Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-11 / 2. szám

4 Kel»«* 1914 január 11. ügyminiszter a költségvetésből törölte az összes il­letmény-emeléseket, kivéve az Írnok és dijnokra vonatkozó fizetés-javítást. Nem engedélyezte az újon­nan rendszeresíteni kért negyedik sebészeti segéd- orvosi állást azért, mert a miniszter a személyzet számát megfelelőnek tartja. Nem engedélyezte a mütőszolga, kertészsegéd, műhelyvezető stb javada­lom emelését sem azzal az indokolással, hogy ezek­nek a javadalma majdnem minden évben emeltetett, de különben is korpőtlékban részesülnek. A fűtésre előirányzott 61800 koronát 55000, a vegyesekre elő­irányzott 35680 koronát 34000 és a felszerelésekre előirányzott 62000 koronát 57000 koronára szál­lította le. A békéscsabai közkórházban a múlt év utolsó negyedében ápoltatott 828 egyén, akik közül meg­halt 26, elbocsájtatott 359. Az ápolási napok száma az említett idő alatt 10799 volt. Előléptetés. A pénzügyminiszter Wárlám Zol­tán szeghalmi m. kir. adótisztet a X. fizetési osz­tályba léptette elő. A f. évi fősorozási tervet a vármegye alis­pánja az érdekelt katonai parancsnokságokkal végleg egybe állitván, azt végleges megerősítés végett a honvédelmi miniszterhez felterjesztette. Mivel azon­ban a miniszteri megerősítés csak formális dolog, ennélfogva a végleges tervet alábbiakban közöljük : Kezdődik a sorozás március 7., 8., 9-én Gyomán; a hadkötelesek száma 493. Békésén március 16., 17., 18., 19-én lesz a fősorozás; a hadkötelesek száma 933. Szarvason ^március 26., 27., 28, 29., 30. és 31-én; a hadkötelesek száma 917. Gyula városában április 2, 3., 4-én; a hadkötelesek száma 387. A gyulai járásban április 16. és 17-én; a hadkötelesek száma 320. Az orosházi járásban április 24., 25., 26., 27., 28., ;29. és 30-án; a hadkötelesek száma 1220. A szeghalmi járásban április 22., 23., 24. és 25-én; a hadkötelesek száma 679, végül a békés­csabai járásban április 25., 26., 27., 28., 29. és 30-án; a hadkötelesek száma 814. Adókivető bizottsági tagok kinevezése. A vár­megye alispánja a Békésvármegye területén levő 6 kir. adóhivatal székhelyén az 1883. évi 44. t.-cikk értelmében az 1914 , 1915. és 1916. évekre meg­alakítandó adókivető bizottságba az említett törvény 19. és 20. §-ai alapján rendes és póttagokul kine­vezte és pedig : A gyulai m. kir. adóhivatal terüle­tére rendes tagokul: Reisner Ede és dr. Martos Józsefet, póttagokul: Merza Sándort és Pjajf Fe­rencet. A békéscsabai kir. adóhivatal területére ren­des tagokul; Rosenihál Adolfot s Fekete Sándort, póttagokul: Havrán Lajost és Lévy Sámuelt. Az orosházi kir. adóhivatal területére rendes tagokul: Fóliák Kálmánt és Sülé Pált, póttagokul: Singer Miksát és Menyhárt Zsigmondot. A békési kir. adó­hivatal területére rendes tagokul : Cservmszky Ist­vánt és Sebők Sándort, póttagokul: Tokay Gyulát és dr. Emperl Gyulát. A szarvasi kir. adóhivatal területére rendes tagokul: dr. Szemző Gyulát és Bárány Bélát, póttagokul : Sterbecz Gábort és Boros Pált. A szeghalmi kir. adóhivatal területére rendes tagokul; Grósz Arnoldot és Nyiiray Istvánt, pót­tagokul : Stern Móricot és Márkás Andrást. A vármegyei igazoló-valasztmany f. hó 3-án délután dr. Márki János elnöklete alatt ülést tar­tott, amelyen