Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-13 / 15. szám
1913 április 13. Békés azonban arra utasítja a fenntartó testületet, hogy miután játszótérre nem engedélyezhet államsegélyt, forduljon a városhoz alkalmas játéktér átengedése végett. A miniszteri leirat hivatkozik arra, hogy olyan helyen is, ahol állami intézet van, játékteret maguk a városok adnak az iskolák részére. Körösladány róm. hath, hitközsége, a negyedik tanterem felállítását már elodázhatatlannak tartja az iskolakötelesek nagy száma miatt. A tankötelesek számának emelkedése azonban nem a természetes fejlődésnek a következménye, hanem annak, hogy az állami gyermekmenhely kőrösladányi telepén sok iskolaköteles gyermek van elhelyezve. Ily körülmények között nevezett hitközség, tekintettel nagy meg- terheltetésére, a közigazgatási bizottság utján a vallás- és közoktatásügyi minisztertől a szükséges tanterem felépítéséhez 9600 korona államsegélyt kér, támaszkodva azon fennálló miniszteri rendeletre, mely szerint ily esetekben az állam megfelelő se- géhben tartozik az illető iskola fentartót részesíteni. Hírek. Futó Zoltán esperesi beiktatása. A békésbánáti református egyházmegye folyó hó 8-án és következő napjain tartotta rendes tavaszi közgyűlését Szentesen a városháza nagytermében. Ez a közgyűlés iktatta be hivatalába az egyházmegye újonnan választott esperesét: Futó Zoltán szentesi lelkészt nagy ünnepségek keretében. Már a közgyűlést megelőző napon ünnepi díszt öltött Szentes városa, mert hiszen az egész városnak ünnepe volt az a nap, a mikor az általuk rajongásig szeretett uj esperes hivatalát elfoglalja. E napon valláskülömbség nélkül készült ünnepelni nemcsak a református egyház, hanem a város egész közönsége. A vasúton minden irányból érkező vendégeket meleg barátsággal fogadták és magánházaknál helyezték el kitűnő vendégszeretettel. A közgyűlés napján reggel 8 órakor már szorongásig megtelt a reformátusok gyönyörű nagy temploma, amikor az egyházmegyei közgyűlés tagjai bevonultak az istentiszteletre. Igazán megható jelenet volt, amikor a több ezerre rugó templomi közönség ajkairól felhangzott a »Jövel szentlélek Úristen«, melynek elhangzása után Tóth József körösla- dányi lelkész, egyházmegyei főjegyző mondott imát, Isten áldását kérve a Krisztus földi országára. Az istentisztelet után kezdődött az egyházmegyei közgyűlés, amelyen az uj esperest hivatalába beiktatták. Ezen a közgyűlésen jelenvoltak : Dombi Lajos volt esperes, Futó Zoltán uj esperes és Fekete Márton udvari tanácsos, gondnok elnöklete alatt: Tóth József egyházmegyei főjegyző, Darabos Sándor, Nagy Károly, Szabolcska Mihály, Tereh Gyula, Szabó János, Gacsal János, Bereczk, Sándor, Fekete Gyula és Csapó Péter lelkészi tanácsbirák; dr. Szegedy Kálmán, Pogány Károly, dr. Csathó Zsigmond, Szabó Emil, dr. Széli Gyula, dr. Baksa Lajos és dr. Bán Zsigmond világi tanácsbirák ; Györffy József, Har- sányi Pál és Kiss László lelkészi, dr. Somlyódy István világi aljegyzők; Papp László számvevő, Zolnay Béla mérnök és dr. Kún Antal ügyész. Ezenkívül az egyes egyházak képviselői és a beiktatási ünnepélyre meghívott vendégek nagy számmal. A beiktató beszédet Dombi Lajos volt esperes, kir. tanácsos mondotta, magas szárnyalásu beszédben méltatván a Futó Zoltán érdemeit, a könnyekig meghatva emlékezett vissza 24 éves együttes- működésükre, felhívja őt az esperesi szék elfoglalására. Szűnni nem akaró éljenzés elhangzása után Futó Zoltán esperes mondotta el székfoglaló beszédét, a tőle megszokott szónoki lendülettel, elkötelezvén magát az egyházmegye szolgálatára. Lelkes, szeretetteljes éljenzés hangzott fel a beszéd után, a mikor is Fekete Márton gondnok üdvözölte az uj esperest, neki most már elnöktársát. Az újonnan megválasztott tisztviselők hivatali esküjének kivétele után az elnökség az ülést az előrehaladott időre való tekintettel ezen a napon berekesztette és folytatását másnapra tűzte ki. Délben egy órakor társas ebéd volt a Petőfi szálloda nagytermében, ahol is körülbelül 300-an jöttek össze az uj esperes ünneplésére valláskülömbség nélkül. Az ünnepi hangulatot az a szeretet tette meleggé, amely ismételten megnyilvánult Futó Zoltán esperes iránt. Szebbnél-szebb pohárköszöntök hangzottak el a végig emelkedett hangulatban levő társaság soraiból- A másnap és harmadnap együttlevő közgyűlés a tárgysorozat 96 ügyét tárgyalta le, mig a délutánokon a bíróság tartott ülést. A közgyűlés folyamán Dombi Lajos volt esperest örökös tiszteletbeli esperessé választották meg, annak a nagyrabecsülésnek és szeretetnek kifejezéséül, amellyel vele szemben az egyházmegye minden egyes tagja viseltetik. A háromnapos közgyűlés április 10-én befejezést nyert és a közgyűlés tagjai egy meleg ünnepség és szeretetteljes fogadtatás emlékével hagyták oda az uj esperes székhelyét — Szentes városát. Kinevezés. Kéry Gyula főispán a vármegyei közkórbáz sebészet: osztályára újabban dr. Futó Gyula és dr. Sóvágó Gábor orvostudorokat segédorvosokká nevezte ki. Adóösszeirás. Az állami egyenes adóknak tárgyában — tekintettel az uj adótörvények elhalasztása folytán előállott uj helyzetre, a gyulai kir. pénzügyigazgatóság egy hosszabb és az eljárás módozatait részletesen szabályozó illetőleg ismertető kör rendeletet adott ki az elöljáróságokhoz, valamint a gyulavárosi adóhivatalhoz. A vármegye alispánja a maga részéről is utasította a községeket, hogy mivel az uj adótörvények elhalasztása miatt előállott zavar folytán az adókivetés már úgyis nagyon megkésett, a pénzügyigazgatóságnak körrendeletében kitűzött határidőket a legpontosabban tartsák be. A vármegyei közkórházi bizottság folyó hó 7-én Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen elsősorban dr. Berkes Sándor igazgató terjesztette elő rendszerinti jelentését, a melyben bejelentette, bogy a kórházi gyógyszereket szállító gyógyszerészekkel az újabban kötött szerződés értelemezése tekintetében ellentétek merültek fel. Nevezetesen a gyógyszerészek egyes miniszteri rendeleteket most másképen értelmeznek, mint eddig — 14 éven át — és ennek az a következménye, hogy dacára, hogy az uj szerződés szerint az eddigi 30 százalék helyett 50 százalék engedményt adtak a kórháznak, mégis most a gyógyszer-költség sokkal több mint a régi szerződés szerint volt. A vármegye alispánja is bejelentette a bizottságnak, hogy sürgős felterjesztést intézett a belügyminiszterhez, hogy az uj szerződést ne hagyja jóvá, illetőleg annak jóváhagyását tartsa függőben mindaddig, mig a felmerült ellentétek akár jobbra, akár balra megoldhatók lesznek. A kórházi cselédség ruházatára újabban meghirdetett árlejtésre három ajánlat adatott be is pedig ajánlatot nyújtott be Spitz Bernát budapesti cég 1222 korona 50 fii)., Timár Endre békéscsabai szabó 1491 korona 20 fill, és ifjú Jeszenszky Béla gyulai szabó 1554 kor. 80 fillérrel. A bizottság a legolcsóbb ajánlatot fogadta el, aminek folytán a vármegye 550 koronával olcsóbban jut a cselédruházathoz, mintha az első árlejtés alkalmával egyedül Jeszenszky Béla által beadott ajánlatot fogadta volna el. A Spitz ajánlata még a kiírási árnál és 160 koronával olcsóbb. Előterjesztetett a bel- és fóldmivelésügyi miniszterek leirata, amelyek szerint a kórházi építkezéseknél felmerült 68000 korona hiány fedezését nem vállalják, illetőleg a kért államsegélyt nem adják meg. A miniszteri leiratok folytán a bizottság aképpen határozott, hogy kiadja azokat az alispánnak, akit felkér, igyekezzék odahatni, hogy a kérdéses hiányt mégis megkapja a vármegye az államtól. A szükséglet addig is a vármegye kü- lömböző alapjaiból előlegeztetik. Démusz Ferenc gyulai lakos ajánlatot tett, hogy a kórház vegye meg a Zöldfa-utcában a kórház háta mögött levő házát és telkét 8500 koronáért. A bizottság az ajánlatot tuldrága volta miatt figyelmen kívül hagyta. Leitner Menyhért vállalkozó azt kérte, engedtessék meg neki, hogy a kórháznak szállítandó 300 pár nemezcipőt, mivel azokat magyar gyártmányban nem kapja, külföldről szállíthassa. A bizottság döntés előtt az iratokat véleményezés végett felterjesztette a kereskedelmi múzeumhoz, illetőleg a miniszterhez. Végül előterjesztette az igazgató javaslatát a tekintetben, miképpen lehetne a vármegyei kórház folyton emelkedő szükségletével szemben elérni azt, hogy az ápolási dijak további emelkedése mellőzhető legyen. AZ előterjesztés a békéscsabai közkórháznál levő állapotok tekintetbevétele mellett készült, ahol az ápolási dij jelentékenyen kisebb, mint nálunk. A kórházi bizottság aképpen határozott, hogy a terjedelmes előterjesztést kinyomatja és a bizottság tagjainak tanulmányozás végett megküldi. Dr. Kurtucz Valéria gyulavárosi tiszti orvos választása ellen — amint ezt annak idején megírtuk — a városi, t. főügyész felebbezéssel élt. A felebbezést a törvényhatósági bizottság elutasította, most pedig a közigazgatási bíróság utasította el a városi főügyész által benyújtott panaszt. A bíróság ítéletének indokolását alább egész terjedelmében közöljük, tekintettel arra, hogy az abban foglaltak elvi jelentőséggel bírnak és hogy a bíróság ilyen természetű ügyben első Ízben döntött: Dr. Knrtucz Valéria Gyula r. t. város III-ik orvosává választatván, a -.örvényhalóság a választást dr. Jantsovits Emii 1 felebbezésének elutasításával helybenhagyta. Nevezett a törvényhatóság ezen határozatát támadja meg panaszával. A panasznak egyik s legfőbb indoka az, hogy Gyula r. t. város szervezeti szabályrendeletének 63. § a értelmében mind a bárom városi orvos az elöljáróság tagja és az 5. §. szerint a képviselőtestület közgyűlésén szavazati joggal bir. Az 1886. évi XXII. t.-c. 75. § aj pontja szerint azonban községi elöljáróvá nem választható, aki községi képviselő nem lehet. Dr. Kurtucz Valéria a 40. §. értelmében községi képviselővé nem választható, mert az 1874. 33. t.-c. 3., 6 , 7. és 9. §-aiban meghatározott minősítéssel nem bir, miután a most idézett törvény 1. §-a értelmében nők az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe fel nem vehetők. Ezen az alapon a választás nem semmisíthető meg. Ugyanis az időközben életbeléptetett 1912. évi XXXVIII t.-c. 22. §-a, mely a rendezett tanácsú városok tisztviselőinek minősítését megállapítja, nem tartja fenn az 1886. XXII. t.-c. 75. §. a) pontjának azt a rendelkezését, mely az elöljárói állásnál minősítésül a községi képviselői minősítést megkívánja, tehát ez a rendelkezés az 1912. LVIII. t-c. 32. § a alapján hatályát vesztette s ennek következtében dr. Kurtucz Valériának elöljárói minősítése a hatályban levő törvény szempontjából nem kifogásolható. Panaszló egyéb kifogásainak mellőzését pedig a törvényhatóság a panasszal megtámadott határozatával alaposan indokolta. Ezen indokoknál fogva a biróság a panasznak helyt nem adhatott. A Gyulai Kereskedők és Kereskedő ifjak Társulata vasárnap délután tartotta rendes évi közgyűlését, melyen Czinczár Adolf elnök távollétében Weisz Mór alelnök elnökölt. Az elnöki megnyitó után Stern László titkár olvasta fel az egyesület múlt évi működéséről szóló jelentését, melyben kiemeli, hogy a lefolyt év abnormálisán rossz gazdasági viszonyai a társadalmi mozgalmak kezdeményezésére is béni- tólag hatottak, a kül- és belpolitikai' bonyodalmak miatt a kereskedő osztály érdekeit érintő törvényhozási intézkedések még mindig nem kerültek napirendre. Megelégedéssel konstatálja, hogy a kereskedelemre károsnak Ígérkező uj adótörvények életbeléptetése elhalasztatott, s annak némely sérelmes pontja bizonyára módosítva lesz. Megemlékszik a jelentés a múlt év december 8-iki ünnepi közgyűlésről, melyen tudvalevőleg a társulat érdemes elnökének, Czinczár Adolfnak arcképe lepleztetett le, elnöksége 25-ik évfordulója alkalmából. A tagok létszáma 8 alapitó és 127 rendes tagból álj. Az egyesület vagyona 5853 kor. 96 fillér. A vigalmi bizottság a lefolyt évben is megtartotta a szokásos Szilveszter estélyt és azon a tagok családjai szép számmal vettek részt. Az 1913. évi költségvetés 1390 kor. szükséglettel, 1500 kor. fedezettel elfogadtatott, s a pénztárnoknak a felmentvény megadatott. A választmány előterjesztésére Czinczár Adolf elnök, elnöksége 25-ik évfordulója alkalmából, a társulat érdekében kifejtett tevékenysége és annak felvirágoztatása körüli elévülhetlen érdemeiért, lelkes éljenzések között a társulat tiszteletbeli tagjává választatott meg. Ez az első eset, hogy a közgyűlés az egyesület fennállása óta, a szeretet és bizalom jeléül, az alapszabályokban gyökerező eme jogát gyakorolta. A megválasztásról szóló díszoklevelet küldöttség fogja az elnöknek átnyújtani. Azután tisztujitás következett. Braun Mór korelnöklése mellett három évi tartamra megválasztattak: Czinczár Adolf elnök, Weisz Mór és Karácsonyi Károly alelnökök, Stern László titkár, Faragó Andor II. titkár, Spielmann Gyula pénztárnok, Reisner Ede igazgató, Schwimmer L. Adolf ellenőr, Erdélyi Andor könyvtál nők. Szám- vizsgáló bizottsági tagok: Kliment Ferenc, Schwimmer Arnold és Wertheim Béla. Választmányi tagok: Dr. Berényi Armin, Braun Mór, Braun Vilmos, Braun Izsó, Deutsch Vilmos, Heks Miksa, dr. Kohn Mór, dr. Martos József, Reisner Arthur, Rosenzweig Hermann, Schillinger Lipót, Scherer Benedek, Vadas Márton, Zuzmann János, Weisz Ede és dr. Major Simon. Póttagok: dr. Keppich Frigyes, Fábián Lajos, Kulka Dezső és Dobay Ferenc. Nyugdíjazás. A pénzügyminiszter Kiss Gyula pénzügyi számellenőrt 65-ik életévének betöltése és 43 évi szolgálat után, április hó végével nyugalomba helyezte, s ez alkalomból buzgó eredményes működése és hosszas szolgálatáért neki elismerését nyilvánította. Kiss Gyula azon ritka kivételek közé tartozik, akik egészségben érik el a második nyugdíjazást i». Mert biz ö tnáspdszor *n$gy íflpsj, nyugalpmb». Hivataloskodását ugyanis 1870rben kezdte Békésvár-
