Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-10 / 19. szám
1914 május 10. Békés Öt percnyi szünet után Dr- Czetiler Jenő miniszteri titkár tartott nagyon tanulságos és magos nívójú előadást a tanyai tanító feladatairól. A tanyai tanító, aki szellemi kincsekben bővelkedik, csak az anyagi javakból nem jutott neki, egyedüli intelligens ember a tanyán. Az ő személyében összpontosul minden tekintély, hatóság, törvény stb A tanyán csak kiváló egyének lehetnek tanítók. Gyönyörű perspektíváját nyújtja a jövő mikénti kialakulásának. Megjelöli azokat a feladatokat, amelyeket az anyavárosok, a megyék, az országnak Unni kell a tanyai nép érdekében. Beszél a mai tanyarendszer hiányairól és a tanyai köz pontok szerint berendezett tanyai rendszerek előnyeiről. Modern gazdasági életről. Tanyai központokról. Gazdakörök létesítéséről. Mintagazdaságokról. Óriási programmot ad a hallgatóság elé. Ennek a programmnak egyik-másik része megvalósítható azonnal, a többi később. Nagyobb tanyai központok költséges voltuk miatt meg nem oldhatók. Iskolai központokat kell létesíteni. Minden iskola mellett gazdakört, de abban olyan élet folyjon, a mely képes legyen a nép kultúráját emelni. A tanyai tanítóra szép, nemes feladat vár. A munka nem könnyű, de lelkesedéssel, erős akarattal, idealizmussal sok olyan dolog megvalósítható, ami ma még lehetetlennek látszik Az illusztris előadó szintén sok tapsot és jegyzőkönyvi köszönetét kapót a magas nívójú, lelkes hangon elmondott előadásáért. Mazurek Ferenc pénztáros jelentést tett a pénztár állapotáról, amely tudomásul vétetett. Nickmann Rezső elnök javaslatára a közgyűlés megbélyegzi dr. Szegfű Gyula, a bécsi levéltár fogalmazójának „A száműzött Rákóczi“ c. könyvét amelyben a szerző hazugságokkal rágalmazta meg II. Rákóczi Ferenc a kurucvilág ragyogó hősét, az emberi önzetlenség örök eszményképét, minden becsületes magyar ember ideálját. Az ezredéves történelem legnagyobb alakját. A közgyűlés nem tartja az Akadémia eljárását sem helyesnek, amiért ezt a könyvet kiadta. Bácskay István korelnöklete mellett végbe ment még a tisztujitás Elnök lett Nickmann Rezső, alel- nök Kovács Lajos, jegyző Balassa János, pénztáros Mazurek Ferenc. A közgyűlés 12 órakor véget ért. Délben egy órakor közebéd volt a Komlóban. A magas színvonalú gyűlés emléke sokáig fog élni a jelenlevők lelkében. N R. A gyulavideki romai katholikus néptanító- egylet Gyulán, (szerdán) május hó 13-án a belvárosi iskola helyiségében reggel 9 órakor kezdő- dőleg rendes közgyűlést tart. E közgyűlésen jubilálja egyúttal az egyesület 30 éves fennállását is. A gyűlést megelőzőleg reggel 8 órakor szentmise lesz az anyatemplomban. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó. 2. A kamatos kamatszámítás módszeres tanításáról gyakorlati előadást tart: Zimmer József. 3. Ave Mária . . . P. Raphtól. Duett. Éneklik: Rácz Mariska és Fontos János. Kiséri : Takácsy Lajos. 4. Jelentés az egylet működéséről — pénztári jelentés. 5. Az utcasarkon... Koncz Bélától. Szavalja: Svarcz Mariska. 6. Iskolai nevelésünk iránya. Értekezés. Tartja: dr. Lindenberger János 7. Zrínyi Ilona nikodémiai lakomája. Melodráma. Szöv. Végh Páltól, zenésitette: Vendéghegyi Géza. Előadja: Fontos János, zongorán kiséri: Rácz Mariska. 8. A jövő évi programm megállapítása. Nyílt vitatételek, indítványok. 