Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-15 / 46. szám
3 Békés 1914 november 15. hogy mindannyian megtegyük kötelességünket. A fölös tőkének ezúttal ki kell jönniök rejtekhelyeikből. Nem szabad aggodalmaSkodás- nak tért engedni. Nem szabad tűrnünk, hogy a pénzt eldugják. Minden ember, aki ezt teszi, önmagát bélyegzi meg, és aggodalmaskodásával a haza ellenségévé válik. Mikor a kormány óriási erőfeszítéseket tesz, hogy az államkincstár számára a hadviselés segédeszközeit megszerezze, egyenesen hazafiatlanság volna a pénzt a forgalomból kivonni s elrejteni. És tulajdonképpen mit használnak maguknak ezzel azok, akik ezt teszik ? Mig pénzügyi szervezetünk rendesen működik, — addig a vagyonra és értékekre mindig lehet pénzt szerezni. Mihelyt azonban ezekben a funkciókban zavar vagy fennakadás állna be, az otthon tartott pénz értéke is semmi, s ezért csakis téves felfogás vezethet a pénz eldugására. Ez a veszedelmes jelenség az, amely ellen a legnagyobb eréllyel fel kell lépnünk. Most van a legjobb alkalom, bogy a derékaljakba dugott pénzek napfényre jussanak s hogy az államhoz jussanak, még pedig a lehető legkedvezőbb feltételek, s a lehető legbiztosabb módozatok mellett. Hisz az ui járadék akkora kamatozást nyújt, aminővel mindenki meg lehet elégedve, s azonkívül pénzzé tehető, amikor szükség van rá. Az Osztrák- Magyar Bank ezt tőle telhetőleg meg akarja könnyíteni, s előzékenysége ebben az irányban oly messzire, ment, hogy ezekre a járadékokra 5 és fél százalékos lombardkölcsönt nyújt, tehát alacsonyabb kamat mellett, mint amennyit maga a járadék kamatozik. El lehet mondani, hogy ezúttal az adósság-csinálás nemcsak pénzbe nem kerül, hanem haszonnal fog járni. Határozott meggyőződésünk tehát, hogy a pénzügyminiszter nem hiába kopogtat a polgároknál, s hogy ezek nem fogják cserbenhagyni. Ennek a kölcsönnek sikerében nem lehet kételkedni, s a világ ennek a kölcsönnek eredményeiből fogja megítélhetni azt, hogy mi nemcsak az utolsó csepp vérünket, hanem az utolsó fillérünket is hajlandók vagyunk védelmünkre fordítani. S ez biztosítja számunkra azt, hogy legyőzhetetlenek legyünk. A közigazgatási bizottság ülése. (Nov. 9) Békésvármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését f. hó 9-én tartotta, Kéry Gyula főispán elnöklete alatt. Az ülés elég látogatott volt; a tisztviselők közül csupán a kir. ügyész nem jelent meg az ülésen, a választott bizottsági tagok közül 4-en voltak távol. Az ülés lefolyása a szokott keretek között mozgott, az előadók referálását felszólalás vagy vita nem kisérte, úgy hogy az előterjesztett javaslatok változtatás nélkül emeltettek határozattá. Legérdekesebb tárgya volt az ülésnek a főorvos által a koleráról tett részletes jelentés, amelyben felette érdekesen ismertette a kolera keletkezését, lefolyását s tudományos alapon tárta fel annak okait s adta elő, hogy mi módon lehetne az ellen legsikeresebben védekezni s illetőleg annak felléptét megakadályozni. A főorvosi jelentéshez Ambrus Sándor alispán szólt hozzá- Előadta, hogy a József-szanatóriumi szenyvizek a Körözsbe való bevezetése — amit annak idején a belügyminiszter a vármegyével ellentétben engedélyezett — nemcsak a kolera terjesztésének képezi egyik lényeges okát — amit a jelenlegi állapotok igazolnak — hanem egyéb, úgymint a tüdővész, vérhas stb. betegségek bacillusainak tenyésztését is előmozdítván, a szanatóriumi szenyvizek a Körözsbe való bevezetése ebből a szempontból is felette veszélyes. A közigazgatási bizottság az alispán indítványára felirt a belügyminiszterhez abban az irányban is, hogy a szanatórium tiltassék el attól, hogy a szenyvizeit a Körözsbe vezesse s gondoskodás tör. ténjék atekintetben is, hogy Nagyváradon a Sebes- körözs vize, a minden tisztítási eljárás nélkül belé eresztett szenyvizek által ne fertőztessék meg. Az ülésen jelen voltak Kéry Gyula főispán elnöklete alatt: Ambrus Sándor alispán, dr. Datmel Sándor főjegyző, Sárossy Gyula árvaszéki elnök, Z'öldy Géza főügyész, dr. Z'öldy János főorvos, Zádor Mór kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla műszaki tanácsos, Holló György gazdasági felügyelő, Beliczey Géza, Dombi Lajos, dr. Ladies László, Morvay Mihály, dr. Török Gábor, Varságh Béla választott bizottsági tagok. Elnöklő főispán az ülést délelőtt 9 órakor megnyitván, elsősorban az alispáni jelentés adatott elő, amely a törvényhatósági főállatorvosnak jelentésével együtt hozzászólás nélkül tudomásul vétetett. * Az alispáni jelentés a következő; A személyi biztonság 4 könnyű testi sértéssel, 6 öngyilkossággal, 1 öngyilkossági kísérlettel, 3 kis- sebb verekedéssel, 8 könnyű, 2 súlyos és 1 halálos kimenetelű balesettel támadtatott meg. A vagyonbiztonságot 40 kisebb-nagyobb lopás és 9 tüzeset zavarta meg. A külső mezőgazdasági munkák közül a tengeri töréssel, cukorrépa szedésével és buzavetésével foglalkoztak. A korábbi elvetett őszi búza vetések kedvező meleg időjárás mellett igen szépen kikeltek. A tengeri törését befejezték, közepes termést adott. Cseléd és napszámbérek kielégitőek, férfi napszám 2 koronától 3 koronáig, női napszám 1 kor. 1 kor. 50 fillérig váltakozott. Az ipar és kereskedelem terén az előző hónapokhoz viszonyítva nevezetesebb mozzanat észlelhető nem volt. Dr. Debreczeny Lajos szolgabiró október hó 31-én behívás folytán tényleges katonai szolgálatra bevonult, Nagyszénáson az üresedésben levő községi irnoki állásra Zoltán Kornél választatott megKétegyháza községben az üresedésben levő gazdai állásra Kundicz István, a pénztári ellenőri állásra pedig Farkas István választatott meg. Dr. Balázs Béla körösladányi községi orvos október hó 6-án elhunyt. Dr. Yalkóvszky György szarvasi jogyakornokot Békésvármegye főispánja tb. szolgabiróvá nevezte ki. A gyomai járás főszolgabirája Hanyecz István endrődi adószedőt 10 kor. rendbírsággal sújtotta. Debrecen szab. kir. város törvényhatóságának az igazságügyminiszterhez intézett kérelmét az iránt, hogy a tőkekamatadó késedelmes törlésének akadályait elhárítandó, utasítsa a telekkönyvi hatóságokat, hogy hozandó végzéseikben a szükséges adatokat tüntessék ki, hasonló felirattal támogatta a bizottság. Az államépitészeti hivatal és a vármegye között vita támadt atekintetben, tartozik-e az államépitészeti hivatal a községi építkezéseket az alispán hivatalos felhivására felülvizsgálni és a leszámolást teljesíteni. A közigazgatási bizottság erről az ellentétről a miniszterhez jelentést tevén, kérte, hogy ebben az elvi kérdésben adjon ki részletes utasítást. A kereskedelemügyi miniszter kijelentette, hogy ezt az elvi kérdést rendezni fogja, addig is azonoan fentartja az utasítás azt a rendelkezését amely az államépitészeti hivatalok részére kiadott szabályzatban foglaltatik, hogy községi magas építkezési ügyekben az államépitészeti hivatal csak a miniszter előzete- tes hozzájárulásának kikérése mellett bizható meg a felülvizsgálattal és leszámolással. Dr. Zöldy János vármegyei főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak, amennyiben az előző hónapokhoz viszonyítva a hevenyfertőző bajokban való megbetegedések száma 27-el volt több mint a múlt hóban. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bántal- mai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: diphtheria 41 megbetegedéssel és 7 halálozással vörheny 55 14 » kanyaró 62 1 » hasi hagymáz 37 7> 4 » szamárköhögés 1 »-- 2> bárányh imlő 2 T>-- » vérha s 2--- » összeg 200 megbetegedés 26 halálozás, (13 százalék). Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt uralkodó. Tömegesen csak Öcsöd községben mutatkozott. A difteriások száma különösen Gyulán emelkedett, ahol egyetlen családban hét megbetegedés fordult elő. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 367, hullán 2 esetben; orvos-törvényszékit pedig 7 köny- nyü és 8 súlyos testi sértés eseteivel. Gyógysavóval beoltottak 26 egyént, akik közül meggyógyult 23, meghalt 3. A halva születtek száma 18, elvetélteké 18. Az ázsiai kolerában megbetegedettek száma szept. 15-e, vagyis az első megbetegedés óta, a vármegye 12 községében nov. 9-ig 146 volt. Ezek közül meggyógyult 43, meghalt 47, ápolás alatt van 56 A halálozási arány 36 százalék, vagyis jóval alól van a megszokott számnál. A megbetegedésekből 30 a harctérről jött katonákra, 116 a polgári lakosságra esik. A fertőzés eredete az északi harcok szinterére vezethető vissza. A fertőzés ezek révén nemcsak közvetlenül, hanem közvetve — a folyóvizek utján — történt, amelynek használatától a lakosságot semmiféle módon leszoktatni nem lehet. A beteg katonák révén fertőződött elsősorban a Sebeskörözs vize oly módon, hogy Nagyváradon a szenyvizeket — minden tisztítás nélkül a Sebes- körözsbe bocsájtják. Ennek következménye volt az, hogy elsősorban a körözsmenti községekben lépett fel a kolera, azután a Körözsmellett dolgozó munkások között s azután ezek utján a vármegye többi községei is u. m.: Szeghalom, Vésztő, Gyoma, End- rőd, Körösladány és Szarvas is fertőzve lettek. A fertőzés ereje Nagyváradtól kezdve, a fent említett vonalon Szarvasig csökkenő irányzatot mutat, mert a fertőző anyag, a kiindulási ponttól távolodva mindinkább ritkul és oldódik, sőt direkt napfény behatása alatt el is pusztul! A fertőzés egyik erős gócpontját a József- szanatórium képezte, ahol október 23-án lépett fel a kolera s ez annál veszedelmesebb volt, mert a fertőzött ürülék anyagok — bár biológiai tisztítás után a Körözsbe vezettetvén, azt megfertőzték. Innen magyarázható azután, hogy a szanatórium alatt fekvő parti tanyák (Remete, Szanazug) majd Doboz, Gyuiaváros. Békés és Körözstarcsa lakói között is fellépett a kolera, különösen Körös- tárcsán, ahol a község egy része a part alá húzódik. Itt volt a legtöbb megbetegedés 26. Ennek alapján a főorvos javaslatára a köz- igazgatási bizottság felirattal fordult a belügyminiszterhez, intézkedjék, hogy Nagyváradon a szenyvizek csak előzetes tisztítás utján vezettessenek be a Feketekörözsbe. Továbbá, hogy a Szanatórium szenyviztisztitója — amely most rosszul működik — rendes karba hozassák, esetleg a szenyvizek elvezetése a Feketekörözsbe való bevezetés mellőzésével, más módon történjék. Egyébként a fent említett idő alatt előfordult: halálozással Békésen 16 koleraeset 7 Köröstarcsán 26 > 8 Békéscsabán 15 > 4 Dobozon 9 5 Gyomán 6 > l Endrődön 7 2> 1 Békéssámsonban 1 1 _
