Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-22 / 8. szám
1914 február 22. Békés 3 nálpia, hogy háború esetére a hozzá fűződő nagy igényeknek minél teljesebben megfelelni képes legyen. A modern lőfegyverek mellett el lehetünk reá készülve, hogy nagy háború esetén monar- kiánknak mintegy 100,000 sebesült és 250,000 egyébként beteg katonája lesz, amely összegből Magyarországra körülbelül 140,000 sebesült és beteg katona esik. Ezeket nem lehet a monarkia két fele között a kvóta arányában elosztani. A harctér helyétől függ, hogy hány jut Magyarországra. Mindenesetre azonban olyan sok, hogy ellátásukhoz a legnagyobb erőkifejtésre kell berendezkednünk A 140,000 beteg katona ápolására a katonai betegápolókon kívül még mintegy 7000 betegápolónőre lesz szükségünk. Ez az óriási szám nem kerülhet ki a hivatásos ápolónők soraiból, mert számuk együttvéve sem tesz ki ennyit és mert nagy részük háború esetén is el lesz foglalva a polgári kórházakban, ahol akkor nem szünetelhet a polgári betegek felvétele, sőt a háborúval kapcsolatos járvány esetén ezen betegek száma még meg is szaporodik. Ezért ezen igen nagyszámú ápolónőről hazafias önkéntes jelentkezés alapján kell gondoskodnunk, kiképzésüket külön tanfolyamokban kell eszközölnünk. Nagy mulasztás volna az önkéntes ápolónők toborzásával és kiképzésével azt az időt bevárni, amikor a háború veszedelme az ajtónk előtt áll, mert az olyan hirtelen és felületesen kiképzett ápolónő működését nem lehet komoly segítség számba venni, hanem most a béke idején, amikor a szervezésre és a kiképzésre kellő idővel és nyugalommal rendelkezünk, kell hölgyeinket ezen önkéntes hazafiui szolgálatra való jelentkezésre felhívnunk és őket arra buzdítanunk, hogy a vörös- kereszt egyesület által rendezendő segítő ápolónői tanfolyamokon résztvegyenek. Németországban egy ilyen mozgalom dús gyümölcsöket termett. A német patriotikus nőegyesületek a német leányoknak és asszonyoknak bon- leányi kötelességeként tüntetik fel, hogy amidőn férjeik és fitestvéreik harcba indulnak, ők a vörös- kereszt jelvényével azonnal szolgálatra készen álljanak, hogy a harctérről visszaérkező sebesültek és egyéb nagyszámú súlyos betegek állomásról- állomásra kellő ellátásban és a megjelölt kórházba érkezve, azonnal a szükséges ápolásban részesüljenek. Minden nagyobb német városban már évek óta folynak igen célszerű terv alapján rendezett előkészítő tanfolyamok, amelyek az önkéntes ápolónőket fontos hivatásukra előkészítik. A háborúba induló férfiak mögött az egész német birodalomban rögtön felvonul a nők önkéntes segítő és ápoló serege, úgy hogy a német katona biztosan számíthat reá, hogy ha sorsa úgy hozza magával, hogy a háborúból sebesülve, vagy betegen visszaszállítják, nem lesz hiányában sem a kellő kezelésnek, sem az ápolásnak. Az önkéntes ápolónők kiképzési tanfolyamait a legjelesebb klinikusok vezetése mellett a klinikák és kórházak docensei, tanársegédei és orvosai mindenütt hazafiui kötelességérzetből tartják, úgy hogy az önkéntes ápolósereg kiképzése nagyobb pénzbeli terhet nem ró az allamra. Ezen bevált német minta szerint kell nekünk is a háború esetére már most a béke idején önkéntes ápolóseregünket szerveznünk. Természetes, hogy ehhez mindenekelőtt lelkesedés is kell és ezért a nagyközönséghez intézett felhívásainkban a legnagyobb nyomatékkai kell hangoztatnunk, hogy az a hadsereg, amely zászlóink alatt harcba száll, a mi legszentebb érdekeink kiküzdésére, vagy védelmére áll ki az ellenség fegyvere elé és hogy az nem idegen zsoldos csapat, hanem a mi véreink, fiaink, testvéreink Tanuljuk meg már egyszer mi is, hogy erre a hadseregre büszkeséggel tekintsünk, örömeivel és bánataival együtt érezzünk, mert ez teljes mértékben meg is érdemli. Hazánk legdelibb ifjúsága, ennek az országnak a legbecsesebb életenergiája vonul fel ebben a hadseregben. Melyik magyar nő maradna tétlenül, amikor arról van szó, hogy ennek a hadseregnek betegen hazahozott fiai ápolásra szorulnak és ha abban nem részesülnek, tönkremennék és melyik magyar orvos vonná ki magai kényelmi szempontokból ama kötelesség aloi, hogy az önként jelentkező hölgyeket a betegápolásra kitanitsa, amikor az egész magyar társa- ualom szimpátiája ott van a harctéren küzdő hadseregünkkel, szive együtt vérzik a sebesültekkel és együtt szenved a betegekkel. Sok közömbösségnek voltunk már tanúi. Ez esetben azt kizártnak tartjuk. Mert hiszen a humanizmuson kívül legfőbb érdekeink is azt parancsolják, hogy a háború rémeinek kisebbítésére és az ott szerzett sebek es betegségek gyógyítására mindent elkövessünk, ami tőlünk telik. Az önkéntes ápolónők toborzását célzó nagy hazafias agitációt csakis a magyar vöröskereszt egyesület intézheti, mert mi vagyunk rá törvényileg felhatalmazva, hogy a hadsereg hivatásos egészségügyi közegeinek a betegápolás kérdéseiben segédkezet nyújtsunk és a mi középponti intézetünk, valamint hazánk egész területén szétosztott fiókintézeteink vannak első sorban reá hivatva a középpont által elkészítendő szabályzat és tanterv szerint az önkéntes ápolónők kiképzését szervezni, a kiképzetteket nyilvántartani és szolgálati beosztásuk iránt a központnak javaslatokat tenni A mondottak alapján egyesületünk igazgatósága elhatározta, hogy a legsürgősebb feladatának tekinti a magyar vöröskereszt egyesület önkéntes ápolónői karának szervezését és az ápolónők kiképzését célzó tanfolyamok megindítását.“ Budapesten, 1913. évi december hó 14 én. Az igazgatóság nevében : gróf Csekonics Endre s. k. elnök, báró Feilitzsch Berthold s. k. központi főmegbizott-főgondnok, dr. Doll inger Gyula s. le. igazgatósági előadó. A tanfolyam szabályzata és tanítási programmja. I A tanfolyamok célja önkéntesen jelentkező hölgyeket a betegápolásban annyira kiképezni, hogy háború esetén a hadsereg sebesültjeit vagy a háborúban megbetegedett katonáit ápolásba vehessék A tanfolyamok hat hétig tartanak, díjtalanok. A tanfolyamokon résztvevők számát minden tanfolyam rendezője határozza meg. Erre befolyással van a tanfolyamot rendező kórházban rendelkezésre álló hely, beteglétszám és a tanítással igénybe vehető orvosok száma. Miután e tanfolyamoknál a legfontosabb minden egyes ápolónő gyakorlati betanítása, egy-egy tanfolyamba legfeljebb jo tanuló vehető fel. 2. A tanítás hetenkint 5 napon történik. Csütörtök és vasárnap, valamint a közbeeső ünnepnapokon a tanítás szünetel. A tanítás reggel p órakor veszi kezdetét, a mikor minden tanuló a főápolónőnél jelentkezik és azután arra az osztályra vonul, a melyre a gyakorlati tanítás céljából be van osztva és a melyen részt vesz a betegek ápolásában. 3. Délelőtt a tanfolyam rendezője által meghatározandó órában a kórház egyik orvosa a mellékelt tanterv szerint gyakorlati bemutatásokkal egybekötött előadást tart és begyakorolja a tanulókat a betegápolási fogásokba és teendőkbe. Az előadás bevégeztével a tanulók résztvesznek az ételkiosztásban; annak befejeztével a reggeli tanítás véget ér és a tanulók ebédre visszatérnek családjuk körébe. 4. Minden tanítási napon délután a kórház egyik megbízott orvosa a mellékelt tanterv szerint elméleti előadást tart az emberi test bonctanából, élettanából, a leggyakoribb betegségekről, a sebfertőzésekről, a betegápolás szabályairól, és az életmentésről. Kívánatos, hogy a délelőtti gyakorlati, úgymint a délutáni elméleti előadásokon a tanfolyam hallgatóin kívül a tanfolyamot tartó kórház ápoló személyzete is részt vegyen. 5. A délelőtti tanításon és a kórtermi szolgálatban a tanulók egyszerű ruhában jelennek meg, amely fölé az egész ruhát befedő, egységes szabás szerint készült fehér vászonruhát vesznek fel. Ez a munkaruha minden tanulónak a saját tulajdona, azt a tanfolyam végével hazaviszi és a tervezett ismétlő és továbbképző tanfolyamokon vagy pedig háború esetén a betegápolás közben ismét használja. Miután naponkint kimosandó, belőle legalább 3 darabra van mindenkinek szüksége. 6. Éjjeli inspekciót egy gyakorlott kórházi ápolónő mellé beosztva csak az a tanuló tart, aki erre önként jelentkezik. 7 A tanulok a tanfolyam megkezdésekor a tanító orvosok előtt fogadalmat tesznek, hogy a betegek titkait, amelyeknek esetleg a gyakorlati tanitas közben tudomására jutnak, el nem árulják. 8. Ha valamelyik tanuló gátolva van a megjelenésben, azt a főápolónőnek bejelenti, aki arról a tanfolyam vezető orvosának jelentést tesz. 9 A tanfolyam befejeztevel a tanulók a tanító orvosok és a vörös-kereszt egyesület egyik megbízottja előtt vizsgát tesznek, arról bizonyit- ványt kapnak és Magyar vörös-kereszt egyesületi önkéntes betegápolónői címet nyernek. Megkapják továbbá a vörös-kereszt jelvényt viselő karszallagot és az ajánlati lapot, amelyen fel van tüntetve azon kórház, a melybe háború esetén mindegyikük be fog hivatni és a szolgálat, amelyet ott teljesíteni hivatva lesz. 10. Ezen jelvények átadása és az önkéntes ápolónők felavatása a tanfolyamot rendező vörös- kereszt fiókegylet, illetve választmány ünnepélyes ülésén történik, amelyre a nagyközönség is meghívandó Itt az elnök és a tanfolyamot rendező kórházi orvosnak lelkesítő beszéde után a jelöltek fogadalmat lesznek arra, hogy ha egészségük és családi körülményeik engedik, a magyar vörös- kereszt felszólítására beke idején az évenkint megtartandó ellenőrzési szemlen, háború esetén pedig a lakóhelyültön leve es az ajanlati lapokon már előre feltüntetett kórházban megjelennek és ott, amig reájuk szükség lesz, díjtalanul hazafiságból betegápoloi szolgálatot fognak teljesíteni. 11. Ez a szolgálat teljesen önkéntes, annak teljesítésére még háború esetén sem lehet kényszeríteni senkit sem és ennélfogva arra sem lehet kötelezni senkit, hogy olyan szolgálatot teljesítsen* a melyre vállalkozni nem akar, vagy pedig, hogy lakóhelyén kivül teljesítsen szolgálatot. A gyakorlati előadások tanítási anyaga, 1- ső hét. A betegszoba, fürdőszoba rendbehozatala, tisztítása, fertőtlenítése, szellőztetése stb. Az ágy megvetése, a beteg elhelyezése, felfekvések elkerülése, azok kezelése. A beteg toiletje, etetése, itatása. Folyékony, poralaku, pillula alakú orvosság beadásá. Mesterséges táplálás, beöntés. A hőmérő alkalmazása, az érverés megszámlálása, a lélegzés észlelése. Jegyzetek az észlelésekről, jelentés- tétel az orvosnak. Az étlap elkészitése, a tálalás, az ételkiosztás. 