Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-10 / 19. szám

1914 május 10 Békés nevű fiával. A haragosok között hangos vita ke­letkezett, majd botokkal ütlegelték egymást. Laka­tos volt a szorongatottabb helyzetben, mert öt ket­ten ütötték, s csak egyedül állotta. Mikor egy pil­lanatra egérutat kapott, elővette zsebkését és Sztojka János oldalába döfte, Sztojka Istvánnak pedig a la­pockájába szúrt. A vér láttára mindkét részen le­hűltek a kedélyek, s a harcnak vége szakadt. — A sebesültek bementek a közkórházba, ahol kimosták és bekötözték könnyű sérüléseiket úgy, hogy más­nap már el is bocsátották őket. A hatósági eljárást azonban folyamatba tették ellenük. Életunt tanonc. 7itz János 17 éves gyulai kőmüves-tanonc f. hó 4-én a Körözs-parton öngyil­kossági szándékból mellbelőtte magát. A lövés nem okozott halált, csak súlyos sérülést. A közkórház­ban gyógykezelik. Eljegyzés. Zilahy János ny. pénzügyőri szemlész Ilonka leányát f. hó 3-án eljegyezte Karlik Károly ternovai járási irodatiszt. Eljegyzés Dr. Mohilo Viktor, cs és kir. ez- redorvos a csabai 101-ik gyalogezred második zászlóaljánál eljegyezte Reickhardt József csabai szállodatulajdonos leányát, Ilonkát. Postaügynökség «Kondoros tanya“ néven. A kereskedelmi miniszter az endrőd—kondorosi tanyá­kon »Kondoros tanya« elnevezéssel, a jelenlegi pusz­tai levélgyűjtő és kézbesítő állomás egyidejű be­szüntetése mellett, posta ügynökséget létesített. Mű­ködésének megkezdése legközelebb várható. Halálozás. Haán Béláné sz. Keller Mária f. hó 4-én délután, élete 50. évében Békéscsabán meghalt. A boldogult, kedves, derék úrnő néhai Keller Imre gyulai ügyvéd leánya, városunk szülötte és három évtized előtt a gyula leánykoszorunak egyik legékesebb és legkedvesebb virágszála volt. Férj­hez menése után kizárólag hitvestársi és anyai hivatásának élt, szívvel, lélekkel, teljes odaadással. Valóságos mintaképe volt a női erényeknek, amelye­ket mindenki a legnagyobb hódolattal honorált. Halálát évekig tartó gyöngélkedés előzte meg, s elhunyta, mely porig sújtja szeretteit, legfájdalma­sabb vészvétet kelti a legszélesebb körökben. Teme­tése, amelyen szülővárosából is igen sokan vettek részt, impozáns részvéttel volt szerdán délután a békéscsabai róm. kath. temetőben. A lesújtó gyász­esetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Haán Béla férje, gyermekei: Águes, Albert és Dóra nevében is testvérei: dr. Ipolyi Keller István, Keller Julia, férjezett Ambrus Sándorné, Ipolyi Keller Gyula, Ipolyi Keller Iván és Keller Róza özv. Bodoky Zoltánné családjaikkal; a rokonok nevében is, mély fájdalommal tudatják, hogy az önfeláldozó hitves és anya, a jó testvér és rokon : Haán Béláné, szül. Keller Mária, életének 50-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, f. hó 4-én d. u. 6 órakor az Urban elhunyt. A boldogult hült tetemei a róm. kath. szertartás szerint a gyászházból (II., Apponyi-utea 4) folyó hó 6-án d. u. 3 órakor a Széchényi-liget melletti temetőbe fognak örök nyugalomra helyeztetni. A szent mise-áljozat f. fió 7-én d. e. 9 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Békéscsabán, 1914. évi május hó 5-én. Áldás emlékén! Az örök világosság fényekedjék neki! Gyermek a torony tetején. Gyomának szenzációja volt május 1-én reggel. Egy fiatal 13 éves inas­gyerek, Katona István ugyanis vakmerőén, nagy ügyességgel a villámháritón felmászott a róm. kath. torony tetejére, fel egészen a keresztig, amelyet át­kötött egy nagy vörös kendővel, a szociáldemokra­ták májusának