Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-17 / 20. szám
XliVI. évtolyam Gyula, 1914 május 17 90. szám. Előfizetési árak: Egész évre ... ... 10 K — f Fél évre ............ 5 K — f Év negyedre 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. gr BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Vármegyei közgyűlés előtt. i. A folyó hó 28-án megtartandó vármegyei rendes (tavaszi) közgyűlés tárgysora kibocsáj- tatván, annak első pontja: az alispánnak a vármegye közügyéiről tett jelentése. A jelentést magában foglaló időszak alatt megbetegedett: a) diphteriában 81 egyén, meghalt 12 (14%), b) scarlatinában 172 egyén, meghalt 44 (25°/0), c) kanyaróban 699 egyén, meghalt 26 (3%), d) typhusban 14 egyén, meghalt 6 (42%), e) szamárköhögésben 24 egyén, meghalt 3 (12%), f) gyermekágyi láz 2 egyén, meghalt 2 (100%), g) vérhasban 1 egyén, h) varicellában 1 egyén, összesen megbetegedett 994 egyén, meghalt 93 (9%). A feltüntetett adatok igazolják, hogy a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, mely egymagában valamennyi fertőző bajban történt megbetegedésnek majdnem háromnegyedét tette. Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva csökkenést mutatott a dyphtériások száma, mig a vörhenyesekó némi emelkedést. A himlő ellen való oltások végrehajtása tárgyában az alispán részletes rendeletet bocsátott ki. Ezek az oltások május és junius hónapokban befejezést nyernek, kivéve azokat a községeket, ahol a járványos betegség uralkodása miatt az oltásokat el kellett halasztani. A vármegyei közkórház forgalma úgy mint évek hosszú sora óta, most is folyton emelkedőben van. A felvételek száma 196-tal volt több, az ápolási napok száma pedig 2925-tel volt magasabb, mint a múlt esztendő ugyanezen időszakában. A forgalom emelkedése a folyó évben arányosabban oszlott meg valamennyi osztály között, úgy hogy a munkatöbblet nemcsak a sebészeti, hanem a belgyógyászati és a szemészeti osztályon is tetemes volt. Feltűnően sok beteg kereste fel, sajnos, a tu- berkulotikus osztályt, amely egész télen telve volt annyira, hogy a jelentkező betegek egy- részét nem is lehetett ott elhelyezni. A személy- és vagyonbiztonság a lefolyt időszakban általában véve, kielégítő volt. Azonban a múlt év hasonló időszakához viszonyítva, annál kedvezőtlenebbnek mondható. A személybiztonság 59 esetben, a vagyonbiztonság pedig pedig 95 esetben támadtatott meg. A tüzesetek száma 78 volt. Öngyilkosság 21 esetben történt. Öngyilkossági kísérlet pedig 10. Baleset 27 fordult elő, melyek közül 6 halállal végződött. A mezőgazdaság állapota az idei termés eredmények szempontjából csekély reménységgel kecsegtet. Az őszi kalászosok rosszul keltek, ritkák és gazosak; a tavaszi kalászosok ugyan jól keltek, de a beállott száraz időjárás fejlődésükben hátráltatja, a kapások többnyire göröngyös talajba vettetvén el, kétséges vájjon jól fognak-e kelni, gyümölcsöseinkben és a szöllőkben pedig a májusi fagy tett károkat. Mezőgazdaságunk ezen állásával kapcsolatban, a munkáskereslet is kisebb, mint a jobb gazdasági években lenni szokott, a napszámbérek is mérsékeltebbek, a női napszám átlaga 1'5Ö fillér, a férfi napszám átlaga 2 K 40 f. é Az állategészségügy általában kielégítőnek volt monható, az állatforgalmat nagyobb területre kiterjedő járványok nem befolyásolták, bár a haszonállatok között fertőző betegségek nemcsak szórvány, hanem járvány alakjában merültek fel, azonban azok helyhez kötöttek maradtak. Az 1914. február 1-től 1914. április hó 30-ig 217 útlevelet adott ki az alispán, mig az elmúlt év hasonló időszakában 75 útlevél adatott ki. A 217 útlevél közül esik Békéscsabára 49, Orosházára 21, Csorvásra 19, Gyulára 10, Békésre 14, Endrédre 