Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-27 / 52. szám
1914 december 25. Békés 3 Tanügy. Karácsonyi szünidő a főgimnáziumban. A karácsonyi vakáció a főgimnáziumban f. hó 24-én kezdődik és a jövő év januárius hó 3-ig tart. Január 4-én hétfőn megkezdődnek az előadások, — A gim- názinm igazgatóság kérelmére Nizsalovszky Endre törvényszéki elnök az igazságügyi kormány engedélyével hat helyiséget hocsájtott a tanintézet rendelkezésére, úgy hogy a tanítás folytatása egyelőre biztosítottnak mondható. Az előadások sorrendje a következő: I. oszt. délelőtt, II. oszt. délután, V., TI, VII., VIII. oszt. délelőtt, III., IV. oszt. délután. Hírek. Karácsony. A szeretet ünnepén emberek tömegének vére patakokban ömlik. A szenvedés tengere nyeli el a mérhetetlen fájdalom könnyeit. Sok meghitt családi fészek elárvult. A repeső gyermekszív csüggedten szomorkodik az anya tiltott könnyei láttára és egy kínos kérdésre, melyre késik . . . csak késik a felelet: mikor jön apuka? Aki már sohasem jön többé. De a Jézuska mégis belopózik, hozva azt amit hozhat, és egy csalóka reményt: Apuka talán a tavaszra vagy a nyárra hátha mégis előkerül. Talán. Ha még él és gondolkodik, szenvedve ezer halál-veszély között. Ez estén ott a fagyos árokban ő is gyermekeire gondol, könny pereg az arcán végig. Levelet sem kapott tőlük. Nincs pihenése. Az egyházfő csak két napi békét kért karácsony ünnepére, de az ádáz ellenfelek ezt sem engedik meg szegény katonáiknak. Ott kell kuporoguiok a havas föld alatt ágyubömbölés között a családtól távol, a szeretet ünnepén! Ki akarta ezt igy? Erre a kérdésre hiába keressük a szokásos feleletet. A nagyherceg ? Az angol ravaszság és önzés? A francia bosszúvágy? A mi kicsinyeskedésünk ezek egyikét vagy többjét majd csak felelőssé teszi a nagy világfelfordulásért. De e megoldásban nem tudunk megnyugodni! Hogy lehet az, hogy egy vagy tíz ember világháborút indíthasson útjára? Micsoda kegyetlen nagyságnak kellene lenni annak az egy vagy itz embernek e harcba küldött millió és millió emberhez képest! Van olyan arányú különbség ember és ember között,mely megindokolná azt a rettentő sok szenvedését a millióknak nehány ember akaratából ? Nincs, nincs. Ott a megoldás, hogy az a nehány ember csak eszköz nagyobb, felsőbb erők érvényesülésére, amelyek az emberiséggel rendelkeznek. Ki adja az ezreket pusztító járványok csapását reánk ? Nem tudjuk. De ugyanaz méri a világháború borzalmait az emberekre. És azért méri reánk, mert durva emberek vagyunk, akiknek osztályrésze az örökös bünhődés, szenvedés. Akiknek szenvedély dúlja lelkét, ösztönök lakják szivét. A szenvedélyének és ösztönének tengere árad szét romboló dühvei most a világon. Majd eljön talán egykor az idő, mikor szeretet váltja fel a durva érzéseket s a megértő boldogság fogja eltölteni lelkünket. Betelik amit Krisztus tanított, vagy még egy annál is tökéletesebb lelki élet. Óh uram, mikor jön el ez az idő? s ha ezt kérdjük, minő apró, eltörpülő kérdés mellette: Istenem! Mikor múlik el ez a véres háború! ? Mert hány háború múlik el addig, mig az első kérdésre feleletet kapunk ? Tiszti előléptetések. A hadsereg és a honvédség Rendeleti Közlönye a tényleges állományú, tartalékos és népfelkelő tisztek nagytömegű előléptetéséről számol be. Akiket most nevez meg a Rendeleti Közlöny az előléptetések rendkívüli kiadásában, azok mind a harctéren vannak és öt hónapos kemény háború tapasztalataival, azelőtt elképzelhetetlen testi fáradságok és idegizgalmak által edzetten töltik he hivatásukat, avagy már megsebesültön vagy betegen jöttek haza, hogy rövid gyógyulás után megint a csatamezőre vonuljanak. Ezeknek az előléptetése ezúttal nem szabályszerű előrukkolás, hanem vitézséggel, vérrel és komoly hadiszolgálat által megszerzett kitüntetés. A bennünket közelebbről érdeklő kinevezések a következők: Ezredünknek három év előtt körünkből eltávozott, volt derék ezredparancsnokát, báró Bothmer Árpád vezérőrnagyot a király altábornagygyá nevezte ki. A 2. honvédgyalogezred tényleges állományában kineveztettek századosokká: Buthy Lajosf, Bally János, Hadffy Zoltán, Gergelyffy István, Hadházy András főhadnagyok; főhadnagyokká: Réti Andor. Mitter- mayer