törölte a bizottság a vármegyei leg­több adót fizetők f. évi névjegyzékéből az időköz­ben elhunyt Veres Józsefet, továbbá a megválasz­tott Hrabovszki Pál és dr. Hegedűs Béla legtöbb adót fizetőket, miután ők a választás jogcímén kí­vánnak a törvényhatósági bizottság tagjai lenni. Ne­vezettek helyébe felvétettek a névjegyzékbe Buck Adolf, Zsíros György és Medovárszky János. Ezután az igazoló-válasítmány a megtartott megyebizottsági tagválasztásokat igazolta, úgyszintén igazolta a szarvasi második kerületi választás ellen dr. Faragó Jenő által beadott felebbezés elutasítása mellett a kérdéses választást. Faragó, mint megírtuk, azon az alapon felebbezte meg a választást, mert az elnök Mázor Elemér a választási eljárás folyama alatt két percre ott hagyta a választási helyiséget anélkül, hogy az elnöklést átadta volna helyettesének. Az igazoló-választmány a választást azért erősítette meg, mert két percnyi időt a választás megszakításának nem tekintette és mert felebbező sem állítja, hogy azon idő alatt, mig az elnök künn volt, szavazatot felfogadtak vagy elutasítottak volna és mert a bi­zalmi férfiak állandóan jelenvoltak és olyan cselek­mény nem fordult elő, amely a választás eredmé­nyét befolyásolhatta volna. Megérkezett a város 1914. évi államsegélye Gyula városa tudvalevőleg évi 28000 korona állam­segélyben részesül a tisztviselők fizetésének kiegé­szítésére. az idei államsegély utalványa tegnap reg­gel érkezett le a belügyminisztertől, s a városi pénz­tár nyomban fel is vette a 28000 koronát a kir adóhivatalnál. A honvédség köréből. Botka Miksa főhadnagy Gyuláról a szegedi 5. honvéd gyalogezredhez, Fabró Győző főhadnagy a szegedi 5. honvéd gyalogezredtől a gyólai kiegészítő parancsnoksághoz helyeztetett át. Tartalékos honvédhadnagyok, ő felsége'január hó 1-ével a gyulai 2. honvéd gyalogezredben tarta­lékos hadnagyokká kinevezte a következő tartalékos tisztjelölteket; Bálint Antalt, Gara Ármint, Kornis Mórt, Diener Kálmánt, Sipos Gézát. Gárdos Andort, Katona Henriket, Klein Józsefet, Hrusztek Rezsőt, Dr. Vécsey Kálmánt, Nagy Györgyöt, Fogarasi Ernőt, Erdős Illést, Dr Fuchs Bélát, Erdős Lipótot, Dr. Zobel Gyulát, Stein Józsefet, Ilovszky Jenőt, Sulcz Gyulát, Dr. Vass Józsefet, dr. Schriffert Fe­rencet, Dr. Jeszenszky Nándort, dr. Hay Eleket és Bakos Gyulát. Több lesz az önkéntes Gyulán. A verseczi 7. honvéd gyalogezrednél az egyévi önkéntesek részére felállított tartalékos tiszti iskola feloszlott. Az iskola hallgatóinak egy része Nagyváradra, egy része pedig a gyulai tiszti iskolába osztatott be. A gyulai rk- hitközség egyháztanácsa f. hó 6- án tartotta évi rendes közgyűlését, melynek leg­főbb tárgya az évi költségvetés megállapítása volt. A pénztári és számvevői tisztség az eddigi 18°/0-os egyházi adónak 20%-ra való felemelését kérte azon az alapon, mert az épületek gyökeres javítása és újonnan való fedése — mint hosszú időre kiható befektetés — a pénztári készleteket kimerítette. Ehhez járult még az is, hogy az egyházi adóhátralék, a gazdasági válság folytán, szokatlanul megnöveke­dett. A gazdasági szakosztály Schmidt József elnök­lete alatt mégis módját találta, hogy a terhelő téte­lek eltolásával, a szükséglet a régi 18%-os kivetés mellett is kielégítést nyerhessen. így az egyházi és iskolai adó a régi kivetési kulcson maradt. A tan­testület egyes tagjainak családi pótlék iránti kér­vénye, ámbár több oldalról meleg támogatásra talált, ezúttal, és pedig fedezet teljes hiánya miatt, telje­síthető nem volt. Niedermayer Bélának tanítói állá­sáról való lemondása f. évi április 1-től kezdődőleg elfogadtatott. Az ülésen az egyháztanács tagjai csak­nem teljes számmal jelentek meg. Választások a gyulai izraelita hitközségnél. A hitközség képviselőtestületének és az elöljáróságnak megbízatása a múlt év végén lejárván, a képviselő- testületi tagokra nézve a választás folyó hó 4-én ejtetett meg és pedig megválasztattak : Rendes ta­gokká: Czinczár Adolf, Reisner Ede, dr. Bardos Arthur, dr. Berényi Armin, dr. Bíró Béla, Bleier Ignác, Braun Mór, Fogl Adolf, Faragó Andor, Fischer Dávid, Grünbaum Armin, Goldmann Samu, Kóhn Dávid, dr. Kóhn Mór, dr. Keppich Frigyes, dr. Martos József, Lusztig Adolf, Lehrmann Soma, Reisner Emánuel, Reisner Béla, Nádor Mór, Stern László, Sonnenfeld Miksa, Schillinger Lipót, Weisz Mór. Póttagokká: Neumann Jónás, dr. Major Simon, Neumann Iáimon, Schvarcz Jónás, Czinczár Dezső, Ehrenfeld Salamon. A hitközség szabályzata értel­mében a képviselőtestületi rendes tagok folyó hó 7- én rendes közgyűlésre hivattak össze, amely al­kalommal impozánsán megnyilatkozott az őszinte tisztelet és szeretet a hitközség három esztendőn keresztül működött illusztris elnöke, Czinczár Adolf iránt, akinek ügybuzgóságához fűződik a templom- átalakítás, paplaképités korszakalkotó munkája, úgy­szintén a hitközség anyagi helyzetének megszilár­dulása is. A képviselőtestület a hitközség összes tagjainak hálás érzelmét manifesztálta, midőn Czin­czár Adolfot közfelkiáltással és nagy lelkesedéssel újból a hitközség élére állította. A választások ered­ménye egyébként a következő: gyulai Czinczár Adolf elnök, Reisner Ede alelnök, dr. Kóhn Mór ügyész, dr. Keppich Frigyes pénztárnok, Fogl Adolf és Bleier Ignác templomatyák, Fischer David ház­gondnok. Stern László elnöklete alatt dr. Biró Béla, Faragó Andor számvizsgáló bizottsági tagokká. Adó­kivető bizottságba: dr. Martos József elnök, Stern László, Nádor Mór, Grünbaum Armin és Kóhn Dávid tagokká. Felszölamló bizottságba: dr. Kóhn Mór elnök, dr. Keppich Frigyes, Reisner Béla, Faragó Andor, Braun Mór és Fischer Dávid tagokká. Adóügyi előadónak: dr. Biró Béla. Választási bi­zottság: dr. Kóhn Mór elnök, Bleier Ignác, Nádor Mór, Grünbaum Armin tagokká, Faragó Andor jegyzővé. Tanitó-bál. Mint minden évben, úgy ez alka­lommal is február hó első szombatján lesz a Manito­bái«, azaz 7-én, melyre az előkészületek mar meg­történtek. /^dbr-testvérek készséggel átengedték a »Komló-szálloda* nagytermeit a bál céljaira, lőni pedig csak éphogy még nem stimolja Kremouábau készült Stradiváriusát. A rendezőség minden tehet­ségét latba vetette és veti, hogy annak az előkelő közönségnek, mely ezt a bálát oly magas nívóra emelte s úgyszólván a báli szezonok nélkülözhetet­lenévé tette, minden, a legmesszebbmenő igényét is kielégíthesse, hogy most is, ez alkalommal is az a melegség, az a fesztelen vidámság és jókedv legyen koronája ennek a bálnak, mely éveken keresztül mintegy osztályosává