Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-03 / 18. szám
4 Békés 1914 május 3. hogy felszólítja Mariházy Miklós színigazgatót, hogy az idén junius és julius havában tartsa meg az előadásait. Négyezer koronás betörés. Silberstein Izidor békéscsabai divatárukereskedő lakásába április 21. és 22. között eddig még ismeretlen tettes álkulccsal behatolt és mintegy négyezer korona értékű pénzt és ékszert ellopott. Az esetet, mikor a lopást észrevették, azonnal jelentették a rendőrségen, ahol Horváth főbiztos nagy apparátussal nyomozni kezdett. Ennek alapján az állomás félreeső helyén megtaláltak két darab üres perselyt, amelyben az ékszerek voltak. A perselyeket erőszakkal feszíthette fel a tolvaj. Úgy látszik, hogy a betörő a jó fogás után a városból elutazott s az állomáson dobta el a fa- és bádogperselyeket. Eddig eredmény még nincs. Valószínű, hogy országoshirü betörő tett látogatást Sil- bersteinéknál. Meglopott alvó ember. Békéscsabán Orosz József magyarbánhegyesi bognár a Löffler uradalomban, a múlt hó 28-án hajnalban 2 órakor elaludt a békéscsabai vasúti állomáson a várótermek előtti pádon. Míg ő ekként csendesen szendergett, ott sétálgatott Ka válik Károly 21 éves békéscsabai sertéskereskedő segéd, aki nem tudván ellenállani a jó alkalomnak, az alvó ember pénztárcáját 23 korona tartalommal ellopta és gyorsan, de feltűnés nélkül a távozás himes mezejére lépett. A szemfüles csabai rendőrség azonban még akkor hajnalban olyan gyorsan kinyomozta az esetet, hogy Kovalik Károlynál még a 23 koronát is megtalálta. Halálos baleset. Benkó Antal békéscsabai dohánykertész április 8-án a pusztáról hazament a községbe társaival őrölni. Ennek elvégzése után a lisztet felrakták a kocsira és hazafelé indultak. — Benkó Antal és társai kissé ittasak voltak, ezért aztán Benkó, mikor a zsákok tetején érezte, hogy nem jól ül és igazítani akarta magát, hátrafelé csúszott, akkorát lóditott magán, hogy leesett a kocsiról és szenvedett sérüléseibe belehalt. Megakadályozott kettős öngyilkosság. Szombaton este Ormándy őrmester, az orosházi méntelep parancsnoka Turján Mihály közvitézzel egyik tanyáról hazafelé tartott. Mikor 67-es 68-as vasúti örhá- zak között áthaladtak a síneken, a töltésen egy asz- szonyt vettek észre álldogálni egy 14 évesnek látszó fiúval. Csakhamar jött Csaba felől egy tehervonat s ebben a pillanatán a fiú rémes segélykiáltása hallatszott s a következő percben már az asszony és a fiú a síneken dulakodtak egymással. Még egy pillanat s mindkettőt halálra gázolta volna a vonat, de ekkorra már oda futott a két katona s Turján Mihály lerántotta őket a sínpárról. Az asszony azonban közvetlen a sínek mellett dulakodni kezdett a katonával s azt visszarántotta volna magával a sínek közé, ha a vitéz őt nem rántja le magával a töltés melletti mély árokba éppen abban a pillanatban, mikor a dübörgő vasszörnyeteg a dulakodás helyére ért. áz asszony egy negyedóráig eszméletlen állapotban feküdt a kiállott izgalmaktól az árokban s vízzel kellett meglocsolni s azután bevitték a közeli őrházba, ahol az őr felismerte az asszonyban egyik vasúti alkalmazott feleségét. Az asszonyt, aki különben boldog családi életet él, az keserítette el annyira, hogy a fiával együtt öngyilkos akart lenni, mert állítása szerint a férje nagyon rosszul bánik a fiúval, aki első házasságából való gyermeke az asz- szonynak. Közös elhatározással akart meghalni az anya és a fiú, a gyerek azonban az utolsó pillanatban meggondolta a dolgot s ezért kiáltott segítségért. A halál torkából kimentett anyát és fiát hazavezették férjéhez, aki semmit sem tudott az asszony borzasztó szándékáról s hálásan köszönte meg a derék katona bátor cselekedetét. Pusztaföldvár díszpolgára. Pusztaföldvár község