Imre hadnagyok ; hadnagyokká : Reisz Fo- renc, Virányi Árpád, Kubick András, Bezerédy Aurél, Pilisy László, Haugel Zsigmond zászlósok- A tartalékban: Fischer Károly főhadnagy századossá, Laukóczy József hadnagy főhadnaggyá, Darida Ferenc hadnagy főhadnagy gazdászati tisztté, dr. Blidáriu Gábor segédorvos főorvossá. A szolgálaton kívüli viszonyban főhadnagyokká: Gram- ling Alajos, Antal Miklós Porszász Károly, Gubicza Adám, Koller Ottó, dr. Biró Béla, dr. Lukácsy Miklós, Braun Izidor, dr. Keppich Frigyes, Durkó Gábor, Dubányi Gyula, Bosnyák József, dr. Márkus Mihály hadnagyok. A m. kir. népfelkelésnél népfelkelő főhadnagyokká: dr. Avrameszku Vazul, Laczay Gyula, Rauchbauer Nándor, Balog Dénes, Bauer Géza, Jeszenszky Elek, Gyöngyössy Iván, Kiss Albert, Kristóffy János, Moldoványi László, Pólyák István, dr. Varga Gyula, Wallner György, Zima Tibor, Kesztler Ede dr-, Kepes Armin, Buzáky Gyula hadnagyok. Főorvossá : dr. Groszmann Emil segédorvos, segédorvossá: dr. Leipnicker Adolf segédorvos-helyettes. Népfelkelő építészmérnökké Károssy Jenő segédmérnök, a gyulai 2. gyalogezredben. A közöshadsereg előléptetései sorában a következő békéscsabai 101. gy. ezredbeli tisztek szerepelnek: Őrnagy lett: Róna József százados, századosokká előléptek Gulbán Viktor és Nemes- sányi Zoltán hadnagyok; főhadnagyokká Huszti Ignác, Pokorny József, Fritsch Károly, Liptai Béla hadnagyok ; hadnagy lett Rácz Imre zászlós. A vármegye t. nyugdijválasztmány f. hó 19-én délután dr. Daimel Sándor főjegyző elnöklete alatt ülést tartott, amelyen megállapította Ambrus Jenő volt vármegyei aljegyző özvegyének ellátási igényét, valamint azt az összeget, amely őt a szabályrendelet értelmében megilleti. Mészáros Lajos és Pölöskei István dijnokokat a vármegyei nyugdíjintézet tagjai közé felvette, minthogy az uj nyugdíj szabályrendelet értelmében ennek nincs akadálya, végül megállapította, hogy az egyes vármegyei tisztviselők a vármegyei nyugdíjalaphoz mily összegű hozzájárulást tartoznak fizetni. Folytatólag ülést tartott Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt a vármegyei községjegyzői nyugdíjválasztmány is, amely Bencze János Szeghalom községi jegyző nyugdíjazása tárgyában tette meg a törvényhatóságnak előterjesztését, kimondván a nyugdíjazás szükségét és nevezettnek nyugdiját évi 2280 koronában állapította meg. özv. Haty Károlyné volt mezőberényi jegyző 80 éves özvegye részére évi 380 korona csékély nyugdijának némi pótlásául 100 korona megszavazását hozta javalatba a választmány. Hadikórház. Ismételten megemlékeztünk a gyulai hadikórház, helyesen katonai tartalékkórház ügyéről. Elmondottuk, hogy minő helyiségek sze- meltettek ki erre a célra. Ezek között szerepelt a kir. törvényszék és fogház épülete is, amelyeknek átengedése tárgyában tartandó tárgyalásra a kir. törvényszéki elnök és a kir. ügyész sürgönye folytán 18-án, pénteken este az igazságügyminiszter képviseletében Záborszky István miniszteri tanácsos érkezett Gyulára. Még akkor este tárgyalást tartott a törvszéki elnöknél, amelyet másnap délelőtt helyszíni szemle után folytattak. A létesített megállapodásokat jegyzőkönyvbe foglalták. E megállapodás szerint átengedtetett a katonai kórház céljaira az emeleten az a rész, amely eddig a büntető osztályt foglalta magában (a II. sz. főtárgyalási teremtől kezdve a fogházig terjedő helyiségek) s amelyet egy faláttöréssel összekötnek a fogházzal. Átengedtettek a kir. ügyészség összes helyiségei, melyekből a kir. ügyészség már át is költözött a vizsgálóbíró eddigi helyiségeibe. Végül kórház lesz a fogház első és második emeletén, mig a foglyok a földszinten nyernek elhelyezést. E helyiségekben összesen mintegy 400 beteget lehet elhelyezni és pedig úgy, hogy a katonai tartalékkórház teljesen el lesz különítve a törvénykezés számára fentartott épületrésztől. Szombaton este Írták alá a vonatkozó jegyzőkönyvet Nizsalovszky Endre kir. törvényszéki elnök, dr. Konrád Ernő kir. ügyész, Nagy Kálmán kir. járásbiró, Nagy Árpád ezredes állomásparancsnok és dr. Cserey László cs. és kir. törzsorvos, de már szombaton délután felfordult a törvényszék és ügyészség a hurcolkodástól. Ez utóbbi helyiségekben ma már némi