Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-15 / 7. szám
4 Békés 1914 február 15 építési előmunkálati engedélyt nyert arra a vidékre s úgy az uradalom, mint az érdekelt községek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy azt a vasutat fogják támogatni, amelyik előbb kezd hozzá az építéshez. Gyula városa eddig csupán elvileg határozott a segély megadásáról, természetesen csak azzal a kikötéssel, ha a kiépítés Ökrösig történik. Ha ez bármely okból nem valósul meg, a várost sem köti a határozat. — Ezután áttértek a napirend tárgyalására. A gyulai kér. munkásbiztosító-pénztár részére építendő székház céljaira a képviselőtestület még a múlt évben megfelelő ingyen telket ajánlott meg. Az állami munkásbiztositó hivatalnak a székhely kérdésben Gyula városára nézve hozott örvendetes döntése következtében most már aktuálissá, sőt halaszthatatlanná lett a telek megszerzése, miután a város ilyen saját területtel nem rendelkezik. Az építkezés céljaira 9 ajánlat érkezett be a városi tanácshoz, nevezetesen: Sál János (Yárosház-utcai telke) 32.000 K, Kulka Lipót (Szent István-utca) 15.000 K. Kálló János és neje (Kossuth Lajos-utca) 26.000 K, Schmidt Antal örökösei (báró Wenckheim Béla- utca) 30.000 K, dr. Simonka György (báró Wenckheim Béla-utca 27. sz. telke) 19.000 K, Gyulai Hitel- és Bőranyagszövetkezet (báró Wenckheim Béla-utca) 24 000 K, Braun Izsó (Petőfi-utca) 24.000 K, ugyanannak Korvin-utcai telke 24.000 K és Bekker György Jókai Mór-utcai telke 18.000 K. A beérkezett ajánlatok közöltettek a kér. muukásbiztositó-pénztárral, amely az Országos Munkásbiztositó-pénztár kiküldötteivel megszemlélte a fenti telkeket s mint céljaira legalkalmasabbat, a Schmidt örökösök és dr. Simonka György ajánlatát jelölte meg. Az állandó választmány az utóbbi ajánlat elfogadását javasolta. Több felszólaló annak a reményének adott kifejezést, hogy ha egy, a képviselőtestület által kiküldendő bizottság lépne alkuba az ajánlattevőkkel, tetemes megtakarítás volna elérhető a vételnél. Martos Manó hosszabb felszólalásban fejtette ki a telekátadás halaszthatatlanul sürgős voltát, dr. Lovich Ödön polgármester pedig megnyugtatta az aggodalmaskodó képviselőket, hogy a város vezetősége lelkiismeretesen teljesítette kötelességét a város érdekének megvédelmezése körül s a bizottság kiküldése teljesen céltalan, csupán az építkezés megkezdését késleltetné, de következményeiben esetleg helyrehozhatatlan károsodással járna. Ezek után névszerinti szavazással dr. Simonka György 302 négyszögöles telkének megvételét egyhangúlag elhatározták s a 19.000 korona vételárat a tiszti nyugdíjalapból veszik kölcsön 6 százalékos kamatra. — Nagy és szenvedélyes vita folyt az anyakönyvi kivonatokért befolyt díjnak az anyakönyvvezető-helyette- sek részére leendő átengedése körül. Az e címen beszedett összegeket 18 éven át a város mindig átengedte a szerény fizetésű anyakönyvvezetőknek. Méltányolta ezzel egyrészt a két tisztviselőnek azt az abszurd helyzetét, hogy őket az állam nem fizetéssel, hanem csak tiszeletdij mellett alkalmazza, aminek az a hátránya rájuk nézve, hogy sem lakbért nem kapnak, sem nyugdíjban nem részesíthetők és minden előléptetésből kivannak zárva. De méltányolni akarta másrészt azt az önzetlenséget és előzékenységet, amelyet a hivatalukban megforduló nagyközönség irányában tanúsítanak. De az sem volt lényegtelen szempont, hogy mig községekben az illető községek tartoznak az anyakönyvvezetésről gondoskodni, addig Gyula város mentesítve van az anyakönyvvezetők személyzetének fizetése alul. A múlt év decemberében tartott közgyűlés az eddigi gyakorlattal szakítva, néhány minden áron takarékoskodni akaró képviselő felszólalására elutasította méltányos kérelmükkel