Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-11-15 / 46. szám

4 it e k e s 1914 november 15. felebbezések. A benyújtott jogorvoslatokat a vár­megyei központi választmány három alosztályban fogja legközelebb, de legkésőbb december 10-ig el­intézni. Kitüntetett hősök. A király a harctéren tanú­sított hősies magatartásáért báró Bothmer Árpád vezérőrnagynak, a gyulai 2-ik honvédgyalogezred nehány év előtt volt derék ezredesének a hadidi- szitményes Lipót-rend lovagkeresztjét, Simkó Boldi­zsár gyulai 2. népfölkelő gyalogezredbeli tizedes, címzetes szakaszvezetőnek pedig az I. osztályú ezüst vitézségi érmet adományozta, Százötvenezer korona hadikölcsönt jegyez a város. Minden tényezőnek részt kell vennie a hadi- kölcsön jegyzésében s igy mi sem természetesebb, minthogy a városok, mint a társadalom vezető faktorai elsősorban tartoznak osztozni abban a fel­adatban, hogy a nemzetet a hadviseléshez szükséges pénzzel ellássák. Gyula város tanácsa ennélfogva elhatározta, hogy a közgyűlésnek javaslatot tesz: jegyezzen a város a hadikölcsönből a gyámpénztári tartalékalap pénzkészletéből százezer és a csatorná­zási alapból 50 ezer koronát. Ebből a célból a vá- tos képviselőtestülete tegnap délután 4 órára rend­kívüli közgyűlésre hivatott egybe, amelyről lapunk zárta következtében csak jövő számunkban fogunk referálni; ezúttal csak annyit, hogy a közgyűlés a hadikölcsönt megszavazta. A néfelkeiöi bemutató szemlék határideje a szeghalmi járásban, amely a nagyváradi honvéd- kiegészitő parancsnokság körzetéhez tartozik, decem­ber 5, 7, 8 és 9. közti időre van kitűzve és pedig Szeghalmon december 8., Körösladányban 7., Vész­tőn 9. és Füzesgyarmaton 5. és 7-én. A bemutató szemlére kötelezettek összes száma: 1155. A szeg­halmi járásban a bemutató szemlék a járás szék­helyén tartatnak meg, tehát a szemlekötelesek nem tartoznak Nagyváradra bemenni, mint a múlt hó­napban megtartott szemlék alkalmával. Koszorú megváltás címén a Vöröskereszt Egylet gyulai fiókjának dr. Zöldy Gézáné 10 K, Sínszky Ferencné 5 koronát adományozott. Katonák karácsonya. Karácsony a poézis ün­nepe. Szeretetről beszélnek az emberek, ha reájuk köszönt, még az önző ember is fölmelegszik, át- érzi az ajándékozó emberek örömének hangulatát. A harctérre vonult katonák is átérezik a karácsony minden hangulatát, épen úgy, mint tavaly, meg az­előtt. Most a haza követel tőlük áldozatot és a nagy család védelmében el kellett hagymok kis fa­míliájukat. A katonák karácsonyáról most nekünk kell gondoskodni. A szegény keservesen megtakarí­tott filléreiből, a gazdag fölöslegéből egyaránt sze­retetteljes meglepetésben fogja részesíteni azokat, akik szivükhöz legközelebb állanak. Van-e közöttük, akinek ne tolulna köny a szemébe, midőn katonáinkra gondol, akik ez ünnepet otthonuktól távol, barát ságtalan vidéken, a legnemesebb, de bizonyára leg­nehezebb kötelesség teljesítése közben töltik. A nemzet állít az idén karácsonyfát vitéz fiainak. Ebez azonban mindnyájunk- hozzájárulása szükséges s azok a kevesen, akiknek senkijök sincs a harctéren, e tekintetben bizonyára nemes versenyre fognak kelni azokkal, akiknek fiuk, férjük, fivérük, vagy vőlegényük küzd a hazáért. Az Auguszta Alap or­szágos mozgalmat indított, hogy küldjünk a harc­térre minden katonának karácsonyi ajándékot. A problémát úgy oldotta meg, hogy teljesen egyforma dobozt állított össze, hasznos tartalommal minden katonának. A doboz neve. »Auguszta karácsonyi doboz.