Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-12-06 / 49. szám

1914 december 6.

Békés

3

gálatra. A kórházi bizottság elhatározta, hogy az orvosok felmentése iránt illetékes helyre felterjesztést intéz, mert már lehetetlen más orvosokat, — sőt szigorló orvosokat is kapni. Igazgató elrendelte a kórházi személyzetnek és elmebetegeknek kolera ellen való beoltását; utóbbiak közül sokan ellenkeznek. Nagy bajban van a kórház a szállítók elégedetlensége, a szállítások késedelmes volta, sőt sok esetben azok teljes elmaradása miatt. Lencsét, borsót, kását, mákot a szállítók egyáltalában nem kapnak, sőt a kórház maga sem tudott ilyen cikkeket — pedig megpróbálta — beszerezni. A kórházi bizottság felhatalmazta az igazgatót, hogy a husnapok számát felemelhesse s más — szükségesnek mutatkozó változásokat tegyen az étrendben. Az elhaltak után megmaradt, továbbá szabályszerűen kiselejtezett tárgyaknak — a vászonnemüek kivételével — leendő elárverezésére az igazgató felhatalmaztatott. A villanyos társasággal a szerző dés hat hóra meghosszabb ittatott. A vászonnemü selejtezett tárgyak esetleg tépés készítésére fognak szolgálni. A minden vonalon mutatkozó ijesztő drágaság miatt pótköltségvetés készítése vált szükségessé. Az igazgató által bemutatott pótköltségvetést a kórházi bizottság elfogadta. A pótköltségvetés szerint a napi ápolási dij az 1915. évre a már megállapított összegnél 48 fillérrel lenne magasabb, ha ugyan a belügyminiszter engedélyezni fogja azt. A kórházi bizottság a kórházi költségvetés eg} es tételei körül kért hitelátruházást engedélyezte. Egyes vállalkozóknak a szerződéses árak felemelésére vonatkozó kérelmét a bizottság elutasította s ragaszkodik a szerződéses egységárakhoz, csupán azt engedélyezte, hogy Frattini Jánosné ’/* év helyett havonta kapja a kereseti összegeket. A kórházi mérnöki teendők ellátásáért Horváth Béla áll. építészeti hivatali főnök és Bálint Imre kir. mérnök együtt 700 koronát kapnak. A kórházi irodai munkálatok végzése sok kívánni valót hagy fenn, mert a gondnok a harctéren van, az ellenőr öreg ember, a kórházi számvevői állás már régóta betöltetlen. Ez az oka, hogy a leltárázáshoz az idén még hozzá sem lehetett kezdeni. A kórházi bizottság a kényszerű mulasztásokat tudomásul vette.

Népfelkelő bemutató szemlék Békésen. A kolera miatt elmaradt népfelkelő bemutató szemlék a békési, köröstarcsai, posteleki népfelkelő kötelezettekre e hó: 14, 15, 16 és 17-én fognak Békés községben megtartatni és pedig Békés községből 14, 15, 16-án 834. mig 17-én 188 köröstarcsai s 20 posteleki népfelkelő fog bemutatás alá kerülni. A szemle megtartására a Békéscsabán működő bizottság fog Békésre kiszállni.

Gróf Károlyi Gyula kormánybiztos a vármegyében A fertőző betegségek s különösen a kolera elleni védekezés céljából a temesvári hadtestparancsnokság területén fekvő vármegyékbe s igy Békésvármegyébe is kinevezett kormánybiztos : gróf Károlyi Gyula, a pénteki napot Gyulán töltötte s meglátogatta Ambrus Sándor alispán és dr. Zöldy János kíséretében a szanatóriumot, a gyulai kórházat, a járványkórházat, az elkülönítő helyiségeket s végül a Vöröskereszt által a leányiskolában fen- tartott kórházat. Gyuláról Békéscsabára, Békésre, Köröstarcsára, Gyomára s Körösladány községekbe is ellátogat a kormánybiztos, a közegészségügyi intézmények megvizsgálása s általában a helyzetről való tájékozódás céljából.