képviselőtestületéhez Keller József állami iskolai igazgató, képviselőtestületi tag indítványt nyújtott be, hogy az Bolla Mihály foldmivelésügyi miniszteri tanácsost, a község kiváló szülöttjét, községe érdekében kifejtett hervadhatatlan érdemei el- ismeréseéül Pusztaföldvár község díszpolgárává válassza meg. Az indítványt a képviselőtestület nagy lelkesedéssel tette magáévá és kimondotta, hogy a bizalom megnyilatkozása minél impozánsabb és a megválasztandó díszpolgár személyéhez méltó legyen, az indítványt egy, kizárólag e célból összehívandó rendkívüli közgyűlésen fogja határozattá emelni a képviselőtestület. Orvosválasztás. Gádoros község képviselőtestülete április 28-án tartott közgyűlésén községi orvossá egyhangúlag dr. Biró Sándort választotta meg, Vastagh Gyula kópkiállitása Békéscsabán május 1-én délelőtt nyílott meg a városháza nagytermében. A tárlat, mely jelesebb magyar festőművészek sikerült alkotásait mutatja be, május 7-én estig áll a közönség rendelkezésére. Belépődíj a kiállítás egész tartamára 60 fillér. Megtekinthető délelőtt 9—1-ig és délután 2—7 óráig. A kiállított műtárgyak részletfizetésre is megvásárolhatók. A müpártoló közönség érdeklődésére érdemes tárlaton a következő művészek szerepelnek: Bachmann, Benczúr, Boem, Ditrich, Eder, Edvi-Illés, Erdőssy Gulácsy, Háry, Heyer, Innocent, Iványi-Grünvald, Jendrassik, Juszkó, Kernstok, Kézdi-Kovács, Katona, Királyfalvi, Komáromi, Koszkol, Kuszka, Lotz, Margitay, Mednyánszky, Mendlik, Molnár, Náray, Németh, Neogrády, Pálya, Pentelei-Molnár, Perlmutter, Rainerné-Istvánffy, Spányi, Steiu, Szász, Szenes, Tolnay, Vastagh Géza, id. és ifj. Vastagh György, Wolf, Zorkóczy. Elhunyt ügyvédjelölt. Szombaton, április 25-én reggel, élete tavaszán elhunyt egy széles körben ismert és szeretett fiatalember: Schriffert István ügyvédjelölt, az orosházi jogász-ifjúság képzett és tehetséges tagja. A mindig vidám és szellemes ifjún csak pár héttel ezelőtt mutatkozott, hogy egészsége megrendült. Csütörtökön délelőtt esett ágynak s két napi kinos szenvedés után győzött a gyilkos kór a fiatal szervezeten. A mindenki által szeretett életvidám ifjú halála osztatlan mély részvétet keltett az egész községben. Temetése vasárnap délután 4 órakor óriási részvét mellett ment Végbe. — A kartársak és jóbarátok nevében dr. Meggyaszay Sándor mondott búcsúztatót a temetőben. Gyászolják édesanyja: özv. Schriffert Mártonná ; testvérei: Schriffert Béla róm. kath. lelkész és Schriffert János kereskedő. Béke poraira! A békési fehér és fekete körözsi parttulajdonosokkal állandó viszály megszüntetése céljából a község egy bizottságot küldött ki, hogy ennek a régóta húzódó és állandó pereskedésre oko* szolgáltató kérdésnek békés utón leendő elrendezése céljából tegyen javaslatot. A bizottság javaslatát megté- vén, annak az volt a lényege, hogy a fekete körözs holt medréből azok a területek, amelyekre nézve a község pervesztes lett és amelyekre egyezség létrejött, adassanak át a parti birtokosoknak, úgyszintén a fehér körözs (élővíz csatorna) hullámteréből azok a részek is, amelyekre nézve a parti birtokosokkal az egyezség sikerült; az ajánlatot nem tett, vagy keveset Ígért parti birtokosokkal azonban az egyezség újból megkisérlendő. A képviselőtestület a bizottság javaslatát szótöbbséggel elfogadta. A hozott határozat ellen a községi főjegyző felebbezéssel élt. A törvényhatósági bizottságban a kérdés tárgyalása alkalmával nagy vita indult meg, amelynek az lett az eredménye, hogy az állandóválasztmány javaslatával szemben a törvényhatósági bizottság kimondotta, hogy a fehér körózsnek (hullámtérnél) azt a részét, amelyre a parti birtokosokkal egyezség létrejött, átengedi, úgyszintén átengedi a fekete körözs holt medrének azt a részét is a parti birtokosok részére, amelyre egyezség létrejött és amelyre nézve a község pervesztes lett. A határozatnak többi részét azonban a törvényhatóság feloldotta és újabb megfontolásra utasította a községet, amelynek keretében az is eldöntendő lesz, vájjon azon telkek, amelyekért a parti tulajdonosok semmit vagy nem megfelelő árt ígértek, nem e lennének önálló telekké átala- kitandók. A törvényhatóságnak ezen határozatát úgy Békés község mint a községi főjegyző megfelebbez- ték. A belügyminiszter döntése most érkezett le a vármegyéhez és annak értelmében a határozatnak a fekete körözs holt medrére s a határozat egy részének feloldására vonatkozó része helyben hagyatott, ellenben a fehér körözs hullámterének átengedésére vonatkozó határozati részt a miniszter feloldotta és a községet uj határozathozatalra utasította. A belügyminiszter feloldó határozatát azzal indokolta, hogy a fehér körözs (élővizcsatorna) hullámterét az alsó fehér körözsi társulat a fennálló hatósági engedély alapján vizraktározásra használhatja; ha tehát a kérdéses területek a parti birtokosok részére átengedtetnek, az esetben a nevezett társulat említett joga szolgalmilag biztosítandó, megállapításával annak, hogy a legmagasabb vizsziu mennyi legyen. A társulat zsilipkezelési szabályzata szerint az a viz- szin, amelyet a fehér körözs hullámterében raktározhat, igen magas és minthogy ennek leszállítása műszaki szempontból sem ütközik akadályokba, ennélfogva az érdekelteknek lépéseket kellene tenni ezen magas vizszin leszállítása iránt. Az átengedendő területek nagysága előzetesen térképileg kitüntetendő, egyrészt a szolgalom feljegyezhetése végett, másrészt azért, hogy az egyes telkek kerítése is megfelelőig legyen elhelyezhető. Kimondja végül a miniszter, hogy a fehér körözs régi töltés a parti birtokosoknak minden aggodalom nélkül átengedhető és azok által el is hordható, mert a községi belterület védelmére a társulati védgát átszakadása esetén a községi körgát és az abba beépített két zsilip szolgál. De a part lehordása csak azzal a kötelezett séggel lenne megengedendő, hogy a kikerülő földanyag a hullámtér feltöltésére szolgáljon. A fekete körözsre vonatkozólag elrendeli a miniszter, hogy mivel a község belvizeit ebbe vezeti be, a vizek levezetésére szükséges területeket pontosan meg kell a községnek jelölni és meg kell a tulajdonosokat terhelő szolgalmakat állapítani. Ha azonban a belvizek bevezetéséről a község máskép gondoskodik, ez a rendelkezés tárgytalan. A bivaly áldozata. Szűcs Szabó Fái 20 esztendős bérest Tenner Lipót pusztaföldvári birtokán egy bivaly felöklelte és mire segítség érkezett, annyira összetörte, hogy a szerencsétlen ember felkelni nem tudott, ügy vitték be kocsin Orosházára. Az orvos azonban már nem tudott segíteni rajta, oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy másnap meghalt. Chopin délután Békésen, Dr. Horváth Dezső, dr. Kovalszky Róbert, dr. Eisler Géza és Mutschen- bacher Gyula fényesen sikerült Chopin-délutánt rendeztek 25-én Békésen. A mindenünnen elhangzott biztatásokra ugyanis arra a dicséretreméltó, bár háládatlan szerepre vállalkoztak ők négyen, hogy saját érdekeik elhanyagolásával jótékonycélu kisebb körútra induljanak nem riadván vissza a közönytől, mely a klassikus zene művelőit — sajnos — a legtöbb alföldi városban még mindig érzékenyen sújtja. Különösen ezen bátor, csak a külföldön tapasztalható lelkesedés teszi rokonszenvessé ezen vállalkozást, mely nálunk szinte úttörőnek mondható, hol — mint a minap a legautentikusabb forrásból értesültünk — naponta 350000 ember a mérhetetlen számú kávéházakban és vendéglőkben tölti szabad idejét és alkotja meg pessimistikus világnézetét Szinte jól esik konstatálni, hogy