Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-18 / 3. szám
4 Békés 1914 január 18 Tanügy. A vármegyei közművelődési bizottság tagjai. A vármegye decemberi közgyűlése újból megalakította a közművelődési bizottságot, melynek hivatalból elnöke a vármegye alispánja, tagjai a kir. tan- felügyelő, a járási főszolgabirák, Gyula r. t. város polgármestere és a vármegyei népnevelési bizottság elnöke, továbbá dr. Zöldy János, Mutschenbacher Gyula, Mérey Gyula, Décsy Károly, Kóhn Dávid, dr. Ladies László, Dombi Lajos, Weisz Mór, dr. Márki János, Dobay Ferenc, dr. Lindenberger János, dr. Berkes Sándor, dr. Feldmann Ignác, Var- ságh Béla, Szeberényi Lajos, dr. Bell Lajos, dr. báró Drechsel Gyula, Körber Tivadar, dr. Szegedi Kálmán, Jeszenszky Károly, Paulinyi Károly, Szabó Árpád, Csánky Benjámin, Reck Géza, Szeghalmi Gyula, Pálffy Béla, Harsányi Pál, Szil may L. Árpád, Borsody József, Pál Ernő, dr. Steiner Zsigmond, Gajdács Pál, Hrdlicska Lajos, Szokolai Pál, Kovák Árpád, dr. Kardos József, Ailer András, Kovács J. István, dr. Jantsovits Emil és Péczely József. A vármegyei népnevelési bizottság tagjai. Az 1879. évi XXVIII. t.-c. 8. §-a és a vármegyei szabályrendelet érteimében a népneveiési bizottság tagjainak megbízatása lejárván, a vármegye törvény- hatósági bizottsága a vármegyei állandó népnevelő bizottságba, melynek hivatalból elnöke a vármegye főispánja, helyettes elnöke az alispán és tagja a kir. tanfelügyelő, a decemberi közgyűlésen a következő 24 tagot választotta meg hat évre terjedő megbízatással: Dombi Lajos, Abafi János, Ritsek János, Kóhn Dávid, Szeberényi Zs. Lajos, Jeszenszky Károly, dr. Lindenberger János. Yarságh Béla, Zelinka János, Szabó János, Beles Ya«ul, Kecske- méthy Ferenc. Reviczky László, dr. Simonka György, dr. László Elek, Szimay L. Árpád, Körber Tivadar, Sinszky Ferenc, dr. Kun Fái dr Márky János, Neumann Antal (Kétegyháza), id. Kocziszki Mihály (Békéscsaba), Kovács J. István (Endrőd), Szabó Árpád (Mezőberény). A különböző jellegű és felekezeti iskolák tanítói közül megválasztotta szintén 6 évre terjedő megbízatással: Péczely József állami tanítót (Gyula), Farkas Gyula községi tanítót (Békés), Bene Ferenc ref. tanítót (Gyula), Székely Lajos kath. tanítót (Gyula), Uhrin Károly ág. ev. tanitót (Békéscsaba), Pálfi Géza unitárius tanítót (Füzesgyarmat), Seer Izsák izr. tanitót (Gyula), Marosán Jusztin gör. kel. tanitót (Békéscsaba). A gyula-belterületi állami elemi üu és leányiskolákban, melyek kanyaró-járvány miatt december hó 21-én bezárattak, f. hó 17-én a tanítás megkezdődött. Tanítói kinevezések. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter a félévi kinevezések során a vármegye területén kinevezte: Kliment Emilt az orosháza- tanyai állami elemi iskolához, Huhn Pétert a gyula- szabadka-tanyai, Kuss Piroskát a dobozi állami elemi iskolához, továbbá Niedermayer Béla volt józsefvárosi róm. kath. tanitót a szeged-tanyai állami elemi iskolához. Tanítói személyváltozások. Az endrődi róm. kath. iskolaszék a Bunyik József lemondása folytán megüresedett tanítói állásra Stefán József bánhalmi tanitót választotta meg, a mezőberényi II. kér. ág. ev. elemi iskolához pedig Tomka Pál tanító választatott meg. Államsegély. A kultuszminiszter a szarvasi ág. ev. tanítóképző intézet tanerői fizetésének kiegészítésére az 1914. évre 12,400 korona államsegélyt engedélyezett. Alapszabály jóváhagyás. Békésvármegye kir. tanfelügyelője a békéscsabai állami polgári fiúiskola tornakörének alapszabályait jóváhagyta. A gádorosi újonnan szervezett állami óvoda részére a közoktatásügyi miniszter foglalkoztató eszközöket adományozott. Bebútorozás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter. az orosházai állami polgári iskola bebútorozása cimen 2204 koronát, a mezőberényi állami polgári iskola részére pedig ugyanilyen cimen 562 koronát engedélyezett. Szolgálattételre rendeles. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kardos János volt gyula-sza- badkatanyai állami elemi iskolai tanító, oki. középiskolai tanárt a somorjai állami polgári iskolához szolgálattételre rendelte. Hírek. Kinevezés, ő Felsége a király gróf Wenckkeim Pál másod osztályú követségi titkárt I. oszt. követ- ségi titkárnak nevezte ki. Kery Gyula főispán egy hóra terjedő időn át Budapesten a Vöröskeraszt-szanatóriumban tartózkodás után f. hó 14-én este haza érkezett Gyulára. Köztisztelet és szeretetben álló főispánunknak a szanatóriumi gyógykezelés, mint örvendetesen megállapíthatjuk, határozottan javára volt. Egészségének teljes helyreállítása céljából azonban még mindig abszolút pihenésre van szüksége s ez okból a legközelebbi napokban Gyuláról délvidékre fog utazni. A vármegyei állandó birálóválasztmány a vármegye legtöbb adót fizetőinek ez évre érvényes névjegyzéke ellen beadott 8 felebbezést a f. hó 10-én d. u. 4 órakor Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt tartott ülésében vette felülbírálás alá és annak eredményéhez képest az összes felebbezéseknek helyt adott, illetőleg az egyik felebbezés: Tepliczki János szarvasi lakosé tárgytalan volt, mivel az illető fel volt véve a névjegyzékben, azonban a kimutatott adóösszeg alapján nevezettnek az adója megfelelően helyesbittetett az állandó birálóválasztmány által. Minthogy a névjegyzékbe hét felvétel történt, ennélfogva a névjegyzékből — minthogy a legtöbb adót fizetők száma 213 — ugyanennyi egyén töröltetett. Felvétettek a legtöbb adót fizetők f. évi névjegyzékébe az állandó birálóválasztmány által: dr. Oláh Antal öcsödi ügyvéd, dr. Kunos József orosházi községi orvos kétszeres adószámítás alapján, továbbá Komár György, Tolnay Ferenc, Kiss Mihály szarvasi, Weisz Imre orosházi s Weisz Éliás békéscsabai lakosok. Töröltettek az igazolóválasztmáuy által megállapított névjegyzékből: Medovárszki János, Buck Adolf, Bottyánszki György, Künstler Sámuel, Kovács Sz. Ádám, Uhrin Mihály és Zsíros György. Az állandóváiasztmány által történt megállapítás szerint a névjegyzékben utolsó helyen ifj. Cservinszky István békési lakos van felvéve: 780 korona 70 fillér adóösszeg kitüntetésével. A községi orvosok országos nyugdij-intézete működését mar megkezdette. A belügyminisztériumból egyre-másra jönnek a határozatok a községi orvosoknak a nyugdíj-intézetbe történt felvételéről és arról, hogy a régebb óta szolgáló községi orvo sok szolgálati idejéből az 1909. évi nov. 1-től visszamenőleg hány év számittatik be. A vármegyében régebb idő szolgáló orvosoknak az említett időtől visszamenőleg io évet számított be a belügyminiszter a szolgálati időből a nyugdíj alapjául, amely után a jelenlegi fizetést alapul véve, évi 7% os hozzájárulás vonatik le a községi orvosok fizetéséből. Tagadhatatlanul súlyos ez a teher, azonban abban a tudatban, hogy nyugdíjazás és elhalálozás esetén a maguk, illetőleg özvegyeik és gyermekeik ellátása biztosítva lesz, ezt a nagy terhet készséggel vállalják az illető orvosok. Itt említjük meg, hogy a belügyminiszter kimondotta egy konkret eset kapcsán, hogy csak azon községi orvosok özvegyei tarthatnak igényt ellátásra férjük jogán, akik