Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-17 / 20. szám
1914 május 17. Kékes 3 Dr. Hajas József volt békésszentandrási I-ső jegyző halála folytán megüresedett I-ső jegyzői állásra Péteri József volt Il-od jegyző, ennek helyére pedig Il-od jegyzővé Jandó Pál anyakönyvvezető, helyettesül Gáspár Károly oki. jegyző lett megválasztva. Szarvason elhalálozás folytán megüresedett adótiszti és községi irnoki állásra Palotya Ferenc és Mocskonyi László választatott meg. A szeghalmi járás főszolgabirája az üresedésben levő füzesgyarmati segédjegyzöi állásra helyettesül Brachna Lajos oki. jegyzőt rendelte ki. Itt említem meg, hogy a földmivelésügyi miniszter ur a vármegye több községében háztartási tanfolyamot rendezett, mely tanfolyamoknak a múlt hóban megtartott vizsgái igen szép eredményről tettek bizonyságot. Dr. Z'óldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kielégítők voltak ; az előző hónapokhoz viszonyítva annyiban jobbak, hogy a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 75-el volt kevesebb. ' Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bántal- mai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: 1. Diphtheria 25 megbetegedéssel és 3 halálozással. 2. Vörheny 43 megbetegedéssel és 4 halálozással. 3. Kanyaró 271 megbetegedéssel és 8 halálozással. 4. Hasi hagymáz 5 megbetegéssel és 3 halálozással. 5. Szamárköhögés 5 megbetegedéssel és — halálozással. 6. Bárányhimlő 1 megbetegedéssel és — halálozással, összesen 350 megbetegedéssel és 18 (5%) halálozással. Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt uralkodó Lefolyása szelídnek mondható, mert a halálozási százalék csupán 3. Tetemesen csökkent a diphtheriások és a vörhenyesek száma. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 375, hullán lO esetben, orvos törvényszékit pedig 12 könnyű és 10 esetben súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 21 egyént, akik közül meggyógyult 18, meghalt 3. A főorvos ezután jelentést tett a 7 éven alul gyógykezelés nélkül elhaltak hozzátartozói ellen folyamatba tett kihágási eljárások eredményéről, amely szerint a múlt év negyedében 17 esetben indíttatott az említett címen eljárás. Tárgyalta ezután a főorvos előadása alapján a bizottság a vármegyei és a békéscsabai közkórházak jövő évi költségvetését. A vármegyei közkórház költségvetését már a múlt számunkban ismertettük, a békéscsabai közkórházban a napi ápolási dij a jövő évre 2.08 koronában javasoltatík megállapítani. Botka István h. pénzügyigazgató havi jelentése szerint Békésvármegyére a folyó évre előírásba vett állami egyenes adó összege: 2,230.002 K. Befizetés a múlt hó végéig: 959.270 K. Tényleges hátralék: 1,270.732 K. Csupán az elmúlt hóban befizettetett: 75.080 K. A múlt év hasonló időszakában befolyt: 72.680 K. Minél fogva az április havi eredmény, a múlt év április havi eredménnyel szemben 2.400 K-val kedvezőbb. Hadmentességi dij hátralék volt összesen: 50.154 K, erre befizettetett a múlt hó végéig: 8.915 K, a tényleges hátralék: 41.239 K. A jövedéki, ágazatokban az elért eredmény a következő: Fogy. és italadóban 41.993 K 69 f Szeszadóban 46.128 K 10 f Bélyeg- és jogilletékben 91.585 K 51 f Söradóban K f Dohány jövedelem 202.006 K 96 f összeten: 381.714 K 26 f lgeiglenes házadó mentességet 69 esetben, adófizetési halasztást pedig 9 Ízben adott a