Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-30 / 35. szám
4 many kebeléből a következőképpen választották meg. Elnökül a jótékonyság terén hervadhatlan érdemeket szerzett nemes grófnőnket: Almásy Dénesné grófnőt választották meg lelkes felkiáltásokkal. Társelnökök: dr. Lindenberger János és dr. Lovich Ödönné, alelnökók: dr. Lovich Ödön és Ambrus Sándorné, titkár: Czinczár Dezső, gondnok: Schreiber Ottó, jegyző: dr. Novák Kamill, pénztárnok: Schmidt István, orvos: dr. Zöldy János. A tisztikarnak és választmánynak fogja feladatát képezni a Gyulára utalt sebesültek ápolása és gondozása feletti felügyelet gyakorlása. Egyben a választmány hölgy tagjai felkérettek, hogy a taggyüjtést ezután is folytatni és az egyesület javára pénzadományokat ágy és ruhaneműket gyűjteni szíveskedjenek. Jelentkezzünk tagokul a Vörös-Kereszt Egyletbe, gyüjtsünk tagokat a vörös-kereszt egyletnek ! A magyar Vörös-Kereszt nem kér többet tagjaitól, mint hetenként alig négy fillért, vagyis az egész évre csak két koronát! és ezekből a fillérekből gyűjti össze azokat a milliókat, a melyekkel béke idején a nyomort, háború esetén pedig a vérző hősök nehéz sorsát enyhíteni kell. Küldjünk használt fehérneműket és ágyneműt a sebesült katonák részére dr. Lovich Ödönné, az egylet gyulai fiókja elnöknőjének lakására (Árpád-utca 28.) Viseljük a szövetségi hűség jelvényeket. Auszt- ria-Magyarországnak és Németországnak szövetségi hűsége nemcsak a háború erejében, viharában dominál. A három állam eggyé forrott össze a harcmezőn és nincs az a földi hatalom, amely ellent tudna állani ennek a mindent elsöprő erőnek. Ennek a páratlan szövetségnek külső demonstrálására viseljük mi a szövetségi jelvényeket, de viselni kell is mindenkinek, hogy külső formában is tüntessünk szövetségünk mellett. A jelvények viselésével humánus célt is szolgálunk, mert az azokért befolyó összeget katonai célokra és katonák segélyezésére fordítják. A jelvény viselés most mindenkinek hazafiul kötelesség, mert a történelmi jelentőségű szövetkezés, amely most a monarchia és Németország között áll, a hűség és igaz barátság históriai példája lesz minden időnek. Viseljen tehát minden igaz hazafi és honleány szövetségi jelvényt, amely megrendelhető a »Szövetségi hűség« irodájában (Budapest, Papnövelde-utca 4—6), de kapható lesz lapunk kiadóhivatalában: Dobay János könyvárusnál is. Csendőrség elhelyezése. Szarvas község a tulajdonát képező Farkas-féle vendéglő épületét csend- örlaktanyává alakíttatta át és a helyiségeket 12 évre bérhe adta a csendőrségnek. Az átalakítási költségek mintegy 6000 koronát tettek ki és a csendőrség az átalakított épületbe már be is költözött. Lefoglalt adótárgyak őrzése. A Gerendás pusz tán hátralékos adóban lefoglalt zálogtárgyak őrizetével a kir. pénzügyigazgatósag Csorvás községet bízta meg. Ezen rendelkezés ellen Csorvás község panaszt emelt a közigazgatási bizottságnál, azon az alapon, hogy a törvény értelmében Békéscsabán kell a kérdéses tárgyakat őrizni, minthogy Gerendás közigazgatásilag oda tartozik és mert nem forognak fenn azon előfeltételek, amelyek alapján a lefoglalt tárgyak őrizete — az illetékes községtől eltérőleg — más község terhére lenne róható, minélfogva a pénz- ügyigazgatóság rendelkezése a községre a tárgyak őrizetével indokolatlan terhet ró. A közigazgatási bizottság hosszas és érdekes vita után a község kérelme folytán a pénzügyigazgatóság rendelkezését tényleg törvényellenesnek mondván ki, azt hatálytalanította. A pénzügyigazgatóság az ügyet a pénz- ügyministerhez felebbezvén meg, a minister a köz- igazgatási bizottság rendelkezését megsemmisítette, kimondván, hogy akkor, midőn ebben a kérdésben döntött, túllépte a bizottság hatáskörét, mert ilyen ügyekben való döntésre a minister illetékes. De ugyanakkor a minister, a pénzügyigazgatóságnak Csorvás k. által kifogásolt intézkedését is hntályon- kivül helyezte, azzal az indokolással, hogy az nem törvényes. A Budapesten tartandó közigazgatási tanfolyamra a törvényhatósági bizottság Kiss László békéscsabai főszolgabírót és Sárossy Gyula árvaszéki elnököt küldte ki és részükre egyenként 300 Békés korona segélyt szavazott meg. A belügyminiszter ezt a határozatot megerősitette ugyan, azonban alig hisszük, hogy a háborús állapotokra tekintettel, a tanfolyam megtartható legyen. Kinevezés. A király Thury Mihály volt gyulai, jelenleg nagykárolyi pénzügyi tancsos, számvevőségi főnököt pénzügyi főtanácsossá nevezte ki. Halálozás. Mély részvéttel értesülünk, hogy özv. Bodoky Lajosné bztarill Paula f. hó 24-én Budapesten meghalt. A boldogult uríasszouy néhai Sztarill János Békésvármegye egykori főszámvevőjének leánya volt és a múlt század ötvenes éveiben lépett házasságra felejthetetlen nagyemlékű Bodoky Lajos, városunk jeles szülöttével, aki Vásárhelyi mellett az országnak leghíresebb mérnöke volt, akinek korszakalkotó működését a mesterileg keresztülvitt Körözs és Berettyó szabályozás, a Sárrét le- csapolása és Kánaánná változtatása, később mint miniszteri tanácsosnak a Vaskapu és Duna—Tisza szabályozás mesteri kivitele, a halhatatlanságig örökíti meg. A most elhunyt özvegy a mitológiai Niobe tragikumát fenékig ürítette ki. Nyolc gyermeke, közöttük Bodoky Mihály gyógyszerész, és dr. Bodoky Zoltán vármegyénk volt főjegyzője és városunknak egy cikluson át országgyűlési képviselője, meglett férfikorukban haltak el mellőle, úgy hogy életének csaknem utolsó évtizedét teljesen megtörve, vigasztalan bánatban, fájó emlékek között élte le. Halála amely 76 éves korában érte utói, valóságos megváltás volt reá és a mélységes részvét mellett megnyugvást is kelt, unokái, kiterjedt családja és széleskörű ismerősei körében. Áldás és béke hamvaira. A honvédelmi miniszter a nem régen beszüntetett katonai vegyes felülvizsgáló bizottságok működésének újból való felvételét elrendelvén, határidőül Aradon és Szegeden szeptember 3, 5, október 22, november és december 10 napjait, mig Szegeden, Temesváron és Nagyváradon szeptember 9, 22, október 24, november 13 és december 15-ét tűzte ki. A kánikula csak kalendáriumszerüleg múlt el, maga az idő egyáltalán nem vesz róla tudomást és a lezajlott hét forró napjai mivel sem állanak mögötte az előző hetinek. A légsulymérő állandóan magasan áll és a metorologia jóslatai ellenére semmi kilátás esőre, melyre pedig éppen a tikkasztó hőség következtében az egész növényzetnek, különösen pedig a most szemző késői tengerinek nagy szüksége volna. Kézrekerült betörők. Kempf János, gyulai németbenedeki lakos f. hó 24-én jelentést tett a két- egyházi csendőrőrsön, hogy tanyai lakásába, — mig ő családjával nehány száz méternyire a tanyától krumpliszedéssel volt elfoglalva — betörtek és a szekrényből 732 korona készpénzt elloptak. Pap Lajos őrsvezető három napi kutatás után, egy kisegítő csendőr társával sikeresen kinyomozta a tetteseket és pénteken este megvasalva hozta őket Gyulára. A betörést Varga Pál és Lindeisz István gyulai lakosok követték el, akik direk azért járták a tanyákat, hogy valamelyik magára hagyott épületet kifosszanak. A várakozást is felülmúló zsákmánynak annyira megörültek, hogy első utjokat egyik gyulai éjjeli mulatóhelynek vették. Ott azután olyan murit csaptak, hogy — állításuk szerint — az egész összeget elmulatták, úgy, hogy a csendőrök már csak 13 koronát találtak náluk az ellopott nagy összegből. A jómadarakat a járásbíróságnak adták át. Kiváncsiak vagyunk azonban, hogy ha igaz, hogy az egész pénzt ott költötték el, nem tünt-e fel a két zülött napszámos úri pazarlása a tulajdonos előtt és mire lehet ilyen helyen egy-két éjszaka ekkora summát elkölteni? Javul a menetrend. Az államvasutak budapest— arad—predeáli vonalán f. hó 28 ától egy uj »gyorsi tott« személyszállító postavonatpár vétetett fel a menetrendbe. Ennek a vonatpárnak két órával rövi debb a menetideje, mint a többinek, azonban az a hátránya, hogy csak Kőbányáig, illetőleg onnan kiindulva közlekedik s csak átszállással lehet azzal a fővárosba jutni. Szolnok—Arad között ezenkívül egy uj helyi vonatpár közlekedik, amely fczolnokról indul éjjel 9.42, Békéscsabára 3 46, Aradra reggel 7 órakor érkezik; Aradról indul délután 1.48, Csabára érkezik este 6.08 és Szolnokra éjjel 11.12 perckor. Az uj vonatoknak köszönhető, hogy hírlapjainkat 12 órával előbb kapjuk, mint azelőtt. Ugyanis szerda óta a fővárosi reggeli lapokat még aznap este, mig a délután megjelenő újságokat másnap reggel kézhez kapjuk. Az érvényben levő menetrendet lapunk más helyén közöljük. Utosorozás. A Békéscsabán f. hó 28-án megtartott utósorozáson előállott 189 hadköteles, 26 apa, és jelentkezett önként mintegy yoo egyén. Ily körülmények között a sorozó bizottságnak természetesen 1914 augusztus 30. igen ;ok dolga volt és igy törtélhetett meg az az eset, — ami eddig soha elő nem fordult, — hogy a sorozó bizottság még délután is kénytelen volt folytatni működését. A hadkötelesek túlnyomó része nem b késmegyei volt és igy ez a körülmény is megnehezítette a bizottság dolgát. Gyuláról kilenc egyén lett az utóállitáson elővezetve és valamennyi besoroztatok, bár a bizottsága hadi állapotra tekintettel — nem nagyon szigorú mértéket alkalmazott a hadkötelesek megvizsgálásánál. Az önként jelentkezett egyének közül a legjavát választotta ki a bizottság és igy érthető meg az, hogy az 500 jelentkező csupán 48 egyén soroztatok be. A legközelebbi utósorozás a katonai hatóság megkeresésére fog az alispán által kitüzetni és valószínűleg szept. 10-ike körül lesz megtartva. Az őszi vásár forgalma ellen minden képzelhető nehézség torlódik össze. Gyula városa területén a száj és körömfájás megszűnt ugyan és ettől az állatvásárok szabadon tarthatók meg, de a szomszéd községek közül Nagypél, Elek, Ottlaka, Újkígyós, Gyulavarsánd, Gyulavári, Békéscsaba és Sarkad zárlat alatt állnak még. így tehát az egyedüli Békés és Doboz az, amelyen keresztül úgy a sertés, mint a juh és szarvasmarha felhajtása lehetséges, ami egyértelmű az állatvásárok teljes csődjével. Sertés, habár csak tisztán gyulai tenyésztőktől is mindazonáltal bőségesen lesz. Előreláthatólag azonban a felhajtott állomány túlnyomó része eladatlanul marad, miután a vasúti forgalom nehézségei miatt a vevők a sertéseket nem szállíthatják és nem értékesíthetik. A vásári napok különben a következők: szeptember 2-án szerdán sertés, csü ■ törtökön juh, pénteken szarvasmarha, szombaton ló és mezőgazdasági iparcikkek, vasárnap belső és nyersbőr vásár, A szarvasi orthodox izraelita egyház közigazgatási jogsegélyt kért a főszolgabírótól a tekintetben, hogy a dr. Reismann Adolf és több szarvasi lakosra kivetett kultus adó és gabella járulék be- hajthatható legyen. A főszolgabíró a kérelmet megtagadta azzal, hogy a szarvasi orth. izraelita egyháznak nincsenek ministerileg megerősített alapszabályai. A közigazgatási bizottság a főszolgabíró megtagadó határozatát a felebbezés elutasítása mellett jóváhagyta. Az említett egyház elnöke azonban a két egybehangzó határozat ellen felülvizsgálati kérelemmel élvén, a kultusminister annak helyt adott és a kérdéses alsóbbfoku határozatokat megsemmisítette és uj határozathozatalát rendelte el. Indokolásul felhozza a minister, hogy mivel az ortb. izraelita fiók egyházak és ima-egyesületek — mint a szarvasi is — a fennálló miuisteri rendeletek szerint nem tartoznak alapszabályok szerint működni és csupán az anyaegyházaktói kívántatik az meg, már pedig a szarvasi fiókegyház az izraelita anyaegyházak alakulásakor szűnt meg és lett fiók egyházzá és illetőleg ima egyesületté. Megemlítjük, hogy egy teljesen analóg ügyben nem régen a minister épen ellentétes álláspontot foglalt el, amit a fentebb ismertetett határozatának indokolásában beismer, de azzal magyarázza mostani határozatát, hogy ellentétes döntésének meghozatala után tűnt ki az a tényállás, hogy a szarvasi orth. izraelita egyház az anyaegyház kebelében működő fiókegyház, amelynek nem kell az 1881. évben kiadott ministen rendelet szerint ministerileg jóváhagyott alapszabályokkal bírnia. Uj kígyós község a vadászati jogot hat évre újból bérbe adván, a megtartott árverésen három árverelő közül a kigyósi uradalom tette a legelőnyösebb ajánlatot vagyis a községi vadászterületekért évi 610 korona haszonbért ígért. A képviselő- testület az árverésnek ezt az eredményét jóváhagyta. Ketegyháza községben f. hó 26-án Popovics M. Aurél községi főjegyző lelkes agitációja következtében megalakult a veres-kereszt egyesület kétegyházi fiókja negyven taggal, amikor is egyhangúlag nagy lelkesedéssel elnökké megválasztották gróf Almásy Alajost. A fiók alapitó tagjai közé özv.-gróf Almásy Kálmánná, gróf Ciráky Almásy Erzsébet és gróf Almásy Alajos 100—ÍOO koronás tagd jjal beléptek. Foljegyzésre méltó szép cselekedete a község vezetőségének, hogy a bevonultak családtagjai segélyezésére a magtár-alapból 1262 koronát szavaztak meg s ugyancsak e címen az elöljáróság gyüjtőivén eleddig 529 korona folyt be. A lakosság az elöljáró