9. Este van már . . . Lányi Ernőtől Férfi négyes — A gyűlés napján délben 1 órakor közebéd, melynek ára személyenként 3 korona. Délután a Békésmegyei Muzeum és a város nevezetességeinek megtekintése. A Bekesmegyei Általános Tanítóegyesület Szarvason, 1914 május 20-án az ág. hitv. ev tanítóképző intézet dísztermében közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjait és a tanügy iránt érdeklődőket tisztelettel meghívom. Uhrin Károly, egyesületi elnök. — A közgyűlés sorrendje a következő: 1. Május 20-án reggel 8 órakor a tanítóképző-intézetben igazgató-bizottsági gyűlés. 2. Május 20 án délelőtt 9 és fél órakor a közgyűlés helyén előérte- kezlet, mely megállapítja a közgyűlés végleges tárgysorozatát, kiküldi a pénztárvizsgáló bizottságot s laptudósitókat kér fel. 3. Május 20-án délelőtt 10 órakor közgyűlés, melynek tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitóbeszéd. 2. Jelentés az egyesület évi működéséről. Előadó: Petz József egyesületi főjegyző. 3. Megemlékezés Péterfy Sándorról, előadó : Nickmann Rezső, a gyulai járáskor elnöke. 4. Szemléltetés transparens és diaphán képekkel. A transpareator ismertetése és bemutatása. Előadó : Krecsmárik Endre tapitóképző intézeti tanár. 5. Nyugdíjügy és a fizetésrendezés sérelmei. Előadó: Fürst János, az orosházi járáskör elnöke. 6. A pénztáros és a számvizsgáló-bizottság jelentése. 7. A jövő évi költségvetés megállapítása. 8. A könyvtáros évi jelentése. 9. A jövő évi közgyűlés helyének megállapítása. 10. Megüresedett igazgató-bizottsági helyek betöltése. 11 Indítványok. 12. A közgyűlés bezárása — A közgyűlésen teendő minden inditvány legkésőbb május 17 ig az elnök nél Írásban beadandó. — Akiknek szállásra van szükségük és akik a közebéden (ára 3 K) részt akarnak venni, azok ezen szándékukat május 17-ig jelentsék be Pataki János szarvasi ev. tanítónál, a rendező-bizottság elnökénél. Tanítói jutalmazások. A vármegyei közművelődési bizottság, a f. évben feloszlásra kerülő jutalmak odaítélése céljából f. hó 8-án Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt tartott ülésében Mikler Sándor kir. tanfelügyelő s a járási főszolgabirák meghallgatása után, a következő iskolák és óvodák meglátogatását rendelte el: Erdősné Seres Paula békéscsabai állami tanítónő, a Nagy Mihály vezetése alatt álló Békés községi tanyai, a Brozik Károly szarvasi evang. tanító iskoláját, továbbá a Starics- kay Emma és Sisáki Lászlóné vezetése alatt álló füzesgyarmati, illetőleg békéscsabai óvodákat. — A kiküldött bizottság a tapasztaltak alapján tesz javaslatot, vájjon a fent felsorolt tanítók érdemesek-e a jutalmazásra. Fegyelmi ügy. Turcsányi Katalin orosházi tanítónő ellen fegyelmi eljárás rendeltetett el a terhére rótt többrendbeli fegyelm vétség miatt. A vizsgálat le- folytattatván a vármegye fegyelmi választmánya nevezettet vétkesnek mondotta ki s saját költségén más állomásra való áthelyeztetésre Ítélte. A tanítónő ellen az volt a fegyelmi vád, hogy a házasság intézménye ellen izgatott; ezt a vádat azonban a kir. ügyész maga elejtette a vizsgálat adatai alapján ; a másik vádpont az volt, hogy az iskolai szünetek tekintetében helytelenül alkalmazza a fenálló szabályokat és végül, hogy az igazgatóval szemben tiszteletlenül viselkedett. A vallás és közoktatásügyi miniszter Turcsányit az ellene emelt fegyelmi vétségek vádja és következményei alól teljesen felmentette, végeredményben kimondván, hogy Turcsányi Katalin ellen az igazgató tanító által, tett vádak valótlanoknak bizonyultak. Az indokolásban részletesen foglalkozik a miniszter az egyes fegyelmi vádpontokkal. Ezek szerint a házasság elleni izgatás vádja jelentéktelen semmiséggé zsugorodott össze ; a szünna pokra vonatkozó magatartása Turcsányinak megfelel a vonatkozó szabályzat többrendbeli autentikus magyarázatának és végül Turcsányinak az a viselkedése, hogy az igazgatónak egyik hozzá intézett levelét visszautasította, szintén nem képez fegyelmi vétséget, mert a tanítónő igaztalan támadásokkal állván szemben, a védelmi iratában használt kifejezések az önvédelem kifolyásának tekintendők és jogos- felháborodásának megnyilvánulásai voltak. 3194—1914 ikt. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1914. évre előirt I—Il-od osztályú kereseti adó kivetési lajstrom a m. kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében május hó 10-től május hó 18 ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartanák. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemekkel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1914 május hó 9. 263 l—i Szikes György, adóügyi tanácsnok. Hirek. A varmegye tavaszi közgyűlését f. hó 28-án fogja tartani. A közgyűlés tárgysorozata az eddig beérkezett ügydarabok számát tekintve, nem lesz valami tekintélyesnek mondható és mivel sem választás, sem politikai jellegű, sem más fontosabb kérdések nem lesznek tárgyai a közgyűlésnek, valószínűleg az érdekes ülések közé sem fog tartozni a tavaszi közgyűlés. Minthogy a közgyűlés napjáig még közel három hét áll rendelkezésre, ennélfogva a közgyűlési tárgyak nagy része ezen idő alatt fog a vármegyéhez beterjesztetni. A közgyűlést megelőzőleg két állandó választmány tartatik. Az egyik a f. hó 12-én ülésezik és pedig abból az okból, hogy a vármegye múlt évi házi pénztári, valamint az egy százalékos pótadó pénztári zárószámadás az állandó választmány véleményével együtt, a törvény rendelkezéséhez képest 15 napra közszemlére kitehető legyen, a másik pedig közvetlenül a közgyűlést megelőző napon tartja ülését, hogy a közgyűlés tárgyait előkészíthesse. Békésvármegye közkórházi bizottsága e. hó 7-én Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. Dr. Berkes Sándor kórházi igazgató jelentése szerint a beteg létszám a múlt év hasonló időszakával szemben ismét emelkedést tüntet fel ; különösen megtelt a tuberkulotikus osztály és igy nem vált be az a belügyminiszteri jóslat, hogy ez az osztály fele férő hellyel is kielégítené a várható szükségletet, holott a tapasztalat azt igazolta, hogy ha hely lenne, úgy még egyszer annyi beteg is elhelyezhető lenne. Bejelentette az igazgató, hogy az elmebeteg osztály főorvosa hosszabb szabadságáról visszaérkezvén, átvette az osztály vezetését. Az önkéntes női ápolói tanfolyam befejeztetett; az eredetileg jelentkezett 7 egyén közül csupán hárman végezték el a tanfolyamot. A f. évi szeptember 1-én — ha jelentkezők lesznek, — uj tanfolyam fog megnyílni. Tárgyalás alá vétetett ezután a vármegyei közkórház jövő évi költségvetése, amely azért készült el ily korán, mivel a fennáló szabályok szerint már a májusi közgyűlésen kell a törvényhatóságnak a költségvetést tárgyalni. A költségvetés szerint a bevétel 53959 koronában, mig a kiadás 781497 koronában van előirányozva. A hiány fedezésére tehát a napi ápolási dijat 2 korona 26 fillérben kellett megállapítani. A f. évre a napi ápolási dij — a harmadosztályra — napi 2 korona 20 fillér. A költségvetés szerint uj szükséglet jelentkezik