vált. A kath. kör évi közgyűlését vizkereszt ünne­pén (jan, 6.) tartotta meg. Évi jelentés és száma­dások jóváhagyása után a kör megújította a tiszti­kart. Tb. elnök dr. Lindenberger János apát-pléb. Elnök Kukla István, alelnök Krizsán András, jegyző Géczy József, pénztáros Névery Károly, könyvtáros Gremsperger Pál, aljegyző Steigerwaid János lett, mig a számvizsgáló-bizottság elnökévé Székely Lajost választották meg. Ezenkívül 20 tagú választmányt is alkotott a kör. A kath. kör — mint azt már több ízben meg­írtuk— ma vasárnap este tartja mulatságát aLudvig- féle vendéglőben. Az állami es törvényhatósági altisztek és szol­gák országos nyugdijpótlo szövetségének gyulai cso­portja január hó 4-ik napján tartotta tisztújító köz­gyűlését, amelyen egyhangúlag megválasztattak: elnök Portörő Lajos, alelnök Bánfi Sándor, pénz­táros Molnár Gábor, ellenőr Szilágyi György, vá­lasztmányi tagok : Pocsai Péter, Dancsovszki János, Erdődi János, Kovács András, ifj. E. Nagy György, id. E. Nagy György. Koncert Gyulán. A »Tanárok özvegyeit és ár­váit segítő országos egyesület« gyulai fiókja február hó közepén a gimnázium tanuló ifjúságának közre­működésével hangversenynyei kapcsolatos táncmu­latságot rendez. Részletesebb tudósítást és a pro- grammot a jövő számban hozzuk. A Gyulai Iparos-ifjúság Önképző Egylete far­sangi táncvigalmat február hó 1-ső napjan, vasár­nap este tartja a Komló kávéház és étterem helyi­ségében. A meghívók e hét folyamán küldetnek szét. A Gyulai Tanyai Földmivelők Köre szentbene- deki majorban február 1-én a saját pénztára javára táncmulatságot rendez. Belépő díj személyenként 1 korona. Kezdete este 7 órakor. A felülfizetések — tekintettel a jótékonycélra — köszönettel fogadtat­nak és hiilapilag nyugtáztatnak. A Gyulai Csizmadia Ipartársulat januar hó 25-én a Ludvig féle vendéglő összes helyiségeiben, saját pénztára javára zártkörű tánevigaimat rendez. Belépődíj személyenként 1 korona Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor, A Royal Mozgoszinház e heti műsorában is váltakoznak az érdekesnél-érdekesebb természeti, ta­nulságos és szórakoztató darabok. A vasárnapi mű­sorból, mely délutáni és esteli előadásban kerül be­mutatásra, különösen kiemelkedik egy nagyvárosi erkölcsrajz, a Kalandor, melyet a legkitűnőbb és legnépszerűbb dán színész, a világhírű Psylander alakit. Kedden a Pathé-filmjeiben gyönyörködhetik majd a közönség, mely változatos és tiszta képéivel, továbbá sikerült mozi-trükkjeivel állandó derültséget és megelégedést szokott kelteni. Csütörtökön a Müvészvér lesz az est fénypontja. Színes dráma, mely raffinált beállításával és fordulatos cselekményeivel messze fölülmúlja a múlt évi film-drámatársait. Szombaton ismét a Pathé-cég filmjei kerülnek be­mutatásra. Halálozás. Grünfeld Mórné született Gruber Fáni, városunk egyik régi tisztes polgárnője, hosz- szas betegség után f. hó 5-én délután 64 éves ko­rában meghalt. Temetése szerdán délelőtt 10 órakor volt az izraelita egyház szertartásai szerint, a roko­nok és ismerősök nagy részvéte mellett. A boldo- gultat gyermekei, — közöttük Grünfeld Jakab, a gyulai képkeretlécgyár művezető igazgatója — uno­kái és rokonsága gyászolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom