Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-29 / 13. szám

1hí4 március 29. Békés 7 Halikra-adomány Csabának az idei kemény tél úgyszólván teljesen kipusztitotta a halakat Csabán a Körözs-csatornából. Erről a körülményről a csabai elöljáróság jelentést tett a minisztériumba, honnan az az értesités jött, hogy 150000 fogas-süllő ikrát küldenek Csabának, melyeket a csatornában fognak elhelyezni és kikölteni. Kivándorlás. A belügyminiszter jelentéstételre hívta fel a vármegyét a tekintetben, mily méretű a vármegyében a kivándorlás, mik annak helyi okai és végül annak csökkentésére mily intézkedések lát­szanak szükségesnek. Megemlitjük. hogy a várme­gye a legutóbbi közgyűlésén választotta nug a ki­vándorlási bizottságot, amelynek a felvetett kérdé­sekkel kell foglalkoznia. A bizottság bizonyára leg­közelebb egybebivatik. Hordójelző hivatalok. A belügyminiszter jóvá­hagyta Békéscsaba, Orosháza, Békés és Szarvas köz­ségeknek azt a határozatát, amely szerint a hordó­jelző hivatalaikról szóló szabályrendeleteiket módo­sítván a hordóhitelesitő hivatalaikat hordójelző hivatalokká változtatták át, megállapítván azok te­rületi hatáskörét, valamint azt, hogy a befolyó dijak az érdekelt községeket illetik. Gyula város által al­kotott és a törvényhatóság áltál jóváhagyott hordó­jelzési szabályrendeletet azonban a belügyminiszter visszaküldte több rendbeli pótlások foganatositása végett. Ezek közé tartozik az, hogy a szabályrendelet a portómentesség-ről nem intézkedik, valaminthogy a hordójelző hivatal, amely a régi mértékhitelesítő hivatal helyét foglalja el teljes területi hatásköre a szabályrendeletbe felvéve nem lett. A békéscsabai hadszerkészletraktár kibővítése amint megírtuk már el lett határozva, a részletes tervek és költségvetés elkészült s a vármegyének az a határozata, amelyben az építést a vármegyei katonai beszállasolási alap terhére elvállalta, felső- hatóságilag is jóváhagyatott. Most azután minthogy a terveken az elrendelt pótlékok keresztül vezettet­tek, ennélfogva a szóban levő építési munkálatok biztosítása céljából a versenytárgyalás legközelebb kitüzetik. A kibővítés a hadszetkészlet raktárának telkén a jelenlegi épület szomszédságban fog meg­történni, az uj épület emeletes lesz s mintegy 40000 koronába kerül. A Gyulai Általános Ipartestület folyó hó 25-én délelőtt 10 órakor tartotta első rendes közgyűlését. Dobay Ferenc elnök megnyitójában üdvözölte a Békéscsabai Ipartestület képviseletében megjelent Acbim László elnök, Dorn József alelnök, ifj. Hor­váth Mihály jegyző, az Aradi Ipartestület részéről Jakoby János jegyző vendégeket, továbbá jelen­tette, hogy a Nagyszalontai Ipartestület elnöksége táviratban fejezi ki üdvözletét Ezután a megjelent iparosokat üdvözölvén, rátért az ipartestület elöl­járósága által megállapított napirend előterjeszté­sére. A tárgysorozat azon pontja, mely szerint az iparosok a közgyűléstől számított 30 napon belül az ipartestületbe beiratkozni köteleztetnek, egyhan­gúlag elfogadtatott. Továbbá előterjesztetett az 1914. évi költségelőirányzat, melynek során felszó­laltak Lindenberger János, Pfaff Ferenc, Balog Endre, Krizsán András iparosok s miután megálla- pittatott a jegyző fizetése, ezzel a költségelőirány­zat többi