« Három korona az ára. A Hadsegélyző Hi­vatal a dobozokat egyszerre szállítja el minden ka­tonának és arra törekszik, hogy abból okvetlenül mindegyiknek jusson egy darab. Azért a dobozok­nak egyenként és meghatározott névre való szállí­tását a tábori posta nem vállalja s igy felesleges is, hogy a dobozt magánosok beszerezzék. Adjuk a három koronákat az Auguszta Alapnak, hogy küld­jön érte Auguszta dobozt a katonáknak. Az Auguszta karácsonyi doboz egy minta példánya csütörtökön leérkezett a főispáni hivatalhoz, és az néhány na­pig megtekinthető az Auguszta Gyorssegély meg­bízottjánál 'lerényi Gidánál a Békésmegyei takarék- pénztári egyesület helyiségében, ahol az adományok is lefizethetők. Lapunk is elfogad három koronás adományokat, amelyeket illetékes helyére juttatunk. Hol jegyezhetünk hadi kölcsönt? A sajtóban közzétett előzetes hivatalos tájékoztatás révén ma már mindenfelé eljutott a híre a kibocsátásra ke-^ rülő magyar hadikölcsönnek és széles rétegekben általános érdeklődést keltett. Gazdasági életünk ki­válóságai a lapokban megjelent cikkekben és nyi­latkozatokban teljes sikert jósolnak a nagyon ked­vező feltételek és rendkívüli viszonyokkal számoló módozatok mellett kibocsátandó hadikölcsönnek. A már megjelent aláírási felhívás szerint a jegyzés időtartama november 16-tól 23-áig terjed. A jegy­zés időtartamának ilyetén megállapítása a torlódá­sok elkerülése és a jegyzések sima lebonyolítása érdekében mutatkozik célszerűnek. Figyelemmel arra, hogy jelenleg a közönség körében jelentékeny összegek hevernek gyümölcsözetlenül, néhol a szal­mazsákban elrejtve, vagy elásva és igy a közönség egy részének a befektetésre szükséges tőkék — anél­kül, hogy azok a takarékpénztárból vagy más elhe­lyezésből vonatnának ki — rendelkezésre állanak: a közönség bizonyára már az első jegyzési napon sietni fog megragadni az alkalmat, hogy heverő tőkéinek,biztos és jövedelmező elhelyezést biztosít­son, egyben szolgálván ezzel azt a nagyfontosságu nemzeti célt, amely a hadikölcsön minél fényesebb sikeréhez fűződik. A jelek arra mutatnak, hogy Gyula város derekasan kiveszi részét a 6 százalékos \ hadikölcsön jegyzésében. A Békésmegyei takarék- pénztári egyesület és a Gyulavidéki takarékpénztár ajánlkozott az aláírások gyűjtésére s a pénzügymi- nisterium e két pénzintézetünket elfogadta hivatalos aláírási helyekül. Az aláírások díjmentesen elfogad­tatnak : a Békésmegyei takarékpénztári egyesületnél, a Gyulavidéki takarékpénztárnál, valamint a magyar királyi adóhivatalnál is. A nemzeti kölcsönre váro­sunkban a következő nagyobb jegyzések történtek í Gyula város 150000 K., az Első gyulai kötött és szövött iparárugyár 50000 K. Békéscsaba községe pedig 300.000 koronát jegyzett. A szesz megölt egy gyermeket. Schriffert Márton gyulai cipész hónapok óta a harcéren küzd a nemzeti létünk megsemmisítésére törekvő ádáz ellenséggel. Lelkiismeretlen hirhordozók — mint majdnem minden hadban levő katonánknak — neki is halálhírét terjesztették. Az alaptalan hir el­jutott a feleség füléhez is, amitől az asszony rémü­letében beteg lett. Mások tanácsára egy fél liter erős rumot szerzett be és naponként egy-egy kor­tyot fogyasztott el belőle erősítőül. E hó 8-án kora reggel Schriffertné kiment gyújtóért az udvarra. Mig kint időzött, 3 éves János nevű fia kimászott az ágyból és székre állva, az almárium tetejéről leemelte a még három decit tartalmazó rumos üve­get, maga mellé vette az ágyba és nagyokat húzott belőle. A szobába lépő anya a rum szagát rögtön megérezte és észrevette, hogy a gyermek kábultan fekszik az ágyban, Gyorsan elhívta dr. Bárdos Arthur városi főorvost, aki hánytatót és hajtót adott be a gyermeknek, de már ez nem segített rajta. Az erős pálinka másnap reggel megölte a kis fiút. Holttestét a kir. ügyészség felboncoltatta. A kolera a vármegyében, a múlt héten mind­össze Békésen 2, Dobozon, Nagyhajláson 1 esetben fordult elő újabb megbetegedés alakjában. A régeb­ben megbetegedettek közül azonban Békésen kettő, Köröstarcsán pedig egy egyén meghalt. Endrőd községben a megfigyelés alatt álló Vaszkó család 4 tagja kolerahordozónak találtatván, azok a járvány­kórházba vitettek be. Békés község az ott előfordult koleramegbetegedések miatt zár alá helyeztetett. Az alispánnak felterjesztésére a belügyminiszter, illetőleg a hadügyminiszter úgy rendelkezett, hogy a Galíciából viszajövő lóápolók magánházaknál nem szállásolhatok el. Gyulán megszűnt a kolera. A Gondviselés iránti hálával eltelve jelenthetjük, hogy a kolera- járvány réme egyelőre elhárult fejünk felől. Annak a páratlan lelkiismeretességgel megindult védelmi akciónak, melyet dr. Zöldy János vármegyei tiszti főorvos előterjesztése és ellenőrzése mellett dr. Lovich Ödön polgármester és lanczik Lajos főkapi­tány minden vonalon életbe léptettek a fenyegető kolera veszedelem elhárítása végett, ma már meg van az örvendetes eredménye. Az idejében keresz­tül vitt preventív intézkedéseknek köszönhető, hogy a hét közepén , már egyetlen kolera beteg sem volt városunkban és megállapítható, hogy a kolera­veszedelem közvetlen veszélye teljesen elmúlt. Ennek következtében az óvintézkedések további fenntartá­sára szükség nincs. A polgármester intézkedett is, hogy a város területe nov. 12-én, csütörtök reggel­től kezdve a zár alól feloldassék. A járvány meg­szűntét közölte az illetékes hatóságokkal, a kör­nyékbeli községekkel s igy a hét vége óta személyi és áruforgalom ismét akadálytalanul bonyolítható le. Óvatosságból azonban továbbra is érvényesek a Fe- kete-Körözs vizének használatát tiltó rendelkezések, mert az eddig előfordult esetek mind a Fekete- Körözs vizének használatától keletkeztek és most is csak ez az egy lehetősége fenyeget a járvány újabb felléptének. Az elmúlt hét folyamán különben