Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-19 / 16. szám

Békés

1914 április 19.

6

hogy az ország határszélére Máramarosszigetre kellett óriási költség mellett utaznia. Ha Szarvason szintén téli színészet lesz. amellett, hogy egy jobb vidéki társulat ismét egy nyári állomást fog veszíteni, Szarvas az eddigieknél hasonlíthatatlanul gyengébb színtársulatra lesz utalva. Tehát úgy a vidéki színészetnek, mint Szarvasnak egyaránt érdeke a nyári állomás fentartása. A közoktatásügyi minisztérium, amely a vidéki színészet fent ismertetett nyomorúságát érezi, bizonyára a legnagyobb készséggel támogatná Szarvas községet, hogy nyári színkörét a modern igényeknek megfelelőig átalakítsa. Ily célra bizonyára olyan államsegély állana Szarvas rendelkezésére, hogy abból az átalakítás költségeit teljesen fedezhetné. És ha Szarvasnak zsinórpadlással, sülyesztővel, tágas nézőtérrel ellátandó nyári színköre lenne, a téli színháznál olcsóbb helyárak mellett bizonyára elsőrangú színtársulata jutna.

Triesti általános biztositó társulat (Assicurazi- oni Generali) Budapest, V., Dorottya-utca 10. és 12. A »Közgazdaság« rovatában közöljük a Triesti általános biztositó társulat (Assicurazioni Generali), e legnagyobb, leggazdagabb és legrégibb biztosító intézetünk mérlegének főbb adatait. Teljes mérleggel a társulat mindenkinek, aki e célból hozzá fordul, a legnagyobb készséggel szolgál. Az intézet elfogad: élet-, tűz-, szállítmány-, üveg- és betörés elleni biztosításokat. Közvetít továbbá: jégbiztosításokat a Magyar jég- és viszontbiztosító r.-t., baleset- és szavatossagi biztosításokat az Első o. általános baleset ellen biztositó társaság, valamint kezességi és óvadék- biztositásokat, eltulajdonítás, lopás, hűtlen kezelés és sikkasztás elleni biztosításokat és versenylovak, telivérek és egyéb értékesebb tenyészállatok biztosítását a »Minerva« általános biztositó részvénytársaság, valamint áru- és utipodgyászbiztositasokat az Európai áru- és podgyaszbiztositó részvénytársaság szamára. A gyulai ügynökség Multas Mór.

Gőzfürdő Békésén. Fürdők dolgában nagyon mostoha viszonyok vannak Békésmegyébeu. Uszoda, artézi, modernül beredezett fürdő alig van, tálán nincs is. Mindössze Gyulán, Békéscsabán és Orosházán van egy-két olyan gőzfürdő, mely a közönség egy részének a kielégítésére alkalmas. Békésen nagyon primitív fürdő van s igy a békésiek kénytelenek voltak már az, aki — átjárni Békéscsabára. Ezt a tarthatatlan állapotot tovább nem akarják huzni a békésiek, elhatározták, hogy egy modern fürdőt létesítenek. Először egy nyári uszoda létesítését tervezték a Bérház udvarának alsó részén, az oda tartozó Fekete-Körös medrében, de később a terv kibővült egy gőzfürdővé, mely ugyanott lenne elhelyezve, ahol mar az e célra alkalmas épület is is meg van, csak átkellene azt alakítani. Az üdvös mozgalomnak, amint az kívánatos is, remélhetőleg meg lesz a sikere, mivel a kivitel előtt nagyobb akadályok nincsenek.

