Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-28 / 26. szám

Békés 1914 jumus 28 3 Templomszentelés Bucsatelepen (Junius 21.) Bucsatelep az Alföld egyik egészen uj ke­letkezésű lakott helye Bókósvármegye északi pontján, ahol négy vármegye: Békés, Bihar, Hajdú és Jásznagykunszolnok szögellenek össze. A telep ezelőtt 20—25 évvel még teljesen lakat lan pusztaság volt, vizjárta, sáros vidéken, a Sárrét közepén. Csak egy csárda állott az ut mentén, jellemző névvel: „Hámszoritó csárda“. A nagy sártengeren átkinlódó jármüvek itt ál­lottak meg a hám megszorítására, hogy el ne akadjanak a feneketlen sárban. Akárhányszor csónakon jártak vizáradáskor Füzesgyarmatról Karcagra azon a helyen, ahol most küzséggé fejlődő virágzó telep áll. A volt gróf Yécsey-fóle, jelenleg Springer-féle birtokból vásárolgattak telket a lakosok Ház épült ház mellé s ma már, alig negyedszázad elteltével közel kétezer lélek él a telepen. A lakosságnak több mint fele katholikus. 1907. óta külön lel­készséget szerveztek Bucsatelepen. Csak egy hiányzott: nem volt a híveknek templomuk, az istentiszteletet szükségből az iskolában kellett megtartani. Ezelőtt két évvel járt ott bérmálni gróf Széchényi Miklós püspök, akit rendkívül meg­hatott a hívek igaz buzgósága. A bérmálást Is­ten szabad ege alatt kellett megtartani, de a püspök megígérte, hogy mire ismét bérmálni jön Bucsatelepre, gondja lesz rá, hogy a buzgó, de­rék híveknek templomuk legyen, s ott vehessék a Szentlelket a bérmálkozandók. Az uj templom. Még az uj bérmálásra sor sem került, a püspök sokkal előbb beváltotta Ígéretét. Egé­szen a sajátjából felépítette és pazarul fel is szereltette a templomot. Közel százezer koronába került a gyönyörű uj templom, mely mindenkor egyik ragyogó tanúbizonysága lesz Széchényi püspök bőkezűségének és hívei iránti szeretetó- nek. A templom román stílben épült s 33 mé­ter magas tornya Karcagig ellátszik a messze síkságon. Siegel Albin, az országos nevű kitűnő műépítésznek, a Szent Imre Kollégiumok és számos más országszerte ismert nagy alkotás tervezőjének pompás tervei szerint Schneider Já­nos és Mátyás gyulai jeles építészek építették fel mindenki megelégedését kiérdemlő szolidság­gal. Az építést 1913. julius hó 6-án kezdették meg és közvetlenül a felszentelés előtt fejezték be. Befogadó képessége ezerötszáz emberre van számítva. De ne csak szorongatás, bánat és keserűség idején keressetek menedéket az Isten házában, az Ur Jézus Szent Szivénél, hanem kell, hogy jó sor­sotokban is imádkozzatok azért, hogy az Isten sza­badítson meg a gonosztól és távolítsa el tőletek a bajt Aki meghallgattatásra talált, akit Isten testi, lelki javakkal áldott meg, itt adjon hálát az elvett jótéteményekért, itt szentelje meg szive örömét és boldogságát az Ur Jézus Szent Szivének ajánlva azt fel. Itt adjatok hálát ti szülők, ha Isten nektek jó gyermekeket adott, itt áldjátok meg őket, ha mun­kába, szolgálatba, katonaságba mennek, innét ki­sérjétek őket imádságtokkal, hogy Isten óvja meg őket testi lelki bajtól, betegségtől, kisértéstől, rossz társaságtól. Itt imádkozzatok ti gyermekek szüléitek­ért, és hálálkodjatok Isten előtt, ha hosszú életet adott nekik. Itt kérjétek Isten áldását nehéz munká­tokra, itt adjatok hálát, ha bő termést adott. Itt imádkozzatok az egyház fejeiért, imádkoz­zatok jóságos királyunkért. Imádkozzatok az Ur Jézus Szent Szivéhez, a