Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-21 / 25. szám
1914 junius 21. Békés 5 ICíslcLóI Két szobás lakás mellékhelyiségekkel f. évi julius hó l-töí kiadó. Értekezni lehet 325 Dobay-utca 5/b. szám alatt. i—i Színészet. Az elmúlt hét a Virányi Sándor művészetének jegyében folyt le. Kedves ismerősünk ő, akit örömmel láttunk viszont s körünkben való megjelenése bizonyítja, hogy a maga részéről szintén jólesően gondol vissza azokra a diadalokra, melyeket színházunkban aratott Volt olyan szerepe, a melyben közönségünk külömbnek tartotta egyik ország-hires pesti kollegájánál. A két Virányi-estén zsúfolt ház volt, bár az „Utolsó csók“ a mi kényes Ízlésű közönségünknek nagy csalódást hozott. A többi estéken sem lehet panaszunk a látogatottság ellen. A „Katonadolog“ bármennyire könnyű fajsúlyú operett volt is, a látványosságánál fogva vonzott. Ellenben — sajnos — bármilyen kitűnő operett a „Boszorkányvár“, előadását kevesen nézték végig. .Azonban a „Hónapos szoba“ énekes vígjátékon nagyot mulattunk. Pénteken nem voltak sokan, pedig Durand és Durand kitűnő estét szerzett hallgatóinak. * Junius 13-án, szombaton a Katonadolog uj operettet láttuk. A darab Kinában játszik és főjellemvonása a látványosság, amely a színjátékra uniformizáló hatással van. Erről tehát alig beszélhetünk. Az azonban bizonyos, hogy a színek pazar változata vonult el előttünk és a szórakoztató mozgalmasság élvezetével néztük végig az előadást, mely a társulat jórészét foglalkoztatta. Heltai (Fu- csufu) olyan pompás maszkban játszott, hogy nem lehetett volna megismerni. Úgy ő, mint Solymossi (néptanító) jóízű derültséget keltettek és abban is tartottak mindvégig bennünket. Utóbbi előnyére fejlődik és azzal, hogy mókáiban bizonyos határt tart a múlthoz képest; népszerűségét kezdi kiterjeszteni a közönség több igénnyel biró részére is. Sümegi (őrnagy) jól játszott és énekelt, bár kissé fiatalnak tűnt fel ahoz, hogy a Balázs (zászlós) apja lehessen. Balázs különben szintén szépen érvényesítette érces baritonját. Hilbert Janka (Nakinak) remekelt énekszámaival. Különösen a madárdal trilláit produkálta bámulatos tökéletességgel. Gyönyörű, tisztán csengő szopránjának terjedelme, hajlékonysága és biztossága valóban művészi élvezetet nyújt. Déry Rózsi életteljes játéka 'és éneke (kínai ifjú) most is végtelen kedvesen egészítette ki az előadás egészét. Miklóssy Margit (Ping-Pong) eleven ügyessége nélkül hiányos lett volna az a megelégedett érzés, mellyel az előadásról távozott a közönség Kovács Hanna jellegzetesen alakította s játszotta a pesti színésznőt, Mihó és Virágháti (kutyamosók) a többiekkel együtt mindent megtettek ami a sikerhez szükséges volt. Junius 14-, 15-én, vasárnap és hétfőn szintén a Katonadolog operettet adták. Jun. 16-án, szerdán a Bpszorkányvár operett volt műsoron. Ez estén találkoztunk először Békefivel (Józsi csordás). Mint régi jó ismerősét üdvözölte a közönség és sokszor megtapsolta a játékáért és szép énekéért. Balázs (Andris bojtár) kitűnő alakítást nyújtott. Egész este jóizü derültségben tartotta közönségét kedvesen eleven, és ügyes játékával. Déry Rózsi (Verus) pompásan játszott tűzről pattant és mindig friss temperamentumával. Kalára nénit