66. A kivándoroltak között 170 férfi, 40 nő és 29 kiskorú vegyes családtag volt. A vármegyei községek szegény alapjainak TÁRCA. A színi szezon küszöbén. A várva-várt és a két hét múlva megkezdődő sziniévad, melyet az ország legnagyobb színházának, a nagy alföldi metropolisnak, Szegednek kiváló szinészgárdája fog számunkra nyújtani, ismét uj nevekkel, uj arcokkal fog bennünket megismertetni. Az ország második fővárosának színházában az ideális művészi nivó fönntartásához szüksége van az előadók folytonos cserélgetésére, mig aztán minden positióban a művészetnek olyan katonája áll, aki a rábízott terület megvédésére leghivatottabb. Az idei szegedi évadban úgy az operett, mint a drámai személyzet óriási munkát végzett és a bemutatásra kerülő újdonságok egész tömege vár a gyulai szinpártoló közönség érdeklődésére. Lássuk a színtársulat névsorában szereplő ismeretlen, de számunkra mihamar kedvessé váló neveket: Hilbert Janka az eltávozott Nagy Aranka helyébe lépett koloratur-énekesnő, Szegeden a legcsodálatosabb karriért futotta meg. Az Országos Zeneakadémia opera-tanszakát kiváló sikerrel elvégezve, rögtön,vezetőénekesnő lett a szegedi színházban és a legnagyobb elismerést vivta ki ragyogó, tisztán csengő üde hangjával és annak tökéletes képzettségével Gyönyörű termetű, fekete szemű fiatal leány és pompásan öltözik A társulattól eltávozott Antal Erzsit is kitünően pótolja most néhány szerepben. Kovács Hanna szintén énekesnő, különösen temperamentumos táncával és mozgékonyságával hódit. Szebeni Margit szépségével, kecses játékával és kellemes hangjával a kisebb ének-szerepeket látja el. Pálma Tusi vígjátéki színésznő, ki operettekben is jól megállja helyét, elevenségével és táncával. A régiek közül természetesen Déry Rózsi az ország jelenleg legkiválóbb operett-szubrettje tér vissza, aki az idei operetteket elragadó művészetével diadalra vitte. Tenoristának a gyulaiak régi ismerőse Békefi Lajos és a szintén jól ismert Sümegi Ódon énekes bonvi- vantnak jön hozzánk. Balázs Bálint baritonista kellemesen csengő hanggal és kifejező játékkal rendelkezik. Heltay Jenő és Solymossy Sándor a kitűnő komikusok hozzák fejedelmi humorukkal az egész szezon minden kacagását, vidámságát Az ő nevük puszta emlitése mosolyt fakaszt. Harmadik társuk, az ország legelső komikus triászából virágok alatt pihen, szegény Szatyi elment, ő nem jön vissza. Szendrő Gyula jellemszinész drámában és operettben kitünően megállja helyét. Ferenczy Frigyes főrendező az előadások lelke, káprázatos kiállítások, pompás táncok és pergő együttesek alkotója, valamint a művészlelkü Müller Mátyás karnagy is helyükön maradtak természetesen. A drámai személyzetben is történtek változások. Simkó Gizi szende színésznő átérzett játékával és szép beszédével a drámák, Tallián Anna temperamentumával és szines játékával a vígjátékok erőssége. F.dvy Illés Mártha kisebb komika szerepekben jeles. Góm'óry Vilma szépségével és kiforrott játékával az idén is diadalra vitte a drámai szende szerepeit, mig Szohner Olga a vígjátéki szubrett szerepkört viszi művészi finomságokkal telt kedves játékával sikerre. Miklóssy Margit pompás humorával az operettek legkitűnőbb erőssége, nélküle nem is lehetne vidám darabot elképzelni. Csáder Irén az anyaszerepekben válik ki. Uj férfiak a pompás organumu és férfias megjelenésű Kór- mendy Kálmán szerelmes színész, Virányi utóda. Átgondolt, szines, meleg játékával és közvetlenségével hódit. Knsztinkovich Imre bonvivant mélyen zengő orgánummal és pompás megjelenésével, mejjieJeii! és baiiJiatií Dnír^ János hönpárusnái Gyula, Uároshaz-utca r. $z.:::: Éra 4 ü lemezen 5 H vászonra vonva lemezeit léccel e I Hiap-u-nls: mai száma. 12 oldal.