2- ik hét. A lázas beteg ápolása Megmelegedő és hideg borogatás alkalmazása, jégzacskó. Hideg begöngyölések Orvosságok subeután alkalmazása. A beteg szállítása egyik ágyból a másikba, más kórterembe, a műtőterembe. Szállítás kocsin, vasúton. Ápolás szállítás közben. 8-ik hét. A betegápolási eszközök ismertetése, a műszerek bemutatása és az azokkal való bánás. A sebkötöző szerek ismertetése. A kötöző szerek és az eszközök előkészitése a sebkötözéshez. Segédkezések a sebek átkötésénél. Az első kötés vágott, szúrt, lőtt, zúzott sebeknél külömböző testrészeken. A gipszpólya elkészitése. Az első kötés csonttöréseknél, sinkötés, gipszkötés és annak felvágása, gipszsin készítése és alkalmazása. Bevezetés a műtőterembe és abban a viselkedés. A beteg előkészitése a műtéthez általában és helybelileg. A kezek és a ruházat előkészitése a műtétnél való segédkezéshez. Az eszközök és kötszerek fertőtlenítésének egyszerű módjai és a fertőtlenítés a kórházi sterilezőkben. A gőzsterilezővel való bánás. 4- ik két. A beteg narkotizálásának leggyakoribb módjai Chloroform, aether bódítás. Segédkezés mint altató, mint instumentarius és mint helybeli segéd. 5- ik hét. Az erőmüvi gyógykezelés : massage,, hőlégfürdő, légfürdő, napfürdő, ellentátlási gyakorlatok. Az éjjeli inspekciónál szem előtt tartandó szabályok. Önkéntes jelentkezők egy alkalmazott tapasztalt ápolónő oldalán résztvesznek az éjjeli inspekción 6- ik hét A Röntgen-laboratorium megismertetése, segédkezés a betegek átvilágításánál és a Röntgen-felvételeknél. Az egész anyag átismétlése. Az elméleti előadások tanítási anyaga. Az emberi test bonctana és élettana, A be nem fertőzött seb gyógyulása és a zavartalan gyógyulás egyéb kellékei, úgymint nyugalom, megóvás az erős lehűlésektől stb. A csonttörések gyógyulásának rendes menete és kellékei. A sebfertőzés tana. A különböző sebfirtőzések, úgymint gennyedő és üszkös sebfertőzés, orbánc, trismus-tetanus, lépfene. A sebfertőzésben szenvedők ápolásánál követendő különleges szabályok. A betegápoló és a többi betegek befertózésének elkerülése. Elkülönítéssel követendő szabályok. A háborút kisérő általános fertőző és egyéb gyakori betegségek kórtana és tünettana az ápolás szempontjából és a fertőzés terjedésének meg- gátlása. Itt különösen figyelembe veendő a kolera, a pestis, a typhus és a vérhas. Az első segély vérzéseknél, agyrázkódtatás- nál, ájulás esetén, napszurásnál, villamütesnél, fulladásnál, égésnél, fagyasnál, vizbefulladásnál (mesterséges légzés), egynémely mérgezésnél. T árgysorozat a foiyo év február ho 26-ik napján megtartandó vármegyei rendes közgyűlésre. 1. A vármegye alispánjának jelentése a vármegye közállapotáról s a decemberi közgyűlés óta történt nevezetesebb intézkedésekről. 2. A vármegyei számonkérőszék jegyző-' könyve a tisztikar tevékenységéről. 3. A közigazgatási bizottság féléves jelentése. 4. A m- kir. földmivelésügyi miniszter leirata munkásházak létesítése iránt ezzel kapcsolatban Gyoma, Endrőd és Öcsöd községek előterjesztése. 5 A m. kir belügyminiszter leirata a községek vadászati jog bérbeadása tárgyában alkotott szabályrendelet módosítása iránt, 6. Az erdólyrószi magyar közművelődési egyesület kérelme, a tervbe vett román paktum tárgyalásokkal szemben a magyar állam érdekeinek megóvása tárgyában kapcsolatosan ezzel Pestvármegye hasonló tárgyú körirata.