az 1909. évi november 1-je óta a nyugdij-szabalyzat életbeléptéig terjedő idő alatt haltak el. Az 1909. évi november 1-je előtt elhalt orvosok özvegyei, tehát férjük után semmiféle ellátást nem igényelhetnek. A vármegye közbiztonsági állapota. A csendőrség jelentése szerint előfordult a múlt hóban a vármegye területén 136 bűneset, amelyek mind ki- derittettek, sőt a régebben felderítetlenül maradt bűnesetek közül a múlt hóban 3 szintén kideritte- tett. Eifogatás szüksége 22 esetben állott elő. A feljelentett egyének száma 150 volt A bűnesetek között volt 5 ember élet elleni, 11 testi sértés, 42 lopás, gyújtogatás, pénzhamisítás 1, rágalmazás, 1 okirathamisitás, orgazdaság és csalás 11. A gyulai nőegylet részére újévi köszöntők megváltása címén özv. gróf Almásy Kálmánná, Gróh Ferenc debreceni prépost-kanonok és dr. Karácsonyi János nagyváradi kanonok 10—10 koronát adományoztak, amiért- is hálás köszönetét mond özv. Fábry Mártonná egyleti alelnök. A Gyulai Atlétikai Club bálja. Az idei farsang megnyitó bálját jan. 10-én, szombaton a Gyulai Atlétikai Club rendezte a Komló szálloda termeiben. Yárosunk legfiatalabb egyesülete nagy reményekkel, hozzá tehetjük, hogy jogosult reményekkel tekinthetett az első bál sikere elé. Jogosult volt ama reményük, hogy a közönség minden körének érdeklődését és támogatását sikerül kinyerniök, mert hiszen alig van, sőt nincs is más olyan egyesületünk, melynek keretében annyira leomolhatnának a társadalmi elválasztó falak, mint az atléták clubja, amely függetlenül minden társadalmi pozíciótól, vagy egyéb mellék tekintettől keblére zár minden - fed- hetlen jellemű embert, aki a testi erő fejlesztés kultuszának szegődik szolgálatába. A sportolás felkarolásában úgyis legalább egy évtizeddel elmaradt városunk a vidéki városok és szomszéd helységek mellett Ha tehát akadt- egy jelentékeny tábora fiatalságunknak, amely Gyula városának sportéletét életre kelteni vállalkozott, s annak megalapításán buzgólkodik, felesleges részleteznünk és magyaráznunk, hogy milyen kulturális szempontból, joggal számot tarthat az összes faktorok legmesszebbmenő támogatására. Sajnosán tapasztaltuk, hogy társadalmunk vezetői két-három egyén kivételével távol maradtak a sport egyesület első nyilvános szerepléséről, holott részvételük az ambiciózus fiatalemberek buzdítására, serkentésére szolgált volna. Hiába! A nemes eszméket csak írásban és szavakkal propagáljuk, ahol egy kis fáradságot, kényelem- aldozatot kellene hoznunk, ott és arra már nem vagyunk kaphatók. Ez a mellőzés ne csüggessze a club működő tagjait; ellenkezőleg, tudatos munkával, kitartással fejlesszék az egyesületet, hogy nemsokára olyan számottevő tényezővé nőjje ki magát, amelyet nemcsak észrevenni, hanem méltányolni és becsülni kelljen még a most közönyösen viselkedők- nek is. — Eme rezignációs bevezetés után áttérünk a báli referádára. A mulatság bevezetéséül az egyesület vivócsapatának nyolc tagja, Prattinger Ferenc vezetésével, mindenkit meglepő és elragadó összetanu- lással, bemutatta az olasz kardvívás egész iskoláját. A csapat gyakorlat résztvevői voltak: Bucsk’ó Gyula, Erdélyi Andor, Nagy Ferenc, Necsof Pál, dr. Lusztig István, Pleyer Ernő, dr. Salamon Károly és Tottál Iván. A gyakorlat 5 részből állott, nevezetesen felvonulás és tisztelgés, védések, vágások és támadásokkal kombinált elő- és bátra- nyomulások, páros sorgyakorlatok, melyben a sportszerű vivas egész iskolája bennfoglaltatott. A fehér ing, fekete nadragos egyenruháju ifjak katonai precizitással, pihenés nélkül 