Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-15 / 7. szám
1914 február 15 Békés 7 Öcsöd község vásár engedélyezési kérelme. Öcsöd községe kellően felszerelt folyamodványt nyújtott be a kereskedelmi miniszterhez a vármegye alispánja utján, amelyben országos vásár engedélyezését kéri, indokolván ezt a kérelmét azzal, hogy a község lakói állati és mezőgazdasági terményeiket ez esetben sokkal jobban tudnák értékesíteni, »másrészt a község lakói a községben be nem szerezhető cikkek vásárlása végett nem lennének kénytelenek más község vásárjait látogatni. A szomszéd iközségek hozzájárulását ahhoz, hogy Öcsödön is országos vásár engedélyeztessék, kérvényező község igazolta. A Gyulai Tanyai Földmivelők Körében ma délután V3 3 órakor — a mint azt a lapunk múlt heti számában már jeleztük — Révész Ignác, vágóhídi állatorvos előadást tart az állatbiztosításról. Ezt megelőzőleg Nickmam Rezső, állami tanító, a kör ügyvezetője fog beszélui az állattenyrsztésről általában, mely alkalomból a vendégeket is szívesen látja a hör vezetősége. A hármaskörözsi halászati társulat a múlt • évben tartott ülésében mellőzte a rendes költség- vetés megszavazását, továbbá nem intézkedett tartozásának kiegyenlítése tekintetében és végül a társulati tagok közül senki sem vállalkozott az ügyek vezetésére és intézésére. Ezen társulati elhatározásokat a miniszter oly tényeknek tekintette, amelyekből megállapítható, hogy a társulat alapszabályszerü kötelezettségét nem teljesiti. Minélfogva a földművelésügyi miniszter a halászati törvényben biztosított joga alapján elrendelte a halászati jognak kényszer bérbeadást hat évre és annak foganatosításával a vármegye alispánját bízta meg, azzal az utasítással, hogy a bérbeadásból befolyó jövedelemből elsősorban a fennálló tartozások egyenlittessenek ki, a fennmaradó összeget pedig a társulati tagok között •a vízterület arányában ossza szét. A kényszerbérbeadás a miniszter által egyidejűleg leküldött üzemterv alapján foganatosítandó. A miniszter nem tesz az ellen észrevételt, hogy Mezőberény és Körözs- tarcsa községek vizterületei a társulat kötelékéből kibocsájtassanak, ha a két község a társulattal szemben fennálló anyagi kötelezettségének eleget tesz. ' Ha nem, az esetre ezen vizterületek halászati joga is bérbe adandó lesz. A cséplőgépeknél alkalmazott munkásokat — kivéve az okleveles gépészt — a múlt évben hozott törvény értelmében nem a munkásbiztositó pénztárnál, hanem az országos gazdasági munkás és cseléd- segélyző pénztárnál kell bejelenteni biztosításra, tekintet nélkül arra, hogy a cséplőgéptulajdonos csupán a maga terményeit csépelteti vagy pedig másoknál is vállal cséplési munkálatokat, szóval a cséplést iparszerüleg űzi. Ugyancsak a most említett pénztárnál kell bejelenteni biztosítás végett a cséplésnél alkalmazott fűtőt is még akkor is. ha az vizsgázott «gyén lenne és gépésznek hívnák is. Szarvas község közmunkájának járda építési •célokra való felhasználása ügyében hozott községi képviselőtestületi határozatot a törvényhatósági bizottság is jóváhagyta, a belügyminiszter azonban nem engedte meg, hogy a községi közmunka járda építési célokra felhasznaltassék, mert ez ellenkezik a törvénnyel. A belügyminiszter döntése ellen a közigazgatási bírósághoz élt jogorvoslattal a község; & bíróság azonban kimondotta, hogy a beadott panasz tárgyában nem illetékes határozni, mert itt nem a községi közmunka jogosságáról van szó, — amely kérdésben a törvény szerint a bíróság illetékes határozni — hanem arról, hogy a jogosság szempontjából nem vitás községi közmunka felhasználható e a községi járda építés céljaira. Ebben a kérdésben tehát az illetékes miniszter a végső fórum. Kártékony rovarok és növények elleni védekezés. A földmivelésügyi miniszter egy terjedelmes rendeletben felhívja a vármegyét — intézkedjék, hogy a kártékony rovarok és növények irtása ítekintetében kiadott rendeletek és a fennálló törvényes intézkedések a legszigorúbban