része is elfogadtatott. Ugyancsak a jegyző által előterjesztett szakosztályi ügyrend-szabályzat is egyhangúlag elfogadtatott. Miután a közgyűlés tárgyalási anyaga ezzel befejeztetett, elnök köszö­netét mond a t. vendégeknek szives megjelenésért, úgyszintén az iparosságnak is a tárgyalás higgadt menetéért, további munkálkodásra buzdítva őket a testület érdekében. Tótkomlós község járdaépítési ügye. Tótkom­lós községe elhatározta, hogy községi betonjárdákat épit. Az ide vonatkozólag folyamatba tett tárgyalá­sok során kétféle nézet alakult ki, nevezetesen az egyik szerint betonjárdákkal az összes kiépített utcák mindkét oldala ellátandók, a másik felfogás pedig az volt, hogy egyelőre csak a főbb utcavonaluk és és csak az egyik oldalon építtessenek ki betonnal. A képviselőtestületben az előbbi álláspont nyerte el a többséget azzal a kiegészítéssel, hogy az első és második alternativa között levő több munka 10 év alatt létesittessék és ezen idő alatt még az adót nem fizető zsellérek is évenkint 1 korona hozzájá­rulásra köteleztessenek. Az első terv szerint a költ­ségek összege 218000 K, a második terv szerint pe­dig 153000 koronát tennének ki. Ha az első terv valósittatnék meg, az esetben a községi pótadó évenként 40 percent emelkedést tüntetne fel mintegy 50 évig, ami oly horribilis teher, amelyet jóvá­hagyni alig lehet, mert hisz a községnek vannak és lösznek egyéb szükséglete, amelyek talán fontosab­bak is, mint a mégis kényelmi szempontokon ala­puló betonjárdaépités. így tehát előre látható, hogy a községnek inkább a második terve számíthat fel­sőbb jóváhagyásra, de ez is csak akkor, ha a beton­járda építésénél az illető háztulajdonosoknak bizo­nyos százalékszerü hozzájárulása biztosítva lesz, mert hisz a betonjárda építés folytán az illető tel­kek értéke kétségtelenül emelkedik. Ha a költségek fedezésének ez a módja a vármegye többi községei­ben minden nehézség nélkül alkalmaztatik, úgy semmi ok sem forog fenn arra nézve, hogy az épí­tési költségek egyrészének viselésére Tótkomlós község is ne kötelezze az érdekelt ház- és telek- tulajdonosokat. Kataszteri munkálatok Gyulán. A pénzügymi­niszter rendelete szerint Gyula város a folyó év nyarában a kataszteri felmérés érdekéből póthárom- szögeltetni fog, a részletes felmérés pedig az 1915. évben hajtatik végre. A részletes kataszteri felmérés az 1:2880 méret arányban és ölrendszerben történik. Az ezen méretarányban készült térkép azonban kicsi méreténél fogva sem városrendezési, sem városfej­lesztési munkálatoknak nem képezheti biztos alap­ját. A kataszteri felméréssel kapcsolatosan Gyula városának alkalma nyílnék a belsőségről egy min­den műszaki igényeknek és követelménynek megfe­lelő méretarányban és rendszerben készült térképet beszerezni, bizonyos hozzájárulás ellenében. Amint tudjuk, igy tett Békés község is. A kérdéses térkép beszerzése tekintetében a képviselőtestületnek kell határozni. Lóösszeirás. A honvédelmi miniszter az 1912. évben hozott uj törvény alapján elrendelte, hogy a folyó évi május és junius hónapokban az összes lóállitási járásokban a ló és jármüvek összeirása és annak megtörténte után a lóosztályozás foganato­síttassák. A vármegye alispánja az összes előmunká­latokat elrendelte s intézkedett, hogy a vonatkozó működési terv a hadtestparancsnoksággal egyetértő- lég mielőbb egybeállittassók, aminek megtörténte után a fenti munkálatok tényleges végrehajtása fo­ganatba veendő lesz. Heti piac. Gyula, március hó 27. A budapesti gabonatőzsdén megszilárdult az irányzat, az árak kis arányban emelkedtek. Heti piacunkon az esős időjárás miatt gyenge akinálat. Eladatott: Búza . . 23-— 24-20 Árpa . . . 13— 18-40 Zab . 12— 12-40 Tengeri . . 13 — 13-40 Gyermekeimnek nem adok élesz­tővel készített tésztákat, férjem, ki gyermekorvos, határozottan ellensége az ilyeneknek. Minthogy azonban a kicsinyeknek a tészta kell, lepényt, tortákat s felfujtat Dr. Oetker-fóle sütőporral készítek nekik. Vacsorára gyermekeim tejből és tojásból pud- dingot kapnak, mit a kitűnő Dr. Oetker-féle puddingporokkal készí­tek el, vagy pedig eremet Dr. Oet­ker-féle dibona crémporral. Változa­tosság kedvéért kicsinyeimnek idő­közönként Dr. Öetker-fóle vörös da­rát adok, mi egy kitünően frissítő utóótel. Mindezen ételek ízletesek, táplálók és last not least voltuk da­cára olcsók. . 30 3—26 Irodalom. A Divat Újság minden hónapban kétszer jele­nik meg. Előfizeted ára nagyon olcsó : negyedévre postán való szétküldéssel két korona húsz fillér. Előfizethetni legcélszerűbben a kiadóhivatalba inté­zett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadó- hivatala Budapesten, VIII., Rökk Szilárd-utca 4 számú házban van. Az Érdekes, Újság. Egy megfutott naptári esztendő van az Érdekes Újság mögött. A tavalyi esztendő márciusának vége felé köszöntött be. Az Érdekes Újság és abban a pillanatban, mikor meg­jelent, már győzött is, az uj képes laptipus első pillantásra megtetszett a közönségnek s alig néhány héttel később már országszerte olyan ismert volt, mintha évtizedek óta gyökeredzett volna a közönség tudatába. Az Érdekes Újság ma már fogalom. Aminek megjelenésekor ígérkezett, hogy az érdekes­ségek újságja lesz, annak vált be s annak ismerik, amerre csak az országban olvasók vannak. Ezt a szerepét szereti és örömmel vállalja tovább is az Érdekes Újság. Gazdag mellékleteit, melyekkel egy­aránt kedveskedik az asszonyoknak, a gyermekeknek, a sport és a népszerű tudományos ismeretek kedvelői­nek, ezentúl is megtalálja az olvasó, aminthogy egyre gazdagabb és változatosabb lesz a szépiro­dalmi tartalom is, mely a bő képes rész mellett az uj magyar irodalom legjobb alkotásait nyújtja a közönségnek. A második esztendőben is folytatni fogja Az Érdekes Újság pályakérdéseit, melyek olyan rokonszenves fogadtatással találkoztak ország­szerte. Folytatni fogja természetesen kedvezményeit is, melyeknek irodalmi nívója, technikai szépsége . és páratlan olcsósága egyaránt meghódította az egész magyar olvasóközönséget. A Dekameron első kötetének szenzációs sikere után már bejelentettük, hogy április elejére kijön a második, még tán az elsőnél is meglepőbb kötet, melyhez még az idei év folyamán még három kötet fog csatlakozni. Az Érdekes Újság előfizetési ára : egy negyedévre 2 kor. 80 fillér, félévre 5 kor. 60 fillér, egész évre 11 kor. 20 fillér. Minden újonnan helépő előfizető megkapja ingyen Az Érdekes Újság Dekameronja első kötetének fűzött példányát, ha megküldi a szállítás postai költségét, 55 fillért. Az