Boldogságos Szűz Máriá­hoz, a magyarok nagyasszonyához, hogy vegye oltalmába ezt a sokat szenvedett magyar hazát és változtassa termékeny békességé a mostani sok pártoskodást és háborúságot. Itt, az Ur Jézus Szent Szive előtt kérlek, imádkozzatok értem is, ki Isten és a ti irántatok való szeretetből ezt a templomot építtettem az Ur Jézus Szent Szivének tiszteletére s a ti lelketek üd­vösségére. Imádkozzatok azokért, akik munkájukkal, áldozatukkal, művészetükkel ennek a templomnak megépítésére hozzájárultak és abban közreműködtek. Jó sorsban és balsorsban, örömben és bá­natban és szerencsétlenségben ide jöjjetek, itt imádkozzatok, hogy az irgalmas és jóságos Isten, az Ur Jézusnak Szent Szive, a Boldogságos Szűz anya szomoruságtok vigasztalója, — boldogságtok­nak megáldója legyen. Áldja meg a Szentháromság egy Isten és a Boldogságos Szűz Mária ezt a templomot, ezt a községet, annak minden lakóját és fogadjon be az Ur Jézus mindannyiunkat az ő Szent Szivének sze- retetébe. Ámen. Az oltárkép. Gyönyörű az uj templom oltárképe. Boldog Alacoque Margitot ábrázolja a szent jelenés pil­lanatában, mikor az Ur Jézus felhívja a szent életű apácát Jézus szent szive tiszteletének ter­jesztésére. Jézus arcán ott az isteni fenség és jóság, ünnepélyes komolyságtól és szomorú sze­lídségtől áthatva. Alacoque Margit arca az át- szellemülós kifejezését tükrözi vissza. Az egész kép mély hatást tesz a szemlélőre. A képet a püspöknek művészi tehetséggel megáldott nő­vére, gróf Erdődy Gyulánó született Széchényi Emilia grófnő festette és ajándékozta a buesate- iepi híveknek. A főoltárt és mellókoltárt Szubota István oltárópitő készítette. A mellókoltár fölött a lourdesi Szűz szobra áll. A templomszentelés. Vasárnap szentelte fel Széchényi püspök az uj templomot Jézus szent szive tiszteletére. Szombaton este utazott automobilon Füzesgyar­matra a püspök, ahol gróf Blankenstein Pálnak volt a vendége Innen vasárnap reggel Blanken­stein gróf négyes fogatán hajtatott át Bucsate­lepre, ahol reggel 8 órakor kezdődött a szertar­tás. Nemcsak az összes bucsatelepi katholikus hívek voltak ott, hanem processzióval felvonul­tak az endrődi, gyomai, dóvá ványai, karcagi és kisújszállási hívek is és megjelentek a katholi­kus hívek felséges ünnepén a bucsatelepi re­formátusok is­A megyóspüspök reggel 8 órakor érkezett a községbe s a régi iskolakápolnához ment, a hol az előirt zsolozsmák között felvette egyházi ornátusát s egyházi segédletével az uj templom elé vonult. A püspök a templom zárt ajtaja előtt kez­dette meg a templomszentelés szertartását. El­mondotta a minden szentek litániáját s három­szor járta körül a templomot, miközben szentelt vízzel hintette be a falakat. Azután kopogtatott a feszülettel a zárt ajtón, mire azt felnyitották a püspök előtt s a főpap az oltár elé lépett s a Szentlélek segítségül hívása mellett elmondotta a litániát. Hamut hintettek a templom padozatára s a püspök e hamuba irta be pásztorbotjával a la­tin és görög betűsor betűit, úgy, hogy a betűk a Szent András ferde keresztjének alakját ad­ták. Ezek a betűk azt jelentik, hogy e templom­ban az ősi egyház tanítását fogják hirdetni, me­lyet az apostoli korban e két világnyelven hir­dettek. De jelenti azt is, amit Szent Pál hirdet, hogy az Ur egyházában nincs szemólyválogatás, itt nincs sem római, sem görög, itt mindannyian egyenlők vagyunk. Ez az egyetemes