Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-10 / 19. szám

XLTI. évfolyam Gyuía, 1914 május ÍO 19. szám. Előfizetési árak: Egész évre _ _ 10 K — f Fé l évre ............. 5 K — f évn egyedre ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. N'yilttér sora 20 fillér. POLITIKAI TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Az aradi kereskedelmi és ipar­kamara jelentése. i. Most vettük kézhez az aradi kereskedelmi és iparkamara 1913. évi jelentését, melyben be­számol a kerület múlt évi közgazdasági állapo­táról. A 308 oldalra terjedő, gondosan szer­kesztett vaskos kötet összefoglaló általános ré­széből közöljük a következőket: Amikor az 1913. év eltűnt mögöttünk, Európa népeit a megnyugvás olyan érzése töl­tötte el, mint amikor az emberek ezreit pusz­tító vészes járvány utolsó csiráit is sikerült megölni. Az a tény, hogy a múlt évtől való bucsuzás örömmel töltötte el a népeket, eléggé jellemzi az 1913. esztendőt. Nemcsak hazánk, de Európának csaknem minden országa rendki- vül sokat szenvedett a múlt év súlyos esemé­nyei miatt. Az 1912. évben megkezdődött bal­káni háború nem szűnt meg a múlt esztendőben sem, sőt még jobban komplikálódott Románia beavatkozásával, mely Európa egyensúlyának felboritásával fenyegetett meg bennünket. A Bukarestben megkötött béke revízióját követelte monarchiánk is, mert román szomszédunk terü­leti gyarapodásába nem nyugodhatott bele. Ez a bizonytalanság és monarchiánknak a konflik­tusba való avatkozása állandó rettegéssel töl­tötte el népünket, mert hiszen a háború leg­első sorban bennünket, — kereskedelmünket, iparunkat — juttatott volna a pusztulás útjára. A gondviselés azonban megóvott bennünket a legnagyobb csapástól, •— bábomtól — amely­nek rombolását csak távolról szemléltük, de még ez a távoli szemlélődés is katasztrofális jelenségeket idézett elő. A monarchia hadereje sok milliót emész­tett föl; ezeket más, szintén fontos állami szük­ségletektől vonták el. Az állami beruházásokra előirányzott összegeket se tudták folyósítani a hadsereg túlzott igényei miatt s például a ke- rületünkbeli államvasuti építkezéseknek egy- része teljesítetlenül maradt s ezeket a folyó év­ben akarják pótolni. A háborús félelem és a hadikészeulét úgy az iparban, mint a kereske­delemben éreztette romboló hatását. Az állami építkezések a tőkének hadi célokra való föl­használása következtében szüueteltek, a többi építkezés pedig amiatt állott meg. (vagy meg sem indult) mert a nagy tőke bizalmatlan volt, félt a kellemetlen meglepetésektől és inkább gyümölcsözetlenül, vagy kisebb kamatozással he­vert, mintsem hogy kínos meglepetések érjék. Általánosan ismeretes, hogy a gazdasági moz­dulatlanság a csapások tömegét zúdította ránk. A munkáskéz vagy fegyvert szorongatott a ha­táron, vagy pedig tétlenül várta az eljövendő jobb napokat. A Balkán piacainak földulása következtében ama gyárosaink és kereskedőink, akik a keleti államokban jelentékeny mennyi­séget exportálnak, az elmúlt évben tekintélyes összegektől estek el. Üzemüket megszorították, termelésüket redukálták és munkásaik tömegét kénytelenek voltak átengedni a nyomort szülő tétlenségnek. Mindezekhez még a természet mostobaságai is járultak. A nyári vizáradások még soha se okoztak olyan károkat, mint az el­múlt évben, különösen Erdélyben és Erdéllyel határos megyéinkben. Amit az árvíz megkímélt azt megtizedelte a hideg, amely különösen a gyümölcsben okozott nagy károkat. Mégis, csodálatosképen kerületünk ipara és kereskedelme meg tudott birkózni a pusztító viharokkal és jelentősebb katasztrófát nem oko­zott a mostoha esztendő. A már említett viz­áradások Hunyadm egyében és Aradvármegye marosmenti községeiben idéztek elő sajnálatos állapotot. A termés azonban az egész kerület­ben gyöngébb volt úgy mennyiségileg, mint minőség tekintetében. A pénzügyi viszonyok zi­láltsága szintén éreztette hatását a kerületben, de a négy vármegye 113 pénzintézete mégis derekasau megvívott a veszélyekkel és mind­össze három hitelintézet esett áldozatul a rossz viszonyoknak. Egyik régi pénzintézetünket a kebelében fölfedezett visszaélés következtében a megszűnés veszélye fenyegette, azonban a társintézetek jól fölfogott hivatásuk értelmében segítségére siettek és megkímélték a kerület piacát a nagyobb megrázkódástól. Amig az országban úgyszólván minden gazdasági tevékenység vagy szünetelt, vagy korlátolt üzemmel működhetett, addig az or­szág fővárosában alkotmányunk egyik tényezője — a parlament — gyors tempóban vitte ke­resztül terveit. Más, nyugodtabb időben talán