Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-05 / 27. szám
1914 julius 5. Békés tételek birtokában vannak, még ha az uj törvény rendelkezései szerint nem is lennének választók. Az összeíró küldöttségek elnökei hirdetmény utján fogják felhívni az érdekelteket, hogy felvételük végett mikor, hol és milyen okmányokkal felszerelve tartoznak jelentkezni, Egyébként az összeíró küldöttség mindazokat, akikről tudja, hogy a törvény által kívánt előfeltételek birtokában vannak, hivatalból is tartozik a névjegyzékbe felvenni. Az összes hatóságok az összeíró küldöttségek által kívánt adatokat kötelesek kiszolgáltatni. Különösen hangsúlyozza a központi választmány, hogy az összeíró küldöttségek előtt azok is igazolhatják az irni-olvasni tudást, akik a nemrégen megtartott vizsgálatokon nem vettek részt, vagy a vizsgálaton elbuktak. Viszont jogában van az összeíró küldöttségeknek is az irni-olvasni tudás igazolását megkívánni azoktól, akik bizonyitványnyal nem rendelkeznek és akikre nézve kétely merül fel, hogy irni-olvasni tudnak-e. Az összeíró küldöttségek munkálataikat még oly időben tartoznak a központi választmányhoz beterjeszteni, hogy az a névjegyzékek tervezetének felülbírálását ez év augusztus io-én megkezdhesse. Tekintettel pedig arra, hogy a közpouti választmány teljes ülésében nem volna képes a felülvizsgálatot teljesíteni, ennélfogva a törvény rendelkezéséhez képest az alispán három osztályba osztotta be a központi választmány tagjait. Ezeknek az elnöke az alispán, a vármegyei főjegyző és a vármegyei másodfőjegyző. Ezenkívül minden osztályban van egy helyettes elnök és 9 tag. Az alispán ezen osztályokba való besorozást a következőkben teljesítette : I- sö. Elnök Ambrus Sándor, helyettes elnök dr. Zöldy Géza, tagok: Debreczeni Endre, Mácz Ákos, Grósz Arnold, Nagy József, Gönczy Béla, Holdi Kálmán, Domby Lajos, dr. Lovich Ödön és Csomós István, jegyző: dr. Ambrus Jenő.Ezen osztály elé tartozik a gyulai, szeghalmi és gyomai választókerületek választó névjegyzékeinek összeállítása. • II- ik. Elnök : Daimel Sándor, helyettes elnök : dr. Török Gábor, tagok : Hegedűs Béla, Szabó Árpád, dr. Nagy Elemér, Sál János, dr. Berthóty Károly, Hrdlicska Lajos, dr. Ladies László, Weisz Mór, és dr. Szegedy Kálmán, jegyző : Veres József. Ide tartozik az orosházi és a békési választói kerületek névjegyzékeinek összeállítása. III. Elnök : Moldoványi János, helyettes elnök : dr. Márki János, tagok : Mázor Elemér, Ludvig János, Liska János, Rosenthal Adolf, Dr. Seiler Vilmos, Szalay Lajos, Kovács L. Mihály, Bohus M. György és Valkovszky Mihály, jegyző : Házy Imre. Ide tartozik a békéscsabai és szarvasi választókerület névjegyzékeinek összeállítása. sanak az eddig örömtől ragyogott gyermeki szemek; hogy milliókra boruljon bánat sötét éjszakája? . . . S mindez azért, mert a szeretet nagy párancsola- táról elfeledkezettek kezet emeltek, minden emberi érzésből kivetkőzve, hogy kioltsák életfáklyáját azoknak, kikre milliók szemei biztató reménnyel tekintettek, kikre azon hivatás várt, hogy az alattvalók boldogitásában, családi boldogságokat sokszorosan hatványozva találják fel a jövőben . Nagy Isten 1 te a sziveket szeretetre alkottad s midőn bölcs rendelésed útjáról eltévedett gonoszság átkos tényeit látni vagyunk kénytelenek, megdöbbenve, leverten állunk meg a szörnyű vétek té- nyeinek romhalmazán s esdve kérünk édes atyánk ! hogy szüldd újjá a lelkeket, hogy azokból'a bűnre való hajlandóságot kioltsa a szeretet . . . Most is téged kérünk Istenünk! midőn bánatba borult szivünk nálad keres enyhületet, hogy oszlasd lelkünk egéről a gyász sötét fellegeit; a szülőket sirató három árvának légy megvigasztalója; adj erőt a bánat nehéz terhét vfselni a sokszor megrendítő fájdalmakban részesült Felséges Királyunk- nak; nyújts reményt hazánk gyászoló hű polgárainak, hogy: „még jönni kell, még jönni fog egy szebb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán“, melynek biztos záloga Isten — haza és emberszeretet . . , Mert az ezekben gazdag szív csüggedésbe nem eshet . . . A most megsiratott s áldott emlékezetben szivek mélyén maradó fenséges halottaknak adj Istenünk csendes pihenést, örök idvességet; a gyászoló sziveknek erőt, vigasztalást s mindnyájunknak hitet, reménységet és szeretetet, hogy az élet nagy harcát híven harcolva meg, prökboldogságot adjon minekünk kifogyhatatlan szereteted, véghetetlen kegyelmed ! Amen. Dombi Lajos. A névjegyzékek összeállításának második részét az ideiglenes névjegyzékek összeállítása képezi, amelyet a most említett osztályok végeznek az összeíró küldöttség által bemutatott névjegyzék tervezetek alapján. Ezeket az osztályülések felülvizsgálják és az ideiglenes névjegyzékbe hivatalból is felvehetnek választókat, sőt törülhetik a névjegyzék tervezetéből azokat, akiket helytelenül felvetteknek tartanak. Ha az osztályülések az ideiglenes névjegyzéket megállapították, azok közszemlére lesznek kiteendők szept. 10-től okt. 10-ig, és ezen idő alatt azok ellen felszólamlások és észrevételek lesznek beadhatók, amelyeket szintén az osztályülések tartoznak elbírálni. Az ezek tárgyában hozandó határozatok elleni felebbezéseket pedig nem a kir. kúria, hanem most már a köz- igazgatási bíróság bírálja el, ahova a felebbezések legkésőbb december végéig terjesztendők fel a központi választmány által. A közigazgatási bíróság által legkésőbb 1915. március 15-ig hozandó Ítéletek értelmében kiegészítendő névjegyzékek fogják azután a végleges névjegyzéket képezni, ez lesz a névjegyzék öszszeállitásának harmadik fázisa. Yégül megjegyezzük, hogy az uj törvény alapján ezúttal első ízben összeállítandó névjegyzékek érvénye az 1915. évi április 1-én kezdődik és tart az 1916. év végéig. Az 1917. évtől kezdve azután a névjegyzékek kiigazítási munkálatai minden évben március hóban kezdődnek és a végleges névjegyzékek december végéig elkészítendők. Békésvármegye közművelődési bizottságának 1913—14. évi működése. ii. A benyújtott és engedélyezett előadások közül a vármegye egyes helyein a f. évben a következő előadások tartattak meg: Békéscsaba—Erzsébethely, az előadások száma 18, a hallgatók száma 710 férfi, 374 nő. Békéscsaba—Vandhát tanyai iskola, az előadások száma 8, a hallgatók száma 137 férfi. 104 nő. Békés—Kőgyes- csatár, az előadások száma 3, a hallgatók száma 103 férfi, 2 nő. Gyoma, az előadások száma 17, a hallgatók száma 1828 férfi, 1840 nő. Endrőd, az előadások száma 24, a hallgatók száma 3049 férfi, 939 nő. Kondoros—Nagymajor tanyai iskola, az előadások száma 12, a hallgatók száma 369 férfi, 58 nő. Szarvas, az előadások száma 21, a hallgatók száma 1415 férfi, 1314 nő. Szarvas—Sápszky tanyai iskola, az előadások száma 12, a hallgatók száma 378 férfi, — nő. Szavas—Kondorosi-uti tanyai iskola, az előadások száma 10, a hallgatók száma 292 férfi, — nő. Szarvas—galóhalmi tanyai iskola, az előadások száma 8, a hallgatók száma 251 férfi, — nő. Békésszent- andrás, az előadások száma 14, a hallgatók száma 246 férfi, 338 nő. Békésszentandrás—Nádasoldal tanyai iskola, az előadások sáma 4, a hallgatók száma 57 férfi, 84 nő. Öcsöd, az előadások száma 16, a hallgatók számal64 férfi, 333 nő. Vésztő, az előadások száma 6, a hallgatók száma 326 férfi, — nő. Szeghalom, az előadások száma 3, a hallgatók száma 230 férfi, — nő. Körösladány, az előadások száma 9, a hallgatók száma 165 férfi, 117 nő. Füzesgyarmat, az előadások száma 20, a hallgatók száma 457 férfi, 350 nő. Füzesgyarmat—Kertészsziget tanyai iskola, az előadások száma 6, a hallgatók száma 80 férfi, 203 nő. Csorvás, az előadások száma 15, a hallgatók száma 740 férfi, 424 nő. Nagyszénás, az előadások száma 8, a hallgatók száma 297 férfi, 821 nő. Békéssámson, az előadások száma 12, a hallgatók száma 637 férfi, — nő. Szepte- tornya, az előadások száma 7, a hallgatók száma 405 férfi, 502 nő. Orosháza, az előadások száma 8, a hallgatók száma 125 férfi, 221 nő. Gyopárhalma, az előadások száma 14, a hallgatók száma 1050 férfi, 950 nő. Orosháza—pesti-uti tanyai iskola, az előadások száma 12, a hallgatók száma 860 férfi, 970 nő. Orosháza—bonumi tanyai iskola, az előadások szama 8, a hallgatók száma 504 férfi, 512 nő. A megtartott előadások száma összesen 295, a hallgatók száma 14867 férfi és 10456 nő. Az Országos Szabadoktatási Tanács a népies irányú előadások mellett közművelődési bizottságunkat följogosította arra is, hogy városokban és nagyobb községekben a társadalom intelligensebb eleme részére liceális előadásokat is rendezhessen. Az 1913—914. év tél folyamára 56 liceális előadás rendezését engedélyezte, melyből 37 meg is tartatott. A liceális előadások közé sorozom a Vasárnapi Munkusképző Országos Bizottság megbízásából Orosházán rendezett előadásokat is. Ez előadások az értelmes iparos osztály érdekeit szolgálták; igen népesek voltak és a maguk nemében tanulságosak is. A liceális előadások a f. év tél folyamán a következő helyeken tartattak : Gyula, az előadások száma 5, a hallgatók száma 60 férfi, — nő. Békéscsaba, az előadások száma 5, a hallgatók száma 730 férfi, 430 nő. Békés, az előadások száma 15, a hallgatók száma 486 férfi, 955 nő. Mezőberény, az előadások száma 12, a hallgatók száma 2700 férfi, — nő. Orosháza, az előadások száma 25, a hallgatók száma 19443 férfi, — nő. A megtartott előadások száma összesen 62, a hallgatók száma 23519 férfi és 1385 nő. Az általános irányú előadások mellett, a m. kir. főldmivelésügyi minisztérium anyagi támogatásán val, közreműködési bizottságunk gazdasági szakelőadásokat is rendezett. Ez előadásokat a f. évben tekintettel a féléves költségvetésre és a korlátoltabb államsegélyre, kisebb számmal állítottuk munka körünkbe, noha a leg- termékenyitőbb munkája közművelődési bizottságunknak éppen ez előadásokban rejlett. Közművelődési bizottságunk a gazdasági előadások helyesebb alapon való szervezése céljából a m. k;r. főldmivelésügyi minisztérium által kiadott és az előadásokhoz megfelelő vezérfonalakat az előadóknak a kellő időben szétküldötte, úgy hogy az egyes előadások alkalmával a résztvevők mindannyiszor az előadások nyomtatott szövegét ingyen kézhez kapták s igy alkalmuk nyílt odahaza pihent, nyugodt idejükben olvasás utján visszaidézni emlékezetükbe az előadásokon hallott hasznos dolgokat. A tél folyamán rendezett 81 gazdasági előadáson 6451 drb. nyomtatott füzet került a nép kezébe. 4458—1914. ikt. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1914. évre előirt általános jövedelmi pótadó kivetési lajstrom a m. kir. pénziigyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében julius hó 6-tól julius hó 14-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1914 julius hó 4. 356 í-i Szikes György, adóügyi tanácsnok. Tanügy. Záróünnepély. A gyulai főgimnázium 1913—14. évi iskolai évét a junius hó 29-én délelőtt tartott záróünnepéllyel fejezte be. A főgimnázium tanári kara és a tanulóifjúság a főgimnázium zászlója alatt a Józsefvárosi templomba vonult ünnepies Te Deumra. Ezután a főgimnázium tornacsarnokában Németi József igazgató évzáró beszédet tartott s ezt követőleg kiosztotta a jutalmakat és az intézeti tornaverseny nyerteseinek érmeit. Végre a tanulók osztályaikba vonultak, ahol ki-ki megkapta évvég i bizonyítványát és az intézet értesítőjét. Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Berényi Géza krassószörényvármegyei kir. tanfelügyelőségi tollnokot saját kérelmére a békésvármegyei kir. tanfelügyelői hivatalhoz áthelyezte. Uj felügyelőbizottsági tag. A kultuszminiszter a gádorosi állami óvodai felügyelőbizottság rendes tagjává Richter Henrikné gádorosi lakost kinevezte. Gondnoksági tag kinevezése. Békésvármegye főispánja a tótkomlósi áll. el iskolai gondnokság tagjává kinevezte dr. Laurovics János tótkomlósi ügyvédet. A gyulai rom. kath. főgimnázium értesítőjét az elmúlt 1913—14 iskolai évről Németi József igazgató állította össze. A nagy és bő anyagot felölelő értesítő kimerítő tájékozást ad. Bevezető cikkét „Az önképzőkörök reformját“ Csűr a Miklós tanár, lapunk kedves poéta munkatársa irta, ki ezen mélyen járó, az életet, az elet kívánalmait alaposan ismerő cikkével is tanúságot tesz arról, hogy nemcsak a költött beszédnek, de a prózának is hivatott tollú mestere. Ezen úgyszólván úttörő s lényegében véve igen helyes érveket és eszméket tartalmazó munka bizonyára sok megvitatásra ad okot, főleg a konservativ, a megcsontosodott ósdi s a mai életet valójában ismerő modern pedagógusok körében, ami nem is csoda, mert a hangja, tekintettel a helyre, szokatlanul erős. Így például nem haboz egész őszintén kimondani azt, hogy a mai gimnázium nemhogy nem nevel, de arra a tanár még nem is gondolhat. A tanár nem ismerheti meg nyolc hosszú éven át a tanítványát s igy igen gyarló az eredmény Szóval itt a 12-ik óra, hogy ez a toldozott-foldozott mai rendszer eltöröltessék.