a ve­szedelmes betegség még egy áldozatot követelt. Az első megbetegedettek közül a járványkórházban ápolt Oltyán Illésné 22 éves menyecske nov. 10-én súlyos szenvedések után meghalt. A vele együtt betegként kezelt 6 hónapos gyermekének állapota javult és minden valószínűség szerint életben ma­rad. Kivülök még négy katona beteg tartózkodik a nagymagyarvárosi járványkórházban, akik azonban már teljesen felgyógyultak. A másodszori bakteri­ológiai vizsgálatuk negativ eredményű. Épen igy felgyógyultak a József szanatórium betegei is A gondnok, lelkész, apácafőnöknő stb. már egészen jól érzik magukat. A régi polgári iskolai megfigye­lőben már egyetlen gyanús egyén sincs. Tegnap már az épület összes helyiségeit fertőtlenítették, de egyelőre nem engedik át a tanítás céljaira, hanem minden eshetőségre számítva továbbra is készenlét­ben tartják. A Vöröskereszt Egylet gyulai fiókjának ma­gasztos céljaira újabban a következő adományok folytak be : gróf ^Széchenyi Autalné Wenckheim Krisztina grófnő 1000 K. Reisner Emánuel 500 K, a Gyulai Nőegylef 300 K, dr. Széli Imre 50 K, özv. Mayer Istvánná 5 K, Reisner Isván 2 K, Erű­mért Gézáné 20 K, Ondrus Cyrill (Gyulavári) 20 korona. Aranyat vasért. Készpénzzel váltották meg vasgyürüiket a következők : Dila Mihályné 5, Ko­vács Rozika 1, dr. Horváth Kálmán 5, N. N. 2, A haza javára 4, Czecz Icu 2, Gödry Karoly 2, Wäl­der Jenőné 2, Czinczár Paula 2, Fiscbler Béla 3, Gergely Hermann 2, Nuszbek Sándor 6, Lefkovits Fülöpné 3, Feldmann Ignáczné 10, Szerb Simonná 10, Vincz Sáudorné 10, Vincz Sándor 10, Veres Józsefné 3, Haviár Iza 3. öv. Kövér Lászlóné 2, Márkus Györgyné 1, Lehrmann Böske 3, Dubányi Mária 2. Dubányi Sarolta 2, Dobay Bella 2, Gyepes Erzsébet 2, Széki Magda 2, Kovács Mihály 5. Mi­kulicz György 3, N. N. 2, S, F. 2, Bors Palné 1, Schner Márton 1, Szarvassy Mária 3, Kass Kál­mánná 4, Lukács Irénke 2, Murgách 2, Feld- mann József 2, N. N. 6, Borsai Pálné 1 Pénzes Valérka 1, N. N. 2, Kovács Margit 1, Gye­pes Gergelyné 2, Kovács Zsuzsa 1, Nagy Erzsébet 1, Rozsnyai Lászlóné 2, Fábián Mária 2, Hollósi Julcsa 2, Radó Margit 2, Tamás Mariska 1, Groh József 5, Opra Florica 1, Turay Ferencné 5, Opra Zsófi 1, Csordás Ferencné 2, Sárossy Mária 1, Mundruczó Erzsébet 1, Szegedi Gáborné 2, Tála Borbála 1, Sóerdahelyi Sándor 1, Vámos Sándorné 3, Kocsis Teréz 1 korona. Arany és ezüst tárgyak­kal váltották meg vasgyürüiket a következők : Braun Annus, Braun Lenke, Kellner nővérek, Papp Ma­riska, özv. Wimmer I.-né, Papp Juliska, Kalmár Ilona, Kalmár Margit, Benkő József, Zilahy Kálmán Réthi Lipótné, Bakos Mária, Píaff Ferenc, Moldo- ványi Ellike, Gergely Hermann Ludvig József, N. N., Kertész Ilonka, Démusz Ferenc, Démusz Fe­rencné, Juhász Mariska, N. N., Szabó Margit, Kor- ponai Etuska, Korponai Mariska, Fábry Mártonné, Lampel Dezső, Pugna Pál, Temesvári Juliánnna, Ványa Lili, Erdész Lenke, Radó Klára, N. N., Ködmön Rózsi, Ritter Andrásné, Zöld Teruska, Erdész Böske, Silbersteiu Lili, Bervald Hermann, N. N., Vieland Dénes, Varga Róza, Mundrucó Ilonka,

Next

/
Oldalképek
Tartalom