az anyakönyvvezetöket. Az elutasító határozatot dr. Lindenberger János és mintegy száz társa a vármegye törvényhatóságához meg- felebbezték. A megyegyülés a szűkkeblű határozatot feloldotta azon indokolással, hogy a felebbezők nagy számából következtetve, az elutasítás nem fedi a képviselőtestület többségének akaratát s utasította Gyula városát, hogy ezen ügyben hozzon újabb határozatot. Hack Márton a város kasszájának — semmi méltányosságot nem ismerő — fanatikus védelmezője, az eredeti álláspont fentartásához ragaszkodott már csak azért is, hogy a közgyűlés legyen következetes. Álláspontja mellett egész sor szenvedélyes felszólaló sorakozott s hiábavaló voit az értelmiséghez tartozóknak a méltányosságot hangoztató felszólalása, az elrendelt szavazás után 52 szóval, 47 ellenében újból és végleg megtagadták a kérelem teljesítését. — A rendőrség fejlesztésére kiutalt 16.000 korona államsegély a belügyminiszteri szabályzat alapján a következőképen osztatott fel: szakoktatásra 800 K, rendelkezési alapra 600 K, két polgári biztos illetményeire 3920 K, a rendőrlegénység fizetésének kiegészítésére 10680 K. A legénység megállapított minimális fizetésének még mindig csak 89'99 százalékát fedezi az államsegély. Hosszabb vita kerekedett az önkéntes tűzoltók ruházati felszerelésének kifizetése iránt Diósy Béla főparancsnok által benyújtott kérelem felett. Végül az állandó választmány elutasító javaslatával szemben a kért 529 koronának fele a jelzett célra megszavaztatott. Ezzel kapcsolatban bírálat tárgyává tétetett a tüz- oltószerek hiányos volta is s elvileg kimondatott, hogy a jövő évi költségvetés keretében a felszerelés kiegészítésére legalább 2000 korona lesz felveendő. — Dutkay Béla nyugalmazott polgármester azon kérelme, hogy a nyugdíjalap elégtelensége miatt eddig elvont nyugdijrészletek részére kiutaltassanak, mint a szabályrendelettel ellenkező elutasit- tatott. — Az állami iskolai gondnokság megbízatása lejárván, 6 évi megbízatással megválasztattak: K. Schriffert József, Schreiber Ottó, Beleznay Antal, Monori Mihály, Novák Árpád, Weisz Mór, Nadházy Gyula és Erdős Gyula. — A kispili legelőnek Klemm Adám eleki lakos részére 3001 koronáért 3 évre és a benedeki legelőnek 6010 koronáért K. Schriffert József részére 6 évre 6010 koronáért árverésen történt bérbeadása tudomásul vétetett. — A burkolási szabályrendelet tárgyában hozott törvényhatósági határozat s a gyámpénztári szabályrendelet jóváhagyása tárgyában kiadott miniszteri rendelet szintén tudomásul vétetett. Még 2 jelentéktelenebb ügy elfogadása után a közgyűlés este 6 órakor ért véget. Kabaré a vármegyeházán. A gyulai fiatalság, mint azt már lapunk előző számaiban közöltük, a szegénygyermekeket felruházó egyesület javára, vasárnap f. hó 22-én kabarét rendez, Ambrus Sándor alispán előzékenysége folytán a kabaré színhelyéül a vármegyeház terme s mellékhelyiségei fognak a bizonyára szép és előkelő közönség befogadására megnyílni. Az előkészületek a szegény gyermekekért minden áldozatra kész Ambrus Sán- dorné ügybuzgó s figyelmes vezetése mellett egész héten át folytak és a siker érdekében a gyulai társadalom szép leányai s tetterős fiatalságának egész gárdája fáradozik. Nem első kabaréja ez már a gyulai fiatalságnak és tudvalevő, hogy az eddig rendezett kabarék minő szép sikereket értek el annak dacára, hogy legutóbb megfelelő nagy helyiség nem állott rendelkezésre. Annál inkább remélhető tehát, hogy a vármegyeháza tágas termeiben minden várakozás és igény úgy a közönség, mint a szereplők részéről teljes kielégítést fog nyerni. A meghívók a mai nap folyamán fognak szétküldetni. Akik tévedésből nem kapnának meghívót, de arra igényt tarthatnak, kéretnek távbeszélőn, vagy levélileg Terényi Péter tb. aljegyzőhöz (Vármegyeháza) fordulni. A nagy érdeklődést keltő kabaré műsora a következő: 1. A férjhez- menés iskolája. Vígjáték egy felvonásban, irta Bihari Mihály. Személyek: Gizi néni, az iskola tulajdonosa: Marsich Zsuzsanna, Sári, Elza, (Irma, az iskola növendékei: Czecz Ilona, Dobay Bella, Deimel Ilona. Kálmán, modell: Házy Imre. 2. Madame Pompadour und ihre Katzen. Irta Peuschl Móric. Személyek: Madame Pompadour Mócsy Jolán. Házfelügyelő * * * Zongorán kiséri Lindl Etelka. 