Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-15 / 11. szám

1914 március 15. Békés 3 logi végrehajtást, a másikban egy adótartozás tör­lését mondotta ki. Dr. Horváth Dezső kir. s. tanfelügyelő jelen­tette, hogy a mait hóban a tanitás menete rendes volt, kivéve egy pár iskolát, ahol a kanyaró jár- ványszerü elterjedése folytán az iskolát be kellett zárni. A kir. tanfelügyelő a múlt hóban 5 napot töltött külszolgálatban, a s. tanfelügyelő pedig egy tamiováiasztáson elnökölt és meglátogatta a svab- majori uradalmi iskolát. E helyen úgy az iskola elhelyezését, mint annak felszerelését illetőleg, va­lamint a tanitas eredménye tekiutetében hihetetlen hanyag állapotokat tapasztalt, amelyeknek azonnal való megszüntetése iránt az iskolának jelen volt fenntartóját felhívta. Egyben jelentette a s tanfel ügyelő, hogy annak ellenőrzése végett, vájjon a ta­pasztalt hiányok pótoltattak-e, üevezett iskolát ez évben még egyszer meg kell látogatnia. A tollnoki állás, amely áthelyezés folytán üre sedett meg, még mindég nem töltetett be és igy ennek tulajdonítható, hogy a különben is megnöve­kedett ügyforgalom elintézése a tanfelügyeiőségnél némi késedelmet szenved. Benczúr Lajos csabacsüdi okleveles tanító be­jelentette, hogy az iskolafenntartó Schwartz Gyula nagybirtokos minden ok nélkül felmondott neki. A bizottság a fennálló törvények értelmében a fel­mondást, minthogy arra semmiféle elfogadható ok fel nem hozatott, Uatáiytalanitotta és kötelezte ne­vezett nagybirtokost, hogy a tanító további alkal­maztatását és tanitásat biztosítsa. Ennek s egy másik hasonló esetnek kapcsán felirattal fordult a közigazgatási bizottság a vailás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy az uradalmi tanítóknak jogállását, amely jelenleg a legnagyobb bizonytalanságban van, törvényhozási utón mielőbb rendeztesse, mert a jelenlegi állapot a tanügy igen nagy hátrányával jár. A gyulai róm. kath. tanítók kérelme fizetésük­nek helyesbítése iránt pártololag terjesztetett fel a miniszterhez, ugyanígy terjesztetett fel a gyomai ág. ev. iskolaszék kérelme a menhelji tanköteles gyermekek felvételi dijában állami kárpótlás iránt. Dolga István és Czabik Traján kétegyházi g. kel. tanítók javadalmát a bizottság helyesbítette, mert abba bele volt számítva olyan összeg is, amely a tanítókat törvényes javadalmakon felül illeti. Mivel pedig ezért kérvényező tanítók fizetés- kiegészítése évenként 30 koronával kevesebb összeg­gel állapíttatott meg, mint amennyi nekik járt volna, ennélfogva az 1908 évtől esedékes, összesen 150 — 150 korona megfizetésére a gör. kel. egyház kőteleztetett, illetőleg ha azt szegénysége miatt nem lesz képes megfizetni, az esetben a hiány pótlására államsegély lesz kérhető. Horváth Béla, az államépitészeti hivatal főnöke jelentette, hogy a gyulai fehérkörözsi hídnál az ideiglenes hid még a jégzajlás előtt lebontatott. A dobozi vendéghidnak a hullámtérben levő részei szintén elbontattak; a jégzajlás semmi bajt nem okozott. Jelentést tett még a főnök a beruházási építkezések jelenlegi állásáról, amelyek azonban semmi lényegest nem tartalmaznak. Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentése sze­rint az árvaszékná.1 rend van, a beérkezett ügyda­rabok feldolgozásában semmiféle késedelem nem fordult elő. Dr. Konrád Ernő kir. ügyész előadta, hogy a gyulai kir. törvényszéki fogházban a múlt hóban átlag 106 volt a letartóztatottak száma. Jogerősen elítéltetett a hó végén letartóztatásban maradt 102 egyén közül 88, vizsgálati fogoly 11 és felebbezett 3. A foglyok egészségi állapota kielégítőnek mondható. Kiosztatott a foglyok között a múlt hóban 2882 ételadag, amelyért vállalkozó 1251 koronát kapott. Fegyelmi eset 4 volt. A rabokkal való munkáltatás révén a kosár- fonási iparágnál elkészült 349 darab kosár 225 ko­rona értékben; befolyt a múlt hóban a kosár- nemüek eladásából szintén 225 korona 81 fillér. A dr. Z'óldy Géza főügyész által előadott ügyek legnagyobb része ápolási ügyekben beadott felebbe- zések voltak ; fontosabb tárgy előadmányai között nem fordult elő. A közgazdasági előadónak nem voltak előadni való ügyei. Az alig egy órát igénybevevő teljes ülés után mindjárt az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartott ülést, amelyen három árvaszéki ülnök előadásában 10 felebbezett ügy nyert elintézést. Egyéb albizottsági ülés — tehát sem fegyelmi, sem adóügyi, sem pedig pótadófelszólamlási — nem tartatott. Tanügy. A gyulai áll. polg. leányiskola tanulmány­kirándulási alapja javára f. hó 7-éu rendezett szini előadás összes bevétele 756 08 korona, kiadása 381 55 korona, tiszta jövedelme 37353 korona volt. Felülfizettek: Gróf Wenckbeim Dónesnó, Dobay Ferenc, Weisz Mór 10—10 K, Pfaff István 2 K. Fogadják a nemeslelkü ada­kozók ez utón is az iskola hálás köszönetét. Gyomán az iparos tanonciskolában e hó 8-án tartatott a jelen téli idény 17. és egyúttal befejező ismeretterjesztő előadása. Ez alkalom­mal csupán az 1848. márciusi események lettek tárgyalva. Az estély ünnepi szónoka Domby Béla református lelkész volt, ki a 48-as idők bekövetkezését megelőző kort és szabadság­harcunkat szép szónoklatban ismertette, utána Ürményi Lajos nyugdíjas színész ifjúi hévvel szavalta el ez alkalomra irt saját költeményét, majd Kádár Lajos ifjú szavalta el Ábrányi Emilnek Mi a haza ? cimü költeményét Végül befejezésül a 48-as idők kimagasló alakja: lettek vetített képekben bemutatva s a magyarázó szöveget Domokos János tanító olvasta fel. A szereplőket a hallgatóság többszörös éljenekkel és tapsokkal jutalmazta. A tél folyamán tartott előadásokhoz .diapositiv üvegkópsorozatokat az Urániától 6, Pejtsik Károlytól 12 és Szeghalmi Gyulától 4 csoportot mutattak be, melyek közül úgy művészi kiállításban, tisztaságban, mint szépségben a Szeghalmi Gyula igazgató- tanító által készített művészi diapozitivek nyer­ték meg tetszésüket, miért is neki e helyen el­ismerő és hálás köszönetét nyilvánítanak. Hírek. Március 15. Nevezetes napra virradtunk. Magyarország megújhodásának, ujászületésének évfordulójához értünk. Március 15. A negyven- nyolcas idők leggyönyörűbb, legjelentőségesebb napja. Magyarország minden falujában, gunyhójá- ban ünnepet ül ma minden igaz magyar, a nagy időknek, nagy embereknek, nagy eszméknek ünne­pét. Az ünneplés sorából természetesen nem marad­hatnak el a békésmegyei magyarok sem. A megye minden községében lobog a trikolor, a hazaszeretet lángja, s megdobog a szív a nagy idők szép emléke fölött. Gyulán az ünneplés sorrendjét a református templomban reggel 9 órakor tartandó ünnepi isten- tisztelet nyitja meg Délután a Göndöcs-kertben népgyülés keretében szónokok magyarázzák a nagy nap jelentőségét. Az ünnep programmja a következő: 1. Megnyitó, tartja: Névery Albert 48 as körelnök. 2. Ünnepi szónoklat, tartja: Bagdi Dániel ev. ref. lelkész. 3 Hazafias beszéd, tartja: dr. Simonka György ügyvéd. Az iskolákban is tartatnak ünnepélyek. Este a társas körökben: Polgári, Újvárosi, 48 as, földmivelő körökben stb társas vacsorák lesznek. Békéscsabá?iak is úgyszól­ván minden társasköre és intézete rendez ünnepélyt. Csorváson a Dalegylet, Iparos-kör, Népolvasókör együttesen ünnepük március 15-ét, hol is az alkalmi beszédet Forgács Károly gyógyszerész fogja mon­dani. Orosházán szombaton este fáklyás menettel veszi kezdetét az ünnepély. Másnap istentiszteletet s az egyesületekben társasvacsorákat rendeznek. Öcsödön, Szarvason, Békésen ngyszintén a megye többi községeiben a nap jelentőségéhez mért ünnepélyek tartatnak. Kéry Gyula főispán itthon. Vármegyénk köz- tiszteletben és szeretetben álló főispánja, másfél hó­napi távoliét után, amelyet betegsége utáni üdülés céljából délvidéken töltött, f. hó 10-én haza érke­zett Gyulára. A vármegyei központi választmány — amint megírtuk — még nem kezdette meg az országgyű­lési képviselőválasztók névjegyzékének jövő érre ér­vénnyel bírandó kiigazítását a hozzá tartozó oros­házi és gyomai kerületekre nézve azért, mert nem jött utasítás, hogy figyelemmel az uj választói tör­vénynek rendelkezéseire, melyik törvény alapján kell a további intézkedéseket megtenni. A belügyminisz­ter utasítása időközben megérkezvén, a helyzet a belügyminiszter rendelete, illetőleg a már meghozott uj választói törvény rendelkezései alapján a követ­kező : Az uj választói törvénynek a központi vá­lasztmányra, a választói körök megalakítására, vala­mint a választói névjegyzékek összeállítására vonat­kozó rendelkezései akkor lépnek életbe, ha a választó­kerületekről szóló törvény kihirdettetik és ettől az időtől kezdve három hónap alatt az uj választói törvénynek a fentebb első két helyen említett ren­delkezései tekintetében a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani, hogy azután a harmadik rendel kezes a választói névjegyzékek összeállítása már az uj törvény rendelkezéseihez képest legyen végrehajt­ható. Mivel pedig a választókerületek beosztásáról szóló törvényjavaslatot már a főrendiház is elfo­gadta és igy csak napok kérdése, hogy az szente- sittetik és kihirdettetik, ennélfogva az uj választói törvénynek a központi választmányok újjá alakítá­sára s a választó köröknek a vármegyei törvényha­tóság által leendő megállapítására vonatkozó rendel­kezései azonnal életbe lépnek és azok a törvényben előirt három hónapon belül okvetlenül végre is haj­tatnak úgy, hogy az uj választói névjegyzékek egy­beállítása is mihamarabb kezdetét veszi, vagyis ak­kor. amint a törvényhatóságnak a választói körök beosztásara vonatkozó rendelkezéseit a belügyminisz­ter is jóváhagyta, aminek legkésőbb három hónap alatt meg keli történni. Az előadottakból nyilván­való, hogy a vármegyei törvényhatóságnak már a legközelebbi időben rendkívüli közgyűlést keli tar­tani, hogy az uj központi választmányt megalakít­hassa és hogy a varmegye hét választó kerületében — tehát az ónálló békéscsabai kerületben is — a szavazó köröket megállapíthassa. Az uj törvény sze­rint a vármegyei központi választmányhoz — mint azt már megírtuk — az eddigi két kerület helyett hat kerület fog tartozni és csupán egynek a békés­csabainak lesz önálló központi választmánya azért, mert Békéscsaba egymaga fog egy képviselőt válasz­tani, a többi kerületek azonban több községgel együtt választják a képviselőt. Az önálló központi választmánya tehat megszűnik Gyula városának, Szarvasnak és Békésnek. A választásokat ezen három kerületben is, a jövő évtől kezdve a vármegyei köz­ponti választmány fogja