hasonlóképen igen jól adta rutinos elevenségével Miklóssy Margit. Hilbert Janka (Cor- .aile énekesnő) amikor énekel, akkor nagyszerűt produkál, amikor játszik, akkor diszkréten alakit, úgy, miként ez este. Heltai (gróf Kányavári) és Solymossi (Lamotte udvarmester) népszerűsége és képessége mindig megteszi a hatást a közönségre, mely most is hálásan mulatott minden mozdulatu- tukon. Erdélyi (Mihály) a kisebb szerepét stílszerűen játszotta meg Kovács Hannával (Marcsa) együtt. Általában minden szereplő jól megállotta a helyét. Junius 17-én, szerdán játszott először Virányi Sándor „Az utolsó csók“-ban Nagy Jánost adta, a „Hónapos szoba“ vígjátékban pedig Dán Gyulát. Ez utóbbi szerep tágabb teret engedett az ő egyéni tulajdonságainak érvényesítésére, egyébként mindkét szerepben Virányi volt ő, aki talán a „Lakájodban volt legnagyobb, de minden szerepben egyike legelső művészeinknek és méltán, mert nincs olyan pillanat, amelyet felhasználatlanul hagyna, be ne töltene örökös és nyugtalanul eleven, de a legkisebb porcikájában is a pillanatnyi helyzetnek megfelelő játékával. Az érdeklődést egy pillanatra lankadni nem hagyó alakítása, ha ezer meg ezer apró mozdulat és tekintetből is rakódik össze mozaiksze- rüen, mégis egy bizonyos typust és pedig a szerepének tökéletesen megfelelő typust domborítja ki s összhatásában ezt örökiti meg az eleven játéka ezer ragyogó színében. Ezt láttuk mostani szereplésében is. Az utolsó csők vígjátékban kitűnő partnere volt B. Barótliy (herceg), aki nagy drámai tehetségének egész jellemző erejével adta szerepét. Szohner Olga (Klára) a mindig elegáns, a mindig discrét művésznő az ő tartalmas játékával gyönyörűséget szerzett hallgatóinak. Körmendi Kálmán (a báró) egy rendkívül hasznos és értékes tagja szinmüvészetünknek. Társalgó szerepeit olyan eleven és kitűnő humorral adja, hogy mindig örömmel látják, ahányszor megjelenik a színpadon. Mihó (Bobby), Szebem Margit (Zizi) s valamennyien a többiek is jelesül játszottak. Csütörtökön Farkas Imrének A hónapos szoba énekes vigjátékát láttuk. Virányi második szereplése a legkitűnőbb előadás keretében töftént meg. Valamennyi szereplő excellált. Szohner Olga (Magda) gyönyörű szép s pompás félrelépő asszony volt. Nem kitörőén szenvedélyes, de úgy, ahogyan ő játszotta, közelebb állott az igazsághoz, Körmendi (Bodor Péter) olyan rutinos mozgékonysággal és eleven humorral alakított, hogy egyik főerőssége volt az előadásnak. Intelligens, mozgalmas, ügyes játéka most a jó keretben még hatásosabban nyilvánult, mint máskor. Mihó (Csóthy Pál) eredeti modorában állandó derűt idézett elő minden jelenésében. Sajátos, egyéni komikuma, naiv szerepei, komolykodó csendes, de végtelenül mulattató humora minden előadásnál, amelyben szerepel, kedves eleme a jól eltöltött estnek, dalián Anna (Klári) naiv szerepét nemcsak kedvesen, de ügyes művészettel játszotta meg. Az volt, aminek lennie kellett, egy bájos kis libácska, annak minden pompás tulajdonságának pompásan történt alakításával. Miklóssy Margit (Havranekné) őserejü játékos kedve nélkül hiányos lett volna a kitűnő előadás. Solymossi óriási sikert aratott a dalárdájával, maszkjával, megjelenésével, kitűnő komikumával. Számtalanszor megujrázták az ő és dalárdájának jelenéseit, amelyek kitörő hahotát keltettek és a jó mulatás egyik nagyszerű tényezője volt. Heltai (lohn) kitűnő alakítással, valamint Krisz- tmkovich (államtitkár) kis szerepében is jó játékkal munkálták a kiváló előadás sikerét. Junius 19-én, pénteken Durand és Durand bohózatot láttuk. A darab is kitűnő régi francia vígjáték, előadása is mesteri volt Körmendi (a fűszeres) excellált. Kimeríthetetlen mozgékonysággal adta szerepét, a komikus helyzeteket — egyiket a másik után — gyors iramban jelenítette meg, folytonos tetszést és zajos derültséget keltve, olyan temperamentummal játszott, hogy egy Ízben nyílt színen, játékközben viharos tapsra ragadta a közönséget. Körmendinek ez igazán diadalmas estéje volt. Heltaiért szintén lelkesedett a közönség, mert roppant kedvesen és elevenen adta a földbirtokos apóst. Az ő jelenéseit és mozdulatait szintén állandóan és kitartóan pompás derültség kisérte. Solymossi mint Javanau aratott sikert sok kacaj és taps kisérte- tében. Krisztuikovich ügyesen, Gömóti Vilma (Paqu rete) szépen és előkelőén. Simkó Gizi (Louise) igen ügyesen, Pálma Tusi (Irma), Miklóssy Margit (De la Hantourelle), Virágliáti (törvsz. szolga) helyesen és jól játszottak. Csak a diszletezés ezúttal igen gyenge volta rontotta a hatást. Heti műsor. Hétfőn lámlásszék io. sz. cimü bohózat kerül szinre másodszor. Az igazgatóság engedett több oldalról jött felszólításnak és újból műsorra tűzte ezt a kitűnő mulattató énekes bohózatot, mely bemutatója alkalmával olyan rendkívüli tetszést aratott. Ez a pompás énekes bohózat, melynek előadását a közönség végigkacagta, hétfőn kerül szinre, a főszerepeket csak úgy, mint eddig: Tallián Anna, Miklóssy M., Kovács H, Heltai, Solymosi, Balázs, Sümegi játszák. Kedden az idei évad egyik szenzációs újdonsága kerül bemutatóra. A Vígszínház nagysikerű újdonsága: Mérföldkövek. A szerző érdekes probléma elé állítja hallgatóit. Három kornak három generáció feljődését és haladását, és élénk színekkel, csodás megértéssel rajzolva századjának embereit és azok körét. A konzervatív dogmák felfogásának örökös harcát a modern eszmékkel és azok diadalával. Az angol szerző nem könnyű feladat elé állította színészeit, de ha felette nehéz és egyszersmind rendkívül hálás szerepekhez is juttatta előadóit, akik mindenütt, hol ez a rendkívüli hatásos szinmü eddig csak szinre került, a legnagyobb sikerre vitték a darabot. Nálunk a Vígszínházban volt bemutatója és az utóbbi 10 év alatt alig volt előadásnak olyan osztatlan igaz, őszinte nagy sikere, mint a Mérföldköveknek, mely állandó müsordarabja volt a színháznak és tekintve a Vígszínház változó műsorát, több mint 70 előadást ért. Almássy igazgató nagy gonddal, elsőrendű kiosztásban és kitűnő előadásban mutatja be nálunk ez újdonságot, mely kétségkívül az idei évad egyik kiemelkedő művészi eseményét képezi. Az est sikeréért a drámai együttes egész elsőrendű személyzete lép a sorompóba. Rendkívüli művészi alakítást mutat Gömöri Vilma ez estén egy uj zsánerű szerepében. Egy vén kisasszony csodás alakításában. Már az ő kedvéért is érdemes a darabot megnézni. Hálás jó szerepe van még Körmendi K., B. Baróthy J, Tallián A, Krisz- tinkovich, Sümegi és Mihó Lászlónak, akik egytől- egyig a legnagyobb ambícióval készülnek hálás feladatuk helyes megoldásához. Ez előadásra külön is felhívjuk a közönség figyelmét. Szerdán és Csütörtökön Herczeg Ferenc legújabb darabját az Ezredes-1 mutatja be a színtársulat. Herczeg F. neve már magában elég biztositéka a sikernek. Az ő hatalmas egyénisége, irói geniálitása, szellemes ötletessége végighúzódik darabja minden során és szintén prägnansan rá van ütve Herczeg irói nagyságának bélyege Herczeg egyik regényét „Huszti Huszt“-ot dolgozta át szin-' padra. Aki a regényt ismeri és annak pompás alakjait, melyek valóban a színpadon érvényesülnek legjobban, láthatja mily szerencsés kézzel dolgozta át Herceg regényét színpadra. Kitűnő szerepek, mesés fordulatok, csodás ötletek adják az est sikerét. A címszerepben Körmendi Kálmán jutott rendkívüli hálás jó szerephez. Az ő kiforrott művészete és alakitótehetsége ez estén egyik legszebb feladatához jutott. Egy bájos csavargót mutat be nekünk, egy szeretetreméltó csirkefogót, aki ép egyéni kedvességének varázsával leigázza és behálózza az embereket. Baróthy egy kapzsi pénzeszsák szerepéből csinál karakterisztikus figurát. Pompás alak a mindig kacagtató Solymossi, a főcsavargó társa, aki mint annak inasa szerepel egy groteszk figura, melynek jöttén-mentén felharsan a kacagás. A főszerepeket játszák még Gömöri, Pálma (két léha bankárkisasszony), Heltai, Sümegi egy léha férj karrikaturájával kelt derültséget, úgyszintén a mindig jóizü Mihó, aki egy konzul hálás szerepét játsza. Tekintettel a rendkívüli sikerre, melyet Herczeg mulattató vigjátéka elért, az igazgatóság két estére tűzte ki e nagysikerű újdonságot. Pénteken bérletszünetben Müvészestet rendez az igazgatóság, melyben a színtársulat összes elsőrendű tagjai fellépnek és egy-egy ének-tánc számmal vagy szavalattal tehetségük legjavát adják. Ennek keretében két egyfelvonásos kerül szinre. Két ellentétes válfaju darab, de mindakettő irodalmi értékű és e mellett rendkívüli, színpadi hatású. Az egyik a hMon-martrei cimü egyfelvonásos operett, mely a Murger „Bohémjai“ után készült. Ebben Heltai rendezésével a színtársulat énekes gárdája vesz részt élén: Hilbert Janka, Balázs, Sümegi, Heltai, Tallián Anna és Miklóssy Margit Egy kedves bájos apróság, csupa dallam és emellett mulattató mindvégig. A másik Wilde Oszkár világhírű egyfelvonásos remeke a »Firenzei tragédia« az iro- dalmilag is kitünően képzett Baróti átdolgozásában és művészi rendezésében. Az idegrázó tragédiában, mely a maga klasszikus nagy stílusával úgy ragyog fel a színpad sötétjében, mint valami rejtett tüzü drágakő. Ez előadásban B Baróti Józsefnek nyílik ismét alkalma jellemábrázoló virtuozitásának csillogtatására. A női szerepet Simko Gizi, mig a herceget Krisztinkovich játsza. A müvészest műsorán találjuk Déri Rózsit, egy pompás ének- és tánc-számmal, úgyszintén a bájos hangú Hiibertet, továbbá Sümegit, Balázst, Kovács H., Tallián A., Miklósy M., Mihó Lászlót (eredeti magyar nótáival) és Solymosit, aki énekel, táncol, játszik, zongorázik és maga-magát kiséri. Kétszeres érdeklődéssel várjuk a pénteki müvészestét, melyben egy estét betöltő keretben az egész színtársulat művészi személyzetét élvezhetjük.
