Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-26 / 4. szám
4 Békés 1913 január 26. csorát és bort rendelt mindhármuk részére. Hétfőn reggel pedig csak úgy kiskabátban kikövetkeztek a vásárba. A ruhás sátrak már csomagoltak, de azért a vevőt előzékenyen fogadták. Somogyi János sát- tában pasasunk kiválasztott egy jó téli kabátot, de mikor fizetésre került a sor, azt mondta, hogy a pénze meg a kocsija itt van a Királyban, mindjárt hozza a pénzt. Az óvatos Somogyi azonban nem adta ki pénz nélkül a kabátot, mire a vevők a sátorból eltávoztak. És itt kezdődik Messinger barátunk szerepe. Már messziről irigykedve nézte, hogy a szomszéd sátor jó üzletet csinál. S amikor látta, hogy a vidéki „pali“-k kabát nélkül távoznak, nagy kapzsisággal mint a héjjá csapott le rájuk, behúzta őket magához és sorra rakta ki eléjük a jó meleg téli- kabátokat. Ezúttal nem volt szüksége Messingernek közismert ékesszólására s fültanuk szerint egész komolyan, egyszer sem kellett megesküdnie, mégis hamarosan meglett az alku. Eladott egy kabátot 32 koronáért. Sőt a kocsisra is rásózott egy nadrágot 7 koronáért, amelynek az árát szintén az utas vállalta. De a jó vevő itt is a Királyban levő kocsira hivatkozott s azt mondta, hogy most várja postán a pénzét Messinger odaadta a kabátot, de óvatosságból vele küldte egy alkalmazottját, aki előtt a vendéglősné igazolta, hogy az embernek kocsija, lova tényleg az udvaron van megszállva. Az ember elindult a posta felé, a Messinger segédje pedig távolról követte. Mikor látta, hogy a kuncsaft tényleg bement a postára, örömmel ment jelenteni, hogy az ember mindjárt hozza a pénzt a postáról. Messinger nem fogta fel ilyen egyszerűen a gyanússá vált dolgot, hanem rögtön visszaküldte, most már két alkalmazottját, hogy vagy a pénzt, vagy a kabátot okvetlenül hozzák vissza. Ezek a Komló előtt megpillantották a kabátot s benne az embert. Erélyesen követelték tőle a pénzt vagy a kabátot, mire az meglepetve kérdezte, hogy Bajcsi vendéglősné még nem adta át a 39 koronát ? ö nála hagyta a pénzt. Miután ezt nem akarták neki hinni, előkelő mozdulattal elővette noteszkönyvét, abból egy lapot kitépve, arra csekket irt, 39 koronáról, amit Bajesiné ki fog fizetni. Az utalvány alá Dible György nevet irta s átadta a két segédnek. Mint sejteni méltóz- tatnak a vendéglősné semmit sem tudott ilyen megbízatásról sőt kijelentette, hogy-a szélhámos neki is adósa maradt. A szintén hoppon maradt kocsist a rendőrség kihallgatta s akkor derült ki, hogy egy ügyes szélhámosnak estek áldozatául. Az olcson vásárló embert természetesen a rendőrség sem tudta már előkeriteni. De a kocsistól még vissza lehetett szerezni a veszni indult nadrágot. Ilyen tragikomikusán végződött a Pálnapi vásár Messinger barátunkra nézve. A Pálnapi belső vásár úgy vonult el felettünk hogy tudomást sem vettünk róla. Különösen nem vett tudomást a vidéki közönség, amely ha vásárolni nem is, de legalább bámészkodni jön be a vásárra, mostan azonban alig lézengett közülök valaki. Kereskedőink túlnyomó rásze mint árus nem is vett részt a vásártéren, iparosok is sokan elmaradtak róla s az abszolút kereslethiány teljesen igazolta is őket. A belsővásárnál csak a nyersbőrvásár ütött ki siralmasabban. A nagyszámban hozott nyersbőrt ki se szállították a Kakas-térre, hanem a nyomott árak miatt és vevők hiányában kipakolatlanul szállították vissza. A gyulai kisrománvárosi dal- és zeneegyesület mely alig néhány hónapja alakult s működésében Máris Tivadar tanító vezetése alatt eddig főképpen egyházi énekek tanulására szorítkozott, újabban rátért világi dalok kultiválására is, s e minőségben vasárnap este a Göndöcs népkerti pavillonban rendezett műkedvelő előadásával lépett először, a nyilvánosság elé. Az egyesület a román dal- és zeneköltészetnek a néppel való megismertetését s a román nyelv és hagyományok ápolását vette programjába, menten minden politikai tendenciától. A hangversenyre külön magyar- és román nyelvű meghívókat küldtek szét s a meghívón közölt műsor négy száma közt egy magyar népdal is szerepelt. Emiatt a türelmetlen aradi oláh nemzetiségi sajtó egyik túlzó orgánuma a Románul, nagy felháborodással támadt az egyesület hazafias vezetőire Biberea Péter lelkészre, Márts Tivadar tanítóra s a rendezés munkájában szintén részt vett Popovics Sándor lelkészre. Alighanem ennek a támadásnak s az abból folyó terrorizmusnak lön a következménye, hogy a helyi román intelligencia túlnyomó része távol maradt a mulatságról. A hazafiatlan újságnak ez a kirohanása külömben kárbaveszett fáradság, mert hiszen a mi oláhajku polgártársaink régtől fogva hazafias érzelmű emberek, akiknek nincsenek nemzetiségi aspirációik s nem tartanak semmiféle közösséget a hazának azokkal az ellenségeivel, akik a magyar érzelem ily csekély jelentőségű megnyilvánulására is menten epeömlést kapnak. A műsort a teremben felállított színpadon az énekkar román dallal nyitotta meg, azután magyar népdal következett. A kétszólamu vegyes énekkar, annak dacára, hogy még nagyon fiatal, jelentős sikerrel adta elő a dalokat Máris Tivadar vezetése mellett. Ezután egy dialóg következett. Alb Flóra (feleségj és Oláh János (férj) voltak a szereplői. Előbbi festői nemzeti viseletével, utóbbi fesztelen mozgásával nyerte ki a tetszést, rok buzgalommal és igyekezettel, elég ügyesen adtak elő egy négy felvonásos népszínművet a műkedvelők, akik közül kitűntek: Szilágyi Mojsza, Szverle Mária, Gombos Mária, Kőrösladán János, Pomucz Mária és Szverle Perszida, azonban a többi szereplők is élénk tetszés mellett mondották el szerepeiket. A műsor befejezése után a termet teljesen betöltő nagyszámú közönség, a kisjenői zenekar nótái mellett táncra perdült. A román és szerb táncokat bostonnal és csárdássá! felváltva egészen reggelig kitartóan járták. A gyulai szabómunkások bálrendezősége február hó 1-én, Ludvig József nagymagyarvárosi vendéglője összes termeiben, részben az »Általános Munkásképzö« javára zártkörű táncvigalmat rendez. Belépő-dij: előre váltva személyjegy 1 korona, családjegy 2 korona 60 fillér. Este a pénztárnál sze- mélyjegy 1 korona 20 fillér. Családjegy 3 korona. Kezdete este pont 8 órakor. Feiülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Házasság. Kállay Gábor ifjú szabóiparos tegnap délután 5 órakor esküdött örök hűséget a róm. kath főtemplomban Schneider János építész vállalkozó polgártársunk Ciliké leányának. Eljegyzés. Ifj. Tóth Márton cipészmester eljegyezte Siflis István csizmadiamester leányát, Mariskát. A knájp. Ez a szó egy borzalmas élességü szerszámnak a neve, amellyel a cipészek a feldolgozandó bőrt a legnagyobb könnyűséggel szabdalják, s amelyet csak a legritkább esetben szoktak emberölési célra használni. Pedig ilyen célra keresve sem lehetne alkalmatosabbat találni. Nagyon jól tudják a susztermühelyben, hogy milyen veszedelmes szerszám a knájp és igy csodálatos, hogy mégis akad, aki nagy mérgét ezzel a szerszámmal meri csillapítani Szerdán reggel Kiss Mihály gyulai cipészmester J. Gy. nevű segédje valamelyik szerszámot nem találta a szokott helyén. Ezért kérdőre vonta a műhely bűnbakját M. Szabó Gábor tanon- cot, aki hamarjában nem tudta azt előkeriteni. Szóváltás támadt köztük, s J. Ggy, annyira méregbe jött, hogy a- knájpot az inasba akarta döfni. A megijedt fiú a szúrást karjával