Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-01 / 5. szám

G Békés 1914 február 1. sor, köztük az „Amerikai nagybácsi“, humoros felvétel. Kedden, f hó 3-án a világhírű Pathé-cég kiváló szép filmjei kerülnek bemutatásra. Csütör­tökön, f. hó 5-én „A rejtélyes várrom“-. Egy pénz­hamisító regénye 3 felv. Cserebogár-szerelem és Náci álhatatos udvarló, humoros jelenetek, vala­mint a monasteriói vízesések látványos, szines, eredeti felvétel kerülnek a vászonra. Szombaton, f. hó 7-én „A becsület törvénye“. Megható társa­dalmi dráma 3 felv. lesz bemutatva kiváló műsor kíséretében. Ismét gyilkosság Orosházán. Újabb időben egymást érik a szomorú szenzációk Orosházán. A múlt esküdtbirósági ülésszakon az ügyeknek majd­nem felét orosházi eset szolgáltatta. Es úgy látszik a szenvedélyek még most sem pihennek. Hol anyagi érdek, hol asszony, hol bosszú játszik szerepet a gyakori emberölésben, de az bizonyos, hogy való­sággal hírhedtté lett Orosháza a tragikus végű ösz- szeütközések miatt. A mostani gyászos eset a kö­vetkező. Madarász György orosházi lakos f. hó 26-án este többed magával szórakozott Orosházán a Ma­gyar Királyban. Eégi haragosa Gulyás József oros­házai — Komlósi utcai lakos — aki most együtt él Fetiesi Máriával, Madarász György volt feleségével. Madarász szorgalmas, dolgos ember, aki szép kis vagyont gyűjtött. Rendes életét élt feleségével és két leányával, mig házukhoz nem kezdett járni Gu­lyás József, aki sokat forgolódott az asszony körül. A házasfelek között ettől kezdve napirenden volt a civódás, mig végre az asszony két gyermekével el­hagyta Madarászt és a Komlósi-utcán vendéglőt nyitva, közös háztartásban élt Gulyás Józseffel. Madarász ekkor eladta mindenét, beköltözött a fa­luba, de lelkében a leszámolás gondolata folyton ott -élt. A jelzett este már be volt borozva egy kissé, mikor Gulyás belépett a vendéglőbe. Az italtól tü­zelve ezerszeresen ébredt fel benne az édes bosszú gondolata. Elhatározta, hogy most leszámol ellen­felével, hogy Gulyást megtanítja. A mikor tehát Gulyás József távozott a korcsmából, Madarász utána sietett. Ettől kezdve már csak a Gulyás József elő­adása világítja meg a történeteket. Igaz fényben-e vagy nem, az bizonytalan. Gulyás azt mondja, hogy őt Madarász hátulról fejbe ütötte, mire ő vissza­fordult s látta, hogy Madarász újból ráemeli a bo­tot, ekkor elővette browningját és rálőtt Madarászra, a kit mellbe lőtt s a ki még ezután visszavánszor- gott a korcsmába, a hol azonban összeesett és meg­halt. Gulyás Józsefnek- a fején csakugyan találtak sérülést és ez megerősíteni látszik a Madarász tá­madására vonatkozó előadást, de viszont Gulyás József olyan hatalmas ember, hogy alig lehet el­hinni, mikép Madarász bottal meg merte volna tá­madni. Az eset utáni napon Gubtcza Ádám vizsgáló­bíró, Stachó Lajos ügyészszel dr. Zöldy János kir. törvényszéki és dr. Feldmann Ignác kórboncnok fő­orvossal kiszállt Orosházára, a hol a boncolást meg­ejtették. Gulyás Józsefet behozták Gyulára s elren­delték ellene a vizsgálatot és vizsgálati fogságot. Patronage-bál. (Január 24.) A hideg, fehér téli éjszakában egy fényes, szép bál zajlott le tegnap egy hete a vármegye- házán. De nemcsak fényességről és szépségről számolhatunk be, hanem igazi sikerről, igazi jó kedvről, kedélyről, jó mulatságról. Eleven, mozgal­mas volt az összegyűlt közönség együttléte mind­mindvégig. A fiatalság vígan táncolt reggelig s va­lami kedves vidámság töltötte el az embereket a bál egész ideje alatt. A jelenlevők száma ugyan kisebb volt mint a múlt években, de a termet igy is megtöltötte teljesen. A sikernek talán az is egy tényezője lehetett, hogy az előző években tapasz­talt zsúfoltság nem volt meg. Azonban a legörven- detesebb dolog az volt, hogy annyi táncos egy bálon sem vett részt, mint ez évben. A leányok egy pillanatig sem ültek, mert nem hagyták őket a szorgalmasan táncoló fiatalemberek. Köszönhette ezt a rendezőség Vincz Sándor ezredesnek, a tiszti­karnak s a tartalékos tiszti iskolának, — mert valóban ezredesünk és ezredünk gavallér, előkelő és szives magatartása mindig nagy jelentőségű szere­pet játszott a Patronage-bál sikereiben. Más oldal­ról ez évben vidéki táncos fiatalemberekhez nagy számban volt szerencsénk, a kik jó kedvet, tánco­lás iránti szeretetet, frisseséget, kedvet és vigságot hoztak magukkal. A nagy terem különben pazar világításban tükrökkel, déli növényekkel, virág-girlanddal díszítve, a szokott fényességében ragyogott. A rendezőség a sablontól elütő gyönyörű táncrenddel kedveskedett a hölgyeknek: selyem zsinóron fehér és rózsaszín bőrből készült rojtos tarsoly arany-p ros, magyar stilü szegély dísszel, középen hasonló keretben a Patronage bál mo­nogrammja Este fél tiz órakor vonultak be Almásy De­nise és Marietta comtessek dr. Novák Kamill és Te­rényi Péter karján a terembe a rendezőség által rendelt csokrokkal, gróf Almásy Dénes, Ambrus Sándorné, Andrássy Ákosné, Ambrus Sándor, dr. Lindenberger János és dr. Konrád Ernő kíséreté­ben, a Rákóczy-induló hangjai mellett, majd rövid csárdás következett, melyet csakhamar a boston követett. Ezután a vacsora idejét kivéve, reggelig pompás jó kedvben folyt a tánc lankadatlanul és csak reggeli 6 óra felé kezdett oszlani a közönség. Ez évben szokatlanul kevesen voltak a gyu­laiak és szokatlanul sokan a megyebeli vidékiek. Az mindenesetre örvendetes dolog, hogy a közön­ség a vármegye minden részéből felkeresi azt a bálát, a mely egyetlen a vármegyében s a melyen egyszer egy évben összejöhetnek a jó ismerősök és találkozhatik a megyebeli fiatalság A pompás bálát — ki kell emelnünk — mint mindig, ezúttal is Ambrus Sándor alispán előkelő, szives jóindulata tette lehetővé, a ki a vármegye- háza nagytermét rendelkezésre bocsátotta és egyéb­ként is minden módon előmozdította a vármegye egyetlen báljának sikerét. A bálnak anyagi eredményét a leszámolás után fogjuk ismertetni. A bálon résztvett hölgyek közül a következő­ket sikerült feljegyeznünk: Asszonyok: Ambrus Sándorné, dr. Ambrus Jenőné, dr. Aigner Dezsőné, Andrássy Ákosné, dr Biró Béláné, dr. Berényi Árminné, Berkes Ilonka, Bally Lászlóné, Bállá Istvánné (Szarvas), Botka Istvánná, Brenner Jaroszlávné, dr. Berkes Sándorné, dr Daimel Sán­dorné, Dobay Ferencné, Dundler Ferencné, dr Feld- mann Ignácné, Horváth Józsefné, dr. Hoffmann Károlyné, dr. Jantsovits Emilné, Kiss Istvánné (Sarkad), Kaufmann Ödönné, dr. Konrád Ernőné, özv. Kovács Istvánné, dr. Keppich Frigyesné, Künzl Károlyné, Künzl Ernőné, dr. Lovich Ödönné, dr. Ladies Lászlóné, Lukács Endréné, Madarász Kál­mánná, dr. Martos Józsefné, Marosi Antalné (Tenke), Mazurek Ferencné, Nagy Elemérné (Orosháza) dr Nagy Kálmánná, Novák Antalné, Neumann Antalné (Kétegyháza), Petneházy Ferencné (Körösladány), özv. Póczely Béláné (Szarvas), Reisner Béláné, Reísner Arturné, Ruff Ferencné, Schleifer Antalné (Talpas), V. Szakmáry Arisztidné, Túri Mihályné (Szatmár), Tanczik Lajosné, Terényi Lajosné, Vincz Sándorné, Várkonyi Béláné, Vámos Imréné, Winkler Lajosné, Weisz Mérné, Zádor Mórné, Zeller Frigyesné (Feketebátor) és Zöld Mórné. Leányok: gróf Almásy Denise, gróf Almásy Maritta, Berényi Mariska, Bállá Jolán (Szarvas), Dobay Bella, Gallatz Ella, Gázé Hermina (Bukarest), Ladies Klára, Lukács Incsi, Lindl Eta és Jolán, Mócsy Jolán, Mészáros Sárika és Klemmika, Marosi Margit (Békéscsaba), Nagy Stefi, Nagy Erzsiké, Nagy Jolán (Orosháza), Novák Margit, Otrok Mariska, Péczely Boriska (Szarvas), Petneházy Irén (Körösladány), Rohoska Ilona (Tótkomlós) Reisner Ilonka, Terényi Kata, Thury Judit (Szalmás), Uferbach Irén, Virizlay Gizella és Winkler Edit. A gyulai tejszövetkezet, mely pár év alatt modern gepeivel fölszerelve a közönség igényeit törekszik teljesen kielégíteni, termékeinek egy ágat, a tea-vaj előállítását a világvárosok mintájára ren­dezte be. Ugyanis pasztenrizált — tehát minden ide­gen, ártalmatlan alkatrésztől mentes — tejfelből készíti a tea-vajat, mely így egész bátran használ­ható. A tejszövetkezet, mint azt lapunk mai hirde­tési rovatában olvasható, a tea-vaj árát méltányo­san szabta meg, továbbá, mint ezen hirdetésből is kitetszik, a többi tejtermékeit is megfelelően le­szállította. A gyulavárosi fehérkörözsi uj vashidnak pró­baterhelése és szemléje m. hó 28 , 29. és 30 napjain tartatott meg Buday Béla műszaki tanácsos vezetése alatt. Az ujhid — amely 86 méter hosszú — próba- terhelése teljesen sikeresnek mondható, mert a hidra réáhordott 11)50 métermázsa teher alatt a hid be­hajlás mindössze 34 mmtrt tett ki a megengedett 65 mmtr helyett és az állandó behajlás mindössze kettő miliméter. A megtartott szemlén sem az érde­kelt varosnak, sem az aisófehérköröstarsulatnak és a folyammérnöki hivatalnak, sem pedig a magánosok­nak nem volt semmi észrevétele, minthogy a hid a közigazgatási bejáráson létrejött megállapodásoknak megfelelően épült ki. A gyulai oldalon a megálla­pított 4 helyett 5 lejáró épült, ugyancsak eggyel több lejáró létesittetett a sarkadi oldalon. Az uj hid a vármegyében egészen uj szerkezettel lett meg­építve ; nevezetesen a mederben épült két hatalmas kőpillérre van fektetve a konsolos gerendatartós hid, a hídfők mellett befüggesztett tartókkal ellátva, úgy hogy a hid tulajdonképpen három részből áll tehát nem képez összefüggő egészet. Az ezen elren­dezés mellett megépített híd mintegy 20,000 koro­nával olcsóbb, mert a hídfőket — tekintettel a he­függesztett két hidrészlet igen rövid voltára — sokkal kisebb méretekben kellett megépíteni, mintha az egész hid egy egészet képezett volna. A hid 180,000 koronába került; az épitésvezetést János József kir. mérnök vezette nagy lelkiismeretesség­gel és szakértelemmel. János József — aki időköz­ben Budapestre helyeztetett át — a háromnapos eljáráson személyesen vett részt. A hid a forgalom­nak átadatván, a régi hid lebontása legközelebb munkába vétetik. Szederfa ültetése. A selyemtenyésztési fel­ügyelőség értesíti a vármegyét, hogy a folyó évben a törvényhatósági utak mellett hiányzó szederfák pótlására 709 darab szederfát ad a vármegyének, valamint sövény céljaira 10000 darab szederfacse­metét. A szederfák mellé karókat azonban nem ad, egyrészt azért, mert erre fedezete nincs, másrészt e tekintetben az a szomorú tapasztalata, hogy a karó­kat a fák mellől nagyon rövid idő alatt ellopják. A gádoros! vágóhíd ügyében a földmivelés- ügyi miniszter aképen döntött, hogy a vágatások emelkedő számára tekintettel a második tipusu, vagyis a sertésvágásokra is berendezendő vágóhíd létesítését tette kötelezővé. Kimondotta a minisz­ter azt is, hogy a közvágóhíd felépítése tárgyában nem az alispán illetékes az intézkedésre, hanem . amennyiben a község az alispán felhívásának eleget nem tenne, erről a közigazgatási bizottságnak tar­tozik az alispán jelentést tenni, amely hatóság az­után a továbbiak tekintetében eljárni köteles és- hivatott. A halásztelki-kákafoki halászati társulat a földmivelésügyi minisztertől halivadék engedélyezé­sét kérte. A miniszter azonban a kérelmet azzal az indokolással utasította el, hogy a halasitással való- segélyezést a rendelkezésre álló hitel korlátolt vol­tára csak kivételes és csupán kisérletszámba menő esetekben adja meg, amelynek egyedüli célja az érdekeltséget a rendszeres halasitás előnyéről és gazdasági hasznáról meggyőzni. Egyben figyelmez­teti a miniszter a társulatot, hogy miután meggyő­ződött a halasitás hasznáról, ezt a kérdést oly mó­don oldhatja meg, hogy a bérlőket bérleti szerződé­sük alapján kötelezze a népesités érdekében szük­séges halanyag rendszeres kibocsájtására. Nem teljesítette a miniszter a társulatnak azt a kérelmét, hogy az évi költségvetés elkészítése alól mentse fel, mert erre a társulatot az alapszabályok kötelezik, másrészt, mivel a költségvetésből győződhet meg a miniszter arról, hogy a társulat törvényes feladatát mily irányban és mily eszközökkel valósítja meg. Gyoma község köz és magán villanyvilágitási ügyében az alispán, mielőtt az ügyet a törvényha­tóság elbírálása alá bocsájtaná, a fennálló szabályok értelmében a kereskedelmi miniszterhez terjesztette fel műszaki és egyéb szempontokból való elbírálás végett A miniszternek a válasza most érkezett meg és észrevételeit részletesen közli a villanyvilágítás tárgyában beérkezett egyetlen ajánlat tekintetében^ amelyet Kovács Lajos ottani gőzmalomtulajdonos tett. A miniszteri leirat szerint a kérdéses ajánlat úgy pénzügyi, mint műszaki szempontból nem mondható hátrányosnak és a községre háramló jogok, valamint a községet terhelő kötelezettségek tekintetében is elfogadható. Az ajánlat beszerzése tárgyában lefolytatott eljárás szabályszerűség tekin­tetéből nem kifogásolható és igy újabb árlejtés ki­írásának annál kevésbbé volna értelme, mert sem Mezőtúr, sem a Siemens és Sehuckert cég nem tettek ajánlatot, jóllehet az ő kérelmükre a pályá­zat többször elhalasztatott. Ez a körülmény is azt. igazolja, hogy a Kovács ajánlatánál kedvezőbb aján­latot masok se tehetnek és így az ujabbi pályázat­nak előle láthatólag nem lenne semmi eredménye. Személyi pótlék. Békés község képviselőtestü­lete Nagy Sándor községi adóellenőr részére, tekin­tettel hosszú szolgálatára és kis fizetésére, évi 200'- korona személyi pótlékot szavazott meg. A megsza­vazás mellett voltak 12-en és ugyanannyian ellene, úgy hogy az elnöklő bíró szavazatával döntetett ei az ügy. Távbeszélő. A szeghalmi kir. járásbíróság f.. hó 22-ike óta telefonállomással van felszerelve. Heti piac. sei Gyula, január 30. A budapesti gabonatőzsdén csekély áremelés- az irányzat állandóan szilárd. Heti piacunkon kevés kínálat mellett eladatott: Búza Árpa . Zab Tengeri 2T— 22-— 1420 1440 12 80 13-20 12 80 13 — üirodai munkákban gyakorlott idősebb leány pár hétre fel­vétetik. Cira a kiadóhivatalban. 53 2—a

Next

/
Oldalképek
Tartalom