Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-25 / 4. szám
1914 január 25. B é k é sí Merénylő vadorzó. Kedd óta egy vadorzó gyalázatos merénylete tartja izgalomban a szomszéd Sarkad községet. Pribék Antal sarkadi szőlőesősz kedden délután 4 órakor feleségével beszélgetett a vasúti állomástól nem messze levő lakásán, amikor a közelből fegyverdörrenést hallott. Kiment, hogy a lövöldöző után nézzen. Alig haladt négyszáz lépésnyire, egy rakás rőzse mellett egy vadászfegyveres idegen embert pillantott meg. Az illető lövésre készen tartott fegyverrel állott lesben. Sapkájára fehér zsebkendőt bontott, hogy a hótól fehér háttérben, az arra vetődő nyúl őt észre ne vegye. Mellette hevert egy már lelőtt nyúl. A csősz köszöntötte s megkérdezte, hogy milyen jogcimen vadászik és a vadászjegyét követelte. Az idegen azt mondta, hogy ő Kovács Ferenc, a vadászterület bérlőjének, dr. Spitzer orvosnak bérlőtársa, de vadászjegyét otthon felejtette. Erre a csősz távozásra szólította fel. A vadász felvette a nyulat és indulni készült. Majd hirtelen meggondolta magát, — fegyverét vállhoz emelte s alig egy lépésnyi távolságból Pribék Antalt fültövön lőtte. A megsebesült ember a lövés után eszméletlenül összeesett, a merénylő pedig elmenekült. Rövid idő múlva a csősz magához tért s kiabálni kezdett, de felesége nem hallotta meg. A vasúti állomásnál egy ember meghallotta a segélykiáltást 8 a hang irányában rátalált a vérző sebesültre, akit lakására segített. Rögtön orvost hívtak s a csendőrséget is értesítették. Dr. Szilvási Béla orvos részesítette első segélyben, másnap reggel pedig beszállittatta a békósmegyei közkórházba. A gyulai rendőrség kihallgatta a csőszt, aki a fenti vallomást tette a merényletről A sarkadi csendőrök bevezették a nyomozást s több kérdés tisztázása végett szintén kihallgatták Pribék Antalt, majd felkeresték a Gyulán tartózkodó Vén János őrző és nyomozó vállalat parancsnokot, hogy rendőrkutyájával legyen a segítségükre a tettes kinyomozásában. A parancsnok csütörtökön át is ment kutyájával Sarkadra, de Kétséges, hogy két nap múlva sikerül-e eredményt elérnie, mert azóta hó is esett, mely a nyomokat csaknem teljesen eltüntette. Megalakul a gyulai ipartestület. A holnapi nap nevezetes dátuma lesz a gyulai iparostársadalomnak. Három évtizedre terjedő hiányt pótolnak akkor, amidőn az 1884. évi ipartörvényben lefektetett autonom szervüket az ipartestületet megalakítják. Városunk iparosai körében számtalanszor felmerült az ipartestületbe tömörülés eszméje, de az összetartás hiánya, az elágazó nézeteltérések, s különösen a rájuk háramló terhek miatt sohasem tudták azt a megvalósulás stádiumába juttatni. Két év előtt azonban tekintélyesebb iparosaink kezdeményezésére komolyabban kezdték propagálni az önkormányzati szerv megalakítását. Agitáltak, buzgól- kodtak, dolgoztak és nemsokára sikerült az ügynek megnyerni a képesítéshez kötött iparosok többségét. Az előmunkálatokat, az ipartestület alapszabályait 1912. decemberében tartott értekezlet állapította meg. Az alapszabályok az aradi kereskedelmi- és iparkamara, valamint a vármegye közgyűlésének hozzájárulása után a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyását kinyerték. Két hét előtt érkezett le a csekély módosításokkal jóváhagyott alapszabály Gyula város tanácsához, amely rövidesen intézkedett is az ipartestület megalakítása irát. Nádházy Gyula városi jegyző, iparhatósági biztos falragaszokon hívta össze az iparosokat a január hó 26-án, hétfőn délután fél 3 órakor a városháza termében tartandó alakuló közgyűlésre. Ennek a közgyűlésnek, amelyen Nádházy Gyula iparhatósági biztos fog elnökölni, lesz feladata a tisztikar megválasztása. Az ipartestület tisztikara az alapszabályok értelmében áll: elnökből, 2 alelnökből, jegyző, pénztárnok, ügyész 3 számvevő és 24 előljárósági tagból. Ezeket a funkcionáriusokat, a két alelnök kivételével, a közgyűlés választja és pedig a jegyzőt 3 évi, az előljárósági tagokat 1 évi megbízatással, az elnököt, pénztárnokot és ügyészt előre meg nem állapított időre, tehát életfogytig szóló megbízatással, mig a két alelnököt az elöljáróság saját kebeléből választja évenkint. Az összes tisztségek tiszteletbeliek, a jegyzői állás kivételével, akinek fizetését a közgyűlés állapítja meg. Az említett tisztségeken kívül egyik lényeges szerve az ipartestületnek a békéltető bizottság, amelyben a munkaadókból álló 24 előljárósági tagon kívül ugyancsak 24 munkás tag is helyet foglal. Utóbbiakat az ipartestületnél bejelentve levő munkások választják meg. A békéltető bizottság ügyrendjét maga készíti el, s az a kereskedelemügyi miniszter által lesz jóváhagyandó. Az ipartestületnek tudvalevőleg a város területén ipart folytató minden képesítéshez kötött önálló iparos kötelezőleg tagja. A rájuk háramló anyagi megterheltetés 5 korona beiratási díjon kívül évi 6 korona tagsági dij'. Ezen kívül a segédek be- és kijelentésekor 05 fillér bejelentési dij fizetendő, azzal a korlátozással, hogy egy munkaadótól évenkint ily címen 10 koronánál többet nem lehet követelni. Az ipartestület megalakulása és teljes berendezése után, mely utóbbi még több hetet fog igénybe venni, számbavehető nagy tehertől szabadul meg úgy a rendőrség kezelő hivatala, mint az I. fokú iparhatóság. Ugyanis az ipartestület fogja ezután végezni az 1884. évi XVII. t.-c 59—110. §-aiban felsorolt ama teendőket, amelyeket eddig az iparhatóság végzett. A rendőrség megszabadul a képesítéshez kötött iparosok tanoncainak szegődési és felszabaditási teendőitől, s ami még több munkát adott: a segédek nyilvántartásának vezetésétől és munkakönyvek kiállításától. Az első fokú iparhatóság megszabadul a munkaadók és munkások közötti vitás kérdésekben való bíráskodástól, amely ezentúl az ipartestület békéltető bizottságának lesz feladata. Ellenben mindkét hatóság hatáskörében marad továbbra is a képesítéshez nem kötött iparosok és kereskedő tanoncok ügyeinek intézése. Az utóbbi napokban megkezdődtek a választási mozgalmak, korteskedések az egyes tisztségek betöltésére. Leglényegesebb természetesen az elnöki állásra legalkalmasabb egyénben való megállapodás. Ennek szerencsés, vagy kevésbbé szerencsés megválasztása igen fontos a testület működésének megindítása, ügykezelésének, s egész belső életének megalapozása szempontjából. Gyula város iparosai között szerencsére számos intelligens, s a közéletben is szerepet vivő olyan egyén van, akik közzül bőséges módja van az iparosságnak a legalkalmasabbat elnökül kiválasztani. Az ipartestületnek törvényes hatáskörén felül csupán ipari szakkérdésekkel, az iparosok boldogulásán való munkálkodással szabad foglalkoznia. Sok helyen ennek a valódi célnak szem elől tévesztése és politikai, valamint személyi momentumok bevitele az ipartestületet a viszályok, egyenetlenke- dések színhelyévé avatják. Reméljük és kívánjuk, hogy Gyulán ez nem fog megtörténni, hanem harcok, veszekedések helyett a békés, barátságos együttműködés és összetartás jegyében fog úgy a megalakulás lefolyni, mint később a testület működése folytatódni. Országos vásári jelentés. Január 21-én sertésvásár. A felhajtás a szokottnál nagyobb, majdnem 4000 darab volt. Miután vevők nagy számban voltak, a vásár élénk volt és jó árak mellett minden el lett adva. Fizettek fél éves süldőkért 90 fillértől 1 kor. 04 fillérig. Kövér sertésekért 92 fillértől 1 koronáig élősúlyban ‘ levonás nélkül. Január 22-én birka és juhvásár. Mint mindenkor, ezen a vásáron felhajtás nem volt. Január 23-án szarvas- marha vásár. A felhajtás a szokottnál kisebb, alig 2500 darab, mit a hideg idő és különösen a sikamlós útnak lehet betudni. Az árak nyomottak, a vásár vontatott volt. Január 24-én lóvásár. Dacára a nagy hidegnek, 6000 darabon felül lett felhajtva, azonban vevők igen kis számba voltak és alig kelt el valami, az is nagyon nyomott árakon. A békósmegyei gazdasági egyesület folyó hó 18-án délelőtt igazgató választmányi ülést tartott. Napirend előtt Szalay Lajos alelnök meleg szavakban üdvözölte Beliczey Géza elnököt azon alkalomból, hogy Békéscsaba községe őt országgyűlési képviselőjének megválasztotta. Minden politikai pártállástól eltekintve örömének ad kifejezést, hogy Békésvármegye, melynek lakosságából 75 százalék földmiveléssel foglalkozik, nagy idők óta először választ gazdát országgyűlési képviselőnek. Nagy megelégedésére és örömére van ez első sorban a gazdasági egyesületnek, melyre szintén fény hárul belőle, hogy elnöke ily nagy kitüntetésben részesül. Beszéde végén határozati javaslatot terjeszt elő, mely következőleg szól: »A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmánya legőszintóbb örömének óhajtván kifejezést adni, szeretettel üdvözli Beliczey Géza egyesületi elnököt, országgyűlési képviselővé történt megválasztatása alkalmából. És amikor igaz ragaszkodásáról biztosítja, egyben kéri, hogy eddigi üdvös működésével, a mezőgazda ság érdekében tett hathatós támogatásával az egyesületet a jövőben is istápolva, mandátumának erejével is minden ügyeinkben szószólónk és vezérünk maradjon.