3. a) Mendelssohn : Hebridák b) Chovan : Román táncok. Magyar táncok. Zongorán előadják: dr Horváth Dezső és dr. Kovalszky Róbert. 4.- A trafik. Irta: Gábor Andor. Személyek: A mama Mócsy Jolán. A leánya: Dobay Bella. A Kundschaft : Pongrácz Sándor. 5. Kupiék. Énekli Pong- rácz Sándor. 6. Quartett. Éneklik: Házy Imre, dr. Kiss László, dr. Vangyel Szilárd, * * * Konferál Terényi Péter. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a Gyulai Józsefvárosi Olvasókör alapszabályait megerősítette. Automobil-verseny varmegyénk területén. A belügyminiszter a magyar automobil klubbnak engedélyt adott arra, hogy május 24 — 31-ig automobil-versenyt rendezzen. A verseny utolsó napján vagyis május 31-én az útirány a következő : Arad, Simáud, Erdőhegy, Gyulavarsánd, Gyula, Újkígyós, Apácza, Orosháza, Csongrád, Kecskemét és Budapest. A miniszter felhívta a hatóságot, hogy a lakosságot és különösen a városokat a közrend és közbiztonság fenntartása tekintetéből tanítsák ki, megtiltván a virágok dobálását. A végállomások, a külföldiekre tekintettel, feldiszitendők. Államsegély Gyula városának. A 7 éven felüli elhagyottá nyilvánított gyermekek tartási költségeit a fennálló törvény szerint az illetőségi községeknek kell megfizetni. Ezen a címen a községek igazán súlyos terhekkel vannak megterhelve. A törvény- hozás, tudva ezt, a községeknél segélyezésére minden évi költségvetésbe jelentékeny összeget vesz fel és abból évenként — a törvényhatóság előterjesztésére — Békésvármegye egyes községeinek is ad segélyt. A törvényhatósági bizottság az 1913. évre javaslatba hozta, hogy Gyula város 13445 koronát kapjon, továbbá Öcsöd és Orosháza községek is ré- szesittessenek 1750, illetőleg 5400 korona államsegélyben. A miniszter válasza most érkezett le, amelyben figyelembe véve a tényleges kiadásokat — amelyek okmányokkal igazoltattak — Gyula városának a 7 éven felüli elhagyott gyermekek tartási dijában a város által kifizetett összegek fedezetére 13000 korona államsegélyt engedélyezett, különösen figyelembe, véve azt, hogy Gyula vagyoni helyzete nem valami rózsás és hogy az említett célra a város külön alappal nem bir. Öcsöd és Orosháza községeket a javaslatba hozott államsegélyben a belügyminiszter nem részesítette, mert nevezett községeknek van olyan külön segély-alapjuk, amelyből a felmerült költségek fedezhetők. Kórházi ápolási költség. A külső cselédek szolgálati viszonyairól alkotott törvény értelmében a gazda beteg cselédjét 45 napig házi ápolásban tartozik részesíteni, de viszont kimondja a törvény azt is, hogy ez a szabály nem érinti a törvénynek a kórházi ápolásra vonatkozó rendelkezéseit. A kórházak a törvénynek említett rendelkezéseit úgy értelmezik, hogy amennyiben a cseléd 45 napi házi ápoláson felül még kórházi ápolásban is részesült, a kórházi gyógyköltségek megfizetésére a gazda köteles. Ezzel szemben a közigazgatási bíróság egy konkrét eset kapcsán kimondotta, hogy ha a gazda cselédjét 45 napig házi ápolásban részesítette, az esetben törvényes kötelezettségének már eleget tett, továbbá, hogy a kórházi ápolásból csak annyi időt tartozik a gazda még fizetni, amennyi a házi ápolást beszámítva, 45 napnál többet nem tesz ki. Ha tehát a 45 napi házi ápoláson felül