Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-15 / 11. szám
u Békés 1914 március 15 A diákok közül tán egy épkézláb fiú sem maradt otthon. Mind eljöttek. Ragyogó szemeikkel csaknem velnyelték a színpadon tündéri ruhákban pompázó leányszereplőket, testvéreiket, rokonaikat, ismerőseiket, annyira bámulták őket. Meglehet, hogy ennek a bámulásnak itt-ott egy szekundafogás lett a végeredménye a német, latin, görög vagy az algebra ismeretlen régióiban, vagy esetleg egy „csattanó“ figyelmeztetés azoknál, akik a látottakban merengve el-el méláznak a szigorú fegyelmü tornacsarnokban. No de mindegy ! Nem tehetünk róla, ha a világ igy van berendezve, hogy az esetlen fiuknál sokkalta szebb teremtmények a leánykák, kivált mikor ilyen tündér szép ruhában jelennek meg. Már a főpróbán kitűnt, hogy egy nagystílű vállalkozás, csakis nőktől kitelhető határtalan türelmes, kitartó munka eredményeit szemléljük, jogosan remélhettük, hogy másnap helyet sem lehet kapni, szűk lesz a színház. Ebben némileg csalódtunk A főelőadásról talán hiányzottak, akik jelenlétét a hosszú farsang alatt a szép estéken már- már megszoktuk. Hiába ! A város kicsiny s a közönség mindig ugyanaz. De azért voltak elegen. Az estély első száma Marsics Zsuzsa és Ko- valszky Róbert zongorajátéka volt, Bethoven C dur szonátája négykézre. Erről a szonátáról azt a zenei tréfát hallottam, hogy annak egyik előadása alkalmával azon maga a szerző, aki mint hallgató vett részt, elszundikált. Egyik irigy zeneszerzőtársa mondta is neki: „Látod olyan szonátákat írsz, hogy az ember elalszik rajta 1 — Dehogy ! felelt a kérdezett — éppen ellenkezőleg van, én tegnap a te szonátádon aludtam el, és csak még most ezen ébredtem fel.“ Hogy igaz-e ez, nem tudom. Annyi bizonyos, hogy a szonáta igen dallamos, élvezetes, az együttes játék pedig mesteri és brilliáns volt. Az ilyen játékosokat mindig örömmel hallgatjuk. Utána egy pompás kis színdarab került sorra: Gyógykúthy Elvira orvosnő rendelő órája. A szereplők egytől egyig helytállók, rátermettek az egész előadás gördülékeny, helyenkint jóizü derültséget keltő volt. Utána egy hollandi magán és egy spanyol páros táncot lejtettek á leánykák megfelelő festői szép jelmezekben, később egy 20 tagból álló ballettet is. E Sípos Etel tanította táncokra nézve együttesen megállapíthatjuk, hogy előadásuk jól betanult, ritmikus, előkelő és finom jellegű volt, a sok cukrot, narancsot és csokrot, a közönség osztatlan tetszését igazán megérdemelte. A táncokhoz a zenét Marcsics Zsuzsa zongorajátéka szolgáltatta, a jelmezek mintaszerűek, a táncoló leánysereg festői tündérek voltak. Most az est fénypontja a »Csipkerózsái énekes tündérmese előadása következett. A mese ismerős. A királyleánynak születésekor megjövendölték a javasasszonyok, hogy egy orsóval megszurja majd egyszer az ujját, ettől meg fog halni, illetve 100 évig fog aludni. A jóslat beteljesedik s minden a sérülés percének megfelelő állapotában marad 100 évig, amikor egy herceg eljön és felébreszti Csipkerózsát. Mily bájos kis mese! Jól ismerjük s mi már láttuk előadva apácazárdákban is. így azonban — amint itt — még sehol sem, láttuk. A jelmezek ragyogók, a csoportositás mesteri, szóló ének és karok precízek, magán és együttes játék kitűnő, általában az egész előadás a szokott színvonalon messze felülálló, művészies, gyönyörködtető volt. Elmehetnének