« A választmány lelkes éljenzések között egyhangúlag határozattá emelte a javaslatot. Beliczey Géza elnök meleg szavakban mondott köszönetét az ovációért s képviselői tiszte legértékesebb honoráriumának mondja, hogy éppen azoktól részesül oly kitüntető rokonszenvben, akikkel a mezőgazdasági érdekek érvényesítésére érek óta működik s akikhez a barátság köteléke fűzi. ígéri, hogy úgy a mező- gazdaság, mint a vele teljes érdekszolidaritásban lévő ipari s kereskedelmi érdekeket képviselői tisztében tehetségéhez képest előmozdítani igyekezend. Majd áttérve az ülés napirendjére, kegyeletes szavakban emlékezik meg ama fájdalmas csapásról, mely az egyesületet Veres József esperes és Makay István igazgató tanító halálával sújtja. Iuditványára a választmány jegyzőkönyvileg fejezi ki részvétét az elhunytak felett. Bejelenti továbbá, hogy Serly Kálmán, a választmány ügybuzgó tagját 25 éves gazdatiszti évfordulója alkalmából az egyesület nevében üdvözölte. A magyar gazdaszövetségnek az uzsoratörvény szigorúbb kezelésére vonatkozó átirata felett egyszerű napirendre tért, miután Békésmegyében erre szükség nem forog fenn. A gazdasági egyletek országos szövetsége által megküldött egységes uj alapszabályai érdemleges tárgyalása előtt a választmány azok tanulmányozására és a közgyűlés elő terjesztendő javaslat tételére az elnökség, továbbá dr. Láng Frigyes, Pfeiffer István, Morvay Mihály, Zsilák András, ifj. Kocziszky Mihály, Kállay Ödön és Kóhn Dávid választmányi tagokat bízta meg A földmivelésügyi miniszter leirata, az országos hitelszövetkezeti központ decentralizálására alakított vidéki hivatali képviselőségek támogatására, tudomásul vétetett. Békésvármegye a nagyváradi körzetbe osztatott be. Ugyancsak a földmivelési miniszter 300 koronát utalványozott az egyesületnek a téli évszakban tartandó vetített képekkel kisért népies előadások tartására. A választmány Kóhn Dávid indítványára felkéri a vármegye közművelődési bizottságát, hogy ezen előadásokat saját programmjába szíveskedjék illeszteni, miután a közművelődési bizottságnak ily előadások tartására már teljesen bevált szervezete van. Köszönettel vették tudomásul az Omge átiratát, mely tudatja, hogy ha gazdasági előadásokat ezután együttesen rendeznek, akkor anyagi támogatást nyújt, úgy egyöntetűvé teszik azokat, úgyszintén az állatdijazásokat is. Molnár Jenő pozsonymegyei gazdasági egyesületi titkár, a »Földműves* szerkesztője a tél folyamán a vármegye területén mezőgazdasági kérdésekben felolvasások tartására ajánlkozván, a választmány egyelőre Béáóst, Mezőberényt és Köröstarcsát jelöli ki ily felolvasások tartására. További téli felolvasások tartására a választmány Beliczey Géza elnök indítványára az Omgét kéri fel, hogy az akadémiai tanárok köréből szerezzen előadókat. Az egyesület a mezőgazdák pozsonyi nagygyűlésére Beliczey Géza elnököt kéri fel részvételre. Sólyomi Lipót titkár a műtrágya értékesítő szövetkezettel tartott ujabbi tárgyalásokról tett előterjesztést, amelyek eddigelé még mindig nem vezettek eredményre, minélfogva a tárgyalások folytatása halasztatott el. Az ülésen résztvettek Beliczey Géza elnöklete alatt: Szalay Lajos, Szalay Gyula, Freiler Jenő, Kiss Antal, Morvay Mihály, Popovics Szilviusz, Kiss László, Berczy Gábor, Kovács L. Mihály, Geisz Gyula, dr. Láng Frigyes, Blascsok Gyula, Murgay Sándor, ifj. Kocziszky Mihály, id. Kocziszky Mihály, Kóhn Dávid, Wagner József, Reisz Simon, Fekete Kálmán, Pfeiffer István, Menyhárt Zsigmond, Rosenthal Adolf, Bajcsy Gusztáv, Szathmáry Elek, Kiss Albert, id. Bakos Mátyás, Neumann Manó, Zsíros András, id Yidovszky Károly, Sólyomy Lipót titkár és Má* zor Pál segédtitkár.