öt esztendő alatt sem hoznak annyi törvényt, mint 1913-ban. Hogy ez a gyors törvénykészi- tés hasznára van-e az országnak, még nem tud­hatjuk, mert a meghozott uj törvények közül az 1914. év elején csak kettő lépett életbe. Az uj törvények életrevalóságáról tehát véleményt még nem mondhatunk, e helyen csupán azt konstatálhatjuk, hogy a törvényhozás működése ipari és kereskedelmi szempontból még mindig nem valósította meg reményeinket. Sürgősen megalkották az uj esküdtszéki és sajtótörvényt, amelynél pedig nemzetgazdasági szempontból talán fontosabb, jelentősebb és sürgősebb lehe­tett volna úgy a munkásbiztositó pénztár re­formja, mint az uj ipartörvény, továbbá a kis­ipar támogatásáról s a tisztességtelen verseny­ről szóló törvény. Mindezek ugyan tervezet reformjában megvannak már, azonban törvény­TÁRCA. Ifjuságrom. XV. Egy év szenvedése. Fényes, cifra bál volt. Ott ismertelek meg. Megbúvóit, megejtett a szived, a lelked S mig tánc. nóta járta : Hegedű szavára nem igen figyeltem, Csalfa ábrándokkal lett teli a lelkem S rabod lettem lányka. # * * Mig a harmat könnye rezgett az ibolyán, Sűrű bokrok alján dalolt a csalogány Félig Önfeledten: Tavaszi virágok harmatos kelyhében S szerelmet csattogó madár énekében Benne sirt a lelkem, Ébredő szerelmem napsugárból szőttem . . . A boldogság napja ragyogott fölöttem, Ha olykor láttalak' Nevető tündérek mosolyogtak rám, Ha feltűnt az uccán a kékruhás lány S a pántlikás kalap. S hogy a nyár szépségét az ősz letarolta, Álmodó szerelmem' őrizgettem lopva, Közönybe burkoltam: Habár szemed olykor hidegen tekintett, Nekem szerelemről beszélt e tekintet S olyan boldog voltam. Fényes, cifra bálon találkoztunk újra S tánclejtő párok közt egy néma év múlva Kezet fogtunk végre: Oh ezért a percért hogy égtem, hogy vágytam, Benne reszketett e rideg kézfogásban: Egy év szenvedése. Csűr a Miklós. Divatcsevegés. Fényes és ragyogó az ujdivatu nyári szöve­tek színe, melyekből természetesen az első helyen álló fehér szövetek mellett válogatnak nyár derekára való ruháknak. Van például a téglavörösnek egy olyan élénk fajtája, mely mellett a múlt télen diva­tos volt tangószin szinte fakó. Emellett van egy erősen vöröses lilaszin, fénylőén kék levendulaszin és a piskótaszinnek egy erős fajtája, mely színeket mind csak nagyon óvatosan lehet alkalmazni. Mind­azonáltal, ahogy az uj modelleken láttuk, mégis nagyon csinosak, különösen ha fehér dísszel eny­hítik a színek élénkségét. A nyári ruhák díszítésén van egy újfajta ba- tiszt, az úgynevezett üvegbatiszt, mely van olyan lágy, mint a selyemsifon és mostanság belőle ké­szül a legtöbb ruhadisz. A ruhát és kabátos ruhát újra leginkább frotéból varrják, mely nem csupán simán szőve és minden vastagságban kapható, de van csikós és kockás fajtája is. Mellette kedvelt a voál és krepp, mely szintén van csikós is, kockás is. A gyapjúszövetek közül keresett a kötélé és poplén. Divatosak a színes müselyemszövetek si­mán és mintázottan és főérdemök, hogy nagyon jól moshatók Természetesen megtaláljuk a sok ha­bos áttört batisztot és voált is, ami mindkettő na­gyon alkalmas a most divatos laza blúzokhoz. Szoknyának kitűnő pótlása a gyapjúszövet­nek a frotté, mely különösen fekete és fehér koc­kásán keresett, de kedvelt a csíkos is nagyon. Ám figyelmeztetjük olvasónőinket, hogy sok mosószövet­nek, különösen a kreppféléknek megvan az a tulaj­donságuk, hogy nagyon nyúlnak és azért csak a laza formának felelnek meg, lehetőleg egyenes sza­básban Továbbá a ritkább szövésű a mosásban nagyon összefut és ezért jó, ha szabás előtt lefor­rázzák. Némely voálfajta ezáltal vészit valamennyit a lengeségéből, dehát mégis az a fontos, hogy az első mosás, vagy tisztítás után kárba ne vesszen a ruha. Ami az uj ruhaformát illeti, abban bőségesen útbaigazít a Divat Újság utolsó száma. A laza bluz- és derékformának annyi a változata íélhosszu és hosszú újakkal, hogy azok részletes leírását alig adhatjuk. Hátul egyre szélesebb és különösen széppé teszi a különféle mellény-, gallér- és mellényőv disz. A gallér most már sem nem sima, sem nem simul a nyakhoz, hanem laza, eláll, ráncolódik, aszerint, hogy úgy mondjuk, ahogy neki tetszik. Mint ahogy a divat tulajdonképpen szintén annyira változatos az alakulásaiban, hogy válogathatni formát tet­szés szerint és mennél fesztelenebb, szinte rendet­lenebb a redőzés, annál festőibb. Akinek megvan a fejlett egyéni Ízlése, az különben is sikkessé tud minden divatot tenni Lapvart-is: mai száma. ÍO old.a.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom