Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-07 / 23. szám
1914 junius 7 Békés 5 gyalás megnyitása után a következő beszédet intézte az esküdtekhez: „Mielőtt az ügy tárgyalásához kezdenék, indíttatva érzem magamat, hogy az 1914. évi XIII. t.-c. rendelkezéseit főbb Vonásokban ismertessem. Ugyanis az 1900. január 1-én életbe lépett bűnvádi perrendtartás rendelkezéseit önök már ismerik, azonban a 14 év lefolyása alatt oly tapasztalatokat észleltek az arra hivatott tényezők, amelyek sürgősen indokolttá tették azon törvény több rendelkezésének megváltoztatását. így jött létre az 19.14 évi XIII t.-c, mely folyó évi április 12-én lépett életbe Ugyanis tapasztaltatott, hogy az esküdtek sok esetben a legnagyobb bűnöst is felmentették, mert nem azt nézték, hogy az ő kötelességük csak a bűnösség kérdésében határozni, hanem az lebegett szemük előtt, hogy minő büntetést kaphat az elitéit, holott az a bíróság feladata. Másfelől pedig megtörtént az is, hogy sokszor valamelyik esküdt tanácsközben illetéktelenül avatkozott bele s igy az igazmondás alapján vádlott más bűncselekményben lett bűnösnek kimondva, mint amit tényleg elkövetett. Ily eljárás mellett a polgárokban a törvények iránti tisztelet, a közrendbe vetett bizalom megrendült. Ez volt az indoka az uj törvény létrejöttének. Most már az esküdt urak nem arra a kérdésre válaszolnak, hogy bünös-e a vádlott, vagy nem, hanem arra, — mert minden kérdés két részből áll, — hogy elkövette-e vádlott a vádbeli tényt és hogy az a tény a Btkv. melyik rendelkezését sérti. A szavazás mindig titkos. Az elmebaj okozta óntudatlanság, valamint az elmebetegség megzavarodott- sága elbírálása most már nem tartozik az esküdtek hatáskörébe. Ezt a bíróság dönti el az orvosi vélemény alapján, figyelemmel ama joggyakorlatra, a mely a korlátolt beszámitásu egyént kevésbbé bünteti. Most már továbbá főnököt nem választanak, hanem az elnök irányítja az esküdtek tanácskozását abban a tekintetben, hogy alakilag helyesen határozzanak és illetéktelen beavatkozás ne történjék. Végül igen fontos intézkedés az is, hogy bűnösség megállapítás esetén önök maguk közül 2 esküdtet választanak, akiknek az ítélet meghozatalában épp oly részük van mint a szakbiráknak, ugyanazon titoktartási kötelezettséggel. Ezek után kérem önöket, hogy bár nehéz, de magasztos hivatásukat az egyik ideal, az igazság keresésében az eddig megszokott ügy buzgalmukkal teljesítsék.“ Ezután áttért a bíróság a gyilkosság kísérletével vádolt Karkus Pál bűnügyének tárgyalására. A bíróságnak tagjai voltak Tóth Ferenc kir. törvényszéki biró, elnökön kívül Dr. Aigner Dezső kir. törvény- széki biró és Weinmann Miklós kir járásbiró. Jegyző Göndör Béla kir. törvényszéki jegyző. Közvádló: Stachó Lajos kir. ügyész. Védő : Dr. Berényi Ármin ügyvéd. Sértett képviselője Dr. Schriffert Ferenc ügyvéd. Rendes esküdtekül kisors olt attak : Dénes Lajos, Kocziszki Mátyás, Holub István, Bárány Lajos, Bakos Mátyás, Juhász János, Debre- czeni Endre, Demkó György, Rosenthal Ignác, Ma- czák János, Gyuricza Máté, Gellai József Pótesküdtek: Cséke Gyula, Daubner Béla. A büntetés kiszabása iránti ítélkezésben részt vettek Dénes Lajos és Debreczeni Endre esküdtek. Az eset a következő : Karkus Pál a vádlott, aki 8 hónapig élt Bogár Mihályné, szül. Bielik Máriával. Az asszony azonban elhagyta Karkus Pált, mert nem akarta az asszony 9 éves leányát tartani. Karkus nagyon restelte a falubeliek előtt, hogy Bogárné őt faképnél hagyta s elhatározta, hogy az asszonyt lelövi. F. évi február hó 14-én magához hívta Bogárnét s a gyanutalan asszonyra négyszer rálőtt. Bogár Mihályné azonban nem halt meg, hanem csak súlyos sérülést szenvedett. Az esküdtbiróság Karkus Pált 2 évi fegyházra Ítélte. Junius 3-án tárgyaltatott a rablással vádolt Perge Rácz János bűnügye. A bíróság elnöke : Tóth Ferenc kir. törvényszéki biró. Bírák: 'Kurcz Antal és Szabó László kir. törvényszéki bírák Jegyző: Kató István kir. törvényszéki jegyző. Közvádló: Stachó Lajos kir. ügyész. Rendes esküdtek : Csomós István, Dénes Lajos, Holub István, Römer Pál, Bakos Mátyás, Varró Pál, Sándor Pál, Bakucz József, Daubner Béla, ifj. Marsall János, Gerlei Jenő, Rosenthal Ignác. Pótesküdtek: Erdei Sándor, Darabos Máté. Az itelet hozatalában való résztvétellel megbizattak Daubner Béla és Bakucz József esküdtek. Gebuszek Ferenc sértett a múlt év október hó 27-én Körözsladányban a Gottlieb Henrik korcsmájában vacsorázott, ahol Perge Rácz János terheltet, ki neki fázásról panaszkodott, ruhaneművel megajándékozta. Mikor Gebuszek a vendéglőből eltávozott, Rácz Perge az éj sötétjében utána lopózott. Egy félreeső utcában elébe került neki, öklével erősen arcába csapott, úgy, hogy sértettnek a vér elborította arcát Gebuszek védekezett a támadás ellen, a kifejlődött dulakodásban Rácz aztán végigkutatta sértett zsebeit, azokból 8 korona készpénzt és 348 koronás takarékkönyvet kivett, végül kikapta sértett kezéből az irattáskát és a sötétben elmenekült. Az ökölcsapások és botütések folytán sértett 8 napon túl gyógyuló testi sérülést szenvedett. Az esküdtbiróság Rácz Perge Jánost 2 évi fegyházra ítélte. Junius hó 4-én a szándékos emberölés kísérletével vádolt Balogh András bűnügye tárgyaltatott. — Abiróság elnöke: Tóth Ferenc kir. törvényszéki biró Bírák: Szabó László és Gedeon János kir. törvényszéki bírák. Jegyző: Csatáry László kir. törvényszéki jegyző. Közvádló: Dr. Konrád Ernő kir. ügyész. Védő : Dr. Berényi Ármin ügyvéd. Rendes esküdtek: Bakos Mátyás, Erdei Sándor, Gerlei Jenő, Gyuricza Máté, Varró Pál, ifj. Marsall János, Römer Pál, Juhász János, Csomós István, B, Tót Sándor, Sándor Pál, Blum Norbert. Pótesküdtek: Bakucz József és Bárány Lajos. A tárgyalt cselekmény a következő volt: Balogh András mezőberényi lakost elhagyta a felesége és Dombi Sándorral áll össze. Ezért Balogh gyűlölte Dombi Sándort és ennek úgy adott kifejezést, hogy a múlt év április 6-án, éjjel 2 órakor, megfelelő korcsmázás és italozás után elment a Dombi Sándor lakására, ott bezörgetett, mikor pedig bent gyertyát gyújtottak, kétszer belőtt az ablakon. Az egyik golyő a Dombi Sándor anyjának karját találta, anélkül, hogy halált okozott volna. Az esküdtbiróság felmentő ítéletet hozott. Junius hó 5 én a szándékos emberölés bűntettével vádolt Kondacs János bűnügye tárgyaltatott. Elnök: Tóth Ferenc kir. törvényszéki biró. Bírák: Kurcz Antal kir. törvényszéki biró és Nagy Kálmán kir. járásbiró. Jegyző: Kató István kir. törvényszéki jegyző. Közvádló : Stachó Lajos kir. ügyész. Védő : Dr. Silberstein Dezső ügyvéd. Rendes esküdtek: Daubner Béla, ifj. Marsall János, Römer Pál, Daru József, Bakucz József, Bakos Mátyás, Gyuricza Máté, Juhász János, Csomós István, Debreczeni Endre, Gerlei Jenő, Dénes Lajos. Pótesküdtek: Kocziszki Mátyás és Kiss Mihály. Az ítélethozatalban részt vettek : Debreczeni Endre és ifj. Marsall János. Az eset a követkeső : Szarvason történt, hogy a múlt évi december hó 27-én este Kondacs Jánost az utcán bátyja helyett megverték, amint Kondacs János annyira felindult, hogy hazaszaladt és egy disznóölő késsel Mihály bátyját alvás közben a nyakán megszurta és csak a véletlennek köszönhető, hogy halálát nem okozta. A bíróság Kondacs Jánost 6 hónapi börtönre ítélte. Junius 6-án a szándékos emberöléssel vádolt Kertész Horvát Pál bűnügye került sorra, kinek az volt a bűne, hogy Orosházán a múlt év szeptember 23-án a közöttük vitássá vált vagyoni kérdések miatt atyját Kertész Horvát Sándort 4 revolverlövéssel megölte. Ez ügyben az esküdtbiróság már ítéletet mondott és Kertész Horvát Pált 6 évi fegyházra ítélte, de a Curia a kérdések feltétele miatt az Ítéletet megsemmisítette. A bíróság tagjai: Tóth Ferenc kir. törvényszéki biró. Bírák : Dr. Aigner Dezső és Gedeon János kir. törvény- széki bírák. Jegyző: Dr. Göndör Béla kir. törvény- széki jegyző. Közvádló: Dr. Konrád Ernő kir. ügyész. Védők : Dr. Berényi Ármin és dr. Hauser Ödön ügyvédek. Rendes esküdtek: Kis Mihály, Demkó György, Bárány Lajos, Bakucz József, Gyuricza Máté, Dénes Lajos, Ramer Pál, Erdei Sándor. Juhász János, B. Tóth Sándor, Kocziszky Mátyás Pótesküdtek : Gellai József és Holub István. A reggel 9 órakor kezdődött tárgyalás lapunk zártakor még tart, miután ez ügyben miutegy 50 tanút kell kihallgatni és valószínűleg csak hétfőn ér véget az ügy tárgyalása. Sport. A GyAC ma délután fél 4 órakon a békéscsabai »Előre« MTE.-vel játszik barátságos mérkőzést a gyulai vásártéren. Reméljük, hogy az idő az úgyis súlyos anyagi viszonyok között fejlődő GyAC.-ra kedvezőbb lesz, mint a pünkösdi mérkőzéskor. A honvéd footballcsapat sikere. A gyulai 2-ik honvédgyalogezred derék footballcsapata fényes diadalt aratott a héten a szegedi katonai mérkőzésen. A katonák ugyanis a legközelebb Temesváron tartandó hadtest kerületi footballversenyre készülnek s a versenyen résztvenni akaró ezredek most tartják az előmérkőzéseket. Csak az a csapat nevezhet a főversenyre, amelyik a legjobb formát mutatja. A II. honvédkerülethez tartozó szegedi, verseczi, lugosi és gyulai honvédezredek footballistái hétfőtől kezdve 4 napon verenyeztek az elsőségért. A mérkőzés a Szegedi Atlétikai Club pályáján folyt le díszes katonai és polgári közönség jelenlétében. A versenyben a gyulai ezred mindhárom versenytársát legyőzte s igy egyedül csak ők mehetnek a temesvári küzdelembe. A szegedi közönség állandóan ünnepelte győztes csapatunkat és vezetőjét Strósz Zoltán főhadnagyot. Ifjúsági lövőverseny, 1906. évben Szemere Miklós buzdító beszédeinek hatása alatt több főgimnáziumnak igazgatósága elhatározta, hogy a tanuló ifjúság rendszeres lövész kiképzését, mint igen jónak bizonyult nevelő eszközt, a vezetésük alatt álló iskolákban meghonosítja. E szándékuk megvalósításához a honvédelmi minisztérium támogatását kérték. A honvédelmi miniszter a támogatást meg is adta, amennyiben a legközelebbi honvéd állomásparancsnokságot bízta meg, hogy a lövész tanfolyamokat szervezze, az oktatás, illetve annak irányítására tiszteket rendeljen ki. Továbbá a tanfolyamok részére szükséges fegyvereket használatra, a töltényt és az oktatási segédleteket ingyen rendelkezésre bocsátotta. Ezen tanfolyamoknak hire csakhamar elterjedt és Békésmegyében a m. kir. gyulai 2. honvéd gyalogezred közreműködése mellett egymásután alakultak meg a gyulai róm. kath. főgimnáziumban, a békési ev. ref. főgimnáziumban, majd a szarvasi ág. ev. főgimnázium és szarvasi ág. ev. tanítóképző intézetben az ifjúsági lövész tanfolyamok. A békéscsabai ág. ev. főgimnáziumban szintén alakult lövész tanfolyam, mely azonban sajnos az 1912/13. és 1913/14. iskolai években ideiglenesen beszüntette működését. De nemcsak a középiskolákban, hanem ezen kívül is alakultak lövész tanfolyamok. így a mezőtúri keresztyén ifjúsági egyesületben már négy év óta, a gyulai önkéntes tűzoltó egyletben két év óta, és Gyulaváriban két év óta működik ifjúsági lövész tanfolyam. A honvédelmi miniszter 1910. évben felszólította a vármegyék főispánjait, hogy a vármegyék területén az ügy iránt érdeklődőkből állandó vármegyei lövész bizottságot alakítsanak. Ezen bizottság megalakult Békésvármegyében is és elnöke a mindenkori főispán. Ezen bizottság kezdeményezésére alakultak a felsorolt tanfolyamok. A folyó kiképzési évben az oktatást vezették a gyulai főgimnáziumban Wälder Jenő főhadnagy, mellette működött Csura Miklós tanár, a békési főgimnáziumban Szilassy Géza főhadnagy, mellette működött Csurgay János tornatanár, a szarvasi főgimnáziumban és tanítóképző intézetben Kaufmann Ödön főhadnagy, mellette működtek Oláh Miklós tornatanár és Tömörkényi Dezső tanitóképezdei tanár, a mezőtúri ifjúsági lövész tanfolyamban Dobos István százados, a gyulai önkéntes tűzoltó egyletben Szilassy Géza főhadnagy, a gyulavárii ifjúsági lövésztanfolyamban Wälder Jenő főhadnagy. A kiképzés a rendes menetben folyt le, különösen ki kell emelni a két szarvasi lövész tanfolyamot, melynek tanulói igazán példás szorgalommal és kitartással dolgoztak egész éven át, s rászolgálnak arra a meleg érdeklődésre, mellyel egész Szarvas város közönsége viseltetik tanuló ifjúságának eme szép és nemes ügye iránt. Hogy pedig egész Szarvas közönségének érdeklődése fel van keltvo, abban mindkét intézet tanári kara mellett oroszlán része van Jeszenszky Frigyes jegyzőnek, aki nagy ügy buzgalommal agitál az ügy népszerűsítésén. A szarvasi főgimnázium tanulói egész egyszerű, de mégis Ízléses egyenruhát is készíttettek maguknak, ami mint torna vagy cserkész ruha is jól használható s amellett az ifjak minden megjelenésénél katonás, jó fellépés benyomást tesznek a szemlélőre. Április és május hónapokban tartották az egyes intézetek éles tölténnyel a lövészetet a gyulai honvédségi lőtéren. A tanuló ifjúságnak az ügy iránt tanúsított nagy szorgalma és állandó kitartása késztette a vármegyei állandó lövész bizottságot arra, hogy egy vándordíját alapítson, melynek költségeit a vármegye közönsége között gyűjtéssel fedezze. A gyűjtés sikerült Békésvármegye közönsége nemes adakozásából s a vándordíj elkészíttetett. A vándordíj egy 15 m. hosszú nyélen félig kiterjesztett szárnyakkal egy körökkel ellátott céltáblán álló tömör bronzból készült sas, csőrében egy töltényt tartva. Felírása: »Békésvármegye ifjúsági lőtanfolyamainak vándordíja«. A szobrot Técsy László fiatal szobrász mintázta. A vándordíjért minden évben a Békésvármegye területén levő középiskolák lövőtanfolyamainak 6—6 legjobb lövőből álló csoportja versenyez. S azon intézet birtokába kerül egy év tartamára, melynek csoportja a legjobb eredményt érte el. A vándordíjért minden évben uj verseny tartatik. A rúdra minden évben egy ezüst karika kerül belevésve az évszám, a győztes iskola, a győztes csoportban résztvevők nevei. Évek múltával becses ereklye az intézetnek, büszke vissza emlékezés a győztes ifjaknak, buzdító példa az utódoknak a jövő nemzedékből, pár évtized után nem egy fiatal ember olvashatja majd büszkeséggel atyjának nevét az akkorra becses ereklyévé lett emléken. Egészen bizonyos, hogy a vándordíj csak fokozni fogja a lövészet iránti kedvet és e téren nemes versenyt kelt az egyes iskolák között. Folyó évben május 25-én délelőtt tartatott meg az első verseny a vándordíjért a gyulai honvédségi lőtéren. A négy iskola 6—6 legjobb lövőből álló csoportja tanáraik