végrehajtassanak. Különösen felhívja a figyelmet arra, hogy a hernyó fészkek nagy számából következtetve, a hernyók az idén nagyon el lesznek szaporodva, minélfogva az irtás a legnagyobb erélylyel még a fák rügyezése előtt hajtandó végre, de legkésőbb március végéig. Legveszedelmesebb kártékony rovar — falánksága miatt — a cserebogár, amely a szakértők jelentése szerint, az eddiginél szintén nagyobb számban fog fellépni. A vértetü, a marokkói sáska és a darazsak irtása tekintetében szintén részletesen intézkedik a miniszter. A cukor- és takarmány-répának ellensége a répabarkó és a vincellérbogár, ezeknek irtása márciustól junius közepéig foganatosítandó. A mezei pockok irtása tekintetében azt ajánlja a miniszter, hogy az irtás méreg helyett szénkéneggel hajtassák végre. A kártékony növények közzül az aranka irtását különös szigorral rendeli a miniszter azért, mert ebben a tekintetben a haladás alig valami, ami a hatóság mulasztásának következménye. Úgy az aranka, valamint a szerbtövis irtásának ellenőrzése végett ellenőrző vizsgálatok megtartását rendeli a miniszter, amelyet az alispán tartozik foganatosítani a gazdasági felügyelőség vagy a gazdasági egyesület kiküldöttjével. A miniszter a tett intézkedésről részletes és adatokkal támogatott jelentést kíván. Heti pi a g. Gyula, február hó 13. A budapesti gabonatőzsdén e hét folyamán ellanyhult az irányzat, az árak keveset változtak. Heti piacunkon élénkebb adatott: kínálat mellett Búza . . . 20'— 2L— Árpa . 14 20 1440 Zab . 12 60 12-80 Tengeri 13 60 14 — Irodalom. A faluból ... 2. száma. Péczely József gyulai igazgató-tanitó, az országosan ismert jó tollú író szépirodalmi havi folyóiratának második száma most került ki a sajtó alól. Az első számot városunk szükebb falain kívül is, az ország minden részében robonszenvvel fogadták, s mindenfelől szép számmal érkeztek előfizetések. A második szám változatos és érdekes tartalmát szintén egyedül a szerző Írja. A folyóirat egyik novelláját lapunk mai tárca rovatában közöljük. A folyóirat boritékának külső és belső oldalára hirdetéseket elfogad a kiadóhivatal: Dobay János könyvárus Gyulán. Bródy Samu nyug. tanító könyve. Bródy Samu gyulai izr. igazgató-tanitó »Életrajzok« címmel könyvet rendez sajtó alá. Az előfizetési felhívás, mely a könyv tartalmáról is bővebb felvilágosítást nyújt, e héten fog szétküldetni. Törvényszéki csarnok. Timáry Alajos nyugalomban. Évtizedeken át működött a gyulai kir. törvényszék területén. Kezdetben a székhelyen Gyulán, később mint telek- könyvvezető Békésen, ahonnan hasonló minőségben Gödöllőre helyeztetett át. Most megérdemelt nyugalomba vonult, mely alkalomból Őfelsége a koronás aranyérdemkereszttel tüntette ki. Békésmegyei ismerősei s jó barátai rokonszenve s jókívánságai fűződnek nyugalomba vonulása s legfelsőbb kitüntetéséhez. Előléptetés. Az igazságügyminiszter Illyés Alajos szarvasi járásbirót a VII. ^fizetési osztályba léptette elő. Csőd. A gyulai kir. törvényszék, mint csődbíróság az „Első békéscsabai kenyérgyár részvény- társaság felszámolás a att“ bej. nég ellen f. hó 7-én csődöt nyitott. Csődbiztos dr. Aigner Dezső kir. törvényszéki biró, tömeggondnok dr. Holländer Lipót békéscsabai, helyettese pedig dr. Jeszenszky Ferdinánd gyulai ügyvéd, A követelések bejelentésének határideje 1914. március 20., a felszámolási tárgyalás határnapjául 1914. április 18. (d. e. 9) és a csödválasztmány megválasztásának határnapjául 1914. április 21-e (d. e. 9) tűzetett ki. Esküdtbiráskodás. Szőke György ügyében a múlt héten közölt tudósításból kimaradt az ítélet, melyet utólag most közlünk. Szőke Györgyöt az esküdtbiróság 2 évi börtönre ítélte. Az utolsó ügy Timár Imre ügye, melyet e héten hétfőn tárgyalt az esküdtbiróság. Vádlottnak, aki gyomai lakos, nagyon megtetszett özv. Salamon Vincéné szül. Varga Borbála. Az .asszony szívlelte is Ti márt, mig meg nem tudta, hogy nős. Ekkor azonban kiadta az útját, mire a múlt év december 18-án Timár Imre ittas