20 percig forgattak a kardot, mindvégig lekötve a szép számú közönség figyelmét. A lelkiismeretes traening tette lehetővé, hogy az alig néhány hónapos club tagjai ennyire szép eredményt tudtak elemi. A nézők nein győztek eléggé magasztalni a szereplőket és tanítómesterüket Prattinger Ferencet, a club alelnökét. A sor és csapatgyakorlatokat iskola-vivás követte, melyet Prattinger Ferenc mutatott be Nagy Ferenccel, egyik kezdő vívóval. Az iskola-vivás tárgya támadások, védések és riposztok bemutatása volt. Ezt követte Erdélyi Andor és Tottál Iván assautja, dr. Lusztig István és dr. Salamon Károly páros vívása. Utolsónak Nagy Sándor a szegedi vivo- egyesület tagja. Délmagyaiország amateur vivó- bajnoka Prattinger Ferenccel 15—20 tusig menő assaut vívott. A bajnok biztos keze oly határozottan vezette a kard pengéjét, hogy ellenfelének bizony nagy megerőltetésébe, lélekjelenlétének teljes megfeszítésébe került a támadások sikeres parirozása. Az igen szépen sikerült vívásokért a szereplőket zajos tapsok jutalmazták. Ezzel lezajlott a mulatság bevezető műsora, s rövid szünet után kezdetét vette a tánc. A bálnak erről » részéről, ha hü kritikát akarunk adni, meg kell állapitanunk, hogy pompásan sikerült, a leányok szórakozása, a tánc szempontjából egyszerűen ideális bálnak mondhajtjuk. Fiatalember legalább is kétszer annyi volt, mint leány, s a petrezselyem árulás ezúttal a táncolni vágyó, de táncosnőhöz nem jutó fiatalembereknek jutott. A hölgyek pillanatra sem pihenhettek, kézről-kézre adták őket egészen reggel 6 óra tájig, amikor a szép mulatság véget ért. A négyesekre 22 pár állott fel. Sajnáljuk, hogy a jelen volt hölgyek névsorát közölni nincs módunkban, mert a rendezőség nem irta azt össze. Az anyagi sikert felülfizetésekkel támogatták : Weisz Mór 30 K, gróf Alinasy Dénes, Künzl Ernő 20—20 K, Braun Mór, CzinCiár Adolf 15—15 K, dr. Lovich Ödön, dr. Márky János, gróf Almássy Kálmánná, Czinczar Dezső, Reisner gyufagyár, dr. Berkes Sándor 10—10 K, Leitner Menyhért, Weisz Ede, Vámos Imre, Titz Reiuhardt, dr. Linden- berger János, Németi József, Najmann György, Reisner Ede 5—5 K, Békés Dezső 4 K, Vadas József 3 K, dr. Geszti József, Nádor Mór, dr. Lusztig István, Wertheim Béla, Baranyik Ignác, Kulka Dezső, dr. Biró Béla, Berndt Kornél 2—2 K, Jezstl Nándorné, Papp Mariska, Marik Samu és Tenczer Rezső 1—1 K. A gyulai iparos ifjúság önképző egylete február hó 1-ső napján, vasárnap a »Komló« kávéházi és éttermi helyiségében, könyvtára gyarapítására fordítandó tiszta jövedelemmel zártkörű farsangi táncvigalmat rendez. Belépti dij: személyjegy 2 korona, családjegy 4 korona. Felülfizetések a célra való tekintettel köszönettel fogadtatnak és a »Békés«-ben nyugtáztatnak. Jegyek — a másra át nem ruházható meghívó felmutatása mellett — előre válthatók Dobay János könyvkereskedésében s a táncvigalom estéjén a pénztárnál. Kezdete este 8 és fél órakor. A nagymagyarvárosi Olvasókör által f. hó 11-én tartott bálon felülfizettek: Miklya György 5 K, Góg János, Szilágyi Mihály 2—2.K, Csomós István, F. Góg János. Horváth János, Kukla István, Metz József, Sutyák Péter, Szabados János, Szabados Mátyás 1 — 1 K, fogadják ezúton is a bálbizottság köszönetét. Halálozás. Wíttmann Ferenc iparos-polgártársunk f. hó 13-án 50 éves korában, hosszas betegség után meghalt. Halálát özvegyén Klavács Terézián kívül 7 gyermeke s kiterjedt rokonság fájlalja. Temetése csütörtökön délután volt a róm. kath. egyház szertartása szerint, nagy részvéttel, a Szent József-temetőbe. Béke hamvaira !
