Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-12 / 28. szám

I

Békés

1914 julius 12.

A képviselőtestület julius 7-én délelőtt rendes évi közgyűlést tartott, amelynek 38 pontból álló tárgysorozatán kívül 27 póttárgysorozati ügyet is kellett volna elintéznie, tekintettel arra, hogy március

27-ike óta nem volt rendkívüli közgyűlés ősszehiva s az elintézésre váró ügyek meglehetősen felszaporodtak. Százhuszonnégy városi képviselő jelenlétében reggel 9 órakor nyitotta meg dr. Lovich Ödön polgármester a közgyűlést, amelynek elején kegyeletes szavakkal parentálta el a tragikus véget ért trónörököspárt. Erről bővebben lapunk máshelyén emlékezünk meg. Beszéde után a gyász jeléül az ülést tiz percre felfüggesztette. Mikor ennek leteltével ismét elfoglalta az elnöki széket, három napirend előtti felszólalásra adott engedélyt. Nevezetesen dr. Martos József interpellált a Békésmegyei Villamos- sági Részvénytársaság ismeretes körlevele ügyében, amelyben a társaság tudvalevőleg megfenyegeti előfizetőit, hogy ha egyszeri felszólításra nem váltják ki esedékes nyugtáikat, őket az áramfogyasztásból kikapcsolja. A sérelem tulajdonképen az, hogy a körlevelet mindenkinek megküldték, tekintet nélkül arra, hogy van-e hátralékos tartozása, vagy pedig rendesen fizeti-e számláit. A polgármester kijelentette, hogy a társaság tapintatlan eljárásáról tudomással bir, de a vállalat egyik vezető emberétől ígéretet nyert, hogy a kezelési hibából származó intézkedést reparálni fogják. Ha ez meg nem történik, Ígéri, hogy az ügyben szükséges intézkedést meg fogja tenni. Azután Havai Gábor kifogásolta, hogy a városi főorvos és rendőrök a tejet házhoz szállító asszonyokat az utcán megállítják és szállítmányaikból mintát vesznek, ami szerinte szükségtelen zaklatás. 7anczik Lajos rendőrfőkapitány felvilágosítja felszólalót, hogy éppen a képviselőtestület maga kívánta, hogy mihelyt a tiszti orvosi állások mind be lesznek töltve, az élelmiszer és tejhamisitás a legszigorúbban ellenőriztessék és megakadályoz- tassék. A közgyűlés tudomásul vette a választ. Majd dr. Sjmonka György állott fel szólásra és a polgár- mester ellen irányuló, személyes élű hosszabb beszédben kárhoztatta, hogy a legszorgosabb gazdasági munkaidőre hivatott egybe a mai közgyűlés s oda konkludált, hogy három tárgy kivételével az összes ügyek vétessenek le napirendről, s egy október ele jén tartandó közgyűlésen tárgyaltassanak. Beszédét, a közérdeket minden célzatosságtól menten szolgáló értelmesebb elemek megütközéssel fogadták, mig a földmives osztályhoz tartozók nagyobb része helyeselte az indítványt. Csak a beavatottak tudtak róla, hogy ezt a pucscsot a felszólaló kezdeményezésére már az előző napon a 48-as körben tartott értekezleten beszélték meg s tulajdonképen nem is a gazdaközönség elfoglaltsága az igazi ok — merG hiszen túlnyomó többségben a földmives osztály volt jelen és minden ügyről a saját legjobb szája-ize szerinti határozatot hozhatott volna — hanem inkább a polgármesternek való kellemetlenkedni akarás. Martos Manó annyiban osztja Simonka véleményét, hogy az idő alkalmatlanul van kiválasztva a közgyűlésre, de ez még nem indok arra, hogy az elintézésre váró fontos ügyek tárgyalása elhalasztassék, mert az elodázásból nemcsak erkölcsi, hanem súlyos anyagi károk származhatnak a városra. Hajlandó-e az indítványozó és vele egyetértők ezeket a károkat viselni? A képviselők a tárgyalásra kitűzött ügyek fontossága és sürgőssége s a halasztás következményei tekintetében tájékozatlanok. Az összes ügyek letárgyalását kívánja. Ugyanezt kéri dr. Ladies László is. A polgármester elodázhatlannak jelzi az első tizenkét pontot, a többiek pedig olyan csekély jelentőségűek, hogy azok letárgyalása nagyon rövid időt igényel. Nagy megütközést keltett, mikor a nagy többség mégis Simonka napirend indítványát emelte határozattá. így a 65 tárgyból mindössze ötnek jutott kegyelem, s erre az öt ügyre annyi felesleges szót vesztegettek, hogy a gyűlés délután 5 óráig elhúzódott és a földmives képviselők még sem mehettek dolgaik után. A közpénztári és egyéb városi alapok múlt évi zárszámadásai tudomásul vétettek. Mint már többizben részletesen ismertettük, az idén és jövő évben hajtják végre a gyulai határban a kataszteri felmérési munkálatokat. A felmérés a háromszögelési munkálatokkal kezdődik, amelyet még ez évben vesznek munkába. Minden földtulajdonosnak kötelessége, hogy birtokának határait határkarókkal megjelölje. Amennyiben ezt nem tenné, akkor a város tartozik azt hivatalból pótolni, természetesen a földtulajdonosok költségére. Eme munkálatok vállalatba adására vonatkozó árlejtési hirdetményt és feltételeket a közgyűlés megállapította. A városi törzsvagyont képező ingatlanok határkaróinak költsége az összes adónemekre, a dülő- utaké pedig egyedül a földadóra vettetik ki pótadóban, egyelőre azonban a költségek a városház építési alapból vétetnek kölcsön. Az 1907 évi betegsegélyezési törvény szerint a város köteles mindazon alkalmazottait a kerületi munkásbiztositó pénztárnál betegség ellen biztositaui, akiknek fizetése a 2400 -Koronát meg nem haladja. Abban az esetben azonban, ha kimondja, hogy az alkalmazottaknak betegség esetére 20 hétig folyósítja illetményeit, nem tartozik

biztosítani őket. Ezt 1907-ban a képviselőtestület ki is mondta s ez alapon 1910 végétől a munkáspénztár törölte is az alkalmazottakat a tagok sorából. Később a pénztár országszerte újból kötelezte a városokat és községeket az említett alkalmazottak biztosítására. így Gyula városra is visszamenőleg két és fél évre 5203 korona járulékot róttak ki. A város ez ellen tiltakozott, mert hisz ezen idő alatt maga viselte megbetegedett alkalmazottainak gvógyköltsé- geit. Az I, fokú iparhatóság fel is mentette a várost a fizetés alól, de a gyulai törvényszék a tőke és 312 korona perköltség viselésében elmarasztalta. A tábla viszont a városnak adott igazat. A munkás- pénztár igazgatósága akkor, mikor ő lett pernyertes, már tett egyezségi ajánlatot a városnak. Miután a Curia ítélete még hátra van, s egy ilyen pernek kimenetele mindig bizonytalan, a képviselőtestület, dr. Jantsovits Emil főügyész hosszas és kimerítő tájékoztató beszéde után a pénztárral kötött egyezséget elfogadta. A város háromezer koronát fizet a pénztárnak. A délutáni folytatólagos közgyűlésen már csak mintegy hatvan városatya vett részt. Hosszas vita kerekedett az állami elemi és polgári leányiskola építéséből kifolyólag Pfaff és Schneider vállalkozók által a város ellen indított per körül. Az építészek végjárandósága 21054 K 01 fillért tett ki. Ezen összegből a városnak szerződés szerint jogábau állott, az építés befejezése körül támadt 100 napi késedelemért 10000 korona kötbért visszatartani. A képviselőtestület még a múlt évben nagylelkűen lemondott eme jogáról s a kötbért elengedte nekik.

E tárgyban hozott határozat azonban még vármegyei jóváhagyásra szorult. A határozatnak a törvényhatósági bizottsághoz való beterjesztését késleltette az a körülmény, hogy az épületen repedések s egyéb hibák jelentkeztek. A vállalkozók ezalatt elvesztették türelmüket és a képviselőtestület gavallériájára azzal feleltek, hogy a 21054 K 01 fillér és járulékai erejéig pert indítottak a város ellen, pedig ezen összegben benne foglaltatik az elengedett 10000 korona is. Közben a legutóbbi megyegyülés jóváhagyta a város kötbér elengedési határozatát, a rendelkezésre álló 6700 koronát pedig a város kifizette. A közgyűlés névszerinti szavazással kimondta, hogy a hátralékos járandóságot és annak 1912. julius 30-tól esedékes 5%-os kamatait kifizeti, az összeget a városház építési alapból kölcsön veszi s hogy a felmerült perköltségeket hajlandók-e Pfaffék viselni, azt belátásukra bízza. Egyben a többletmunkák fedezésére a vall. és közokt. minisztertől kért államsegélyt megsürgeti. Az erdővásárló bizottság javaslatának elfogadásával kimondatott a Nagyváradi Erdőipar Részvénytársaság Serges és Yércsorog községek határában fekvő erdejéből 350—400 holdnak katasztr. holdanként 112 korona vételárban való megvétele. A bizottság által megtekintett erdők közül ez látszik legalkalmasabbnak, amennyiben szép három éves tölgy, bükk és gyertyánfa sarjadék mutatkozik a buja erdőtalajon. Egyik, oldalon kincstári erdő képez természetes határt s igy könnyebb az erdő kezelése. Kocsival megközelithető, s reményt nyújt, hogy nehány emberöltő múltán még hasznot is produkálhat belőle a varos. Utasittatott a tanács, hogy az eladókkal, miniszteri jóváhagyástól feltételezetten kösse meg a szerződést s a fizetési feltételeket akként állapítsa meg, hogy a vételár a városerdő faanyagának értékesítéséből befolyó pénzből legyen fizethető. Egyúttal Wejsitzky Károly dobozi uradalmi főerdész felkéretik, hogy a városerdő faállományának megbecsülése és értékesítése körüli szakértői teendők tekinteteben álljon a város rendelkezésére. Emmerth Géza városi főmérnök Sopron város mérnökévé neveztetvén ki. állásáról való lemondását bejelenti. A bejelentést Künzl Ernő felszólalása után sajnálattal veszi tudomásul a közgyűlés, a város érdekében végzett munkásságáért jegyzőkönyvi köszönetét szavaz s felkéri a vármegye alispánját, hogy az állásnak a lehető legrövidebb idő alatt való betöltése iránt intézkedni szíveskedjék. Yógül dr. Lovich Ödön polgármester bejelentése, hogy szabályszerű szabadságidejét augusztus 1-én kezdi meg, tudomásul vétetett s a közgyűlés 5 órakor befejeztetett.

A gyulai lugoserdei szanatóriumot tudvalevőleg körülveszi a lugoserdei’holtkörözs ág, amelybe jogerős engedélyokirat alapján a hosszufoki ármente- sitő társulat egy csatornán át raktározza a belvizeket. A szanatórium ezt a helyzetet közegészség- ügyi szempontból kifogás tárgyává tette, azon az alapon, hogy a holtmederben raktározott viz meleg időben megposhad, miazmákat termel és igy különféle betegségeknek lehet okozója. A vármegye t. főorvosa a helyszínén szerzett tapasztalata szerint a szanatórium panaszát indokoltnak jelentette ki és a jelenlegi helyzet mielőbbi megszüntetését közegészségügyi tekintetekből elkerülhetetlennek jelezte. Mivel azonban a hosszufoki ármentesitő társulat a kérdéses holt medret engedélyokirat alapján használja vizraktározási célokra és igy ezen jogának gyakorlásában való megakadályozása szerzett jogok sérelmével járna, ennélfogva valemely megoldási módot kellett keresni a két szemben álló érdek

kielégítésére. A földmivelésügyi miniszter ebből a célból a szanatórium kérelmére helyszíni tárgyalást rendelt el. amelyre leküldötte Nagy Ödön miniszteri osztálytanácsost, dr. Hajnal Albert közegészségügyi felügyelőt, részt vettek továbbá a folyó évi junius hó 30-án megtartott helyszíni tárgyaláson a vármegye alispánja, a folyam- és kultúrmérnöki hivatalok képviselői, két érdekelt uradalom, a hosszufoki társulat képviselője, a város polgármestere, a szanatórium volt főorvosa és a helyébe kinevezett uj főorvos is. A bizottság a helyszínen megállapította, hogy a holt meder két részre van osztva egy töltéssel. Az egyik részébe a hosszufoki társulat raktározza a belvizeit, a másik részébe pedig a szanatórium szennyes vizei találnak elhelyezést. Ennek az állapotnak megszüntetésére vízjogi szempontból kétféle mód kínálkozik; az egyik az, hogy a töltés elhordásával az egész holt meder vize időszakonként a hosszufoki ármentesitő társulat által kiszivattyúzandó a szanatórium költségére — ami évenként 200 koronába kerül — a másik gyökeres megoldás pedig az lenne, hogy a hosszufoki -társulat azt a csatornáját, amely a belvizeket a többször említett holt mederbe bevezeti, a Fekete—Körözsbe irányítaná és a belvizek ide vezettetnének le. Ez a megoldás 10000 korona költséget igényel, amelyet szintén a szanatóriumnak kellene viselni. Megállapította a bizottság azt is, hogy a szanatórium szenvvizderitője nem működik megfelelően, mert az a koksz réteg, amelyen keresztül a szűrés történik, saját súlyánál fogva az idők folyamán annyira összeesett, hogy oxidálást nem idéz elő és igy a szenyvizderités nem történhetik a célnak megfelelő eredménnyel, miért is a koksz réteg ujjal cserélendő fel, esetleg a jelenlegi réteg lesz újból elhelyezendő. Hogy a szenyvizderités tényleg nem megfelelő, illetőleg, hogy a derített vízben vannak-e a közegészség szempontjából veszélyes baktériumok, annak vizsgálat utján való megállapítása céljából a hal élettani állomás fog megkerestetni. Egyébként a helyszíni eljárás eredményéről jegyzőkönyv vétetett fel, amelyet a leküldött miniszteri tanácsos a miniszter elé terjeszt, aki a továbbiak tekintetében dönteni fog.

A nyári vásárnak minden tekintetben a legkedvezőtlenebb kilátásokkal nézünk eléje. Az aratás évtizedek óta nem késett annyira, mint az idén, laposabb réti földeken, különösen a késői vetések talán éppen a vásárra érnek meg és kerülnek aratás alá. A kedvezőtlen rossz termés különben is a leghátrányosabban befolyásolja a vásári forgalmat, de mindezek tetejében az a veszedelem is közbejött, hogy a vásár csonka lesz. Úgy Gyulán, mint közel s távoli vidéken valósággal dühöng a száj- és körömfájás, ami miatt mindenfelé zárlat van elrendelve és igy a juh, sertés s szarvasmarha felhajtás be van tiltva, ami egyértelmű azzal, hogy sertés-, juh- és állatvásár ezúttal teljesen elmarad. Ily körülmények között a vásár csupán két napra fog szorítkozni, nevezetesen szombaton ló s mező- gazdasági iparcikkekre, vasárnap pedig belső- és nyersbőr vásárra.

Eljegyzés. Veres Lajos gyulai fiatal kereskedő eljegyezte Schweder Laurat N utitschenből (Morvaország) (Mi.idén külön értesítés helyett.)

A gyű ai főmérnöki állas betöltése céljából — minthogy a távozó Emin rui Géza lemondását a képvise.őttístület elfogadta — a varmegye alispánja a pályázatot meghirdette. A kérve yek augusztus

5. délután 5 óráig adhatók be a vármegye alispánjához, a választás ped*g augusztus 8-an délelőtt 10 órakor fog megtartatni.

Életmentés. F. hó 4-én a,z Ujgyula mögött elvonuló Körözs csatorna fahidjáról gyönyörködött a viz folyásában Seres Mihály ujgyulai lakos három gyermeke. A hid karfájára támaszkodva nézték a sebes vízfolyást. A legkisebb leány nem érte el jól a korlátot, megszédült és a vízbe zuhant. Az ár 50—60 méternyire sodorta el a jajveszékelő gyermeket. A lármára már ekkor sokan odasiettek, de senki sem mert a sebes vízbe menni. A zajra figyelmes lett Jámbor János kiszaladt lakásából, ruhástól, csizmástól a vízbe vetette magát és fáradságos munka után kimentette a már elalélt kislányt, kit hosszas dörzsölés után sikerült életre kelteni.

Házasság Orgován József dobozi főmolnár julius

4-én hásasságot kötött Gálosi András gyulai levélhordó Juliska leányával.

Az aratás. Julius 12-ére virradtunk és ami két évtized óta nem fordult elő, ezúttal megállapítható, hogy vannak még igen nagy területen búza sőt árpavetések is, amelyek mind e mai napig nincsenek megérve. Mondanunk sem kell, hogy eme területek mély fekvésű, fekete szurok réti földek, ahol normális időben julius 4. és 5-ére a búza meg szokott érni és aratás alá kerül. Szik- vegyülékü és homokos földeken azonban az aratás megyeszerte folyamatban van s az idő a takarási munkálatnak eléggé kedvező. Pásztás esők ugyan egy-két órára kiverik a munkásokat az aratásból, de