jelképe gyanánt. A gyermek produk­ciójának sok aggódó nézője akadt Gyomán. És a fiú szerencsésen le is érkezett. Ideien nem várta valami nagy büntetés. Kapott egypár pofont a csendőrök­től és a szülei nadrágolták meg egy kicsit. Öngyilkosságok Bús Rozi 16 éves orosházi leány az „Orosházi Friss Hírek“ nyomdájában volt alkalmazásban, hol pontos, lelkiismeretes munkájáért mindenki szerette. F. hó 1-én még bement a nyomdába, de elküldték, mert a munkás ünnepet a nyomdában is megtartották. Másnap a kislány nem ment a munkába. Otthon lugkőoldatot ivott s iszonyú kínok között még aznap meghalt. Levelet hagyott hátra, melyben azonban öngyilkossága okát nem irta meg. Vasárnap temették el a kis nyomdász leányt nagy részvéttel. — Ugyanakkor lett ön­gyilkos egy 12 éves orosházi lelenc gyermek is. .Bagó József. A gyermek maga volt otthon s valami piros kockákat tett a vízbe, azt feloldotta s meg­itta. Még aznap éjjel meghalt. A vizsgálatot meg­indították a bozzátafto?óÍ ellen. A Divat Újság minden hónapban kétszer jele­nik meg Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre postai szétkülséssel 2 korona 20 fillér. — Előfizetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba intézett postautal­ványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Buda­pesten, VIII., Rökk Szilárd-utca 4. sz. házban van. Baj az automobil miatt. Dr. Tór'ók Ödön kö- rözsladányi ügyvéd édes atyja: Török János április hó 22-én délben Mihály nevű fiával pusztafási ta­nyájáról kocsin hazafelé tartott. A Sebes körözs hid- jától mintegy 300 méternyire összetalálkozott Dus- baba Vilmos békéscsabai automobiljával és bár a kocsiról leszállva, fogták meg a lovakat, azok mégis elragadták és Török Jánost elgázolták, a kocsit pe­dig összetörték. Török János jelentékeny sérüléseket szenvedett. Hirtelen haláleset. Gyöki István orosházi lakos f. hó 4-én megbízatásához képest a Gémes-féle fürdő medencéit tisztogatta. E közben epileptikus görcsök lepték meg, minekfolytán beleesett a lan­gyos medence térdig érő vizébe, honnan nem tudott kimenekülni és megfult. Öngyilkosság. Hegedűs István 31 éves endrődi lakos, nagylaposi uradalmi főgépész jegyben járt. Már az esküvő is ki volt tűzve, a mikor az eljegy­zés hirtelen felbomlott. Ez a váratlan fordulat any- nyira elkeserítette Hegedűst, hogy a múlt hó 22-én mellbe lőtte magát. A békéscsabai kórházba szál­lították. Agyonverte a más lovát. Halasi János tót- komlósi lakos, nem egészen rendes észjárású ember, néha-néha az elméje kereke megbicsaklik s ekkor bolond dolgokat szokott csinálni. A héten is. Lukács Márton mezőkovácsházi gazdának dolga volt Tót­komlóson. Behajtott. Lovait bekötötte a »Komló« istállójába. Mig odajárt, a szálloda udvarán leb­zselő Halasi János elővett egy hatalmas dorongot s az istállóban nekiesett Lukács Márton egyik lová­nak s azt úgy agyba-főbe verte, hogy a szegény pára elnyúlt a jászol mellett. A vizsgálatot megin­dították. A kár tetemes, mert a ló kincstári állat volt s azt a kovácsházi magyar csak tartásra kapta ki az aradi 7-ik honvédhuszár ezredtől. Elgázolta a vonat. Machnicz Pál csabai kőrni- ves az utóbbi időben állandóan a fővárosban dol­gozott. de sehogysem érezte magát jól messze övéi­től. Haza vágyott. Itthon azonban nem volt munka s igy Machnicz jobbadán Budapesten lakott Tavasz elején Machnicz szomorú leveleket küldözgetett haza. Nem bírja a pesti levegőt. Folyó hó máso­dikén aztán szomorú hirt kaptak a hozzátartozói. Machniczot a kelenföldi állomáson a bécsi vonat elgázolta, a szó-szoros