egyház temploma, minden nemzet hívei imádságának háza. A püspök belülről is meghintette szentelt vízzel a templom falait. Azután a papság el­hozta a szent ereklyéket, melyek felett a misét mondani fogják. A püspök megkente szent kriz- mával az oltár mélyedését, ebbe belehelyezte a szent ereklyéket s azokat egy márványlappal zárta le, melyet szentelt vízzel készült vakolat­tal erősített az oltárhoz. Aztán megkente a püspök a templom falait 12 helyen a szentelt krizmával kereszt alakban. A szertartásnak ez a része a tulajdonképpeni templomszentelés. A szent kenet helye ráfestett kereszttel van megjelölve?, mindenik keresztre gyertyatartó van erősítve, melyeken ezen fel- szentelósi ünnep minden évfordulóján gyertyák fognak égni. Ez a 12 kereszt a 12 apostolra em­lékeztet, az egyház első hirdetőire, akiknek tanítását ebben az uj templomban is hirdetni fogják. Szentbeszéd és szentmise. Az előirt szertartások után gróf Széchényi Miklós püspök az oltártól gyönyörű szentbeszé- det intézett a hívekhez, amelyet tárcarovatunk­ban közlünk. A hívek, akiknek régi vágyukut valósította meg a püspök a templom felépítésé­vel, könnyezve, meghatva hallgatták a főpásztor szavait. Öreg emberek állottak a hívek között, öreg emberek, akik még emlékeztek azokra az időkre, amikor Bucsatelep feneketlen sártengert jelentett, — hogyne könnyeztek volna, ha ösz- szehasonlitották a múltat a jelennel. Szent be­széd után a püspök csendes misét mondott. Ebéd a plébánián. Délben a plébánián diszebód volt, amelyen részt vettek: gróf Széchényi Miklós püspök, gr. Blankenstein Pál, Lopussny Gyula és Szirmay Árpád tb. kanonokok, dr. Szemethy Géza bá- rándi plébános, Bróm Lőrinc püspöki titkár, dr. Mazurek Gyula szentszóki jegyző, dr. Krüger Aladár püspöki főügyész, Gáspár István plébá­nos, Csernay Géza bucsatelepi lelkész, Bucsai László bucsatelepi református lelkész, Siegel Al­bin müépitész, Schneider János építész, Szobb Béla tiszttartó stb. Ebéd után a püspök kísérete Blankenstein gróf vendége volt füzesgyarmati kastélyában délutáni teára, aztán visszautaztak Nagyváradra. A bucsa telepi katholikus hitközség kiváló buzgóságu lelkésze, Csernay Géza vezetése alatt egyike az Alföld legszebb reményekre jogosító, virágzó jövőjű hitközségeinek. Tanügy. Beiratások a tanév végén a gyulai főgimná­ziumban. A szeptember hó elején tartandó rendes behatáson kívül julius hó 1. és 2-án d e. 8—L2-ig is lesznek beiratások a főgimnáziumban. Ezen be­iratkozásra az I. osztályba a főgimn. szerződés 10. §-a értelmében elsősorban gyulai és békésvármegyei katholikus ifjak, azután Gyula város más vallásu lakosainak fiai jelentkezhetnek. A többi osztályba II—VIII.-ig a helybeli gimnáziumba járó tanulók iratkozhatnak be az év végén. A fölvétel feltételei a következők: a) Az I. osztályba csak oly növendé­kek léphetnek, akik életük kilencedik évét betöltöt­ték, de 12 évnél nem idősebbek; arról, hogy a nép­iskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyil­vános népiskoláktól nyert bizonyítványt mutatnak elő. A fölvételnél ezenkívül a tanuló születési anya­könyvi kivonatát és ujraoltási bizonyítványát tartozik benyújtani, b) Felsőbb osztályba csak oly tanuló léphet, aki az előző osztálybeli tárgyak mindegyiké­ből — ide nem számítva a rendkívüli tárgyakat — legalább elégséges osztályzatot nyert. Az év végén történő beírásra nézve vallás- és közokt. miniszter ur a következőket Írja elő: 1. A tanév végén beirt tanulók szintén az igazgatónál hagyják iskolai bizo­nyítványaikat s megkapják a rendes beirási igazol­ványt. 