A Triesti Általános Biztositó Társulat (Assicurazioni Generali.) f. évi március hó 17-én tartott 82. rendes közgyűlésén terjesztettek be az 1913 évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből latjuk, hogy az 1913. évi december 31-én érvényben volt életbiztosítási ' tőkeösszegek 1,297.036,630’20 koronát tettek ki és az év folyamán bevett dijak 56.381,050-47 koronára rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtarta- léka 22 566,540 30 koronárál 398.114,196-97 koronára emelkedett. Az életbiztositottak osztalék-alapja 7.515,715 11 koronát tesz ki. A tüzbiztositási ágban, beleértve a tükörüveg biztosítást, a díjbevétel 19,357.541,835 korona biztosítási összeg után 33.058,51287 korona volt, miből 11,771,482-47 korona viszontbiztosításra fordittatott, úgy hogy a tiszta díjbevétel 21.287,084-40 koronára rúgott és ez összegből 15 425,174-22 korona mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át A jövő években esedékessé váló dijkötelezvények ősz szege 160.198,898T5 korona. A betörésbiztositási ágban a díjbevétel 1.774,925-69 koronára rúgott, miből levonván a viszontbiztosítást, a tiszta díjbevétel 982.230 66 koronát tett ki. A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 7.340,807 26 koronát, mely a viszontbiztosítások levonása után 3 362 470 05 koronára rúgott. Károkért a társaság 1913-ban 50.202 042-11 koronát és alapítása óta 1.163.020,163 67 koronát fizetett ki. E kártérítési összegből hazánkra 233.952,606 55 korona esik. A nyereség-tartalékok közül, melyek összesen 15.504,719 08 koronára rúgnak, különösen kiemelendők : az alapszabály szerinti nyereség-tartalék, mely 7.971,112-52 korouát tesz ki, az értékpapírok árfolyam-ingadozására alakított tartalék, mely az idei átutalással együtt 4 948,531-55 koronára rúg, továbbá felemlítendő a 160.000 koronára rugó kétes követelések tartaléka és az ingatlan tartalék, mely az idei átutalással 2.425,075-01 koronát tesz ki. Részvényenként 720 arany frank osztalék kerül kifizetésre. A társaság összes tartalékai és alapjai, melyek az idei átutalások folytán 434.367,3888-47

koronáról 456 949,184-97 koronára emelkedtek, a következő elsőrangú értékekben vannak elhelyezve:

1. Ingatlanok és jelzálog követelések 105.861,710 28 korona. 2. Életbiztosítási kötvényekre adatott kölcsönök 51.760,232.04 korona. 3. Letétbe helyezett értékpapírokra adott kölcsönök 5.459,438 35 korona.

4. Értékpapírok 237.342,355-22 korona. 5 Követelések államoknál és tartományoknál 46.666,706 21 korona. 6. Tárca váltók 719,310-61 korona. 7. Készpénz és az intézet követelései a hitelezők követeléseinek levonásával 9.139,432 26 korona, összesen

456.949,184 97 korona. Ezen értékből 85 millió korona magyar értékekre esik. — A »Minerva« általános biztosító részvénytársaság Budapesten, — mely az Assicurazioni Generáli leányintézete, — egyéb ágazatain kívül foglalkozik a kezességi- és óvadék-, valamint az eltulajdonítás-, lopás-, hűtlen kezelés- és sikkasztás elleni biztosítással, nemkülön ben a versenylovak, telivérek és más értékesebb tenyészállatok biztosításával, mely uj ágazatokat nevezett társaság vezette be hazánkban, valamint áru- és utipodgyászbiztositásokat az Európai áru- és podgyaszbiztosito részvénytársaság szamara.

A szölővédekeiö anyagokról. (D. J.) Az utolsó évek keserves tapasztalatai vegre odafejlesztették a dolgokat, hogy ma már alig van az országban szőlősgazda, aki évenként legalább egyszer (ugy- ahogy) ne tartaná szükségesnek szőlőjét a legelterjedtebb ellenségek: a peronospora, a lisztharmat vagy a szőlőmoly ellen valamiféle védekezésben részesíteni. Ez a védelem nem mindig olyan, hogy azután siker is koronázza a ráfordított munkát, mert vagy az anyag minősége vagy alkalmazásának ideje, vagy annak módja nem felel meg a szőlőtőke igényeinek, illetve a betegség mérvének. Innen azután egyik oka annak a rengeteg pmasznak, melyet a »csalódott« gazdak a védekezés sikertelensége ellen hangoztatnak. Aki nem elégszer, nem a legmegfelelőbb időpontban, nem . alaposan és főleg nem megfelelő anyaggal poroz, vagy permetez, annak nincs joga munkájának eredménytelensége ellen panaszkodni. Mik a különféle szőlőveszedelmeknek hatékony ellenszerei és mily módon alkalmazandók azok, arra nézve egyrészt az illetékes állami intézetek, mint a m. kir. szőlészeti kísérleti állomás és rovartani intézet Budapesten, régebben a növény- védelmi kísérleti állomás Magyaróvárott, másrészt pedig köztiszteletnek örvendő szaklapok adnak díjmentesen és leguagyobb előzékenységgel a hozzájuk forduló gazdaközonségnek útmutatást. Akinek tehat e térén saját, évek során bevált tapasztalatok nem állanak rendelkezésére, az mielőtt valamelyik szőlő- ellenség ellen szükséges eszközöket, gépeket és anyagokat beszerezné, forduljon tanácsért a jelzett intézetekhez vagy jeles hírnevű szakújsághoz, ahol nemcsak azt fogja megtudni, hogy mikor, hányszor, milyen erősségű anyagot és milyen rendszerű gépet használjon, de meg fogják neki azt is mondani, hogy hová fordulhat teljes bizalommal az anyagok és gépek beszerzése céljából. A lelkiismeretlen kiszolgálás, értéktelen anyagok kínálata ezen a téren nemcsak azt károsítja meg aki azt az anyagot vásárolja, hanem másokat is. Minden rosszul kezelt szőlő, ahol a gombabetegségek vagy állati ellenségek melegágyra találtak, egyúttal állandóan veszélyezteti a szomszéd birtokosokat, akik helyes anyaggal, helyes módon védekeztek, azért az, aki ilyen anyagokat készít vagy forgalomba hoz, nemcsak magánérdeket sért, de a köznek is ártalmára van. Már pedig újabban egész sorozata az ily helytelen összetételű-szereknek jön forgalomba, néha uj fantasztikus nevek alatt, máskor bizalomnak örvendő nevek bitorlásával, de az áru, melyet ezen név alatt kínálnak, nem olyan összetételű, mint amit ezen név alatt érteni szokás. A csalétek rendesen a meglepően olcsó ár, melynek a takarékosságra mindig hajlandó gazdák közül nehány száz lépre megy. Ha azután szorgos védekezés dacára a betegség mégis elpusztija szőlőjét, megfogadja, hogy többé ily tévelygésnek fel nem ül, de a következő évben ismét lépre megy száz más és a haszontalan szer egy pár évig busás hasznot hoz a »feltalálójának.« A vidéki gazdasági egyesületek évről-évre panasszal fordulnak a központhoz, hogy találjon utat és módot, hogy az a sok haszontalan permetező-, porozó-, szőlőmolyirtó- stb. anyag, mely gyakran csak egy vagy két szezonban tud vevőket hódítani, hogy azután egy uj nevű, de éppen olyan értéktelen utánzatnak adjon helyet, vegre eltűnjék a föld színéről. A m. kir. ampelológiai intézet is évenként beszámol az ilyen anyagokkal végzett kísérletekkel, figyelmezteti a gazdákat, hogy maradjanak meg a régi kipróbált szereknél, ne ülje nek fel minden reklámnak, minden tolakodó kínálatnak s igy a birtokosság magára vessen, ha pórul jár. Azért most a szőlészeti idény előtt vessen minden gazda számot magával, mielőtt védekező anyag- szükségletét megrendeli, hogy kinél és mit szerezzen be. Semmi sem boszulhatja meg magát annyira, mint a védőanyagok vásárlásánál alkalmazott takarékosság. Ne átitassa magát azzal, hogy az illető kereskedő, vagy gyáros »garantált összetételű« anyagot kínál. A papiros türelmes és az a kérkedő

garancia legtöbb esetben szemfényvesztésnél nem egyéb, mert számit arra, hogy a vevő először is nem tudja útját-módját, hogyan lehet az anyagot megvizsgá tatni, azután sajnálná rá a költséget, végül pedig rendszerint akkor szerzi be a gazda az anyagot, mikor azt már aznap, vagy a héten alkalmazni akarja. Mar pedig az ilyen vegyvizsgálat néha hetekig is elhúzódik és végül is csak mindig bizonytalan kimenetelű perrel tudna kidobott pénzéhez jutni. De a szőlőjében elszenvedett karért nem kárpótolja senki. Tehát, ha valahol, úgy itt áll a közmondás, hogy a »fösvény duplán fizet« először az értéktelen anyagért, másodszor az elmaradt haszonnal.

Tótkomlós község tulajdonát képező gőzmalom sok goudot okoz a községnek, úgy hogy már olyan kívánságok is elhangzottak, hogy a kérdéses gőzmalmot vagy eladni vagy haszonbérbe kellene kiadni. A kepviselótestüiet többségé azonban sem az eladást, sem a haszonbérbe adást nem fogadta el, hanem kimondó.ta, hogy a malom liszt cnésen kivül liszt eladással is foglalkozzék és e célból 100 méiermazsa gabonakészlet beszerzését határozta el, továbbá kimondó.ta, hogy a községi villany világítási üzemet a gőzmalom gepeivel állítja elő, miáltal a gőzmalom jövedelmezősége lényegesen fokozódni fog. A szükséges költségek fedezésére 50000 korona számlahitel igénybe vételét engedélyezte a képviselőtestület. A törvényhatósági bizottság a kérdéses határozatot — beadott felebbezés folytán — nem hagyta jóvá azzal az indokolással, hogy a számadások, valamint a megtartott vizsgálat eredménye szerint a gőzmalom kezelése nem megfelelő és annak szakszerű kezeiésere a képviselőtestület nem is alkalmas. A törvényhatóság határozatát a község képviselőtestülete megfelebbezvén, a belügyminiszter a felebbezésnek helyt adott és a képviselőtestület határozatában foglaltakat emelte érvényre, mert a község határozatában a gőzmalom jövedelmezőségének fokozása érdekében megvalósítani szándékolt intézkedések műszaki szemponibol célra vezetők, mert az üzem folytonossá tétele folytan az üzemi költségek csökkennek- és így a jövedelem emelkedik ; a villamos mü létesítése pedig más községi üzemmel kapcsolatban — a szerzett tapasztalatok szerint — igen előnyös vállalkozásnak ígérkezik. Végül megemlítjük, hogy a község az évi jövedelem nagyságát, az altala tervbe vett intézkedések keresztül vitele eseten évi 4—5000 koronára becsüli; ezt a számítást azonban a miniszter túl optimistikusnak tartja.

A köröstarcsai vasúti állomáshoz vezető vicinális útnak az állam által leendő kiépítéséről mar több Ízben megemlékeztünk és legutóbb megírtuk, hogy a miniszter azt kívánja a községtől, hogy a község által a kérdéses ut kiépitésénez kötelezett hozzájárulást ne utólag, hanem előre fizesse be az államnak. A képviselőtestület ezt a kívánságot egyhangú határozattal teljesítette is. Most azonban ezen határozat ellen sok aláírással ellátott felebbezés adatott be, amelyben — nagy meglepetésre — már azt kifogásolják, hogy egyáltalában vállalta a község a terheket, mert — mint mondják — ezáltal nagy lesz a községi pótadó. Az elöljáróság kisérő jelentéséből kitűnik, hogy felebbezők földje nem az ut mellett van, hanem a község más részén és igy nekik közvetlenül hasznuk nincs az építésből. Mivel azonban az a kérdés, hogy a község megadja a kért hozzájárulást, jogerősen el van döntve, ennélfogva felebbezők kérelme feltétlen visszautasításban fog részesülni, eltekintve attól, kogy a község a szóban levő ut kiépítésével — kevés áldozattal — igen nagy előnyökhöz jut.

Gyula—Békéscsaba között létesítendő korlátolt forgalmú állomás építésé tudvalevőleg elhatározott dolog, mert a vonatkozó tervek is jóvá vannak már hagyva, csupán az épités időpontja nincs még megállapítva. A miniszter ez íranyu döntése után Szeberényi Lajos és társai békéscsabai lakosok azt kértek a ■ közigazgatási bizottságtól, Írjon fel a miniszterhez, hogy a szóban levő állomást ne a 42—43. sz., hanem a 43. és 44. sz. őrházak között létesítse, vagy amennyiben ez a kérelem n.m volna teljesíthető, úgy a 44. sz. őrháznal feltételes megálló tétesittessék. A kozigazgatasi bizottság az utóbbi kérelem teljesítését véleményezve terjesztette fel a kérvényt. A kereskedelmi miniszter azouban nem teljesítette Szeberényi és társai kívánságát, azzal indokolva az elutasítást, hogy a 44. sz. őrház a Biczerei állomástol mindössze 2’1 kilométerre fekszik és ugyanolyan jogcímen, mint kérvényezők, a 42. sz. őrháznal lakók is kérhetnének feltételes megállót, ami azonban vasút közlekedési szempontból lehetetlen kívánság. Az uj állomás a jelenlegi állomástól 500 méternyire Gyula felé fog épülni, tehát Gyula és Békéscsaba között majdnem a központon lesz,