értelmében darabokra szag­gatta. Nem lehet tudni, hogy szerencsétlenség tör- tént-e, vagy öngyilkosság. A vizsgálat folyik Mach­nicz tragikus halála kiterjedt nagy családot borított gyászba. Srentetornya birtokvásáriása. Szentetornya község, amelynek polgárai szintén földéhesek, meg­vásárolta parcellázás céljából Szánthó Bella békési földbirtokosnő ottani 600 holdas birtokát vetéssel együtt holdját 1000 koronáért. Családirtás. A háziasszonynak nagy örömére fog szolgálni az a hír, hogy a fővárosban próbák folytak különböző szerekkel a poloskák kiirtására. Beigazolódott, hogy a »Löcherer Cimexin« nemcsak a poloskákat, de ezek petéit is teljesen kiirtja. —• Mindenütt használható, nem piezkit, szaga ninosen, sőt nyáron eltett szőrmeárukat is megóvja a moly­kártól. Beszerezhető: Nagy Jenő gyógyszertárában, Kardos drogériában és a készítőnél »Löcherer Gyula gyógyszertárában Bártfán.« 107 8—35 Közgazdaság. Ármentesités. Dezső Jenő és társai öcsödi lakosok azt kérték a földmivelésügyi minisztertől, hogy a község határában levő Gyiger, Kenderes és özénzug területeket azon a címen, hogy ezeknek a munkálatoknak végrehajtása közérdeket képez, ármentesittesse. A földmivelésügyi miniszter érte­síti folyamodókat, hogy a kérelmet nem teljesítheti, illetőleg a kívánt munkálatokat ő maga nem hajt­hatja végre, mert erre törvényes alapja nincs. Azonban elkészítette a terveket és költségvetést a folyammérnöki hivatallal, amelyet mindjárt jóvá is hagyott és felhívta az érdekelteket, hogy ha a munká­latokat végre akarják hajtatni, az esetben alakulja­nak át társulattá annál is inkább, mert arra sincs törvényes alapja, hogy őket valamely társulat kötelékébe utalja. Az endrődi Hármas-körözsi hid. Az endrődiek régi vágya végre megvalósult. A hid — amint már megírtuk — elkészült és a múlt hó 27. és a követ­kező napokon megtartott próba terhelés eredménye alapján és április 30-án megtartott szemle után átadatott a forgalomnak. Az uj hid 204 méter hosszú, a meder feletti nyílás, amelynek hossza mintegy 90 méter, a többi hidaknak megfelelő vasszerkezet­tel van ellátva, mig a hid két oldali része vas­betonból készült. A hid, a két oldali feljárók költ­ségeivel együtt mintegy 350000 koronába került, A közigazgatási bejáráson létre jött megállapodások­tól az építés során annyiban történt eltérés, hogy a hid még sokkal jobban és helyesebb elrendezés­sel létesült. így történt többek között az az eltérés, hogy a hid szélessége az eredetileg megállapított négy és fél méter helyett hat méter lett. Szóval a kérdéses hid a vármegye legszebb hídjainak egyike, amelyre méltán büszke lehet Endrőd községe és — bár nem sok része van benne — a vármegye is. A hid, amely Endrőd községnek valóban életszükség­letét képezi, kétségtelen tanúbizonysága annak, hogy áldozatkészséggel, szívós és erős akarattal, nem lankadó kitartással mily nagy dolgot lehet létre­hozni. Tudvalevő dolog, hogy a hid létesítésének eszméje már hosszú evek óta foglalkoztatja a köz­séget, azonban a község kívánságának megyalósitása, az anyagi erők hiányában úgyszólván lehetetlennek látszott. A vármegye anyagilag csak annyiban támogathatta — nagy sokára — az építkezés ügyét, hogy oda ígérte a községnek a lebontás alá kerülő vármegyei hidak faanyagát, amelyet a köz­ség értékesített. Ily körülmények között Endrőd községnek kellett az áldozatkészség terén jó példá­val előljárni, hogy a hid építésének alapja megvethető legyen. Ennek a feladatnak Endrőd község dicséretére méltó módon meg is felelt, mert a hidra a