Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-17 / 20. szám

o

B e k e s

1914 május 17.

nul és korán elhunyt szép tehetségű főjegyzőjének síremlékét, az ottani temetőben. A sárréti jegyzői kar és nagyszámú polgárság fájdalmas érzéssel állotta körül az alig begyepesedett sirhantot. Mély meghatottság szállotta meg az egybegyűlteket, mikor az ünnepély szónoka Tóth József református lelkész, az élete delén elköltözött kiváló tehetségű főjegyző érdemeit méltatta. Az egész ünnepély szép megnyilatkozása volt annak a ragaszkodásnak és őszinte szeretetnek, mellyel Such István iránt viseltettek úgy kartársai, mint a község lakossága.

A gyulai ág. ev. egyház folyó hó 21-én áldozócsütörtökön délelőtt 9 órakor isteni tiszteletet tart az állami elemi népiskola tornatermében, melyen urvacsora-osztás is lesz.

Pongrác., Szervác és Bonifác annyiban ezúttal is igazolták hírnevüket, hogy hűvös időjárással vonultak el fölöttünk. A hőmérő veszedelmesen közeledett a fagypont felé, de szerencsére fagykár még sem történt. A mezőgazdasági káté szerint május hónapnak hűvösnek kell lennie, ezt a követelményt az idei május olyan alaposan tölti be, hogy szinte sok a jóból és erősen vágyakozunk melegebb napokra. Az elmúlt héten esőben is volt osztályrészünk, összesen 17 mm. csapadék volt, ebből a legkiadósabb, 9 mm. pénteken éjjel. A csaknem 6 hét óta tartó szárazság után ez az esőmennyiség elégtelen ugyan, de a termést a teljes megsemmisüléstől mégis megmentette. Az eső hatása alatt ugyanis a növényzet fejlődésnek indult. A már hetek óta elvetett tengeri is kelni kezd. A buza*vetés, sajnos, különösen réti földeken a legideálisabD idő mellett sem igér többet, gyenge középtermésnél. Feltűnő sok az ászát, amely a búza táblákat oly nagy mértékben borította el, aminőre évtizedek óta n^m emlékezünk. Nagyobb gazdaságok aszatirtás cimén óriási napszámokat fizettek ki, annak dacára, hogy a mezőgazdasági munkásbérek ezúttal, a múlt évihez képest jelentékenyen csekélyebbek. Talán legjótékonyabb hatása volt az esőnek a legelőre és kaszálókra, mert valóságos takarmány Ínségnek néztünk volna eléje. Esőre azonban még nagy szükség, de szerencsére alapos kilátás is van.

A Jozsef-szanatórium egyesület békéscsabai fiókja vasárnap délután tartotta évi közgyűlését a városháza termében Beliczey Géza orsz. képviselő és özv. Jávor Gyuláné ügyvezető elnök elnöklésével. Az elnöki megnyitó után, a fiók működéséről szóló titkári jelentést olvasták fel, amely szerint a helyi szervezet két év alatt hatalmas lépést tett előre a tüdővész ellen való védekezés terén. Felállították a dispensairet, melyet a nemeslelkü volt főszolgabíróról, aki végrendeletében a tüdővészben szenvedőkről nagy bőkezűséggel gondoskodott: »Seiler Elek tüdőbeteg gondozó intézet«-nek neveztek el. Ennek fentartásához a község évi 1000, a kormány 5000 korona államsegéllyel járul. A fiókegyesület tagjainak száma 128. Virágszál gyűjtésből befolyt 623 korona 01 fillér, a kalikóbál jövedelméből 1125 korona 20 fillér. A titkári jelentést tudomásul vették. Ezután Zsilinszky Sándor felolvasta a pénztári jelentést, dr. Eemenár Elek főorvos a dispensaire jelentését, mely szerint 131 beteg részesült orvosi kezelésben, kiknek különböző alakban orvosi segélyt osztott ki az intézet. Beliczey Géza indítványára a községnek és mindazoknak, akik adományokkal járultak a nemes akció sikeréhez, jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. Yégül elhatározták, hogy ezután a nagyközönség minél szélesebb körű és alaposabb tájékoztatása céljából évkönyvet ad ki a fiók, főképen pedig a dispensaire működéséről.