még kórházi ápolásra is szükség van, az e címen felmerülő költség már nem a gazda terhe, Áthelyezés. A pénzügyminiszter Bodnár Endre balassagyarmati pénzügyőri főbiztost Békéscsabára helyezte át, s az ottani biztosi kerület vezetésével megbízta. Nem jött ugyan váratlanul, két esztendőt meghaladó tragikus előzmények régen előkészítették, mindazonáltal most bekövetkezett valóságkor, mély megilletődést, őszinte részvétet kelt Szarvassy Arzén elhunyta. A boldogult derék férfiú tanulmányai befejezte után zsenge ifjú korában lön városunk lakosa. A gyulai kir. folyammérnökségnél mint kir. segédmérnök kezdette meg hivatali pályafutását. Gyulán lépett fokozatosan elő, mig a hivatal főnöke, egyben műszaki tanácsos lön. Előlépéseit tehetségének, szorgalmának és hivatottságanak köszönhette. Három évtized előtt nősült meg és élete párjával, Lukács Ilonával zavartalan családi boldogságban élt Házassági frigyükből öt gyermek született, akik édes anyjukkal mély bánatba borulva állják körül a rajongásig szeretett s őket rajongásig szerető családfő ravatalát. A boldogult, derék férfiú, ki társadalmunknak is évtizedek hosszú során át előkelő, tisztelt és kedves tagja volt, már évekkel ezelőtt kezdett gyöngélkedni és a betegség annyira úrrá lön fölötte, hogy másfél évvel ezelőtt nyugalomba kellett vonulnia. Élete azóta állandó haldoklásnak volt mondható, úgy hogy a halál, bármilyen lesújtó és fájdalmas is, valóságos megváltás volt kínszenvedéseitől. Temetése ma délután fél négy órakor lesz. A halálesetről kiadott gyászjelentés a következő: özv. Szarvassy Arzénné, Lukács Ilona úgy a maga, mint alólirottak és a kiterjedt rokonság nevében is, a legnagypbb bánattal jelenti szeretett férjének Szarvassy Arzén kir. műszaki tanácsosnak folyó év és hó 13-án este 10 Va órakor élete 59, boldog házasságának 31-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytat. Az elhunyt földi részei folyó hó 15-én délután 3/44 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása után a Szentháromság-temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmiseáldozat folyó hó 16-án reggel V29 órakor fog a róm. kath. anyatemplomban az Egek urának bemu- tattatni. Gyula, 1914, február hó 14-én. Áldás emlékére! Szarvassy János, Mária, Erzsi, Endre és Imre gyermekei. Szarvassy Jánosné Amman Izabella édesanyja. Szarvassy Margit testvére. Lukács Endre és neje, Lukács Gyula és neje, Lukács Margit, Lukács Károly, sógor, illetve sógornői. Az igazságügyminiszter adománya. A PatronageBálra a rendezőség Balogh Jenő igazságügyminiszternek is küldött meghivót. A véghetetlen nagy el- foglaltságu miniszter nagy feladatainak — hála Isten: sikeres — megoldása között az ő végtelen nemes érzületét mindig és mindenütt tudja éreztetni. Ez nyilatkozott meg legutóbb is, amidőn a patronage-munkával foglalkozókkal való együttérzését akként juttatta kifejezésre, hogy a báli jegy-megváltás címén 20 koronát küldött a Pártfogó-egyesület elnökségének. A Patronage-Bálra dr. Nizsalovszky Endre kir. törvényszéki elnök 20 koronát felülfizetett, amiért köszönetét nyilvánítja a Pártfogó-egyesület elnöksége. A tanító-bál. Évek óta megszokta közönségünk, hogy a farsang egyik kimagasló mulatsága a gyulai tanítók egyesületének báljával van egybekapcsolva. Eddig minden alkalommal műsoros estély vezette be mulatságukat, s ezek a nívós koncertek társadalmunk igen nagy körét vonzották a tanitóbálba, mely népesség tekintetében mindig vezető helyen állott,.s a mi viszonyaink mellett sikerben utolérhetetlennek volt mondható. Az idei bál f. hó 7-én, szombaton este zajlott le a Komló kávéház és éttermi helyiségeiben. Ezúttal elmaradt a hangverseny, s amint konstatálható volt, a táncvigalom egymagában nem Szarvassy Arzén.