azáltal, hogy a sebészeti osztályon kell egy uj segédorvosi állást rendszeresíteni, az irodában a felszaporodott irodai teendők ellátására egy uj irnoki állás szervezendő; két uj ápolóra lesz szükség a sebészeti és tuberkulotikus osztályon, végül szerződtetni kell még egy foltozót is, a fehérnemüek rendben tartására. A kórház különböző osztályain szükséges műszerekre és kórházi berendezésekre össsze- sen 4500 koronát szavazott meg a bizottság. Yégül hosszabb tárgyalás után a kórházi bizottság többsége elhatározta, hogy nem fogja javasolni a törvényhatósági bizottságnak az uj villanytelep felállítását, hanem mivel a villanytársaság és a vármegye álláspontja között a legutóbb megtartott tárgyaláson létrejött közeledés szerint most már alig van valamely különbség, azt fogja kérni a törvényhatóságtól, hogy a szerződést az eddigi tárgyalások során létrejött megállapodásokhoz képest 10 évre hosz- szabitsa meg. A képviselőválasztók vizsgáztatása. A vármegyei közigazgatási bizottság intézkedéséhez képest az irás olvasási vizsgák megtartási napjai a vármegye egész területén már kitüzettek ; Gyulán május 14-én kezdődnek. Az írni olvasni tudást megállapító vizsgákon, melyek arra vannak hivatva, hogy az elemi népiskola IV. és VI. osztályának sikeres elvégzését igazolni nem tudó, 24 ik életévüket betöltött polgároknak választói jogot adjanak, csak azok vehetnek részt, akik május hó 14-ig akár személyesen, akár írásban jelentkeznek. Úgy a személyes, mint az írásbeli jelentkezések a polgármesteri hivatalban történnek, illetve oda intézendők. Felhívjuk a polgárság figyelmét, hogy akik eddig szavazati joggal nem bírtak, de az uj törvény szerint választók lehetnek, ha a vizsgát leteszik, hogy az említett napig jelentkezzenek a vizsgálat letételére. A jelentkezésre elég egy egyszerű levelezőlap. Gyulán a vizsgálatok május 14 és következő napjain a városháza nagytermében, naponként délelőtt 8 órától 12 óráig és délután 4-től 8 óráig tartatnak, nyilvánosak és ingyenesek. A bővebb tudnivalókat lapunkban már több ízben közöltük, de erre vonatkozólag tájékozást nvujtanak az utcákon kiragasztott plakátok A vizsgáztató bizottságok elnökei és tagjai a következők : Elnöke dr. Lovich Ödön polgármester, alelnökök: dr. Bucskó Koriolán főjegyző, dr. Varga Gyula közig, tanácsnok és dr. Jantsovits Emil városi tiszti főügyész. Tagok : Tancik Lajos rendőrfőkapitány, Nád- házy Gyula I. jegyző, Erdős Gyula II. jegyző, Mérey Gyula és Csura Miklós tanárok és Péczely József külterületi állami iskolai igazgató. A gyulai járás területén lakó, s a gyulai választókerülethez tartozó polgárok részére Lukács,Endre főszolgabíró május 25 és következő napjaira tűzte ki a vizsgálatokat, melyek a főszolgabírói hivatalban fognak tartatni. Ugyanott kell jelentkezni, az említett napig a vizsgára. Özvegyi nyugdijak és ellátások községi pótadó mentessége. Rendkívül érdekes és az eddigi joggyakorlattal homlekegyenes ellentétben álló Ítéletet hozott a közigazgatási bíróság abban a kérdésben, vájjon az 1886. évi XXII. t.-c. 138. §-ában felsorolt állami, törvényhatósági és községi tisztviselők s néptanítók özvegyeinek ellátása és a gyermeknevelési járulékok után lehet-e a községi pótadót kivetni vagy sem. A vármegyei közigazgatási bizottság nem régen több ilyen természetű ügyben, de egyáltalában minden ilyen esetben kimondotta, hogy az özvegyi ellátás dacára annak, hogy a férj nyugdija a községi pótadó alól mentes,