Öngyilkos gépész. Hegedűs István 31 éves endrődí lakos, nagylaposi uradalmi főgépész esküvőjére készült, mikor az eljegyzés hirtelen felbomlott. Ez a váratlan fordulat annyira elkeserítette Hegedűst, hogy mellbe lőtte magát. Beszállították a békéscsabai közkórházba. Sérülése életveszélyes.

Szerencsétlenség. Józsa István békési lakos a Kossuth Lajos-utcán hajtott kétkerekű taligáján, a mikor éppen szembe jött vele Vésztő felől az esti motoros vonat. A ló félelmében ugrándozni kezdett s Józsa még idejében leszállt a kocsiról és megfogta a ló száját. A motor zakatolásától megbokrosodott lovat azonban nem bírta megfékezni, mert az rohanni kezdett, gazdáját magával ragadva, vitte be egyenesen Sál Béla butorraktárának kirakatába. A kirakat betört üvege Józsa Istvánt súlyosan megsebesítette ugv, hogy majdnem elvérzett. A gyors orvosi segélynek köszönhető, hogy súlyos sérülését ki fogja heverni.

A vésztői második temetkezési egylet alapszabályait a belügyminiszter láttamozta.

A békéscsabai közkórházi gondnoki lakás. A

Békéscsaba község által az ottani kórháznál tervbe vett gondnoki lakás terveit a belügyminiszter visz- szaküldte, kifogásolván, hogy a cselédszoba teljesen sötét, a pince alacsony és hogy folyosóra nincsen szükség. A miniszter a terveket vázlatosan átdolgozván, annak eredményéhez képest a beépítendő

terület 32 négyszögöllel kisebb lesz és igy a költségek is kevesbedni fognak. Felhívta tehát a miniszter a községet, hogy a terveket és költségvetést az általa kivánt módon dolgozza át.

Tűz Szarvason. A múlt héten két ízben is akadt dolga a szarvasi tűzoltóságnak. Kedden délután 2 óra tájban erős szélben Koudács János és Kohut János szarvasi gazdák náddal fedett s közösen birt háza borult lángba. A szerteröpködő zsarátnokoktól az átellenben levő Janurik Pál gazda zsiDdelyes ház teteje is több helyen kigyuladt s a tűzoltóknak kemény munkát adott a tűz tovaterjedését az erős szélben meggátolni. Kondacsék háza teljesen leégett, sőt még a szobabutorzat egy része is odaveszett. A ház biztosítva volt s igy a kár valószínűleg megtérül. A tűz oka ismeretlen. — Szombaton kora reggel az összes harangok vészes zúgása verte fel álmából Szarvas lakosságát, Blaskó István asztalos cserepes háza állott lángokban. A tüzet bajos és veszedelmes volt megközelíteni, mivel az izzó cserepek szerte röpködtek. A tető teljesen leégett. A tűz a padláson levő forgács között keletkezett, állítólag inasgyerekek cigarettájától. A padláson levő nagymennyiségű deszkaanyag mind mind elégétt. A ház biztosítva voll.

A Mandorff féle gőzfürdő folyó hó 18-án, hétfőn kazantisztitás miatt zárva lesz.

Kovács Sándor szegedi zongora-hangoló értesíti a zongora-tulajdonosokat, hogy a pünkösdi ünnepek előtti hét folyamán érkezik Gyulára Előjegyzéseket elfogad Dobay János könyvkereskedése.

Családirtás. A háziasszonynak nagy örömére fog szolgálni az a hír, hogy a fővárosban próbák folytak különböző szerekkel a poloskák kiirtására. Beigazolódott, hogy a »Löcherer Cimexin« nemcsak a poloskákat, de ezek petéit is teljesen kiirtja. —■' Mindenütt használható, nem piszkit, szaga nincsen,, sőt nyáron eltett szőrmeárukat is megóvja a molykártól. Beszerezhető: Nagy Jenő gyógyszertárában, Kardos drogériában és a készítőnél »Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán.« 107 —935

Az aradi kereskedelmi és iparkamara jelentése,

ii.

Lapunk multheti számában közöltük az aradi kereskedelmi és iparkamarai kerület 1913. évi közgazdasági állapotáról közrebocsátott kamarai jelentésnek általános összefoglaló részét. A kamara múlt évi működését is magában foglaló terjedelmes kötet nagy részletességgel öleli fel a kereskedelmi, ipar, pénz- és hitelügy, valamint a közlekedési állapotokat. A Bókésvár- megyére vonatkozó részekből a következőket említjük meg:

Az időjárási viszonyok a múlt óv gabonatermésére kedvezőtlenek voltak. A tavaszi hónapokban ugyan szépen fejlődött a vetés, azonban a nyár elejének abnormális hidege és a nyári hónapokban hosszú időre emlékezetes állandó esőzés és veszedelmes vizáradás megrontotta a kielégítőnek mutatkozott gabonatermést. A kedvezőtlen termósviszonyok befolyásolták a gabonakereskedelem kifejlődését is. Bókósvár- megye búzatermése l-4 millió mótermázsa volt, szemben az 1912. évi 1*7 millió mótermázsával.

A békéscsabai termény- és áruraktár igazgatósága szerint az elmúlt üzletéven végighúzódó válságos gazdasági és pénzügyi viszonyokhoz mérten tárházi üzletmenetük még meglehetős simán és várakozásuknak megfelelően bonyolódott le. Az ez évi csóplósi idény alatt beállott tartós esős időjárás folytán nagyon sok nedves — vonult — gabona került betárolásra, melynek épségben való eltartása sok körültekintést igénylő feladat elé állította a vállalatot. A betároló felek előleg iránti kölcsönigényeiket, dacára a rossz pénzügyi viszonyoknak, a legméltányosabban elégítették ki. Az 1913. évi összforgalom 317,391 mótermázsa a tavalyi 348,069 mótermázsával szembeu- Előleg üzletük a következő forgalmat eredményezte : Előleg áthozat 1912. évről 38,620 K. Kiadott áruelölegek 204,580 K. ^Összesen: 243,200 K. Visszafizetett áruelőlegek 147,940 K. Előleg-álladók 95.620 K. Póntárforgalmuk ösz- szesen 9 406,793 22 korona a tavalyi 11 448,331 61 koronával szemben. A lefolyt 1913. évben az állandóan alkalmazva levő éves munkásokon kívül 5871 napszám fejében 13,383 koronát fizettek ki az előző évi 5157 napszámmal és kifizetett 14,36869 korona napszámbórrel szembeu. A nyereség- és veszteség-számlán kimutatott 9,152-67 korona értékcsökkenési leírások után 32,283 korona 25 fillér nyeiesógük van.

Bókésvármegyóben rossz gyümölcstermésről számolhatunk be. A tavaszi fagy némely vidéken még virágzásban tette tönkre a gyümölcsöt, ha pedig ez nem volt elég az elpusztításhoz, akkor éréskor magától lehullott. Alma, őszibarack, dió különösen gyöngén termett, megy, cseresznye, kajszin-barack és körte közepes volt, de az is rossz minőséget tüntet fel. Az árakat a következő számok mutatják : meggy 8 fillér, csereszuve 20 fillér, alma 30 fillér, körte 40 fillér, kajszin 48 fillér, szőllő 40 fillér, dió 80 fillér. A szőlőtermést minőségileg kielégítőnek találták. Szőlöültetós volt 3078 kát. hold. Termett fehér borból 4689 hl,, siller 4707 hl., vörös 559 hl., 359 mótermázsa friss szőlőt adtak el.

Bókósvármegye területén az 1913-ik óv a méz tenyésztés szempontjából a kiváló jó évek közé volt sorozható. Az időjárás bár nagyon rendetlen, sok esetben kedvezőtlennek volt mondható, mégis a júliusi sok esőknek köszönhetjük, hogy aratás után a tarlók megázva kihozták a móhtenyósztósre oly hasznos lisztes füvirágot s oly bő volt augusztus utolja felé a nektárkóp- ződós a milyenre az emberek alig emlékeznek vissza. A mérlegen, álló kaptárak napi 4—5 sőt 8 klg. suly-szaporodást mutattak, Az alföld sik róuaságain volt móz elég. Gyulán, Békésen, Dobozon, különösen Orosházán ’waggonszámra szedték össze a mézet a kereskedők. Költés rothadás, betegség Bókésvármegyóben nem fordult elő.