képviselőtestület — kevés híján — egy­maga 200U00 koronát szavazott meg. Hozzájárult a hídépítéshez a kereskedelmi miniszter 50000, a földmivelésügyi miniszter 40000 és végül a két társulat egyenként 5000 koronával. Abban, hogy a híd aránylag rövid időn belül felépült igen nagy része van a járási főszolgabírónak dr. Konkoly Tihamérnak, aki amint főszolgabíróvá megválaszta­tott, ennek a majdnem megoldhatatlannak látszó fel­adat végrehajtásához nagy ambitióval fogott hozzá és rendkívüli fáradság után, szívós kitartással és törhetetlen akaraterővel sikerült az összes érdekek összpontosítása mellett a hid felépítését lehetővé tenni. Országos vásár Gyulán. Méltán lehetett ag­gódni a fölött, hogy a környéken, sőt városunkban fellépett ragadós száj- és körömfájás miatt a legköze­lebbi országos vásárról hasított körmü állatjainkat ki kell zárni. Ez természetesen egyet jelentett volna a vásár és vásári forgalom sikertelenségével és nemcsak gazdáinkat, hanem iparos és kereskedő társainkat is érzékenyen érintette volna. A szigorral és lelkiismeretes pontossággal végrehajtott egészség- ügyi óvintézkedések nemcsak izolálták, de el is fojtották a terjedőben levő veszedelmet elannyira, hogy ma már megnyugtathatjuk gazdáinkat afelől, hogy a május 20., 21., 22. és 23-iki vásárt meg fogják tartani. És pedig, amint a készülődésekből következtethetjük, a gyulai állatvásárok szokott népességének és állatforgalmának megfelelően jó sikerrel. Munkásház. Vésztő község több lakosa befo­lyamodott, hogy Vésztőn 20 munkásház létesittes- sék. A képviselőtestület kimondotta, hogy a kérel­met nem teljesítheti, mert egyrészt a mai pénzvi­szonyok között a község csak drága kölcsönt kap­hatna, aminek következtében egy-egy munkásház 2—300 koronával többe kerülne mint a múltban, másrészt a 20 munkásházzal csak nagyon kqvés egyénen volna segítve, minthogy azoknak a száma, akik hasonló joggal tarthatnának igényt munkás házra, legalább 3—4-szer annyi és végül mert nincs is szükség munkásházra, mivel a község oly olcsó telket ad a szegény lakosságnak, hogy azon még kevesebb költséggel lehet munkásházat építeni, mint amennyibe egy munkásház kerül. A képviselőtestü­letnek szóban levő határozatát az érdekeltek meg- felebbezték. Öcsöd község gyámpénztári szabályrendeletét a közigazgatási bizottság felterjesztvén a belügymi­niszterhez, a miniszter jóváhagyta azt a szabályren­deleti rendelkezést, mely szerint a magánosoknak adható jelzálogi köicsön kamatlábát hat százalékban állapította meg. A szabályrendelet egyéb intézkedé­seit illetőleg azonban a miniszternek több rendbeli észrevétele van, ami miatt újabb határozathozatal végett visszaadandó lesz a szabályrendelet a község képviselőtestületének. Különösen hiányosnak tartja a miniszter a szabályrendeletnek azon intézkedéseit, amelyek a kölcsönadás feltételeit szabályozzák, ame­lyek a miniszteri leirat szerint, nem kimerítők és szabatosak. A kölcsön felmondásának és behajtásá­nak esetei tekintetében szintén rendelkezéseket kíván a miniszter a szabályrendeletbe beiktatni, úgyszin­tén abban a tekintetbgn is, hogy a kölcsönt az elöl­járóság vagy a képviselőtestület szavazza e meg. Heti piac. Gyula, május hó 8. A budapesti gabonatőzsdén a folyton tartó szá­razságra állandóan szilárd az irányzat, a búza ára e hét folyamán 50—60 fillérrel emelkedett. Heti piacunkon igen eladatott : Búza Árpa Zab . Tengeri csekély kínálat mellett . 26-80 27-60 . 14-40 1460 . 13-60 14-20 . 14 20 14 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom