Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-21 / 25. szám
4 Békés 1914 junius 21. A haragos szomszédok. Dobozon már régóta perlekedett egymással két szomszéd Barabás Sándor és Zs. Szabó Mihály. Barabásnak szerdán délután átrepült egy csirkéje Szabó udvarára. Szabó, a csirke átrepülését már régen leste, előre elkészült arra, hogy az átrepült csirkét bosszúból agyonveri. Szerdán végre is hajtotta tervét Szabó. Ezt azonban észrevette Barabás s nyomban felkapott egy kemény karót, átment a haragos szomszéd udvarára, ott Szabót úgy fejen csapta, hogy az eszméletét vesztve, összerogyott. Azonnal dr. Godán Ferenc orvost hívták a helyszínre, aki megvizsgálta Szabót és koponyatörést konstatált, mely 14 napon túl fog gyógyulni A sérült Szabó gyógyulása után Barabás ellen a feljesentést bizonyára megteszi. Artézi kút Békésen. Évek hosszú sora óta több ízben neki-neki fogtak Békésen egy-egy ártézi kút fúrásának, azonban minden eredmény nélkül. Hiábavaló munkának bizonyult minden fáradság és költség, egyik sikertelenség a másikat követte. Utóbb már vállalkozó sem akadt aki átalányösszegben vállalkozott volna kútfúrásra s igy a község kénytelen volt méterszámra fogadni kútfúrót. Úgy volt, hogy e legújabb kísérlet is csak kísérlet marad. Hatodfél- száz méterre lehaladtak már a fúrással s csak nem találtak alkalmas vízre, mig f. hó 11-éu 582 méternyire a föld alatt gazdag víztartalmú szemcsés homokrétegre akadtak. Előbb 20, majd 60 liter viz szökött föl percenként, melyet megfelelő munka után 100 literre is fel lehet vinni. Nagy az öröm Békésen, amit fokoz még az is, hogy a 32° Celsius hő- tartalmu vízzel erős kénszagu földgáz is jön a földből, mely meggyujtva vörös lánggal ég. Az a terv, hogy a fölösleges ártézi vizet fürdő céljára, a földgázát pedig világításra fogja a község fölhasználni. Tüzek. Békésen az utóbbi időben úgyszólván nap, mint nap fordul elő egy-egy tüzeset. Az elmúlt héten három helyen is fordult elő tűz. 10-én este 11 órakor László Izidor kenyérsütődéje gyuladt ki s égett le teljesen. Akkor éjjel egy órakor Szekeres János földmives háza gyuladt* ki ismeretlen okból s lett a tűz martalékává az egész épület. Másnap Földest István nádas háza égett le. A vizsgálat megállapította, hogy a tüzesetek valószínűleg gyújtogatásból származtak, miért is a csendőrség a gyújtogatok kipuhatolása iránt minden intézkedést megtett. Az okos Karcsi. Nagybácsi: (álmából felébredve) Ejnye Karcsi, mi jut eszedbe »ZacherlinU a fülembe szórni ? Karcsi: Apa azt mondta, hogy a nagynéni bolhát eresztett a füledbe. Családirtás. A háziasszonynak nagy örömére fog szolgálni az a hír, hogy a fővárosban próbák folytak különböző szerekkel a poloskák kiirtására. Beigazolódott, hogy a »Löcherer Cimexin« nemcsak a poloskákat, de ezek petéit is teljesen kiirtja. — Mindenütt használható, nem piszkit, szaga nincsen, sőt nyáron eltett szőrmeárukat is megóvja a molykártól. Beszerezhető: Nagy Jenő gyógyszertárában, Kardos drogériában és a készítőnél »Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán.« 107 12—35 A békéscsabai heiypénzdijszabás tárgyában alkotott községi szabályrendeletet, a kereskedelmi miniszter, minthogy a szabályrendelet a miniszter által tett kifogások értelmében átdolgoztatott, jóváhagyta. Elvi döntés kövezeti vámügyben. Adott esetben felmerült az a kérdés, hogy a termelő által a kincstár részére beváltás végett beszállított nyers dohány állami javat képez-e, amely esetben a szállítmány a törvény értelmében kövezetvámmentességet élvez. A közigazgatási bíróság a kérdést igenlő értelemben döntötte el, minélfogva a kereskedelmi miniszter az összes vámtulajdonosokat értesítette erről, abból a célból, hogy a dohányszállitmányokat a jövőben kövezeti vámmal ne róvják meg. A vármegye közúti alapjának 1911—12, évi zárószámadását a kereskedelmi miniszter jóváhagyván, annak eredményeképen a vármegyei közúti alap tiszta cselekvő vagyonát az 1912. év végén 6.4.94.24.5 korona 07 fillérben állapította meg. Községi távbeszélő. Békés község képviselőtestülete legutóbb kimondotta, hogy a községi hivatalokba bevezetteti a telefont és pedig az iktató szobában egy központi és kapcsoló főállomást létesít, mig a főjegyzői, a katonaügyi, számügyi, jegyzői, a mérnöki és rendőrbiztosi hivatali helyiségekben házi telefont vezet be és annak költségeit és pedig a főállomás 550 korona létesítési költségét valamint a felsorolt öt mellékállomás évi 120 korona előfizetési diját az 1915. évi költségvetésbe veszi fel. A telefon létesítés már a f. évre volt tervbe véve, azonban a szükséges költségek, dacára, hogy volt erre képviselőtestületi határozat, az 1914. évi költségvetésből, azért maradtak ki, mert a község a m. évben 32000 mig a f. évben 60446 korona kataszteri költséggel van terhelve, ezért tehát a nélkülözhető kiadást igénylő munkálatok végrehajtását egy évre elodázta. Ragadós száj- és körömfájás. A dobozi uradalomhoz tartozó Füszegmajor jószágállományában a ragadós száj- és körömfájás járványszerüen fellépett. A gyulai főszolgabíró f. hó 18-án elrendelte a szükséges óvintézkedéseket, megtiltván egyben a hasított körmü állatok és a takarmány kivitelét. A békéscsabai sertéshizlaló részvénytársaság, a vasút mellett levő telepénél egy rakodó iparvágányt létesített, amelynek az állam által leendő átvételét valamint a létesítési költségeknek megtérítését kérte. A földművelésügyi miniszter most értesíti a folyamodó részvénytársaságot, hogy kérelmét, a kereskedelmi miniszterrel egyetártőleg nem teljesítheti. Gyuláról Temesvárott. A temesvári országos gazdagyülésen f. hó 17-én Gyuláról a tanyai körből és a Józsefvárosi földmi velők köréből 25 földmivelő vett részt Nickmann Rezső, dr. Schriffert Ferenc és Pettner József vezetésével. A küldöttség a városháza tanácstermében ma tartandó értekezleten fog a temesvári gyűlésről beszámolni. Államsegély a tejszövetkezetnek. A földmive- lésügyi miniszter a gyulai tejszövetkezetnek, építkezési és berendezési, költségek részbeni fedezésére 2500 korona államsegélyt utalt ki. Az orosházi vasúti állomás kibővítésének köz- igazgatási bejárása most már másodízben e hó 12-én tartatott meg dr. Hazai Radó ministeri titkár vezetése alatt. Az újonnan készített tervek szerint a vasúti állomás kibővítése eredetileg 700,000 koronában megállapított költség helyett 1400,000 koronára van költségelve, tehát jóval nagyobbsza- básu lesz, mint az eredetileg készített és á kereskedelmi miniszter által is megerősített terv szerint lenne. Az uj tervezet szerinti kibővítés költségtöbbletének egy tekintélyes részét az képezi, hogy annak értelmében az Orosháza—gádoros—nagyszénasi törvényhatósági ut keresztezésénél egy kocsiközlekedésre alkalmas felüljáró létesittetnék, amely egymaga 175000 koronába kerül. Ez a felüljáró azonban a mostani utkeresztezés helyétől — Szeged felé — 400 méternyi távolban lesz a felüljáróhoz vezető emelkedés miatt. Az eredeti terv szerint felüljáró nem lenne létesítve, hanem a pályaszinben lenne az átjáró, de a mostani helytől szintén 400 méter távolságra. A minister kikötötte, hogy az uj tervek szerint való kibővítés csak az esetben kerül kivitelre, ha a község a felüljáró költségeinek felét, vagyis 87000 koronát elvállal. Lenne azután még egy gyalog felőljáró a Csaba felüli oldalon a felvételi épülettől 200 méter távolságban. A bejáráson tehát leginkább arról volt szó, hogy a község vállalja e a kívánt hozzájárulást. E tárgyban hosszas tárgyalások után az a megállapodás jött létre, hogy a község a kibővítéshez ad 11700 négyszögöl ingatlant és ezen felül 30000 koronát, vagy pedig azt az összeget, amely az általa átengedendő telkek bírói becsértékén felül van a 87000 koronáig. Ez a megállapodás természetesen úgy a képviselőtestület által, valamint a kereskedelmi miniszter részéről is elfogadandó lesz. Megjegyezzük, hogy az üzletvezetőség kevesli a község által felajánlott hozzájárulást. A község még azt is kérte, hogy a tervezett gyalogfelüljáró közvetlenül a felvételi épület mellett a Szeged felüli oldalon létesittessék, hogy ezáltal a népkerthez való hozzájutás könnyebb lehessen. Ezáltal azonban 10000 korona költségtöbblet merülne fel, amelyet a községnek kellene viselni. Kért azonfelül a község a Szeged felőli odalon a kocsi felüljárón túl még egy átjárót, amelynek létesítését azonban a vasút közforgalmi szempontból ellenezte, de ha mégis engedélyeztetnék, az esetben a községnek újabb 5000 koronát kellene fizetni. A vasút kibővítése által természetesen sok magán érdekelt fél is van érintve, azonban ezek oly horribilis összegeket kérnek — a szükséges területekért, hogy egyezség hiányában bírói kisajátításra lesz szükség, a tárgyalás mindjárt a helyszínén megadta a kibővítési munkálatok folyamatba tételére az építési engedélyt, a rendelkezésre bocsájtandó hitelösszegek erejéig. Heti piac. Gyula, junius hó 19. A budapesti gabonatőzsdén e hét folyamán ellanyhult az irányzat, a huza ára 20—30 fillérrel visszaesett. Heti piacunkon élénkebb kínálat, mellett eladatott : Búza . . 28 - 29-— Árpa . 14-40 1460 Zab . 1420 14-40 Tengeri . 15-40H1560 Irodalom. Színművészet. (Tanulmányok) Ferenczi Frigyes, a szegedi színtársulat főrendezője a fenti cim alatt 275 oldalra terjedő munkát irt, amely a színmüvé- szettel szakszerüleg foglalkozó, különben is feltűnően kevés komoly essay között nagyon értékes, nagyon megbecsülendő, sőt a színészet kedvelőire, elsősorban színészekre, esztétikusokra, publicistákra nézve sok tekintetben nélkülözhetetlen forrásmunka, de e mellett a laikus közönségre nézve is vonzó s elejétől fogva végig lebilincselő s érdekfeszitő olvasmány. A tanulmány sokoldalúságáról, mondhatnánk teljességéről tanúskodjék a könyvnek tartalma, mely a következő fejezetekre oszlik: Egyptom. Görögország. Róma. Mirakelek, Misztériumok. Corn- media deli’ arte. Spanyolország. Anglia. Francia- ország. Németország. Magyar színészet: a) Iskola drámák, b) Kelemen László, c) Erdélyi játékszín, d) Vidéki színészet, e) Nemzeti színház, f) Budai népszínház, g) Miklóssy színház, h) Népszínház. Burgszinház. Meiningeniek. Bayreuth. München. Berlin. Mióta Beöthy Zsolt »Tragikum« cimü jeles munkáját megírta, aminek idestova már három évtizede, jó lélekkel mondhatjuk, hogy a szinmüvé- szetet a Ferencziéhez hasonló nívón álló magyar szakmunka egyáltalában nem jelent meg. Ferenczi, akinek rendezői nagy tudását évről-évre méltányoljuk és csodáljuk, »Színművészet« tanulmányával nemcsak gyakorlati, hanem ami ezzel különben el- választhatlan 'kapcsolatban van, univerzális elméleti tudásáról is a legfényesebb bizonyítékot produkálja. Hogy ezen tanulmány megírása mellett, annak kiadására is válalkozott, ez a körülmény pedig nemcsak nagy tudásáról, hanem idealizmusáról és áldozatkészségéről is tanúskodik, mert a szakmunkák még ha oly ragyogó stílussal és páratlan közvetlenséggel vannak is megírva, mint a Ferenczi müve, a mi indifferentizmusunk között kevés érdeklődésre számíthatnak. Lelkünk mélyéből óhajtjuk, hogy ezúttal csalódnánk és nagyon kedves dolog volna Gyula városa szinpártoló müveit közönségétől, ha ezúttal ránk cáfolna és a mindnyájunk által nagyra értékelt illusztris szerző értékes és élvezetes könyvét sokan igyekeznének könyvtáruk egyik díszéül megszerezni. A könyv ára 3 korona s kapható Dobay János könyvárusnál is. A munkából egy értékes részt, mely Miklósy Gyula (jeles komikánk Miklósy Margit édesatyja) a magyar színművészet történelmében korszakalkotó istvántéri színház igazgatója, s társulata működését megörökíti, mutatványul lapunk tárca rovatában közöljük. A női szépség a művészetben cimü 12 pompás színezett mümelléklettel és száznál több képpel illusztrált diszmüvet, melynek bolti ára 20 korona, ingyen és azonnal megszerezheti mindenki, aki 14 koronával egy félévre előfizet a Pesti Naplő-ia. s egy további félévre előfizetési kötelezettséget vállal. — Rafael és a többi világhírű festőművész mind szerepel több műalkotással ebben az albumban, amely valóságos galériája a klasszikus női alakoknak. — A Pesti Napló jövő karácsonyi albuma — A gyermek a művészetben — eddigi hires karácsonyi ajándékait is felül fogja múlni. A Pesti Napló előfizetési ára egész évre 28 korona, félévre 14 korona, negyedévre 7 korona. Hirdetései feltétlen eredménnyel járnak. Kérjen prospektust és mutatványszámot a ki- adóhivataltól Budapest, VI., Podmaniczky-utea 12. 1 A Magyar Figyelő most megjelent junius 15. számának élén Réz Mihály egyetemi tanár folytatja »A királyi ház törvényei«-ről szóló, nagy feltűnést keltett dolgozatát. Az ulsteri helyzetről a helyszínéről tájékoztat Bing I. Ede »Ulster és a home rule« feliratú tanulmánya. Zima Tibor a munkanélküliség problémáiról vett fel igen figyelemre méltó eszméket. Kemény Zsigmond emlékének Császár Elemér adózik dolgozatával, amely »Kemény Zsigmond, mint regényíró« címet viseli. A szépirodalmi részben Krúdy Gyulának igen poetikus novelláját, »A magányos utas estéjét« találjuk. A feljegyzések rovat, mint mindig, most is gazdag és értékes polémikus és kritikai cikkeket közöl. A külföldi szemle fejezi be a szám gazdag tartalmát. A Magyar Figyelő szerkesztősége és kiadóhivatala VI. kér., Andrássy-ut 16. szám alatt van. Az előfizetési dij negyedévre 6—, félévre 12'— korona. Egy sorozat művészies reklámbélyeget adtak ki a »Bersonmüvek« Budapest VIII., amelyek mindenkinek ingyen megküldetnek egy 5 filléres levélbélyeg beküldése után. Ingyenes balatoni kalauz. A Balatoni Szövetségnek most jelent meg az ingyenes balatoni kalauza. A szép képekkel díszített kalauzt a szövetség 60 ezer példányban nyomatja és osztja szét. 10 filléres bé- lyegdij mellett a csinos füzetet bárki megkaphatja a szövetség titkári hivatalánál Balatonfüreden.
