Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-26 / 17. szám
3 Békés 1914 április 26. az elasztikus cipősarok r i meg TARTÓSSÁGÁT TaaügyTanitó-gyülés. A Békésvármegyei Általános Tanítóegyesület gyulai járásböre május hó 7-én d. e. 9 órakor tartja ez évi rendes közgyűlését Gyulán az állami elemi fiúiskolában Nickmann Rezső járásköri elnök elnöklete mellett. A gyűlés egyik érdekessége lesz dr. Cettler Jenő miniszteri titkár szo- cialisztikus előadása. Ezt megelőzi Péczely József külterületi el. isk. igazgató érdekes felolvasása a fiatalkorú bűnösöknél alkalmazott nevelés hatásáról és ezzel kapcsolatosan a patronázs-ügyről. Éhez a tárgyhoz az elnökség fölkérésére hozzá fog szólni dr. Konrád Ernő kir. ügyész, a patronázs-ügy lelkes híve és fáradhatatlan terjesztője. Tekintettel a tárgyak fontos voltára, kivánatos lenne, ha ezen a gyűlésen a járás területén működő összes tanítók megjelennének. Tehát rum tagok is. De kivánatos lenne, ha a társadalom vezetői és a tanügybarátok is nagyobb számmal vennének részt ez alkalomból. Ez az érdeklődés minden esetre buzditólag hatna a kultúra fáradhatatlan munkásaira, akik nem a maguk, de a társadalom és haza javára munkálkodnak. Iskolafelűgyelők megbízása. A kultuszminiszter Békésvármegye területén az el. isk. hatodik osztályának záróvizsgájához külön megbízott iskolafel- ügyelői minőségben a következőket küldte ki : Abafi János gyulai áll. polg. isk. igazgatót a gyulai városi körzetre kiterjedő illetékességgel. Étiig Károly kir. tanfelügyelőséghez beosztott áll. tanítót a gyulai járási körzet területére, Szabó Árpád mezőberényi áll. polg, isk. igazgatót a békési járási körzetre, id. Stich János békéscsabai áll. el. isk. igazgatót a békéscsabai körzetre, Nagy János ri^ugalm. tanítót a szeghalmi járási körzetre, Horváth Jenő békéscsabai áll. polg. isk. tanítót a gyomai járási körzetre, Ni- kelszky Zoltán szarvasi tanítóképző intézeti igazgatót a Szarvas községi körzetre, Molnár János szarvasi ág. ev. tanító, volt közs. isk. igazgatót a szarvasi járási körzetre és végül Keller József pusztaföldvári áll. el. isk. igazgatót az orosházi járási körzetre kiterjedő illetékességgel. Az orosházi áll. polg fiúiskola mezőgazdasági felszerelésére a vall. és közokt. miniszter 5500 koronát engedélyezett. Hírek. Gróf Almásy Dénesné az Erzsébet rend tulajdonosa. A hivatalos lap tegnapi számában a következő híradás jelent meg : Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztésére gróf Almásy Dénesné szül. Károlyi Gabriella grófnőnek a közjótékonyság és emberbaráti cselekedetek terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül. I. osztályú Erzsébetrendemet adományozom. Kelt Bécsben, 1914. évi április 15-én. Ferencz József s. k. Báró Burián István s. k. A legfelsőbb helyről jött magas kitüntetés nagy és igaz érdemeket honorál. Almásy Dénesné grófnő, a ki az ország legfenköltebb szellemű nőihez tartozik, nemcsak hitvestársi s anyai hivatásának felel meg, hanem széleskörű áldozatkész működést és jótékonyságot fejt ki a humanizmus és a közegészségügy terén. Az ő kiváló ügybuzgóságának, szívós fáradhatatlan« ságának és lankadatlan akciójának gyümölcse volt a Fehérkereszt Egyesület »Ella menhelye«, mely a gyermekvédelemnek a vidéken nemcsak jelentőségében, hanem sorrendben is első intézménye volt. Ez a gyermekmenholy az, mely tudvalevőleg az állami gyermekvédelem nagyjelentőségű, országos akcióhoz az impulzust megadta és igy ama dicsőségnek, hogy Magyaroszág a gyermekvédelem terén vezetőszerepet visz a kulturnemzetek között, a nemes grófnő egyik nagyon előkelő osztályrészese. Az ő akciójának és áldozatkészségének nagyrészben gyümölcse a főváros egyik leghumánusabb közegészségügyi alkotása a Fehérkereszt kórház. Gyulavárosa kulturális s közjótékonysági intézetei, különösen a közkórház és az uj Szeretetház mindig áldozatkész patronája a grófnő, akinek nemes, szociális s közgazdasági érzékéről többek között a karácsonyi bazár, melynek nagy sikere az ő nevéhez fűződik, szintén fényes tanubizonységa. — Legfelsőbb helyről történt kitüntetése őszinte örömet keltett városunk közönségében is, amely a legbensőbb és legőszintébb szerencsekivánatait fűzi uz Erzsébet-rendhez, amely Almásy Dénesnét ékesíti, de amelynek Almásy Dénesné grófné is egyik ékessége. A rom. kath. egyház isteni tiszteletének sorrendje és ideje április hó 24-től, azaz Szent György- naptól a következő lesz : hétköznapokon mise reggel fél 7 és fél 8 órakor; vasár- és ünnepnapokon reggel fél 8, 9 és 11 órakor; az egész május hónapon, kezdve április 30-tól este fél 7 órakor; a Bold. Szűz tiszteletére áj latosság lesz hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön este szent beszéddel. Az első ájtatosságon a szent beszédet dr. Színek Sándor lazarista atya fogja mondani. Lukács György az interparlamentáris Unióban. Megírtuk, hogy az interparlamentáris Unió tanácsa f. hó 18-án tartotta ülését Brüsszelben, ahol magyar részről Lukács György és GrátzGusztáv orsz. képviselők jelentek meg. Városunk illusztris országgyűlési képviselője előkelő szerephez jutott az Unió tárgyalásain. A lapok tudósítása szerint többek közt ő hozta szóba az Uniónak, hogy az uj albán királyságot az Unióhoz való csatlakozásra hívják fel, mihelyt Albániának parlamentáris testületé lesz. A tanács azután előterjesztette azokat a javaslatokat, amelyek a legközelebbi stockholmi interparlamentáris konferencia elé lesznek terjesztendők. E javaslatok közé tartozik az is, mely a nemzetközi egyezmény megkötését célozza aziránt, hogy a háború színhelyén megsebesült állatok szenvedései enyhittessenek. Ezt az indítványt Lukács Györgynek, a nemzetközi állat- védelmi egyesület magyarországi csoportja elnökének támogatása után a középponti bizottsághoz utasították. Az interparlamentáris magyar csoport az elnöknek, Berzeviczy Albertnek külföldről való visszaérkezése után ülést fog tartani, melyen a tanácsba kiküldöttek Lukács György és Grátz Gusztáv képviselők részletes jelentése kerül napirendre. Nyugdíjazások a vármegyénél. Legújabban két járási iroda s. tiszt adta be nyugdíjazás iránti kérvényét és pedig Csornák István békéscsabai j. iroda s. tiszt, aki már betöltötte 60. évét és igy nyugalomra vágyik, a másik Leindörfer Mór gyomai j. iroda s. tiszt, aki több, mint egy éve nem teljesít — betegsége miatt — szolgálatot. A törvényhatóság a kérelmek felett legközelebbi rendes közgyűlésében határoz. A békésmegyei állami tisztviselők köre vasárnap délelőtt tartotta Zádor Mór pénzügyigazgató elnöklésével évi rendes közgyűlését a pénzügyi székház tanácstermében. Zádor Mór elnök kegyeletes doxonért — ilyen csodásán eredetinek lenni: minderre mégis csak a lángelme képes S a lángelmét keressük ma is, benne gyönyörködünk, neki hódolunk. Kis hibáit oly könnyű elnézni, eltávolítani, a modern Ízléshez idomítani. A lényeg nagyszerű s ez a lényeg jelenti Erkel Ferenc müveiben az életet, a sikert, a maradandóságot Kern Aurél. * Erkel Ferenc mellszobrának ünnepies leleplezése vasárnap déli fél egy órakor volt az Opera- ház elsőemeleti büfféjében. A szobrot Rust József udvari tanácsos ajándékozta az Operának. A meghívott előkelő közönség sorában ott voltak: Ilosvay Lajos és Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszteri államtitkárok, Bárczy István polgármester, a Képzőművészeti Társulat részéről Forster Gyula báró alelnök, Jendrasik Jenő helyettes igazgató, Róna József, Dudits Andor és Vágó József igazgatósági tagok és Lesskó János helyettes titkár, az Országos Zeneakadémia részéről Mi- Lalovich Ödön igazgató, Moravcsik Géza titkár, a Nemzeti Zenede részéről Gabbi Lajos igazgató és Kern Aurél titkár, továbbá Fejérpataky László múzeumi igazgató, Tóth Imre, a Nemzeti Színház igazgatója, ifj Wlassics Gyula, a vidéki színészet országos felügyelője, Kacsóh Pongrác, Merkler Andor, Diósy Béla, Dienzl Oszkár és még számosán a művészi és zenei világ köréből Az Operaház személyzete Bánffy Miklós gróf kormány- biztos és Hevesi Sándor dr. főrendező vezetésével jelent meg. Amikor teljes számmal együtt voltak a vendégek, Bánffy Miklós gróf szólalt föl és utalt arra, hogy azért gyűltek ma egybe, mivel az Operaház Rust Józseftől ajándékot kapott, amelyet ünnepie- sen kívánnak leleplezni. Mielőtt a leleplezö-ünnep- ség megtörténnék, köszönetét