Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-05 / 40. szám
1 Békés 1913 október 5. Október 6. Szomorú évforduló ! Nemzeti hőseink hullottak porba, hogy elvérezzenek hazánk, nemzetünk akkor örökre elenyészni látszott szabadságáért, fenmaradásáért. Az aradi 13 vértanú sorában talán nem is az a leginkább megrendítő, hogy a győző ellenség golyójától és kötelétől kellett életüket veszteniük, hanem az a megsemmisítő hit, hogy életük hiába vész el, hogy a nagy nemzeti fellángolás, ezrek elhullása, a szabadságharc : ez mind célját el nem ért eredménytelen végvonaglása volt egy jobb sorsra érdemes nemzetnek, mely az európai világrész századokon keresztül való védel- mezésével elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az a hit, hogy a nemzetek nem ismernek hálát, önzetlenséget és Európa nemzetei saját létérdekükön kívül nem ismernek más érdeket; nem sietnek megmenteni nemzetünket, a mely védte őket, a mely * vérezett és szenvedett értök. Meghalni : félelmetes reménytelenül, hit nélkül meghalni : kétségbeejtő. Ám a történelem azt tanítja, hogy a sors utjai kiszámithatlanok. Sok nemzet látszott már a megsemmisülés örvényének szélén állani, szinte már el is merült az örvényben ám az idők változása kiragadta az enyészet forgószeléből s hatalmas virágzó nemzetek lettek belőlük. Ezért van alapja a jövőbe vetett fanatikus hitnek. Vajon aradi vértanúink közül hánynak adott megnyugvást a végső percben nemzete feltámadása, jövője iránt táplált törhetetlen, fanatikus hite ? Bizony a nagy összeomlás közben csoda, ha egynek is lelkében megmaradt annyi erő, a mennyi e hit táplálására szükség volt ... 1 Főispáni beiktatás. Csanádvármegye újonnan kinevezett főispánjának : Markovics Manónak ünnepélyes beiktatása e hó 7-én tartatik meg. Erre az ünnepélyre Békésvármegye is meghivatott. A vármegye azonban hivatalosan képviselve nem lesz, mert a vármegye vezetőségét, az e hóban megtartandó rendes közgyűlés előkészületei nagyban igénybe veszik. Gyula város legtöbb adót fizetőinek 1914. évben érvénnyel bírandó névjegyzékét az erre kiküldött bizottság összeállította s az ideiglenes névjegyzéket mai lapunkban közöljük. A még ideiglenes névjegyzék 15 napi közszemlére fog kitétetni s az ellen esetleges felszólamlások nyújthatók be. A lapunkban közölt jegyzékben több olyan név is szerepel, akik egyszersmind választott tagjai is, vagy mint tisztviselők hivatalból tagjai a képviselőtestületnek. Ezek fel fognak hivatni, annak kinyilatkoztatására, hogy melyik alapon kiránják jogaikat gyakorolni. Válaszukhoz képest a jegyzék az igazoló bizottság áltál módosíttatni fog. Az alsó-fehér-körösi társulat választmánya folyó hó 2-án ülést tartott, melyen gróf Széchényi Antal társulati elnök elnöklete alatt dr. Jantsovits Emil, Korossy László, dr. Ladies László, Ondrus Cyrill és Szathmáry Gábor választmányi tagok s Hubert Lajos kir. főmérnök, miniszteri megbízott, valamint Künzl Ernő igazgató-főmérnök vettek részt. A választmány a társulat legutóbbi közgyűlésének utasítása folytán foglalkozott a tisztviselők családi pótlékával és lakbér felemelés iránti kérelmével, valamint a társulát műszaki tisztviselőit az 1902. év óta végzett nagyobb építkezések után a társulat régi alapszabályai alapján megillető épitési pótdij kérdésével. A választmány határozata értelmében javasolja a közgyűlésnek, hogy a tisztviselők részére is állapítson meg családi pótlékot — a gátőrök részére a társulat közgyűlése a családi pótlék intézményét már legutóbb életbe léptette — és pedig a tisztviselők részére, tekintet nélkül a gyermekek számára, 20 éves korig minden gyermek után évi 120, az altisztek részére a gyermek 16 éves koráig minden gyermek után évi 80 koronát. Figyelemre méltó a választmány azon javaslata, hogy a tanulmányokat folytató gyermek után ezen életkoron túl, egész a 24 évig külön kérelemre a családi pótlék a választmány által tovább folyósítható Jegyen. A tisztviselők lakbérére nézve javasolja a választmány, hogy az igazgató-főmérnök lakbére 1000 koronáról 1200 koronára, a szakaszmérnök lakbére 800 koronáról 1000 koronára, a pénztárnok és nyilvántartó lakbére 600 koronáról 700 koronára emeltessék fel. A társulat választmánya és közgyűlése évek óta foglalkozik azon kéréssel, bogy a műszaki tisztviselőknek a régi alapszabályok 95L §-a alapján a nagyobb építkezéseknél kiérdemelt építési pótdijrá támasztott igényét miként elégítse ki. Tekintettel azon nagy nehézségekre, amelyek ezen igény kielégítésénél fenforognak, a választmány — miután a műszaki tisztviselők pótdijrá vonatkozó igényét jogosnak találja — figyelemmel arra, hogy kétségtelen az, miszerint 1902. év óta a társulatnál nagyarányú építkezések eszközöltettek, amelyek költsége a félmillió koronát jóval meghaladja, az egyes építkezések után járó pótdijak részletes számítása nélkül, egy összegben 5000 koronát javasol az építéseket vezető Künzl Ernő volt szakasz-, s jelenben igazgató-főmérnök részére megállapítani. A választmány ezen ülésén betöltötte a szakaszmérnöki állást 8 10 pályázó közül egyhangúlag Neusinger Ottó, jelenleg a társulatnál napidijas mérnökként dolgozó fiatal mérnököt választotta meg, kinek munkájáról az igazgató-főmérnök elismerőleg nyilatkozott s ki szimpatikus megjelenésével a választmányi tagok bizalmát — fiatal kora dacára — teljes mértékben megnyerte. A vármegyei közkórházi alap múlt évi zárószámadását a belügyminiszter jóváhagyván annak alapján megállapítható, bogy a vármegyei közkórháznak tiszta cselekvő vagyona 938606 korona. A belügyminiszter a zárszámadással kapcsolatosan megerősítette a vármegyének a múlt évi felesleg hová- forditása tárgyában hozott határozatát. E szerint dr. Wertheim Ivan fogorvos részére tiszteletdijban 300 korona és egy másik kórházi alkalmazottnak 100 korona jutalom jár; a fennmaradó 1795 korona azon kölcsön kamatainak részben való fedezésre szolgál, a mely kölcsön a kórházi építkezési hiányok fedezésére vált szükségessé. Dobos István újabb bravúrja. Hétről-hétre újabb és újabb dicsőségét zenghetjük fiatal aviatikus fóldinknek Dobos Istvánnak. A múlt évben még jelentéktelen, s alig észrevett pilótát immár szárnyara vette kiváló hírneve, s ma már a legjobbak, az elsők között emlegetik Dobos István nevét. Az utóbbi időben Délmagyarorszag sok helyén fordult meg gépjével, s mindenütt szép repülési produkciókat végzett. Legutóbb pedig — mint megírtuk — Mezőtúrról Budapestre tette meg a százharminc kilométeres légi utat. Az elmúlt vasárnap a főváros közönségét lepte meg látványos felszállással. Székely Mihály aviatikus »Bübü« monoplánján délután a levegőbe emelkedett. Az ötven loerejü motor egyenletes Kattogása mellett szép nyugodt ivekben vitte madarát Budapest palotái felett egészen a Dunáig. A rá- kosi repülőtér sok száz látogatója szívesen legeltette szemét az arányos, kecses gépmadáron, amely nem lankadó igyekezettel szállott feljebb és feljebb ezer méteren felüli magasságba. Háromnegyed óráig keringett sas módjára a szédítő magasságban, azutáu visszatért a Rákosra, ahol 6 óra körül szép simán leszállt. A gyönyörű repülésért a közönség viharosan megéljenezte. Azonban a szép diadalt nem élvezheti kellemetlen utőkövetkezmények nélkül. A rendőrség ugyanis megtiltotta az aviatikusoknak a város felett való repülést, mert esetleges lezuhanásuk, a járókelők testi épségét is veszélyeztetheti. Dobos pedig nem respektálta a tilalmat, s igy a rendőrség kihágásért valószínűleg meg fogja bírságolni. Itt említjük meg, hogy Kvasz András a csabai pilóta vasarnap az eperjesi torna- és vivó- egyesület meghívására sikerült repülést rendezett az eperjesi katonai gyakorlótéren. Két gépet vitt magával és mindkettőn föiszallt. Bravúros repüléseit es siklóereszkedéseit a nagyszámban jelenvolt közönség lelkesen fogadta. Az idő szép napos, de szeles volt. Dr. Jeszenszky Nándor balesete. Szombaton este súlyos természetű baleset érte dr. Jeszenszky Nándor gyulai ügyvédet. Néhány hónap előtt egy rozoga automobilt vásárolt, amely a használatban több bosszúságot okozott tulajdonosának, mint amennyi hasznot produkált. Aki egyszer szives meghívás folytán ráült, azt másodszor semmi áron se lehetett rácsalogatni, mert biztos volt, hogy legjobb esetben az utón elakad, ha az árokba nem fordul, s akkor még az autót is tolnia kell hazáig, mint legutóbb a nagypéii vadásztársasággal megtörtént mmd a két variáció. A rakoncátlan gépkocsi motorjához uj fogaskereket szereltek fel szombaton, s a soffőr próbálgatta a motor forgását. A jelen levő dr. Jeszenszky is nézegette egy darabig a munkát, majd maga is babrálni kezdte a szerkezetet. Egyszerre a kerék odakapta a balkezét és a kézfejről a húst borzalmasan lenyúzta. Sikoltására a soffór megállította a motort, amely máskülönben az egész alsó- kart letépte volna. A súlyosan megsérült ügyvédet gyorsan a közkórbázba vitték, abol az orvosok a sérülést dezinficiáltak és a bust visszavárták, s elő- vigyázatból vérmórgezés megelőzésére be is oltották. Jeszenszky négy napig feküdt a kórházban, s csak hónapok múlva fogja a balkezét használhatni. Bimbóhullás. Galyasi Bélát, a Gyulavidéki h. é. vasút műhelyfőnökét és nejét fájdalmas veszteség érte. Kis gyermekük Lacika f. hó 3-án reggel meghalt. Az égbe visszaröppent kis angyal temetése szombaton délután 5 órakor volt a róni. kath. egyház szertartása szerint, a család barátainak és ismerőseinek részvétével. Baleset. Hack Mihály 18 éves kőmüvessegéd Schneider János építőmesternél dolgozott a bucsa- telepi templom építésnél. Múlt hó 26-án az állványról véletlenül leesett és bal karját eltörte. A megyei közkórházban vették ápolás alá. Szent Mihály-nap nevezetes nap a magyar nép életében. A termés learatva, a konvenció kiadva. Nyár múltával közeledik a hideg, terméketlen tél, a mikor csak a meleg érlelő nyár terméséből félretett készlet tartja el az embert. Az éléskamara már telve van búzával, kukoricával, a melyen hizik a mangalica, hogy zsírral szolgáljon egy évre. Az aratás után tehát Szent Mihály napján már el van látva a földmivelő élelemmel. De hát gúnyát, meg háztartási dolgokat is be kell szerezni. Erre való a Szent Mihály nap előtti országos vásár. A téli évszak kezdő időpontját jelenti Szent Mihály napja, a melyen azonban az emberi életnek egy kellemetlen aktusa is szokott végbe menni; a költözködés. A modern kor ez elemi csapása társzekereket állít lakásunk elé, hogy minden bútordarabunkat kimozdítsa meghitt fészkéből. Uj fészekbe vándorol a jámbor lakó, mindig jobbat remélve attól, mint a régitől és mindig — csalódva. És a csalóka reményt menyi fáradtsággal, bosszúsággal, kárral, bajjal váltja meg! Fohászunkba foglalhatjuk; jövel Szent Mihály napja: egyszer már költözködés nélkül. A tűzoltó-egylet mai népünnepélyére az előjelekből Ítélve kedvező, szép időre van kilátás. Az ünnepély délután 3 órakor kezdődik. Este 8 órakor — mint a falragaszok bővebben jelzik — a színkörben pompás kabaré lesz, amelynek szereplői között két kedvencünket Solymossy Sándor és Szathmáry Árpád színművészeket, s a szegedi társulat egyik uj tagját Bányai Katót fogjuk örömmel üdvözölhetni. Előadás után a pavillonban táncmulatság