Almásy Maritta grófnő esküvője folyó hó 9-én lesz Budipesten a Jézus Szent Szive templomban. Az örvendetes családi eseményről a következő jelentést kaptuk, Zsadányi és Törökszentmiklósi gróf Almásy Dénes v. b. t. t., cs. és kir. kamarás, Sarkad örökös ura, a magyar főrendiház örökös tagja és neje zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Dénesné született nagykárolyi Károlyi Gabriella grófnő, néhai Erzsébet császárné és királyné ő felsége palotahölgye és az I. osztályú Erzsébet rend tulajdonosa őrömmel tudatja leányának zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Maritta grófnőnek pallini Inkey Zsigmonddal a 8. sz. m. kir. honvédhuszárezred tart. hadnagyával, pallini Inkey László és néhai neje született zichi és vásonkeöi Zichy Irén grófnő cs. és kir. csillagkeresztes hölgy fiával, 1914. december 9-én d. e. 10 órakor Budapesten a Jézus Szent Szive templomban történendő házassági egybekelését. Kelt Kétegy- házán. — Ugyanilyen értesítést adott ki a vőlegény családja is.

Ferenc lózsef- és Vilmos császár-utca. Immár kétségtelen, hogy a világuralom hegemóniáját Németország ragadta magához. Németország vaskeze lesújtott az antant hatalmakra s kitörölte a térképről az okvetetlenkedő s rosszul számitó Belgiumot. Úgy áll most a világ előtt Vilmos német császár, mint egykor Napoleon. Ausztria-Magyarország népe büszke lehet nagy szövetségesére. A magyar városok élükön a fővárossal, igyekeznek a hü szövetséges nevét az utókornak maradandóan megörökíteni, oly módon, hogy egy-egy utcát vagy teret a nagy császár nevéről kér- «telnek el. Gyula város képviselő- testületének holiapi rendes közgyűlése elé Weisz Mór Városi képviselő indítványt nyújtott be, hogy a város egyik utcája Vilmos császár-utcának neveztessék el. A városi tanács az indítványt azon kiegészítő javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy főutcáink közül a Varosház-utca dicsőségesen uralkodó királyunk nevéről Ferenc Jözsej-utcának, a Várme- gyeház-utca pedig Vilmos császár-utcának neveztessék el. A közgyűlés bizonyára lelkesedéssel fogja az indítványt magáévá tenni.

Gyula város költségvetése. A város jövő évi költségelőirányzatával a hét folyamán készült el Aicser Antal főszámvevő és a holnapi városi közgyűlésen kerül tárgyalás alá. A rubrikák számsorai most sem nyújtanak kedvezőbb képet a város háztartásáról, de megnyilatkozik a szigor és takarékosság minden kiadási tételnél, hogy a mai súlyos viszonyok között legalább pótadó emelkedés be ne következzék. Ezt sikerült is elérni, sőt az 1914. évben kivetett 121 percenttel szemben az előirányzat egy százalékkal kevesebbet, vagyis 120 százalékos pótadó kivetését javasolja. A kiadások főösszege 585857 K 45 f., a bevételek főösszege 300.257 kor. 50 fillér, pótadóból fedezendő hiány 285599 kor. 95 fillér. Az 1915. évi szükséglet 28089 kor. 21 fillérrel kevesebb ugyan, mint az 1914. évben, a pótadó százalékának leszállítása azonban még sem volt lehetséges, mivel a háborús viszonyok miatt a pótadó kivetéséül szolgáló állami adóalap már eddig is 20000 koronával csökkent. Csökkent pedig azért, mert a hadba vonult iparosok, kereskedők, bérlők stb I. és III. osztályú kereseti adói az üzemek szünetelése miatt töröltetni fognak. A költségelőirányzatot lapunk más helyén közöljük.

Kitüntetett gyulai népfölkelök. A balkánhaderők főparancsnoksága az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül Neudenbach Sándor gyulai népfölkelő gyalogezred III. ’zászlóaljbeli had- apródjelölt őrmesternek az I. osztályú vitézségi érmet, Halász János gyulai 2 népfölkelő gyalogezred III. zászlóaljbeli crvezetőnek pedig a II. osztályú ezüst vitézségi érmet adományozta.

A képviselőtestület f. hó 7-én héttőn délután 3 órakor rendes közgyűlést tart, melynek legnevezetesebb tárgya a jövő évi költségvetés tárgyalása. A közgyűlés arra való tekintettel, hogy a városháza terme a sorozás céljára van lefoglalva, ezúttal a vármegyeháza nagytermében fog megtartatni. A tárgysorozat a következő : 1. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának határozata az 1914. évi közpénztári költségelőirányzat tárgyában. 2. Az 1915. évi közpénztári, közmunka, Erzsébet- ápolda, benedeki földvételi pénztár és városi tiszti nyugdíjalap költségelőirányzata.

