Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-23 / 47. szám
19)3 november 23 li c k « s 3 Hírek. Kéry Gyula főispánunk súlyos beteg állapotában, mint örömmel Írhatjuk és vármegyeszerte bizonyára őszinte örömet okozunk híradásunkkal, a hét végén örvendetes javulás következett be. A főispán még ágyát őrzi ugyan, s még mindig abszolút nyugalomra van szüksége, de fájdalmai tetemesen enyhültek, étvágya is fokozatosan javul, ami a közeli teljes felgyógyulás örvendetes jele. Hogyléte iránt folytonosan jönnek levél és táviratbeli kérde- zősködések a vármegye minden községéből, a fővárosból, s az ország legtávolabbi részéből is. A résztvevő érdeklődők között vannak a kormány tagjai és politikai pártkülönbség nélkül az ország számos neves férfiai is. A vármegyei igazoló választmány dr. Márki János elnöklete alatt f. bó 20-án délután ülést tartott s a legtöbb adót fizetők jövő évi névjegyzékét egybeállitotta. Ennek értelmében a névjegyzékben első helyen gróf Wenckheim Dénes van felvéve 32056 kor. 71 fillér adóval, a 213-ik helyen pedig mint utolsó Kovács Sz. Adám békéscsabai lakos szerepel 767 kor. 71 fillér adóval. Elhalálozás folytán kihagyattak a névjegyzékből : Geist Gáspár, Jurenák Sándor, Farkas Pál s Homoki F. Lajos. Nem vétettek Jel a névjegyzékbe azért, mert tagsági jogukat más törvényhatóságokban gyakorolják : gróf Károlyi Mihály, gróf Wenckheim Henrik, Fülöp és István, Montág Sándor, báró Wodianer Albert, gróf Zse- iénszky Róbert, gróf Hoyos Miksa, báró Harkányi János és Béla, gróf Zichy Antal, gróf Nemes Albert, Justh Gyula, báró Yécsey Miklós, dr. Saigó József, Schwarcz Ignác, gróf Almásy Tasziló, gróf Bánffy György, gróf Károlyi László, Pfeiffer Antal, Adler Jakab, Drágán Simon és ifjú Lénárth Bálint. Ha azonban nevezettek .15 nap alatt bejelentik, hogy Békésvármegyében kívánják mint legtöbb adót fizetők, tagsági jogukat gyakorolni, az esetben fel fognak vétetni a névjegyzékbe. Gligolló János békéscsabai lakos nem magyar állampolgár, ezért nem v étetett fel a névjegyzékbe. Kimaradtak a névjegyzékből a megfelő adóalap hiánya miatt: F. Schriffert István, Gerlein Mihály, Szabó A. András, Fried Samu, Vincze Dániel, Borgulya Pál, Komár György, Kiss Mihály, Janurik Mihály és György, Tepliczky János, Kocsondi Mihály, Gémes Ferenc, Horváth József, Tenner Lipót, Endrődi István, Csillag Ignác, Pfeiffer István, Pless Frigyes, Weisz Elias, Leitner Zsigmond, id. Bagi Pál,* Tolnay Ferenc és Csóti József. Ellenben újonnan felvétettek a névjegyzékbe megfelelő adóalapon: Kovács Lajos, Uhrin János, Schmidt Gyula, gróf Széchenyi Antal, Böhm Mihály, Szalay Sándor, Melega János, Hrabovszky Pál, ifj. Cservinszky István, Bottyánszky Mihály, Künstler Dezső, Kovács Sz. Ádám, Yámos György, Nagy György, Nagy László, Machlik György és Kaczkó Mátyás; továbbá dr. Molnár Lajos, Adám Gusztáv, Molnár János, dr. Láng Frigyes, Kökényessy Gyula, dr. Bárdos Arthur, Szalay Gyula, dr. Simonka György, Wieland Dénes, dr. Berkes Sándor és Renner Márton, ez utóbbi egyén kétszeres adószámítás alapján jutott be a névjegyzékbe. Kétszeres adóbeszámítás iránt igényüket 80-an érvényesítették. Dr. Berkes Sándor mint legtöbb adótfizető jutván be a névjegyzékbe, választott bizottsági tagságáról lemondott, miért is helye a gyulavárosi I-ső kerületben, december 9-én szintén betöltés alá kerül. Az igazoló választmány kérdéses határozata, amely úgy az érdekeltekkel közöltetik, mint közszemlére kitétetik, 16 sz. alatt a vármegye állandó bíráló választmányhoz felebbezhető. A felebbezések eredményéhez képest, a névjegyzék természetesen lényeges változásoknak lehet kitéve, minthogy ahány tag újból felvétetik, ugyanannyi ki fog maradni a most ösz- szeállitott névjegyzékből, mert a legtöbb adót fizetők száma 213-nál több nem lehet. Az országgyűlési képviselöválasztók névjegyzékének összeállítására, a választások vezetésére stb. hivatott központi választmányok 3 éves mandátuma ez év végével lejárván, a belügyminiszter elrendelte azok újjá alakítását és pedig tekintettel arra, hogy az uj választói törvény még nem lépett életbe, az eddigi törvényes rendelkezések szerint kell a központi választmányokat úgy a vármegyének, valamint az önálló képviselőválasztói joggal biró kerületekben újból megalakítani, Minthogy azonban az uj képviselőválasztás az 1915. évben és az uj törvény alapján fog végbe menni és tekintve, hogy a választó- kerületek beosztására vonatkozó — nemsokára beterjesztendő — uj törvényjavaslat szerint a választó- kerületek egészen másként lesznek megalakítva, mint jelenleg, ennélfogva a fentiek szerint az újból választandó központi választmányoknak működése nagyon rövid ideig tart. A vármegye uj választókerületei. A képviselőház a fővárosi hírlapok hiradása szerint még ez év folyamán fogja tárgyalni az uj választási törvényből kifolyólag az uj választókerületekről benyújtandó törvényjavaslatot. Kiszivárgott hírek szerint a kormány vármegyénknek egy választókerülettel többet juttat az eddiginél, nevezatesen hat helyett 7 választókerülete lesz Békésvármegyének. A mostani négy önálló választókerület helyett csupán Békéscsaba községnek maradna önálló választó- kerülete, a többiek valamennyien több községből alakíttatnának A Gyula városi kerülethez csatol- tatnék Gyulavári, Doboz, Kétegybáza és Újkígyóst Szarvashoz Békésszentandrás és Öcsöd; Békéshez Mezőberény; Gyomához Endrőd és Kondoros. Az orosházi kerülethez tartoznának a járás összes községei. Uj választókerület alakíttatnék Szeghalmon a járás összes községeiből és Köröstarcsából. Hogy ez a beosztás mennyiben felel meg a tényeknek, arról a javaslat beterjesztésekor fogunk meggyőződhetni. Körirat a vármegyén. Békésvármegyéhez hasonló szellemű felirattal leendő támogatás céljából időközben két körirat érkezett. Egyik Gömörvár- megyéé, amelyben nevezett törvényhatóság helyesléssel veszi tudomásul, hogy -a sajtóreformra vonatkozó törvényjavaslat benyujtatott a törvényhozáshoz, amely javaslat — ha törvényerőre emelkedik — megóvja, sőt fokozza a sajtószabadságot, biztosítja a magánbecsület szentségét és lehetővé teszi az anyagi és büntetőjogi felelőség alkalmazásával azt, hogy ne lehessen a nyilvánosság számára valótlanságokat írni. Gömör köriratában annak is kifejezést ad, hogy az esküdtszéki törvényjavaslat tervbe vett módosításának alapelveivel szintén egyetért. A másik körirat Jásznagykunszolnok vármegyéé, amelyben azt kéri, hogy a község jegyzői nyugdijszabályrendeletek oly irányban módosíttassanak, bogy a községi jegyzők teljes fizetésüknek megfelelő nyugdijuk 35 évi szolgálat után nyerjék el. Az ottani jegyzői egyesület azt kérte, hogy a községi jegyzőknek, a nem rendszeresített állásokban eltöltött időből öt év számíttassák be e nyugdíjba ; azonban ezt a kérelmet Jásznagykunszolnok vármegye törvényhatósága nem vette figyelembe, hanem utasította alispánját a jegyző- nyugdij szabályrendelet fent említett irányban leendő módosítása iránt. Hadkötelesek összeírása. A belügyminiszter rendelete szerint az 1895. évi október 1-e után született hadkötelesek összeírása nem a felekezeti, hanem az állami anyakönyvi hivatalok által vezetett anyakönyvek szerint foganatosítandó, tehát ezentúl a megfelelő nyomtatványok az állami anyakönyvi hivatalok részére küldendők meg. Házbéradó tanítói lakás után. A gyulai róm. kath. hitközség egyik tanítója részére természetben járó lakást, tekintettel annak rozoga állapotára, haszonbérbe adta ki, ő maga számára pedig egy megfelelő lakást bérelt. A kir. pénzügyigazgatóság a tanítói lakás bérösszege után a tanítót házbér-adóval rovta meg, amelyet a közigazgatási bizottság élénk tárgyalás után — szótöbbséggel — jóváhagyott. A közigazgatási biróság a tanitó által beadott panaszt a biróság is visszautasította és a házbéradó kivetését helyesnek ismerte el, azzal indokolván döntését, hogy a tanitói lakások csak akkor mentesek a házbéradó alól, ha más célokra bérbe adva nincsenek, jelen esetben azonban a tanitó a kérdéses lakást haszonbérbe adás utján értékesíti. Nem vették tehát a hatóságok figyelembe azt a helytállónak Játszó érvelést, hogy a tanítónak a bérbeadásból nem volt semmi haszna, hanem ellenkezőleg sokkal drágább lakást kellett kivennie, mint amennyit a tanitói lakásért kapott, ezt a különbséget most már a házbéradóval még terhesebbé tették a tanítóra nézve. A gyulai városi orvosi állásra a kitűzött határidő alatt egyetlen egy kérvény adatott be és pedig dr. Kovács Károly kolozsvári egyetemi tanársegéd nyújtotta be pályázatát a kérdéses állásra. A választás f. hó 27-én délelőtt 10 órakor fog megtartatni és a választás, minthogy pályázó a törvényes feltételekkel rendelkezik, egyhangú lesz. A képviselőtestület f. hó 27-én, 'csütörtökön, délelőtt fél 11 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A borital és husfogyasztási adók megváltása tárgyában kötött és jóváhagyott szerződés bemutatása. 2. A legtöbb adót fizetők névjegyzékének megállapítása. 3. A Gyulavidéki h. é. vasút igazgatóságának kérvénye tulajdonjog bekebelezésére alkalmas okirat kiadása iránt. 4 Ugyanannak kérvénye tulajdon- és szolgalmi jog bekebelezésére alkalmas okirat kiadása iránt. 5. Tottál Sándor és társai napidijas írnokok kérvénye lakbér megállapítása iránt. 6. A cse- lédségi ruhák biztosítása tárgyában felvett árlejtési jegyzőkönyv előterjesztése. 7. A cselédségi csizmák biztosítása tárgyában felvett árlejtési jegyzőkönyv beterjesztése. 8. A város részére szükséges tüzelőanyag szállítása tárgyában felvett árlejtési jegyzőkönyv előterjesztése. 9. A városi tőkepénzek elhelyezése tárgyában határozat-hozatal. 10. A gyulai tanyai fóldmivelők körének kérvénye a szentbenedeki tiszti lakás díjtalan átengedése tárgyában. 11. Erdélyi György földbérlő kérelme haszonbér-elengedés iránt. 12. A város polgármesterének előterjesztése uj jövedelmi források nyitása és a város fejlődése tekintetében teendő közelebbi intézkedések tárgyában. 13. Vásári és piaci szabályrendelet előterjesztés. 14. Helypénzdij-szabályrendelet módosítása. 15. A kéjelgési ügyről alkotott szabályrendelet módosítása. 16. Husvizsgálati szabályrendelet módosítása. 17. A városi tanács előterjesztése hatósági husszék felállítása tárgyában. 18. Az illemhelyek építési ösz- szegének kölcsön utján leendő fedezetéről szóló előterjesztés. 19. A központi választmány megalakítása. 20. Az egészségügyi bizottságban megüresedett két tagsági hely betöltése. 21. Az úti bizottságban megüresedett két tagsági hely betöltése. 22. Halászy Sándor városi m. kir. állatorvos kérelme lótartási átalány megállapítása iránt. 23. Az iparos-tanonciskola 1913—14. évi költségvetése. 24. A városi óvódák 1913. évi költségvetése tárgyában hozott közigazgazgatási bizottsági határozat előterjesztése. — 25. Az iparos-taonnciskola 1912 — 1913. tanévi számadása. — 26. A gyulai női kereskedelmi szakfanfolyam 1912 — r913. évi számadása. — 27. Az esti kereskedelmi szaktanfolyam 1912—1913. évi számadása. 28. A gyulai építőiparosok kérelme adófizetési halasztás iránt. 29. A város határának a jövő 1914. évben eszközlendő kataszteri háromszögelése tárgyában érkezett miniszteri rendelet előterjesztése. 30. A vágóhídi dijak beszedésével megbízott személyzet kérelme a szokásos jutalom kiutalványozása iránt. 31. Az anyakönyvvezető-helyettesek kérvénye az anyakönyvi kivonatok dijainak részükre leendő átengedése tárgyában. 32. Az első gyulai kötött és szövött iparárugyárnál jegyzett részvények árának fedezése tárgyában hozott képviselőtestületi határozat módosítása. 33. A benedeki 400 holdas legelőnek haszonbérbeadására vonatkozó árverési feltételek megállapítása. 34. A kispéli legelő hasznosítása tárgyában teendő intézkedés. 35. Kisk. Lako- vits Ferenc, Yig Ferenc, Csató István, Szőke János, Schneider (Heim) kiskorúak illetőségi ügye. 36. Müller Jakab és társai kérelme a Vad-utca páratlan oldalának betonjárdával való ellátása tárgyában. 37. Pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek. Elhalasztott teadélután. A szegénygyermekeket felruházó egyesület tegnapra tervezett teadélutánja a Telbisz Benő százados hirtelen elhunytával gyászoló honvédtisztikarra való tekintettel elmaradt. A teadélután kedden, folyó hó 25-én azonban okvetlenül megtartatik. Erről az érdeklődő közönség külön meghívók mellőzésevei lapunk utján érte- sittetik. Perényi államtitkár diszpolgársága. Máramarossziget képviselőtestülete báró Perényi Zsigmond államtitkárt, a gyomai kerület képviselőjét, tiz évi máramarosi főispánsága alatt kifejtett közéleti üdvös munkálkodásáért, egyik legutóbb tartott közgyűlésén a város díszpolgárává választotta. Ugyanekkor kimondotta a képviselőtestület, hogy a Szlatina-utat Báró Perényi Zsigmond-utcának nevezi el. A József kir, herceg szanatórium egyesület gyulai bizottsága gróf Almásy Dénesné védnöksége alatt december 7-én d. u. 3 órakor a vármegyeház kistermében fogja megtartani alakuló gyűlését, amelyen dr. Lukács György a szanatórium egyesület elnöke is személyesen meg fog jelenni és dr. Tömör Ernő, az egyesület főorvosa fog előadást tartam. Eddig mintegy 150 tag lépett be a helyi bizottságba, a kiknek névsorát legközelebbi számunkban közöljük. A gyűlésre meghívók bocsájtatnak ki, de azért ez utón is felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy minél nagyobb számmal szíveskedjenek az alakuló gyűlésen megjelenni. Áthelyezés. János József kir. mérnök, a gyulai kir. áliamépitészeti hivataltól a budapesti áliamépi- tészeti hivatalhoz helyeztetett át. Janos József 9 évig volt a gyulai kir. áliamépitészeti hivatalnak tagja. Ezen idő alatt rendkívül sok ut és híd építkezés hajtatott végre a megye területén, ugyanezen időbe esik az 5 éven át folyamatban volt beruházási építkezések befejezése is. A vármegye közlekedés- ügyi viszonyainak fejlesztése tekintetéből rendkívül fontos munkálatok terén János József kir. mérnöknek nagyon tevékeny szerep jutott és az említett idő alatt kivitelre került és nagy felelősséggel járó munkálatok végrehajtásában részint mint tervező, részint mint az építkezések ellenőrzője kiváló és sokoldalú műszaki tudásával, pedáns lelkiismeretességével és hozzáférhetetlenségével a megyének olyan nagy szolgálatokat tett, amelyek teljesen érthetővé teszik azt a veszteséget, amely — az illetékes tényezők osztatlan véleménye szerint — tavozasávai a megye közúti érdekeinek szolgálatát ón. Es habar a vármegye őszintén sajnálhatja ebből a vármegyéből való távozását, mégis örvendünk a felett, hogy János József kiváio képességeit ezentúl még tagasabb körben érvényesítheti és hogy athelyézésével közelebb jutott ahhoz a lehetőséghez, hogy érdemes munkássága megfelelő elismerésben is részesüljön. Békésvármegye közkórházának 1912. évi működéséről szóló jelentés ösmertetése térszüke miatt lapunk jövőheti számára maradt.