felfogta, s igy csak könnyebben sérült meg. A közkórbázban kötözték be sérülését, s ott gyógykezelik A gyulai csizmadia ipartársuiat táncvigalma. Folyó hó 19-én tartotta a társulat szokásos farsangi táncvigalmát, mely a hagyományos szokáshoz híven, úgy erkölcsileg, mint anyagilag, kitünően sikerült, egyszerűség és fesztelen jó kedv uralkodott a táncvigalmon, a jelen voltak, egy kellemesen eltöltött éj jó emlékével tértek haza, a négyeseket 80 pár táncolta. Jelen voltak asszonyok: Túri Károlyné, Néveri Istvánná, Bíró Györgyné, Néveri Antalné, Mülek Józsefné, Kántor Györgyné, Szilágyi Mátyásné, Kis Károlyné, Néveri Károlyné, Szabó Janosné. Ludvig Ferencné, Burda Istvánná, ifj. Gáspár Józsefné, Léman Béláné, Gerebenits Péterné, Géczi Jánosné (Nagyszalonta), TJjitz Palné, Stefánovits Pálné, özv. Balázs Istvánná, Tóth Janosné, id. Burda Islvánné, id. Szabó Antalné, Gyepes Gáspárné, özv. Balazs Jánosné, Gyepes Istvánná, Török Józsefné, Galbács Istvánné, Tokai Péterné, Pécsi Lajosné, Ludvig Istvánná, Debreczeni Mihályné, Varga Dánielné, Juhász Imréné, Klinkovits Jánosné, Bujdosó Jó- Józsefné, Takács Károlyué, ifj. Bakoh Györgyné, Schverthoffer Audrásné, Janku Mózesné, Ilich Fe- rencué, Szabó Józsefné, Fecz Gyuláné, Bires An- drásné, Balázs Józsefné, Varga Sándorné, Szilágyi Károlyné, ifj Gyepes Jakabné, Pilioger Jakabné, Soltész Vincénél Képiró Lajosné, Fuksz Kristófné, Kis Mihályné, Ábrahám Jánosné, Csete Józsefné, Junászka Károlyné, Paulik Istvánné, Steigervald Istvánné, Kádár Ferencné, Klinkovits Istvánné, Makrai Sándorné, Szabó Sándorné, Tóth Andrásné, Fazekas Sándorné, Fazekas Imréné, özv. Lévai Lajosné, Pap Mojszáné, Radios Imréné. — Leányok: Kolozsi Annuska, Bíró Rózika. Háromházi Teréz, Stefánovits Agneska, Barát Erzsiké, Pécsi nővérek, Debreczeni Etelka, Gyepes Erzsiké, Junászka nővérek, Balázs Mariska, Kis P. Rozika, Tokai nővérek, Szikula Mariska, Puczkó Annuska, Gáspár Margitka, Juhász Giziké, Portörő nővérek, Steigervald Terézke, Paulik Klárika, Béres Mariska, Gyepes nővérek, Szilágyi Mariska, Lévai Elvira, Pap Mariska, Dányi Erzsiké, Gáspár Erzsiké, Makrai Dusika, Szabados nővérek, Szabó Rózsika. — Felülfizeetek: Dauda Mihály (Szarvas) 10 kor., Mautner cég (Budapest), Riesz cég (Budapest), Zilberger és Krausz (Budapest), Juhász Imre törzsőrmester 5—5 kor., Szeiler Károly (Gyöngyös), Ludvig József 4—4 kor, Dor- ner és Steiner cég (Budapest), Oszuszky János, Néveri István, Buczkó Gyula, Lelik Ferenc 3—3 kor,, Néveri Károly, Krizsán András, id. Szabó Antal, id. Csete Pál, Ujitz Pál, Puczkó Mihály, Túri Karoly, Áros János, Bakoh János koronaőr, Somogyi János, Czékmán Sándor, Gyepes Gergely, Ábrahám János, Tóth János vendéglős, Braun Vilmos, Gid Sámuel (Arad), Somogyi Gyula vendéglős, Zübauer N. (Gyulavári) 2—2 kor., Géczi Mátyás 1 kor. 20 üli., Biró György, Baracsi István, Bányász György, Háromházi Gyula, Bujdosó József, Galbács István, Tokai Péter, Ludvig István, Gyepes Istváu, Dászkál Gergely, Burda Istvánné, Burda István, Néveri Béla, Elek Lajos, Mülek Mihály, Szabó János, Soltész Vince, Dávid István, Messinger Gáspár, Néveri Antal, Mülek József, Szabó József, Kis Károly, Takács Károly, Tokai Lajos, Schverthoffer András, Szabó László, Léman Béla, Klinkovits János, Klinkovits István, Béres István, id. Bakoh György, Balázs József, Varga Sándor, Olasz Sándor, Gáspár József, Tóth András, Kántor György, Pásztor Ferenc, Gáspár István, Gyepes Péter, Kis Mihály, Gáli Gyula, Schauer Mátyás, Makrai Sándor, id. Juuászka Mihály, ifj. Junászka Mihály, Varga Károly, Szabó Sándor, Szilágyi Mátyás, Monor'i Péter, Dandé István, Kukla József, Kurilla Miklós, Horváth Ferenc, Murvai János, Illés Ferenc, Tájbert János, Szőke Ferenc, Dávid András, Zsiga János, Csiszár Mihály, Puczkó Imre, N. Szabados István, Mészár Lajos, Németi András 1. h., Pongrácz József, Katona János, Petik József, N N., Schartenreiter István, Vágó Sámuel, Vágó Ferenc, Lázár György 1 — 1 kor., Kalló Lajos 80 fillér, Dudás János, ifj. Bakoh György, Szabó János, Hajual Sándor 60—50 fillér, Németh Sándor, Karácsony Béla, Kolozsi Ferenc 50—50 fillér, Mikló József, Kádár Ferenc, Kender Lajos, Csete József 40—40 fillér, Szabó Ferenc 30 fillér, Junászka János 20 fillér, mely szives felülfizetése- kért ez utón is hálás köszönetét nyilvánitja .a választmány. Nyolc napon belől kétszer van alkalma az időjárásnak gyökeresebb fordulóra, január 25-án és február 2-án, vagyis Pál és Gyertyaszentelő napján. Az előbbit, január 25-ét a kalendárium maga is »Pál forduló«-nak nevezi meg; miutáu tudvalevőleg az a hagyomány róla, hogy Pál »fordít« az időjáráson. Ha addig lágy volt, kemény hideg idő, megfordított esetben pedig lágy ioőre fordul. Nagyon óhajtandó volna, ha a tradíció az idén megvalósulna, mert eltekintve a január 15—16-iki két igazán hideg naptői, állandóan enyhe s lucskos időben volt és van osztályrészünk. Játékból — halál. Lapunk múlt heti számában megírtuk, hogy Buzi Mihály dobozi legény flóbert- tel verebekre lövöldözött, s közben az az ötlete támadt, hogy nagyobb tölténnyel és több seréttel, egyszerre több verebet lehetne eltalálni. Maga készített tehát sok lőporral egy töltényt s beletette a flóbertbe. A ravasz elcsattanása után, a lőporból fejlődött nagymennyiségű gáz a fegyver csövét szétrobbantotta, s Buzi a homlokán megsebesült. Sérülésével bejött a gyulai közkórházba, s bár a seb eleinte könnyű természetűnek látszott, egy hét múlva komplikációk léptek fel, s a legény folyó hó 19-én meghalt. A halottat hozzátartozói Dobozra szállították és ott temették el. A kéményseprő balesete. Wagner Károly gyula- vára kéményseprőtanonc a mesterével átment Dobozra amely község szintén az ő kerületükhöz tartozik — kéményt seperni. Ahol éjjelre megszállottak, a gazda éppen fát aprított. A kéményseprőinas odament segíteni, de rosszkor nyúlt a tőkéhez, mert a favágó embernek a baltája éppen lesujtásra készen állott s nem vette észre, hogy a fiú oda akar nyúlni. A fejsze lesújtott és a fiú jobb kezének két ujját levágta. A gyulai közkórházban ápolják. Szerencsétlen esés. Mihalik János gyulai kelmefestő László nevű gimnázista fia házuk udvarán oly szerencsétlenül esett el, hogy a lábát eltörte. A közkórházban gipszkötést alkalmaztak a törött lábra. Papválasztás Szentesen. A békésbánáti református egyházmegye kötelékében levő Szentesen, az egyik lelkéozi állásra a napokban ejtették meg a választást. A jelöltek neveit lapunknak egyik decemberi számában közöltük. Közülök Böszörményi Jenő lett a győztes, megcáfolva ezzel azt a közmondást, hogy senki sem próféta a saját hazájában, amennyiben Böszörményi szentesi születésű. Igaz, hogy csak a második választáson maradt győztes, mert az első szavazás nem hozta meg neki az abszolút többséget. Egyesületi élet Szarvason. A „Gróf Bolza Pálné Leányegyesület“ védőasszonyának halálává megüresedett védnöki tisztet, hogy a boldogult iránti hálájának és kegyeletének ez által is kifejezést adjon, ez ideig nem töltötte be. E számottevő kultúrintézmény életében nagy erkölcsi jelentőséggel bírói védői tiszt betöltésének kérdése állandóan foglalkoztatta az egyesület vezetőségét s különösen annak megalkotóját és szellemi irányítóját: Weinberger Fanni elnök-igazgatót, akit azon nemes cél vezetett, s annak útját egyengette, hogy e nagyfontosságu