2. A fölvételi dijak e tanulóktól is azonnal beszedendők. Ha a tanév végén fölvett tanulók a jövő szept. 4-ig bezárólag az osztályfőnöknél személyesen nem jelentkeznek, nemcsak a belépésre való jogosult­ságukat, hanem a befizetett fölvételi dijat is elveszítik. 3. Levélben vagy Írásban való jelentkezésnek helye nincs A főgimnázium segélyegyletéhez vagy az alum- neumhoz segélyért nyújtandó folyamodások legké­sőbb augusztus hó 25-ig az igazgatóhoz nyújtandók be. Az igazgatóság. A szarvasi ág. evang. főgimnázium értesítőjét az 1913—14. tanévről Mocskonyi József igazgató állította össze nagy körültekintéssel és szakavatott- sággal. Szeberényi László tanár igen tartalmas és érdekes bevezető cikket irt. »Az induktiv módszer­ről a latin nyelv tanításában.« Az intézet kormányzó és tanári testületének névsora után a f. isk. évben földolgozott tananyag részletes kimutatása, majd a tanulók névsora következik lakóhelyük megnevezésé­vel, de érdemsorozat nélkül. A könyv- és szertárak igen szépen gyarapodtak, úgyszintén az alumneum alapja is a szuplikálások révén, amenyiben a szupli- kánsok az elmúlt nagy vakációban e célra 2656 K 98 fillért gyűjtöttek. Az 1913—14. iskolai évben beiratkozott 379 tanuló; kimaradt 9 tanuló; elég­telen osztályzatot kapott 103, jeles osztályzatot 22 tanuló. Érettségire jelentkeztek 33-an. Jelesen éret­tek 5-en, jól 7-en, egyszerűen 15-en. Az értesítő végül útmutatást ad a jövő iskolai évre. A javitó, fölvételi, pótló és érettségi vizsgálatok szeptember 1—5-ig tartatnak. A behatások 1—6-ig tartatnak. Tanulmányi segély. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter Révész János békéscsabai állami polgári iskolai tanárt a londoni egyetem vezetősége által Eamsgate-ben rendezett paedagogiai tanfolyamra kiküldte s neki erre 400 korona államsegélyt utal­ványozott. Gyula város női kereskedelmi szaktanfolyamá­nak és a vele kapcsolatos kereskedelmi szaktanfolyam­nak értesítőjét Mérey Gyula igazgató, főgimnáziumi tanár állította össze. Az első cikk röviden az. iskolai év történetét vázolja, melyből kitűnik, hogy az intézet szakszerű vezetés alatt áll s fontos missziót teljesít. A felügyelő-bizottság az év folyamán 4 ülést tartott, évközben gyűjtést indított, melynek eredménye 675 korona volt s ennek alapján 7 tanuló egész tandíjmentességben részesült. Az intézet 6 növendéket ingyen tankönyvben részesített. Szépen növekedett az intézet fölszerelése és könyvtára. Az aradi kereskedelmi és iparkamara 200, Braun és Czinczár cég 300 koronát adományozott az év folyamán az intézetnek. A tanfolyam ez év folyamán megnézte a Gyulai Tejszövetkezetet, az Első Gyulai Gőzmalmot, a Kötött és Szövött Iparárugyárat, a Gyufagyárat, a tavasz folyamán 5 napra terjedő tanulmányi kirándulást tett Wienbe. A záróvizsgálat f. hó 25-én folyt le a felügyelő-bizottság, meghívott szakemberek s nagy érdeklődő közönség előtt, mikor is a növendékek tanúságot tettek az intézet kiváló­ságáról, arról, hogy a tanfolyam milyen kitűnő kezekbe van letéve. Év elején beiratkozott 29 tanuló, évközben kimaradt 4; a vizsgán megjelent 25, kik mindannyian dicséretreméltó szép eredményt tanú-, sitottab. Jövő isk. övre a beiratások szept. 1—4-ig-

Next

/
Oldalképek
Tartalom