Érdekes Újság szerkesztősége és kiadóhivatala V., Váci-körut 78. szám alatt van. , Pesti Hirlap. Magyarország legnagyobb és leg­elterjedtebb lapja az uj negyedév küszöbén előfize­tésre hívja fel a magyar olvasóközönséget. A Pesti Hirlap minden irányban független és radikálisan ellenzéki újság. Napról-napra a legnagyobb terjede­lemben, vagyis legbővebb tartalommal jelenik meg; naponkint 12—24 oldallal is többet ad, mint más lapok; járatása tehát, egyenlő előfizetési ár mellett, legelőnyösebb. A Pesti Hirlap munkatársai ezidő- szerint hazánk legkedveltebb és legelső írói és publicistái. A Pesti Hirlap ma kétségtelenül Magyar- ország legelterjedtebb lapja, mert példányszáma (hétköznapokon 120 ezer, vasárnapokon 160—170 ezer) a legolcsóbb boulevard-lapokét is felülmúlja. A Pesti Hirlap előfizetői kedvezményes áron rendel­hetik meg a Divatszalon cimü pompás divatlapot. A Pesti Hirlap uj előfizetői, akik legalább egy negyedévre fizetnek elő, kívánatra megkapják, mig a készlet tart, ingyen a Pesti Hirlap nagy képes naptárát 1914. évre, 45 fillér portó beküldése ellen. A Pesti Hirlap előfizetési ára egy hóra 2 kor. 40 fillér, április—júniusi negyedévre 7 korona. A divat­szalonnal együtt negyedévre 9 korona 50 fillér. Az Érdekes Újsággal együtt 9 korona 80 fillér. Kiadó- hivatala, hová legcélszerűbb postautalványon be­küldeni a pénzt: Budapest, Váci-körut 78. szám alatt van. A Nap a magyar újságírás szenzációja. A Nap a magyar közönség legkedvesebb lapja, A 48-as eszmék és a magyar nemzeti törekvések egyetlen hü és törhetetlen szószólója. A legmodernebb, leg­frissebb és legkitűnőbb lap. A magyar riport úttörő mestere. Főszerkesztő: Braun Sándor. Dr. Hajdú Miklós társszerkesztő. Munkatársai: a magyar újság­írás kitűnőségei. Példányszáma amerikai ujságsiker: 155.000 példány naponkint. Egy szám 6 fillér. Elő­fizetési ár: egy évre 18 korona, félévre 9, negyed­évre 4 korona 50 fillér, egy hónapra 1 korona 60 fillér. A Nap-ot megérkezése után kívánatra azonnal házhoz szállítja A Nap kihordó szervezete, (A baiekség világrekordja) Különös, torz és szomorú dolog, mikor egy nemzet, anélkül, hogy háborút veszített volna, minden elfogadható ok nélkül, igazán azt lehet mondani, tisztán balekség- böl rettentő hadisarcot fizet az idegennek. Bizo­nyára nincs vele mit dicsekednünk, ha ebben a balekségben mi tartjuk a világrekordot. Már pedig a statisztika süti ránk a bizonyságot, hogy csak idegen vicclapokért évenkint kőrülbelől negyed- millió koronát fizetünk a külföldnek. Történik pedig ez akkor, mikor — hogy mást ne is említsünk — a francia elmésség legelső képviselője, a Le Hire cimü párisi élclap, Le Hire a i'Etranger rovatában, amely a világ humor-termésének legjavát mutatja be a francia közönségnek, szinte hétről-hétre ott szerepel egy magyar élclap is: a Kakas Márton. Ami nyilvánvaló bizonysága annak, hogy a Kakas Márton, a melyet Sipplusz alapított és Szőllősi Zsigmond a felelős szerkesztője, nemcsak itthon az első élclap, de külföldön is méltónak Ítélik arra, hogy a különböző nemzetek humorának legelis­mertebb reprezentánsai között szerepeljen. Tartal­mának gazdagsága és színvonala, kiállításának mű­vészi disze semmivel se áll a külföldi elsők mögött

Next

/
Oldalképek
Tartalom