vele országos körútra, ehez hasonlót csak a Sidoli világcirkusz produkált egyszer Gyulán. Méltán sajnálhatja, aki nem látta. Ennyi fáradozás, tanulás és izgató munka több jutalmat érdemelt volna. Kár, hogy elő nem adták még egyszer. A szereplők mindnyájan dicséretet érdemelnek, de ki kell emelni a herceg, Csipkerózsa és egyik javasasszony játékát, kellemes, tiszta hangvételüket és éneküket, nemkülönben a kórust és annak mesterét, az énektanárnőt is. A díszletek és jelmezek — mint halljuk — Gyulán az iskola kézimunka termében közösen Szabó Emilné vezetése alatt készültek, amihez őszintén gratulálunk. A szép siker oroszlánrésze az övé, de hü és szakavatott munkatársai voltak Mócsy Jolán, Marsics Zsuzsa tanárnők és az ügyes diszletfestő, Medgyesi Margit is a közvetlen betanítás és rendezésben, a többiek pedig a felügyeletben. 0 Az államépitészeti hivatal személyi és dologi kiadásaihoz a vármegyének abban az arányban kell hozzájárulni, amely arányban a vármegye műszaki ügyeinek intézésében részt vesz Ez a hozzájárulás a közúti költségvetés során, tehát két évenként á'lapittatík meg. Eddig a hozzájárulás összege évi 6000 korona volt, ezt az összeget azonban a miniszter az 1914. évre 7000 koronára emelte fel, az 1913. évre meghagyta a 6000 koronát'A felemelés indoka az, hogy az államépitészeti hivatal kiadásai az utóbbi időben nagyon megszaporodtak, ennélfogva méltányosnak látta a miniszter a mérsékelt felemelést. Habár a közigazgatási bizottság részletesen feltárta, hogy a helyzet ebben a tekintetben csak a vármegye javára változott, mert hisz az utolsó két évben mintegy 70 kilométer hosszú törvényhatósági ut lett államivá, tehát az áliamépitészeti hivatal közreműködése a vármegyei közúti ügyek ellátása terén nem lett nagyobb mint eddig, mégis a vármegye bele fog nyugodni a felemelésbe, mert hisz az egyre megy, hogy a közúti alap deficitje, amelynek megtóritósét az államtól kéri a vármegye, 85000 korona helyett 86000 korona lesz. Az endrödi hármaskörözsi hidra nemcsak a kereskedelmi miniszter adott államsegéljt: 50000 koronát, hanem a földmivelésügyi miniszter is 40000 korona államsegéllyel támogatta a hídnak létesítését. A kérdéses 40000 koronának második részletét: 20000 koronát a földmivelésügyi miniszter most utaványozta az említett célra a vármegye alispánjának kezeihez. Az Orosháza—csorvás—békéscsabai ut. Orosháza községe épugy mint a többi érdekelt községek, a békéscsaba—csorvás—orosházi mintegy 40 kilométer hosszú vicinális útnak a törvényhatósági utak hálózatába leendő felvételét és kiépítését kérik. Amint már megírtuk, erre a célra Csorvás községe 40000 koronát szavazott meg. Orosháza község mint egyik legfőbb érdekelt is felhivatván a tekintetben való határozathozatalra, mennyivel hajlandó támogatni a szóban levő ut kiépítését, nevezett község képviselőtestülete kimondotta, hogy hozzájárulásnak azt a 10000 koronát kívánja tekinteni, amelyet a községből a csorvási vasúti átjáróig vezető ut kiépítésébe már befektetett. Orosháza községnek ez a határozata, tekintve, hogy a kérdéses ut kiépítéséből neki igen nagy haszna lenne, nem mondható valami bőkezűnek, Csorvás község áldozatkészségével szemben és különös tekintettel arra, hogy a békéscsaba—orosházi vicinális ut nagy hosszúságánál fogva tetemes költségbe kerül s így arra sem lehet valami nagy kilátás, hogy ilyen nagyon is mérsékelt áldozatkészség mellett a többször említett ut kiépítése a legközelebbi jövőben bekövetkezen. Marharakodó-állomas. A földmivelésügyi miniszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg megengedte, hogy a füzesgyarmat—püspökladányi h. érdekű vasút kishagymási állomásán marharakodóállomás létesittessék kizárólag gróf Blankenstein Pál állatainak ki- és berakhatása végett. A szeghalmi gőzmalmi hid újjáépítési ügye már régóta húzódik. A hid az utóbbi időben annyira rossz karba jutott, hogy a közlekedés beszüntetése mellett nagy költséggel kellett kijavítani. Emellett azonban a hid újjáépítésére vonatkpzó tárgyalások tovább folytak és legutóbb a miniszter kiküldöttjének vezetése mellett újabb közigazgatási bejárás tartatott, amelyet az tett szükségessé, hogy a vármegye időközben a régi dobozi hid vasszerkezetét az említett híd építésére étengedte, minélfogva úgy a tervek, valamint a költségvetés lényeges változáson mentek keresztül. A megtartott közigazgatási bejáráson az uj hid költsége mintegy 90000 koronában állapíttatott meg. A kereskedelmi miniszter a felvett jegyzőkönyvben foglaltak alapján most hosszabb leiratban értesíti a vármegyét, hogy a létrejött megállapodásokat megerősítette és a híd megközelítő költségvetését 75000 koronában ál apitotta meg a bejáráson kiszámított 90000 koronával szemben. Ez a költségmegtakartás aképen éretett el, hogy az uj hid nem lesz gőzeke megterhelésre méretezve, mert a Berettyó-hid, amely a létesítendő uj hídtól nincs messze, ilyen méretezéssel épült ki, másrészt a feljárók burkolása csakis a hídfőkhöz csatlakozó részek kikövezésére korlátoztatik. A kérdéses hídépítésre a község adott 14000 koronát, a két érdekelt ármen- tesitő társulat 5000—5000 koronát, a magánosok 4000 koronát Írtak alá, az összes fedezet tehát 28000 korona. A kereskedelmi miniszter a tőle nagyon is szokatlan bőkezűséggel 25000 korona államsegély nyújtását helyezte kilátásba és felhívta az utibizottsagot — mert az uj hid vicinális utón is épül — hogy a még hiányzó összegről gondoskodjék és egyben az építkezés végrehajtására vonatkozó kiírási műveletet sürgősen készíttesse el. A kiírási művelet elkészítésére a miniszter részletes utasításokat ad az úti bizottságnak és különös figyelmébe ajánlja, hogy a munkálatokat három külön csoportba ossza és mindegyikre külön kérjen ajánlatokat. Ez a három csoport pedig lenne a szorosabb értelemben vett hídépítési munkálatokon kívül a dobozi hid vasszerkezetének a helyszínére való szállítása, szerelése, mázolása, valamint a hidpályának vasbeton burkolattal való ellátása, végül a harmadik munkacsoport lenne a hídfeljárók és azok burkolása. Jólehet a fent előadottak szerint a hid költségeiből még tekintélyes fedezetjen, mégis most már bizonyosra lehet venni, hogy a kérdéses hid mielőbb felépül, mert,előreláthatólag á földművelésügyi miniszter is adni fog valamelyes államsegélyt és az úti bizottságnak is van egy kis tőkéje, amely talán elég lesz a költségek fedezetére. A hídnak még az idén leendő felépítése azért szükséges, mert a dobozi hid vasszerkezetét mihamarabb kell átszállitani és felszerelni, nehogy az romlásnak legyen kitéve. A lépfene elleni védekezés tárgyában a földművelésügyi miniszter a jelenlegi szabályok hatályon hatályon kívül helyezése mellett egy újabb szabályzatot adott ki, amelyet egyrészt a