rend van, de a fogház még ma is a rendezés legnagyobb rendetlenségeitől szenved- Rövid idő alatt itt is helyreállanak a normális állapotok a visszaköltözes idejéig, amit adjon Isten mielőbb megérnünk. Reméljük, most már a honvédelmi minisztérium meg van elégedve. Nevezetesen : a szanatóriumban 500 beteg, a közkórházban 800 beteg, a Vöröskereszt kórházban 300 beteg, a tartalékkórházban 1000 beteg. Minden középület ahol nagyobb számban betegek voltak elhelyezhetők zsúfolásig, a bírák, az ügyészség, a vármegye ösz- szoritva. A napokban lefoglalta még a tartalékkórház parancsnoksága a Polgári Kör és az Ipartestület helyiségeit is amelyek szintén betegápolási célokra lesznek berendezve. Újévi üdvözletek megváltása. »B. u. é. k Régi* a közönségre nézve csak súlyos teherrel járó szokás, melynek semmi jelentősége nincs. Ezekkel a semmitmondó hetükkel díszített lapokat egy-egy helyre egész átalvetővel vitt a postás, melyeket a címzett legtöbbször egy unott tekintetre sem érdemesített. Tudatában voltunk annak valamennyien, hogy ez igy van, hiszen mi sem cselekedtünk másként s mégsem tudtunk ezzel a rossz szokással szakítani. Egyesek ugyan próbálkoztak, de kevés sikerrel. A követők, a tömeg elmaradt. Most azonban másként áll a dolog. Az egész középosztály, mintha csak összebeszéltek volna, elhatározta, hogy ebben a gondterhes, súlyos időben szakit a hiábavaló irka- firkával, a mitsemjelentő b. u. é. k. betűk küldözgetésével s ezt az összeget, melyet eddig erre fordított odaadja a háború özvegyei és átvái részére. S ma vajon, adhatná-e jobb helyre ? A hadsegélyző hivatal, mely ezt az eszmét fölkarolta s a magáévá tette, ezekből a fillérekből és koronákból özvegy- és árva alapot létesít, melyből sok keserű könnyet fog fölszántani. A »B. u. é. k.t megváltás összegét lapunk kiadóhivatala is készséggel elfogadja, továbbítja és nyugtázza. A népfölkefök behívása. A honvédelmi miniszter értesítése szerint azon népfölkelő kötelezettek, akik az 1887., 1888., 1889. és 1890. évben születtek és a megtartott, valamint a januar 4. és 5-én megtartandó népfölkelő bemutató szemléken fegyveres szolgálatra alkalmasaknak találtattak, illetőleg találtatnak, tartoznak január 16-án a népfölkelési igazolványi lapon feltüntetett katonai hatósághoz bevonulni népfölkelési tényleges szogálatra. Bevonulni tartoznak továbbá az említett napon azon népfölkelő kötelezettek is, akik az 1894., 1893. és az 1892. években születtek és fegyveres szolgálatra alkalmasoknak nyilváníttattak, de eddig bármely okból be nem vonultak és 'felmentve nincsenek. A jövő évi január 25. és 26-án megtartandó népfölkelési utószemléken alkalmasoknak találandó 1887—1890. és 1892—1894. évfolyambeli népföl- kelck szolgálatra azonnal vissza tartatnak. Akik a fenti behívásnak eleget nem tesznek, karhatalommal vezettetnek elő és azonfelül két évig terjedő börtön- büntetéssel sujtatnak. Kitüntetett hősök. A király elrendlte, hogy az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk el- elismeréseül Nagypál Imre gyulai 2-ik honvéd gyalogezredbeli tartalékos hadnagynak, valamint Zima Tibor 2-ik népfölkelő gyalogezredbeli hadnagynak, az aradi kereskedelmi- és iparkamara tikárának, a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassék. A gyulai polgárőrség értekezlete. Lapunk legutóbbi számában kifejtettük azokat a komoly okokat, amelyeket a belügyminiszter által is engedélyezett polgárőrségnek Gyulán való szervezését el- kerülhetlenül szükségessé és sürgőssé teszik. Az utolsó napok rendőri krónikája is igazolja, hogy a lakosság vagyonbiztonságának fokozottabb őrzése kívánatos, mert az apróbb betörések számos esete fordult elő. A lapunkban közölt felhívásra már többen ajánlották fel szolgálataikat a polgárőrségben való részvételre. Hogy a jelentkezés minél gyorsabban és könnyebb szerrel történhessék Tan- czik Lajos rendőrfőkapitány a tizedbeli olvasókörben és közhivatalokban aláírási iveket köröztetett, amelyen bárki kinyilváníthatja belépési szándékát. Ezek a jelentkezési ivek még nem érkeztek vissza és ezért eddig nem állapítható meg az aláírók száma és hogy az intézmény létesítése sikerül-e ? Mivel azonban a polgárőrség tényleges felállításáról