állapotban összeszurkálta özv. Salamonnét. Szándékos emberölés kísérlete címén kerül az esküdtek elé Timár Imre. A bíróság a következőképen alakult meg. Elnök: Tóth Ferenc tvszki biró ; Szavazó bírák: V. Szakmáry Arisztid ítélőtáblái biró és Gedeon János tvszki biró ; Jegyző: Göndör Béla tvszki jegyző ; Közvádló : Stachó Lajos kir. ügyész ; Védő: dr. Simonka György ; Esküdtek: ifj. Szabados Mátyás, Noel Nándor, ifi Sinkovits Pál, Mészáros Dániel, ifj. Gulyás Pál, Ökrös Sándor, Morvái Mihály, Juhász Bálint. Monori Mihály, Janurik Pál, ifj. Szilágyi István, Kalocsa István ; Pótesküdtek: Biró Salamon, Dávid Jakab; Eőnók: M-száros Dániel. Az esküdtbiróság vádlottat 2 évi fegyházra ítélte. Heti bünkrónika. A vesztegetők. Szeghalmon 1912. évben Balogh András szeghalmi lakos ellen csalás miatt feljelentést tettek, amely feljelentés folytán a szeghalmi csendórőrs nyomozást indított. Érdekelve volt az ügyben Oláh Márton békéscsabai lakos is, aki nagyon szerette volna, ha az a nyomozás abban marad, vagy eredménytelen lesz Fellépett tehát a Bolgár András védelmezőjeként, de igen szerencsétlen formában. Kivett a zsebéből 40 koronát, azt átadta Szabó Károly szeghalmi lakosnak azzal az utasítással, hogy Szabó Károly juttassa el a 40 koronát a Balogh Andrással vadházasságban élő özv. K. Nagy Istvánnéhoz. A pénz el is jutott az asszonyhoz, aki azzal megjelent a szeghalmi csendőrőrsön a csendőrök megvesztegetése végett olyan irányban, hogy a Balogh András elleni nyomozást hagyják abba. A csendőrök a nekik átadott 40 koronát azonban beszolgáltatták a bírósághoz s feljelentették a vesztegetőket. A kir. törvényszék Oláh Márton és özv. K. Nagy Istvánnét egyenként 50, Szabó Károlyt pedig 30 K pénzbüntetésre Ítélte. Tolvajság. Szabó Lajos csorvási lakos egy udvarban lakott Jakab Kolompár József lóalkusz-cigánynyal. Hogy azt igen rosszul tette, mutatja az, hogy a múlt év augusztus 25-én észrevette, miként a nyitva hagyott szobájából csizmája és inge eltűnt, de azt is észrevette, hogy eltűnt a vele egy konyhát használó Kolompár Jóska és vadházastársa is. Nyomban ezek keresésére indult és az országúton utolérte őket: csakugyan a Jóskánál voltak az elveszett tárgyak. Miután Jóska 21 éves kora dacára lopás miatt már kétszer volt büntetve, a csizmáért és ingért 6 hónapot kapott. A színésznő tolvaja. Békéscsabán a múlt évi december hóban is folyt színi évad egyik neves szereplője: Miklósi Gáborné cselédet fogadott magának Könyves Teréz 20 éves leány személyében. A cselédnek nagyon megtetszettek úrnője holmijai s egy szép napon megdézsmálta azokat. Ellopott egy aranygyűrűt, egy aranyláncot, egy aranymelltű függőt és különféle szép és finom bizalmas ruhadarabokat. A nagy nyilvánosság előtt ez utóbbiak nem sorolhatók fel, legyen szabad csupán két bloust, egy pár selyem- harisnyát és egy selyemzsebkendőt felemlíteni közülök. Ez 1913 december hóban történt. F. évi január 4-én újból ellopott 5 drb billiánst. Miklósi Gáborné azonban gyorsan feljelentette a leányt, akinél a lopott tárgyakat megtalálták s akit letartóztatva, bekísértek a kir. ügyészséghez A nyomozás során kiderült, hogy Könyves Teréz özv. Panczi Jánosnétól is lopott egy ezüst kanalat és villát. A kir. törvényszék méltányolta Könyves Teréznek a lopásban való igyekezetét és őt egy évi börtönre Ítélte. Szerkesztői üzenet. Yóta. Becses levele múlt héten, lapunk zárta után érkezett és igy nem volt közölhető. Ezúttal reprodukáljuk tehát kivonatosan a tartalmát: Hogy két napig nem lehetett Gyulán korcsolyázni, annak az volt az oka, hagy az Alsó-fehér-körözsi társulat, a békéscsabai főszolgabíró, a villanytelep és a selyemfonó-gyár panaszára, mely szerint nincsen elég viz eme vállalatok üzembetartására, kénytelen volt a csatornába vizet ereszteni. 48 óra múlva az uj vízre is erős jégréteg borult s azóta a megjavult jégpályán vígan folyik a korcsolyázás. Messze. A többiekhez képest is hanyatló. A múltkori középső vers kezdete: »Mondjad kis lány«.