változott viszonyok tettek szükségessé, másrészt az a körülmény, hogy a jelenlegi rendelkezések tulszigoruak és felesleges korlátozásokat vonnak maguk után. Az uj rendelkezések értelmében, minthogy a ragály közvetlenül nem ragad át egyik állatról a másikra, még járvány esetében sem lesz szükség a községet lezárni — mint a mostani rendelkezések értelmében — hanem csupán az illető fertőzött udvar fog zár alá kerülni. A legelőre azonban nem lesz szabad a fertőzött állatokat kihajtani, csakis megtöitént oltás után. A lépfenés vagy ezen betegség gyanújában levő állatok megfelelő állatorvosi vizsgálat és óv- rendszabályok megtartása mellett levághatok. Figyelmébe ajánlja a miniszter az állattulajdonosoknak, addig mig ez kötelezően el lesz rendelve, a védőoltásokat, valamint a lépfenés állatoknak vér- savóval való beojtását, amelyeknél igen jó eredményeket lehet elérni. A bivalyvész elleni védekezés tárgyában is, a lépfenére nézve kibocsájtott rendelkezésekhez hasonló uj szabályzatot adott ki a miniszter. Heti piac. Gyula, március hó 13. A budapesti gabonatőzsdén állandóan szilárd az irányzat. A búza ára e hét folyamán 20—30 fillérrel emelkedett. Heti piacunkon különösen tengeriben élénk volt a kínálat, eladatott: Búza . 23-24-Árpa . 1420 14 40 Zab . 13 40 13 60 Tengeri . 13-— 13-20 Törvényszéki csarnok. Doktorrá avatás. Schröder Gábor kir. tvszki joggyakornokot, a szigorlati vizsgák lotótele után a tegnapi napon avatták a jogtudományok doktorává a budapesti tudomány-egyetemen. Heti bünkrónika. Rágalmazás. Makay István békéscsabai állami gazdasági iskolai igazgató 1912. évi március hó 3-án kelt s Békésvármegye tanfelügyelőjéhez intézett jelentésében önmaga ellen fegyelmi eljárást kért, mert Kraszkó Mihály békéscsabai lakos, községi képviselő 1912. évi február hó 22-én a képviselőtestületi gyűlésen azt állította róla, hogy évenként csak 3—4 ízben tanít, tanóra előtt számba veszi a gyermekeket azután eltávozik s a gazdasági népiskola növendékei tanítását napszámosra bízza. A fegyelmi vizsgálat Makay István ellen elrendeltetvén, Kraszkó Mihály annak során fentartotta az 1912. évi február hó 22-iki képviselőtestületi gyűlésen általa mondottakat, azzal a kiegészítéssel, hogy ő Makay István részéről csak a téli tanórákon tanúsított mulasztásról panaszkodott. A fegyelmi vizsgálat során maga a panaszos által felhívott tanuk is azt bizonyították, hogy Makay István magát sohasem helyettesitette, a tanórákat állandóan ő tartotta meg és a famunkákra való s az iskola- szolga által teljesített kiképzést is állandóan ellenőrizte. Az iskolai tanrend, haladási napló s részletes tananyag beosztás ugyanezt igazolták. Az állami iskolai gondnokság alnöke id. Vidovszy Károly, valamint annak következő tagjai u, m.: dr. Zsilinszky Endre, Korossy László és Kállay Ödön (utóbbi a békéscsabai földműves iskola igazgatója) pedig azt bizonyitották, hogy tapasztalataik szerint Makay István lelkiismeretes szorgalommal teljesítette tanítói tisztét és olyan taneredményt sikerült elérnie, amely egyrészt őket meglepte, másrészt részére az állam legnagyobb jutalmát (600 koronát) biztosította. E tényállás alapján a kir. törvényszék Kraszkó Mihályt a pár hó előtt különben váratlanul elhunyt Makay István sérelmére elkövetett rágalmazáséit összesén 70 K pénzbüntetésre Ítélte, de annak végrehajtását feltételesen felfüggesztette.