a békési közönség e tekintetben utánzásra méltó kivételt képez. Igazán elismerésre méltó dolog, hogy az április 25 én rendezett és zenei előismereteket igénylő, magas nívójú hangversenyen igen szép számú s disztingvált közönség gyűlt egybe, amely mindvégig figyelemmel s folyton fokozódó lelkesedéssel hallgatta és honorálta a műkedvelő gyulai vendégek művészi játékát. A hangversenyt — Mutschenbacher Gyula gyulai főgimnáziumi tanár ügyesen és behizelgően vezette be rokonszenvvel hallgatott felolvasásával, melyben a bölcsőtől a sírig kisérte Chopin tüneményes pályafutását. A fentnevezett zongora illetőleg hegedü-müvészek bril- liáns játéka szintén fenomenális hatást tett. A békési leányszeretetház. Mint már megemlékeztünk róla, Békésen a leányfiatalkoruak számára intézetet fog felállítani a békésmegyei Pártfogó Egyesület a Faragó László békési ref. főgimnáziumi tanár és neje szül. Dwelly Margit alapításában és vezetésével. Az intézet — terv szerint — a békési syfongyár helyiségében nyerne elhelyezést. Az igazságügyminiszterium és a békésmegyei Pártfogó Egyesület kiküldöttje alkalmasnak is találták az épületet s ugyanazért Faragó László és neje lépéseket tettek annak megvétele iránt, olykép hogy hajlandók megvenni az épületet a felszámolásban levő syfongyár részvénytársaságtól s a vételárat akként egyenlíteni ki, hogy a békési Népbank javára bekebelezett 30000 korona tartozást átvállalják. Ez alapon az intézet alapitónője az igazságügy- minisztériummal s a békésmegyei Pártfogó Egyesület elnökségével folytatott tárgyalások s megállapodások alapján ajánlatot tett a társaságnak, hogy az ingatlanon kölcsönképen levő 30000 koronáért s ennek eddig esedékessé vált, de ki nem fizetett kamataiért hajlandó megvenni a gyár helyiségéül szolgáló épületet törvényes tartozékaival együtt Ez ajánlat tárgyalására a múlt hó 21-én közgyűlést hivatott egybe, amennyiben a kereskedelmi törvény úgy intézkedik, hogy ingatlan szabad kézből csak közgyűlésen s a közgyűlésen megjelent részvé íyesek egyhangú határozata alapján adható el. A közgyűlésen a részvényesek határozatképes számban jelentek meg s a felszámoló-bizottság azon javaslatához, hogy a leányszeretetház alapitónőjenek ajanlata fogadtassák el, egyhangúlag hozzájárulták, mindössze dr. Weil Károly tett az irányban javaslatot, hogy próbáltassék meg még egy utolsó kísérlet a vállalat szanálására. A névszerinti szavazásnál némi félreértés történt, ami kérdésessé tehetné egyesek előtt a határozatnak egyhangulat történt hozatalát. Minden félreértés kikerülése végett azonban maga dr. Weil Károly Írásban, sőt közjegyzői okiratban kijelentette, hogy ő nem szavazott ellene a felszámolóbizottság javaslatának, sőt a maga részéről is hozzájárul az ingatlannak szabadkézből való eladásához. Mindenesetre jó lenne a leányszeretetház érdekében, de még mások érdekében is, ha ez az eladási ügylet befejezettnek lenne tekinthető, mert ez esetben a leányszeretetház már julius 1-én megnyitható lenne. Hiszen ma már, amidőn a szifongyár talpra állítása kizártnak tekinthető, nem lehet közömbös a részvényesekre nézve sem, ha az épület, amelyhez annyi reménység fűződött s amelyben annyi reménység foszlott szét, nem kallódik el teljesen, hanem egy nemes célokat szolgáló és a község nívóját is emelő intézet helyisége lesz. A részeg cigány. Békésen április hó 19-én Csapiár Pál korcsmájában cigányok húzták. A fekete legények közben pihentek egyet. Csarnai Mihály, a banda egyik tagja ittas állapotban kiment levegőzni az utcára és neki dőlt egy akácfának. Ott ment el előtte Mucsi Imre békési lakos Csarnai ugyan őt nem ismerte, soha sem látta, annál ke_ vésbbé volt vele valaha is baja, mégis botot fogot^ rá és csak úgy virtusból Mucsit fejbe verte és
