Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-08 / 6. szám

tt

IS <- k i» s

1914 február 8

A gyulai ipartestület elöljárósága f. hó 2-án délelőtt Dobay Ferenc ipartestületi elnök elnöklete mellett az Iparos-otthon helyiségében ülést tartott, melynek több fontosabb tárgya mellett az alelnökök választása is a napirend tárgyát képezte. Megválasztattak titkos szavazás utján Kalocsa István és Néven István előljárósági tagok, kik az előlegezett bizalmat hálásan megköszönve, Ígéretet tettek, hogy uj állásukkal járó kötelességüknek minden tekintetben a legjobb tudásuk szerint igyekeznek megfelelni. Az előterjesztések során határozatba hozatott egy öttagú bizottság kiküldetése az irodai helyiség, berendezés, ügyvitel, költségvetés előkészítésére. Végül az elöljáróság elhatározta, hogy Gyepes Gergely ipartestületi jegyzőt más ipartestületek ügyvitelének tannlmányozására kiküldi.

A községi vadászati jog bérbeadása, valamint a haszonbéri összeg mikénti felhasználásáról a törvényhatósági bizottság az alispán előterjesztésére nemrégen vármegyei szabályrendeletet alkotott, a mely ellen kétrendbeli felebbezés adatott be. A belügyminiszter a szabályrendeletet felülvizsgálván arra nézve egy lényeges és több lényegtelen észrevételt tett. Lényeges kifogása van a belügyminiszternek a szabályrendelet azon intézkedése ellen, mely szerint kimondatott, hogyha a vadászati bérösszegnek felosztását a birtokosok záros határidő alatt nem kérték, az esetben a haszonbér községi célokra fordítandó. Ezen rendelkezést a miniszter a fennálló törvénnyel nem látja összhangzásban állónak, mert a törvény szerint a vadászati bérösszeg a tulajdonosokat birtokaránylag illeti s azoktól csak akkor vonható el, ha a felosztás aránya nem állapítható meg. Ezzel szemben a szabályrendelet a bérösszeg szétosztását — záros határidő alatt teendő bejelentéstől teszi függővé s a szabályrendelet szövegezéséből az állapítható meg, hogyha a bejelentést a tulajdonosok közül csak egy is elmulasztja, akkor az egész haszonrész a községet illeti. Nem fogadja el a mi niszter azt sem, hogy a haszonbér 10% a községet illesse. A többi észrevételek csak lényegtelen jelentőségűek. A szabályrendeletnek 20 §-ból álló egyéb intézkedésoi ellen semmiféle észrevételt nem tett a miniszter.

A pereszugi halászati társulat feloszlása A

pereszugi halászati társulat, tekintettel arra, hogy a kötelékébe tartozó peresi holtkörösmeder lecsapolva nagyobb haszonnal értékesíthető, mintha halászati célokra használtatik, kimondotta felosztását. A földmi velésög-yi miniszter a társulat határozatát feloldotta ugyan, de kimondotta, hogy az esetre, ha a lecsapolás megtörténik, az esetben a feloszlás önmagától bekövetkezik. Nevezett társulat a miniszter döntése alapján megkereste az ivánfenéki társulatot, hogy a szóban levő holtkörösmeder vizkiüritését rendelje el. A társulat azonban az érvényben álló zsilipkezelési szabályzatára tekintettel a kérelem teljesítését megtagadta és felhívta a pereszugi halászati társulatot, hogy hatóságilag mentesse fel az ivánfenéki társulatot a mindenkori halászati vizszin fenntartásának kötelezettsége alól. Most azután nevezett halászati társulat befolyamodik a vármegye alispánjához aziránt, hogy az ivánfenéki ármente- sitő társulat zsilipkezelési szabályrendelete oly irányban módosíttassák, hogy abból mindazon rendelkezések töröltessenek, amelyek a halászati vizszin fenntartására vonatkoznak.

Legelő bérbeadás. Gyula város tulajdonát képező kispili legelő a megtartott árverésen 3001 kor. évi bérért Klemm Adám eleki lakosnak 6 évre, a szentbenedeki nagymajori legelő az eddigi bérlőnek, K. Schriffert Józsefnek 3 évre, évi 6010 koronáért adatott bérbe. Utóbbi legelő azelőtt 5000 koronáért volt bérbe adva.

H e I i piac.

Gyula, február hó 6.

A budapesti gabonatőzsdén állandóan szilárd az irányzat, a búza ára a hét folyamán 20—30 fillérrel emelkedett.

Heti piacunkon

kevés kínálat mellett eladatott

Búza .

. 21 —

22-80

Árpa .

. 14 20

14 60

Zab

. 1240

12 80

Tengeri

. 12 40

12 60

Kultúra

és tudomány

A Franklin-Társulat kiadása.

A „Kultúra és Tudomány“ vállalat a nagy magyar olvasóközönséget akarja szolgálni. Tetszetős köteteit felajánlja mindazoknak, kik a mindennapi élet zsibbasztó fáradalmai után a nagy eszmék és eszmények világában keresnek üdülést és uj erőt.

Kötetei mindenkor igaz mesterek müvei. Irodalmi alakjukban kifogástalanok. Tanításukban érdekesek és értékesek. Nem felületesek, de mégis népszerűek Aktuálisok, de mégis állandó becsüek. A haladás zászlaját lobogtatják, de tisztelnek minden igaz meggyőződést.

Hogy mikép és minő eszközökkel kivan a „Kultúra és Tudomány“ dolgozni, arra a legrészletesebb programúinál is jobban tájékoztat az eddig megjelent könyvek fölsorolása. 213 4—*

Eddig; megjelent:

1. Széchenyi eszmevilága.

Ara kötve 1 K 60 f

2. A szikratávíró.

Ara kötve I K 20 f

3-4. A természettudomány fejlődésének története.

Ára a két kötetnek kötve 2 H 40 f

5. Kant-Breviarium.

Ara kötve I K <10 f

6. Az emberiség jövője

Ára kötve I K 20 f

7 A vagyon tudománya.

Ára kötve 2 K

8. A szociológia vázlata.

Ára kötve K 1 ttO f

Kapható :

Dobay János könyvárusnál, Gyula.

Irodalom.

Hegedűs Gyula könyve.

Irta: Bródy Sándor.

Egyszer, amikor Hegedűs Gyula a tükör előtt ült és becsületes arcát festékkel becstelenné alakította át, öltözőjében megállottám háta mögött és igy szóltam hozzá :

— Hogy állód a festéket, nekem rosszul esik, hogy festened kell magadat.

— Hát még nekem. Irtózatos. Nem is cselekszem, hacsak okvetlen nem muszáj. Minden magam átalakításánál a megaláztatás érzése fog el és szeretnék menekülni a pályámtól, amit különben imádok. Talán nem vágj ok irigy természet, rátok írókra valósággal irigykedem. Ültök egy asztalnál, ott, ahol akarjátok : kávéháziján, irószobaban, redakcióbán, otthon és egy kis favesszővel, krajcáros tollal telepingáljátok, telekiabáljatok, telejátszátok az egész világot. Nem kell, hogy testeteket a vásárra vigyétek, profanáljátok, hogy ostoba és féríiatlan pofát fessetek magatoknak, amikor végre is nem vagytok az. — Majd ha mégegyszer szülétek, én is író leszek.

— Nem kell addig várnod. Hagyd itt ezt a tükröt, gyere öcsém hozzánk katonának !

— Majd ha nyugdíjba megyek, pajtás, akkor mind csak irok, irok, eleszem a kenyereteket.

— Úgy tudom, eddig is vétettél ellenünk. Én magam is vagy hasz cikkedet olvastam. Novellát,

képet, kritikát, emlékezést. Nem maradnál kenyér nélkül, ha dicsőséges pályádat egyszerre abban hagynád.

— No, egyelőre erről nem lehet szó. Ebben az esztendőben van épen huszonöt esztendeje, hogy színész lettem.

— Magyarország, sőt a világ egyik legelső színésze. Talán csak nem vagy elégedetlen azzal, ami lettél ?

— Elégedetlen nem vagyok, de tudod-e, hogy ezt az első jubileumot azzal volna gusztusom, hogy megüljem, ha . . . ha . . .