intézni. A mint a választói körök megalakítására vonatkozó törvényhatósági ha­tározat jogerős lesz, az uj választói névjegyzékek összeállítása azonnal kezdetét fogja venni és ennek az évnek végéig befejezést nyer, úgy hogy a jövő évi választások már az uj névjegyzékek alapján fog­nak végbe menni; ha azonban még az idén meg­üresedik egy kerület, abban az esetben a f. évre ki­igazított névjegyzék fog a választás alapjául szol­gálni. így állván a helyzet, a vármegye alispánja összehívta ugyan a központi választmányt e hó 20-ra, azonban csak azért, hogy nyilatkozzék, vájjon kivanja-e a választói névjegyzékek kiigazítását meg­kezdeni — a régi alapon — vagy pedig nem. Mivel pedig a törvénynek fentebb hivatott intézkedései szerint erre nincs semmi szükség, ennélfogva a vá­lasztmány bizonyára azt mondja ki, hogy felesleges munkát nem fog végezni és helyet fog adni a leg­közelebb megválasztandó uj központi választmány­nak. A szavazó körök megállapítása tekintetében az uj választói törvény aképeu rendelkezik, hogy min­den r. tanácsú varos és oly nagyközség, amelyben a választók száma az 1000 meghaladja, külön sza­vazókört alkot. Népesebb városokat és nagyközsége­ket több szavazó körre lehet osztani. Végül megem­lítjük, hogy a vármegyének azért is rendkívüli köz­gyűlést kell tartani legközelebb, hogy az uj jegyzői törvény értelmében a jegyzők és segédjegyzöknek javadalmához tartozó ingatlanok haszonértékét és a termény beli járandóságok becsértékét a becslő bi­zottságok közreműködésével megállapíthassa és a munkálatot április 30-ig a belügyminiszterhez fel­terjeszthesse. Ez az értékelés azonban csak azon községi jegyzőkre és segédjegyzőkre vonatkozik, akiknek fizetése a 2000 illetőleg 1000 koronát eléri vagy pedig meghaladja. Királyi kitüntetés. A magyar kereskedő világ egyik kiváló tagját Mauthner Ödön magnagykeres­kedőt és törvényes utódait ufelsége a m. kir. földmivelésügyi miniszter ur előterjesztésére díj­mentesen a magyar nemességgel Jánoshegyi elő- névvel tüntette ki. Ezen kitüntetés általános rokon­érzéssel találkozik, mert Mauthner Ödönnek a hazai magtermelés, magkereskedelem és kertészet terén elért sikereit jutalmazza. Megbízhatóságáról ismert cégének, amely az idén ünnepli 40 éves évfordu­lóját, sikerült a külföldön is kivételes eredményeket elérni. Nagy segítsége van az öreg, de még mindig fiatal Mauthner-nek két fiában Mauthner Alfréd és Mauthner Pál-ban, akik szintén páratlan szorgalommal és nagy szaktudással viszik tovább előre e világhírű céget előnyére és díszére a magyar kereskedelemnek. A vármegye állandó bíráló választmánya folyó hó 12-ón Kéry Gyula főispán elnöklete alatt d u. 3 órakor ülést tartott, amelynek egyetlen tárgya volt a Szarvas község 11-ik alkerüietében a múlt évi december 9-én megtartott megye­bizottsági tagválasztás ellen dr Faragó Jenő szarvasi lakos által beadott felebbezés. dr. Faragó Jenő a kérdéses választásnak megsemmisitósót az­ért kérte, mert a választási elnök dr. Mázor Elemér a választás folyama alatt déli egy óra felé egy percre kiment a választási helyiségből mintegy 20 lépésre levő helyre anélkül, hogy a választás vezetését a helyettes elnökjjpk, — aki épen feleF bező volt — átadta volna, minélfogva a választás íélbeszakittatott, ami miatt a választás — nézete szerint megsemmisítendő. A vármegyei igazoló választmány, amely ebben a kérdésben első­fokon már döntött a felebbezés elutasítása mellett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom