Jakob Wassermann históriai elbeszélésének (»A Nap fia«) közlése. A Hét huszonöt esztendő minden viharos forrongásában is megteendő minden viharos forrongásában is megmaradt 'annak, ami az első órában volt, a modern magyar olvasóközönség lapjának, a modern magyar kulturtörekvéseknek pártatlan irányítójának ; cikkeit a magyar publicisztika legoriginálisabb erői Írják, regényei, novellái: irodalmi események, irodalmi és művészeti rovatai, politikai karcolatai: csillogó tükrei egész szelemi életünknek. A Hét előfizetési ára félévre tiz korona; megrendelhető A Hét kiadóhivatalában : Népszinház- utca 22., mutatványszám ingyen. 1 Automobilok | i keveset használtak eladók. Magyarorszá- § gon legnagyobb választékban 150—200 I darabig állandóan rendelkezésre áll, fnva- I rozásra, városi és tara-használatra, nyitott | és csukott autók, valamint antobnszok és 1 tehcr-automobilok minden célra, mindenféle gyártmányú legutolsó typusokból állandó kiállítás 1000 koronától feljebb | minden árban. Keveset használt gnmmik és felszerelések. 1 Budapest, VI., Liszt Ferenc-tér 3. sz. Telefon 149-62. Fekete Sándor. 234 10—24