mond a nagylelkű ajándékozónak, Rust Józsefnek, aki a mecénások példaképe Magyarországon. Egyben hálás köszönetét fejezi ki Strobl Alajosnak, a szobor alkotójának, aki művészetének nem első példájával díszíti ma az Operaházat. A szobrot az Operaház nevében átveszi és azt a fogadalmat teszi, hogy azt azzal a kegyelettel, tisztelettel és szeretettel fogják megőrizni, amellyel az Operaház úgy az adomá nyozó, mint'pedig az iránt viseltetik, akit a szobor ábrázol A kormánybiztos beszédének végeztével lehullott a lepel a szoborról, amely fehér márványban örökiti meg Erkel Ferencet. Ezután Hevesi Sándor dr. főrendező mondott rövid ünnepi beszédet, melyben Erkel két fómüvé- ről, Hunyadi László-ró\ és Bánkbán-ról szólt s a költő munkásságát jellemezte, mely szinte eltép- hetetlenül kapcsolódott bele a tizenkilencedik század magyar irodalmának, politikájának és művészetének fejlődésébe. A Himnusz eléneklésével ért véget a délelőtti ünnepség. Este volt Bánkbán kétszázadik előadása a múlt heti fölujitás szereplőivel és díszleteivel. A szinház most Erkel remekművének bemutatására elsőrendű együttest állíthat sorompóba. Talán Hol- lósi Kornélia, Melinda nagyhírű, emlékezetes kreá- lója sem szólaltathatta meg szerepének poézisét finomabban, tragikus akcentusait meghatóbban, ko- loraturáját csillogóbban, mint Sándor Erzsi. Férfias és hősies Környei Béla Bánkja, megvesztegetően lágyszavu, de lírájában is jellemző Székelyhidy Ferenc kitűnő Ottó hercege. Fodor Arankának Gertrud királyné igen jó szerepe, csak a deklamációra kell helyenkint jobban figyelnie Szeretettel mélyednek el alakításukba Rózsa Lajos, Szemere Árpád, Szende Ferenc A díszletek hatásosak. Eltűnt végre az első .felvonás renesszánsz-terme A ballet bizonyos korhüségre törekszik, de koreográfiáiig szegényes és élettelen. A második képen nyugtalan hatást tesz a rózsaszín fal. Egyszerű szürke tónus itt jobban hatna. A tiszaparti tájék szép és hangulatos. Bánkbán t méltó forrr ában sorozták be a szinház repertoárjába. Várjuk a folytatást. * A vasárnapi Erkel-ünnep alkalmából Klökner Gyula zeneműkiadó figyelemreméltó cikket küldött be hozzánk, mely Erkel müveinek még mindig késlekedő országos kiadásáról szól. Közöljük belőle a következőket: „Erkel rengeteg örökséget hagyott nemzetére : müveit. E nagy zenei hagyaték után örökösei alig élveztek szerzői jutalékban évi 1500 —2000 koronát az Operaháztól, máshonnan müvei nem jövedelmeztek. Zenekari előadások, gramofon-jogok címén, amikből egy Lehár évente százezreket keres, Erke- lék semmit nem kapnak. Miért ? Mert Erkel müvei, a Hunyadi és Bánkbán nemrég megjelent zongorakivonatán s a néhány évvel ezelőtt kiadott rövid, zongorára átirt potpurikon kivül, amiket Erkel pár forintért volt kénytelen eladni, zenei kultúránk örök szégyenére s kárára, nem jelentek meg. A kiadói vállalkozást szemrehányás nem érheti, mert ilyen az ötvenes, hatvanas években alig volt s az akkori kiadók megelégedtek s nagyra voltak vele, ha Erkel szinrekerült operáiból egy Négyes-X kiadhattak. Báthory Máriá-ből a Branko- vics és Sarolta cimü operákból egy rövid egyveleg, István király-bó\ már semmi nem jelent meg. De hiszen nem is támogatta az ilyen vállalkozásokat sem a gyakori előadása, fölfrissitése az operáknak, sem azok térfoglalhatása a külföld színpadjain, sem a sajtónak a magyar zenét támogató buzdítása, sem a kormányok anyagi segítsége azok megjelen- hetése érdekében. S ma, húsz évVfel Erkel halála után, meg kellett érnünk, hogy azok a remekművek, mik alapvetői lettek volna egy nagy magyar zenei kultúrának, évtizedeken át ismeretlenek maradtak, hogy azok, mielőtt irányitó hatásukat korukra jótékonyan érvényesíthették volna, az uj zenei irányok, a modernizmus következtében nemcsak az ósdiak lesznek, hanem, hogy azok a magyarságnak, kultúránknak, a jogok tulajdonosainak s a magyar zeneműkiadói vállalkozásnak innen-onnan teljesen el is vesznek. Ha későn is, hozza a nemzet rendbe számadását Erkel emlékezetével szemben, nyújtson módot rá, hogy Erkel összes müveit, operáit teljes zongorakivonatokban, magyar és német szöveggel s szöveg nélkül, nagy operáinak uvertürjeit, egy-