A kereskedelmi szakoktatás fejezetben részletesen van ismertetve a gyulai női kereskedelmi tanfolyam célja, felállításának körülményei és az első teljes óv eredménye.

Az ipari szakoktatásról szóló rósz behatóan foglalkozik a békési m. kir. állami kosárfonó iskolával, amely évről-évre fokozatosan fejlődik és mindjobban válik érezhetővé az a jó hatás, amit működésével az egész vidék háziiparára és a lakosság keresete képességének emelésére gyakorol. Műhelye munkáinak jó minőségével és méltányos áraival biztosította magának a kosárkereskedők bizalmát.

A két évvel ezelőtt megalakult Gyulai Kóp- keretlécgyár r. t 1913. január hóban vette át a Grünfeld Jakab-fóle kópkeret-lócgyárat s azt a tavasz elején három nagy munkateremmel, raktárral bővitette ki, gőzfűtéssel és gőzszáritóval szerelte fel Gyártmányai ógerfából készült pácolt, festett, falemezzel borított és aranyozott kópkeretlócek, melyeknek elhelyezését egyelőre csak Magyarországon eszközölték. Az elhelyezés — tekintve az elmúlt óv súlyos gazdasági válságát és a gipsszel bevont silány cseh áru rendkívül nagy konkurrenciáját — elég nehéz volt, de mind unellett mint kezdő vállalat az eredménnyel meg lehet elégedve. Munkás viszonyai kielégítők, csak a lóc-aranyozókban van hiány, tekintettel arra, hogy a kópkeretlécgyár- tás hazánkban még igen kezdetleges és e gyártást rendszeresen csak három gyár folytatja, mindamellett egyetlenegy külföldi munkást sem foglalkoztattak a gyulai gyárban. Ezen hiányon még súlyos áldozatok árán is segíteni óhajt s maga neveli az aranyozókat; jelenleg hat tanon- cot alkalmaz, kik elóg szépen haladnak. Munkáslétszáma 42, melyből 32 férfi és 10 nő. Első évi termelése 60.000 ímtr.

Az első gyulai kötött és szövött iparáru- gyár a szövő iparág múlt évi helyzetét következőképpen vázolja : Elmúlt évi jelentésünkhöz ez évben csak azon hozzáfűzni valónk van, hogy iparunk helyzetét a fonalárak emelkedése, mely különben még felyton tart, egy kissé befolyásolta. Ennek ellensúlyozására azonban temesvári telepünket egy, a szomszédságban lévő nagyobb értékű ingatlan megvételével kibővítettük és úgy Temesvárott, mint Gyulán összesen 100 darab újonnan beszerzett körkötőgéppel üzemünket lényegesen nagyobbitottuk. Ügy ezen körülmény, mint a gépek ökonomikusabb kihasználása és a munkások ügyességének fejlődése folytán elért nagyobb forgalomban némileg kiegyenlítést nyert a nyersanyag drágulása. A Balkán államok piacaira nagy súlyt helyezünk, különösen most, amidőn annak konsolidációja folyamatban van, igyekezünk ott áruinknak állandó és biztos piacot szerezni. E tekintetben máris elég szép eredményeket értünk el. Különösen Konstantinápolyban azonban szükségesnek vélnénk, hogy a magyar kormány az osztrák kormány után indulva, a magyar ipar exporttörekvóseit igyekezzék a kivitelre kerülő cikkek vasúti szállítási díjtételeinek mérséklése által támogatni. Az 1913. évi forgalmat a kibővítés által lényegesen emeltük, úgy, hogy a kötszővőiparban Ausztria-Magyar- ország területén az első helyen állunk, úgy a kivitel, mint a versenyképesség tekintetében. Munkáslótszámunkat a két telepen 1200-ra emeltük fel. Munkásainkkal zemmi bajunk nem volt.

A szitakötő iparnak a kerületben kevés művelője vau s jobbára Bókósmegye területén