—■ Látom már miről van szó, hova akarsz kilyukadni. Mint iró kívánsz megjelenni a huszonöt éves határnál. Ünnepi toasztok, elérzékenyülés, bankettek helyett Írásban elszámolni arról, ami nagyszerű, változatos, mégis tiszta pályádon veled és körülötted történt. Nincs egyszerűbb, mint összeszedni már megjelent cikkeidet, mulatságos és kedves genre- képeidet, művészi anekdotáidat: újakat írni hozzá, frissen és egybegyűjtve kiadni. Megtisztelnéd vele a mi mesterségünket és nem árulnád el a magadét. A nagypuplikum pedig örülne neki.

— Már meg is történt. A könyv kiszedve, csaknem készen, nézd a revízióját.

Hegedűs Gyula a tükörfiókból kivette első könyvének, a »Komédiá«-nak revízióját.

— Nézz be — most nekem be kell mennem a színpadra, egy vidám vén hülyét kell játszani három felvonáson keresztül. A publikum folyton kacag, én belül véres könnyeket sírok.

— No azért a dolog mégse olyan fájdalmas.

— Végeredményében elviselhető. De itt a könyvem,^ szépen feküdj le ide az öltözőben és olvasd el a »Komádiác-t Itt a lábadnál a vadászkutyám, annak majd megmondom, hogy vigyázzon rád, hogy el ne engedjen, fogja meg a frakk-seszlidet, ha időnek előtte menni akarnál.

— Engem bizony nem kellett őrizni, leheve- redtem a nagy tükör alá, elolvastam egy dicsőséges és színes élet művészi tükröződését. Pompás kis könyv ez a Hegedűs Gyula kis könyve, nem alkalmi és semmiképen sem dilettáns munka, öröme és gyönyörűsége lesz benne minden magyar olvasónak.

A Magyar Figyelő most megjelent számának gazdag tartalmából kiemeljük Feleky László cikkét Kossuth Lajos nemzetiségi politikájáról, amely kimutatja, hogy Kossuth minő messzemenő engedményeket akart a nemzetiségeknek tenni. Adorján Andor „Tavaszvásár a Balkánon“ címen a Balkán aktuális problémáit tárgyalja. Tonelli Sándor a Schleswig-Holsteini háború 50 éves évfordulójáról emlékezik meg. Nagyon érdekes Lóczy Lajos cikke „A földrajz középiskoláinkban“, amely a középiskolai reformhoz ad szempontokat Divald Kornél ingó műemlékeinkről, Móricz Miklós a német birodalmi adóreformról irt tartalmas cikket A szépirodalmi részben Krúdy Gyulának bájos novelláját olvassuk „Egy régi uraság pesti utazása“ címen, mig Gesztesi Gyula Montalambert és Apponyi Zsófia levelezéséről közöl figyelemreméltó részleteket,’ gazdag „Feljegyzések“ rovat egészíti ki a tartalmas számot. A Magyar Figyelő szerkesztősége és kiadóhivatala Bpest, VI., Andrássy-ut

16. Előfizetési ár egész évre 24, félévre 12, negyedévre 6 korona.

„Jardin d’Hiver“ (Télikert) ez a cime egy pompás táncalbumnak, mely 80 oldal terjedelemben magában foglalja mindazon uj és divatos táncokat zongora letétben, melyekot bálon, jouron és társas összejöveteleken ma mindenki táncolni látni és hallani akar. Van ebben a táncalbumban 14 tangó, a javából, továbbá több ragtime, one step, two step, macsics, van benne még egy pár igen szép boslon, polka fr., polka mazurka, keringő és induló. A tangó és macsics táncnak részletes leirása, mely szerint azt ennek alapján bárki megtanulhatja. Szóval egy tökéletes uj és ügyes tánealbum 26 jó táncdarabbal A Bárd Ferenc és Testvére jóhirü budapesti zenemükereskedő cég kiadása, ahonnan azt mindenki, ha 3 koronát beküld, megkaphatja A megrendelő semmi esetre sem jöhet majd zavarba, ha egy rögtönzött táncmulatság adódik, mert táncra való muzsikáról ez esetben éppen elég lesz kéznél a Jardin d’Hiver táncalbum