3. A városi tőkepénzek takarékpénztári elhelyezése tárgyában előterjesztés. 4. Kranczler János Erzsébet-ápoldai élelmező kérvénye az élelmezési dijak felemelése iránt. 5. Cselédségi ruházatok biztosítása tárgyában tartott árlejtés eredményének bejelentése. 6. Cselédségi lábbelik biztosítása tárgyában tartott árlejtés eredményének bejelentése. 7. A városi hivatalok számára szükséges tüzelőanyag biztosítása tárgyában megtartott - árlejtés eredményének bejelentése. 8. Reisner Emánuel fe- lebbezése az általa utcaszabályozás céljából elfoglalt közterület árának megállapítása ellen. 9. A vágóhídi dijak beszedésével megbízott személyzet kérelme a szokásos jutalom kiutalványozása iránt. 10. A Gyulavidéki Helyiérdekű vasút megkeresése a 64—1914. kgy. számú határozat helyesbítése iránt. 11. A Gyulavidéki Helyiérdekű vasút kérelme a város tulajdonát képező részvényeknek biztosítékként leendő további átengedése iránt. 12. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének meg- állapitása.13. Özv. Kiisik Jánosné özvegyi nyugdíjügye. 14. Özv. Dutkay Béláné kérvénye özvegyi nyugdíj, nevelési járulék, valamint kegydij megállapítása és folyósítása iránt. 15. A vadászati haszonbérek felosztása tárgyában hozott 151—1913. számú közigazgatási bírósági Ítélet bemutatása. 16. A vallás és közoktatási miniszter urnák rendelete néhai Léderer Lajos alapítványa ügyében. 17. Gubás Tódor és Mundruczó Péter előterjesztése illetményük rendezése tárgyában. 18. A nagyváradi erdőgondnokság átirata 3 hold erdő letárolása tárgyában. 19. Máhr János ajánlata a Bárdosból 150 D-öl terület megvételére. 20. Ambrus Sándor, Békésvármegye alispánjának köszönő levele a képviselőtestület részvétéért. 21. Biró Béla kérvénye a községi kötelékbe leendő felvétele iránt. 22. Triffa István, Farkas (helyesen Kovács) Erzsébet illetőségi ügye. 23. Időközben érkezett ügyek és önálló indítványok, amelyek a közgyűlést megelőzőleg legalább 24 órával előbb a város polgármesterénél benyujtattak.

Katonáink karácsonya. A harctéren küzdő katonáinknak tudvalevőleg közadakozásból karácsonyi ajándékot küld a nemzet. Lapunkban ismételten felhívtuk a közönséget, hogy adakozzanak az Auguszta dobozokra, azonban az eddigi gyűjtés igen jelentéktelen összeget hozott ahhoz képest, ha számításba vesszük, hogy több százezer katonánknak megör- vendeztetéséről van szó, arról, hogy az a kis ajándék, amit karácsonyra kapnak, csak annak legyen a jele, hogy mi, akik itthon vagyunk szeretettel, bizalommal, hálával gondolunk reájuk, a hómezőköu csontig ható hideg szelekben küzdő véreinkre. Lehetetlen, hogy ne akadnának még városunk társadalmában igen sokan, akik erre a szép célra a maguk csekély áldozatait meghozni ne kívánnák, csupán kényelemszeretet vagy feledékenység lehet az oka, hogy adományaikat még nem juttatták el a gyűjtőhelyre: lapunk kiadóhivatalába. Tannak ezenkívül számosán polgártársaink között, akiket sorsuk dús javakkal áldott meg, de nem akarják megérteni, hogy a vagyon, a jólét kötelességekkel is jár és a háború óta indított jótékony társadalmi gyűjtések egyikére sem adakoztak egyetlen fillért sem, a kérő szó még nem tudott hozzájuk felhatolni, szivük nem indult meg a nyomor és szenvedés könnyein. Pedig érzik, hogy az ellenség felülkerekedésével nekik — a vagyonosoknak — van a legtöbb veszíteni valójuk, tudják hogy veszedelmes ellenségeinket hős katonáink tartják távol az országtól, sok szenvedés között életük, vérük feláldozásával, de hogy ezért az áldozatért vitéz katonáinknak legalább néhány morzsát juttatnának, arra földi hatalom nem képes őket rábírni. Attól félnek, hogy koldusbotra jutnak, ha csak annyit adakoznak is, mint a szegény emberek. Sajnos túlnyomó részben most is csak a középosztály azon tagjait látjuk az adakozók között, akik minden jótékonysági társadalmi akcióból kive