következik. Ismételten felhívjuk közönségünket a nemescélu ünnepély erkölcsi s anyagi támogatására. Véres családi dráma játszódott le Gyulán a múlt szombaton délután. Egy fogságból most kikerült iparos ember revolverből háromszor rálőtt hűtlenné vált feleségére és nem rajta múlt, hogy — bár mind a három lövés talált — az asszony életét ki nem oltotta. A dráma cselekvő hőse Szikes József 34 éves ácssegéd, aki 9 év előtt vette feleségül lamás Máriát. Szikes nem nagyon kedvelte az ácsmesterséget, inkább a munka nélkül való gyors meggazdagodásról ábrándozott. A múlt évben merész tervet? spekulált ki, hogy könnyű szerrel pénzhez jusson. Beállított egyik gyulai ügyvédhez egy öreg asszonnyal, akit özv. Remelé- nének mutatott be, s előadta, hogy néhány ezer korona jelzálog kölcsönre volna az asszonynak szüksége, amit tehermentes ingatlanára tábláztatna be. Az ügyvéd egyik helyi takarékpénztárnál folyósitatta is a kölcsönt, de megelőzőleg elment ügyfelével a közjegyzőhöz, hol az asszony névaláírását és személyazonosságát Szikessel együtt mint tanuk igazolták. Erre a pénzt fel is vették a takarékból. Rövidesen kisült azonban, hogy nem az igazi Reme- léné járt a közjegyzőnél, s a kölcsön felvételéről az mit sem tud; helyette csalási szándékból más asszonyt szerepeltettek. Ezért a csalafintaságért okiratbamisitás miatt a gyulai törvényszék Szikest másfél évi börtönre Ítélte. Most szeptember 10-én betöltötte büntetése kétharmad részét, azért feltételes szabadságra helyezték. Boldogan sietett haza a bosszú fogságból bzentpálfalva városrészben levő lakására, de biz azt üresen találta. Felesége a férj fogházba vonulásakor anyósához költözött, bútorait és ruháit egyéb hely hiányában az anyós házának padlásán helyezte el. De a bosszúnak Ígérkező szalmaözvegység egyhangúságát nem sokáig birta elviselni a csinos menyecske. A szomszédságukban lakó R. J. 18 éves legénnyel ismeretséget kötött, amely iassankint az egyszerű barátságnál szorosabb viszonnyá fejlődött úgy, hogy az asszony az utolsó időben már teljesen R J. szüleihez költözött, s a fiúval együtt lakott. Ezt az idillikus állapotot megzavarta a férj programmon kívüli kiszabadulásának híre. Amint a szerelmes pár meghallotta, hogy Szikes néhány nap múlva hazatér, forrónak találta a szentpálfalvi talajt. Szeptember elején összeszedték a cokmókjukat s elutaztak Aradra. Az asszony elallott cselédnek, R. J. pedig szintén foglalkozást kapott. Miután itt sem érezték magukat biztonságban tovább utaztak-Temesvárrá. Itt már kifogyott a tarisznyából az elemózsiá, megírták hát haza, hogy visszajönnek, azt is közöltek, hogy melyik vonattal. A hoppon hagyott férj alig varta, hogy a hűtlen asszonnyal találkozzék és öt visszatérésre bírja. Eléje utazott Békéscsabára és ott az állomásnál teljes bocsánatot ígért neki, ha visszatér hozza. Az asszony azonban kijelentette, hogy nem megy vissza. így Szikes kocsin, a szerelmes pár pedig vasúton visszajött Gyulára. Az asszony ismét R. J. lakásara ment. Másnap azonban elment Szikeshez a ruháiért, majd harmadnap ismét vaiami otthagyott kouyhaedényért, amit térje ki is adott neki a padláson levő holmik közzül. Ott a padláson ismét kérlelte, hogy ne hagyja el. Az asszony ismét nem akart maradni. Szeptember 27-én volt a második találkozásuk a padláson. Heves civakodás, veszekedés kerekedett közöttük, miközben Szikes az ott levő almárium fiókjából kivett egy uj revolvert s a menekülő asszonyra célzás nélkül háromszor rásütötte. Mind a bárom lövés az asszony fejébe fúródott, de a koponya csontot egyik sem ütötte át. A megsebesült feleség haza szaladt és hevítette magát a közkórházba, Szikest pedig, aki a rendőrségre indult jelentkezni, útközben a már értesített