kir. pénzügyigazgatóság. A h. pénzügyigazgató által előadott ügyek behajthatatlan adótartozások törlésére, a dologi végrehajtások elrendelésére stb, vonatkoztak. Az adóügyi bizottság nem tartott ülést. Öcsöd község annak megengedését kérte, hogy a vágóhidat oly módon létesíthesse, hogy a sertések ne forráztassanak, hanem perzseltessenek, mert a lakosság csak az ilyen sertések húsát eszi. A közigazgatási bizottság a kérelmet felterjesztette a földmivelésügyi miniszterhez azzal, hogy a vágóhíd úgy alakíttassák át, hogy a sertések mind a két módszer szerint legyenek feldolgozhatok. Kétegyháza községe a közvágóhely létesítési költségeit az ebadó alapból kérte megszavazni. A közigazgatási bizottság a községet uj határozat- hozatalra utasította, kitanitván a községet arról, hogy a vágóhely költségei bőven megtérülnek a minimális vágatási dijakból, a községnek tehát uj terhe nem származik. • Mikler Sándor kir. tanfelügyelő a múlt hóban 18 napot töltött külszolgálatban Gyulán, Gyulaváriban, Öcsödön. ítészt vett a gyulai és békéscsabai járási tanítói gyűléseken. Negyven tanteremben meghallgatta az előadásokat, megvizsgálta a taneredményeket, amellyel általában meg volt elégedve. A kisebb hiányok eloszlatása iránt még a helyszínén intézkedett. A tanfelügyelő bemutatta a bizottságnak a vallás- és közoktatásügyi miniszternek az iskolai épületek építésére és átalakítására vonatkozólag legutóbb kiadott rendeletét. A rendelet nemcsak a községi és magániskolákra, hanem most már az összes, tehát a felekezeti iskolákra is vonatkozik és oly minimális követelményeket állít fel, amelyek az iskolafenntartók által minden nagyobb nehézség nélkül teljesíthetők és azoknak végrehajtása nemcsak az uj iskolai építkezésekre, hanem a már meg levő iskolák épületeire is megkivántatik. A köz- igazgatási bizottságnak ezekben a kérdésekben az az ingerenciája. hogy a tervek előzetesen hozzá mutatandók be s általa hagyandók jóvá. A dr. Z'óldy Géza főügyész által előadott ügyek közül felemlítjük a következőket: Fehér László Füzesgyarmat község főjegyzője nyugdíjazását kérte a törvényhatóságtól, azonban a törvényhatóság azt nem rendelte el, mert az orvosi bizottság őt munkaképesnek mondotta ki. A bizottsági eljárással felmerült költségek megfizetésére az alispán Fehér Lászlót — mint aki a kérelmet beadta — kötelezte. Ezt a határozatot nevezett megfelebbezvén, a közigazgatási bizottság megváltoztatta az alispán intézkedését és a költségek viselésére a vármegyei házi pénztárt kötelezte, kimondván, hogy a vizsgálat költségeivel a kérelmező jegyző nem terhelhető, mert a vizsgálat megtartásának közérdekű vonatkozásai vannak. Ez a határozat, amint halljuk, már csak abból a szempontból is meg lesz felebbezve, hogy a felsőbb hatóság álláspontja ily kérdésekben megismerhető legyen. Menyhárt Gáspár gyulai lakosra a háza előtt elvonuló betonjárda költségeiből a szabályrendelet szerint járó összeget Gyula város kirótta. Menyhárt megfelebbezte ezt a határozatot azzal az indokolással, hogy háza és a betonjárda között egy nagyobb közterület van, vagyis a járda nem fekszik házának közvetlen közelében. Az előadó ennek alapján azt hozta javaslatba, hogy Menyhárt mentessék fel a reá rótt költségek alól. A bizottság azonban dr. Ladies László, dr. Konrád Ernő, Botka István és az alispán felszólalásai után kimondotta, hogy a kivetés helyes, mert a kérdéses befon építéssel Menyhárt házához való hozzájutás is könnyebbé vált és általában a betonjárda emelte telkének értékét. Az orosházi járás főszolgabiráját gróf Zse- lénszky Bobért virilis az orosházi képviselőtestületben megbízottjául jelölte ki. Ezt a megbízatást dr. Bikády Antal megfelebbezte azon az alapon, hogy a főszolgabíró ezt a megbízatást nem fogadhatja el, mert ő a községi adminisztráció felett a felügyelet gyakorlásra lévén hivatott, összeférhetetlenné válnék a megbízatás gyakorlásával. Az alispán a megbízatást tudomásul vette, a közigazgatási bizottság felebbezés folytán felülvizsgálván az alispán határozatát azt szintén helybenhagyta, mert a főszolgabíró képviselőtestületi tagsága — a törvény szerint — nincs kizárva, bár a bizottság kifejezést adott annak is, hogy felebbezőnek mégis van valami igaza. Horváth Béla kir. államépitészeti hivatali főnök előadta havi jelentésében, hogy a jó állapotban levő állami és törvényhatósági utak fenntartásához szükséges fedanyag szállítása és szétfuvarozása folyamatban van ; az úti személyzet a tavaszi fenntartási munkálatokkal és az utmenti fák ültetésével foglalkozott. Jelentést tett ezután a főnök a Szeghalom— füzesgyarmati, az endrőd—szarvasi és szarvas— szentesi törvényhatósági utaknál végzett munkálatokról, valamint arról, hogy a vármegye Csanád vármegyétől egy gőzhengert kapott kölcsön, amellyel a hengerlés a szarvas—endrődi utón végeztetik. A dobozi hídnál a régi hídnak középső nyílását vállalkozó többszöri sürgetés dacára sem bontotta még le. Bejelentette ezután, hogy a József szanatóriumnál engedélyezett postahivatal megkezdte működését. Orosháza község lakosainak kérvénye vasúti megállóhely létesítése iránt felterjesztetett a miniszterhez. Sárosy Gyula árvaszéki elnök azt a szokásos jelentést tette meg, hogy az árvaszéknél hátralék nincsen és a segéd- és kezelőszemélyzet, valamint az iroda működése kifogástalan. Dr. Konrád Ernő kir. ügyész tudomására hozta a bizottságnak, hogy a gyulai kir. törvényszéki fogházban a múlt hó végén letartóztatásban maradt 83 egyén, akik közül jogerősen el lett Ítélve 83, felebbezö egy és vizsgálati fogházban maradt 13 egyén. A foglyok egészségi állapota jónak mondható. Kiszolgáltatott 2805 ételadag 1278 K értékben. Fegyelmi büntetés alkalmazása négy ízben for- dúlt elő. A foglyok a múlt hóban 200 drb. különféle kosárneműt készítettek. A közigazgatási bizottság ülése d. e. fél 11 órakor véget ért, nyomban utána az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartott ülést, amelyen Sárosy Gyula előadásában 8 felebbezett ügy intéztetett el. Délután a vármegyei fegyelmi választmány ülésezett, amelyen Kesjár Pál békéscsabai községi nyilvántartó ellen indított fegyelmi ügyben hozott és hivatal vesztést kimondó alispáni első fokú ítéletet — a felebbezés elutasítása mellett — a fegyelmi választmány indokai alapján helybenhagyta. Hegyest József szeghalmi községi Írnok ellen indított fegyelmi ügyben hozott és szintén hivatal vesztést kimondó első fokú alispáni határozatot a fegyelmi választmány nevezettnek felebbezése folytán megváltoztatta és Hegyesit csupán dorgálással büntette és elrendelte, hogy hivatalába azonnal visszahelyeztessék. Tanügy. A róm. kath. tanitógyülés. (Május 13,3 A gyulavidéki róm. kath. tanítóegyesület f. hó 13-án tartotta évi közgyűlését a tagoknak rendkívül nagyszámú részvételével. E közgyűlés kiváló eseményszámba megy az egyesület életében, mert amellett, hogy 30 éves fennállását jubilálta, az iskolaügy és tanítói érdekek előbbrevitelére nagy munkásságot fejtett ki, sőt — tekintettel a tanítói önképzésre és a gyűlés élvezetesebbé tételére — szavalat, zongora és énekszámoknak is tért nyitott programmjában, A tanitóságot jóleső érzéssel töltötte el Mikler Sándor Békésvárrr egye kir. tanfelügyelőjének és dr. Horváth Dezső kir. segédtanfelügyelő jelenléte. A gyűlés a Hymnus lélekemelő hangjai mellett vette kezdetét Ezután dr. Litidenberger János elnök ismertette az egyesület 30 éves múltját. Kiemeli, hogy bár az mindenkor zajtalanul — de édes hazánk kultúrájának előbbvitelére s a tanítói érdekek előmozdítására — hathatós és eredményes munkálkodást fejtett ki. Szívből és örömmel üdvözli a megjelent kir. tanfelügyelőket, tanügybarátokat és tagtársakat. Indítványára a gyűlés gr. Széchenyi Miklós püspököt és a nagyváradi székeskáptalant táviratilag üdvözölte. Felolvasta a gyulai tanítói járáskor elnökének levelét, melyben a járáskor nevében üdvözli a gyulavidéki r. kath. tanítóegyesületet fennállásának 30 éves évfordulója alkalmával. Zimmer József gyulai tanító a kamatos kamatszámítás módszeres tanitásáról tartott mintata- nitást növendékei előtt. Bemutatta a kamatos kamat számítás megértetésének, takarékbetétek elkönyvelésének módját s kifejtette a kamatos kamatszámi- tás gyakorlati hasznát, mely után növendékei által végzett gyakorlati példákkal illusztrálta tanítási módszerét. A tanítóság nagy elismerésben részesítette az előadónak vonzóan és szaktudással bemutatott módszerét, mert általa a kamatoskamat kiszámítása az erre vonatkozó táblázatok mellőzésével is egyszerűnek és könnyűnek bizonyult. Rácz Mariska gyulai tanítónő és Fontos János gyulai s. lelkész énekelték Takácsy László gyula- varsándi tanító zongorakisérete mellett P. Raph. „Ave Máriá“-ját. A kiváló énektudással és nagy precizitással előadott ének-duettet a hallgatóság elismerésben és sok tapsban részesítette Dundler F. jegyző ismertette az egyesület múlt évi működését, mely után az Országos Kath. Tanügyi Tanács által megvitatásra kitűzött tételekre vonatkozó s a választmány által elfogadott határozati javaslataikat terjesztették be az előadó tanítók. Scherer Benedek gyulai tanító a művészi tárgyakra vonatkozó követelmények redukálásáról; Székely Zsigmond gyulai tanító az egységes tanítói fizetésről és a tanítói nyugdíj revíziójáról; Székely Lajos gyulai tanító a népiskolai olvasókönyv és reáltárgyak oktatásáról; Endrész József gyulai tanító mindazon teendőkről, melyek szükségesek ahhoz, hogy az elemi iskola minden növendéke elvégezhesse a VI. osztályt; Szirtes Antal esperes-plébános a keresztény elveknek a tanítók által a közéletben való érvényesítéséről. A kimerítő és meggyőző indoklással kisért határozati javaslatokat több hozzászólás után azzal fogadta el a gyűlés, hogy azok az Orsz. Kath. Tanügyi Tanács elé terjesztessenek Itt különösen alkalma volt a tanítóságnak meggyőződnie arról, hogy a róm. kath. lelkészek nemcsak méltányolják és helyeslik a tanítók küzdelmeit anyagi helyzetük javításáért, hanem azokban a legmesszebbmenő támogatásban is részesítik. Különösen jóleső érzést fakasztottak Szirtes Antal esperes-plébános lelkes és
