Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-16 / 46. szám
1918 november 16. Békés 3 A folyó évi október havi befizetés 799 koronával kedvezőbb, mint a múlt év október havi befizetés. A jövedéki ágazatokban az elért eredmény a következő : fogyasztási és italadóban szeszadóban bélyeg- és jogilletékben dohányjövedelem 40459 korona 46 fillér 34306 » 86 » 226829 » 09 » 187681 » 36 » összesen 489276 korona 77 fillér Ideiglenes házadómentessóget 22 esetben, adófizetési halasztást pedig 8 Ízben adott a kir. pénz- ügyigazgatoság. A pénzügyigazgató által a teljes ülésben előadott ügyek a dologi végrehajtások elrendelésére és behajthatatlan adótartozások törlésére vonatkoztak. Fábry Károly békéscsabai lakos azt kívánta szomszédjától, hogy mivel az annak istállójában felszaporodott pockok az ő házának falát átlyukgat- ták, ezt a falát megfelelő módon újra építse. A íőszolgabiró erre kötelezte is a szomszédot, az alispán azonban felmentette ezen kötelezettség alól s a közigazgatási bizottság — Fábry felebbe- zését elutasítván — az alispán határozatát hagyta helybe a beszerzett orvosi szakvélemény alapján. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő közölte a bizottsággal, hogy a tanítás az elmúlt hóban rendes mederben folyt és a. beiratasok a tanyai iskolákban is csaknem teljesen befejeztettek. Iskolalátogatást a tanfelügyelő és segédtanfelügyelő 12 napon át teljesítettek. Meglátogatta a tanfelügyelő a nagyszénási tanyai állami iskolákat, köztük az újonnan létesített ujpusztai iskolát, amely a másik két túlzsúfolt iskolától 48 növendéket vont el. A hétosztályuvá átszervezett békéscsabai állami polgári iskolát a tanfelügyelő 3 napon át látogatta, amelynek gazdasági irányúvá történt átszervezése uj tantervet igényelt és ennek gyakorlati keresztülvitele érdekében a tantestület munkája megnyugtatónak találtatott. Az iskola részére átengedett 35 holdon a gazdasági épületek már tető alatt vannak. Dr. Horváth Dezső kir. segédtanfelügyelő a szarvasi és békésszentandrási iskolákat látogatta meg 6 napon át. Békés községnek az a kérvénye, amelyben egy községi menedékháznak államköltségen leendő létesítését kéri a vallás- és közoktatásügyi minisztertől, pártolólag terjesztetett fel azzal, hogy a tárgyalások vezetésével a kir. tanfelügyelő bizassék meg és a tárgyalások eredményétől tétessék függővé, vájjon óvoda vagy menedékház létesittessék-e Békésen. Dr. Zoldy Géza főügyész által igen sok feleb- bezett ügy adatott elő, úgy hogy ezen ügyek elre- ferálása a közigazgatási bizottság teljes ülésének majdnem fele idejét igénybe vette. A főügyész éltal előadott ügyek közül felemlítjük az alábbiakat: Prekup János gyulai lakos 9 holdnyi ingatlanát önálló vadászterületnek kérte minősiteni; a polgármester azonban mint elsőfokú hatóság ezzel a kérelmével elutasította nevezettet Felebbezés folytán az alispán is helybenhagyta az elsőfokú határozatot és újabb felebbezés folytán a közigazgatási bizottság is kimondotta, hogy Prekup- nak nincs törvényes joga ahhoz, hogy földbirtoka önálló vadászterületnek minősíttessék, mert a törvényben kívánt feltételek, nevezetesen, hogy a birtok kertileg müveltessék, vagy körül legyen kerítve vagy árkolva, Prekup birtokára nézve nem igazoltatott. Az alsó-fehér-körösi társulatnak a polgármester engedélyt adott arra, hogy az uj kataszteri birtokiveket 150 darabonként eredetben elvihesse és abból kiírhassa a kataszteri tiszta jövedelemre vonatkozó adatokat. Ezt a határozatot megfelebbezte Heilinger Károly birtoknyilvántartó és a közigazgatási bizottság meg is változtatta a polgármester határozatát, kimondván, hogy a kataszteri birtokivek mint közokiratok magánhasználatra nem adhatók ki, hanem azok a hivatalos órák alatt a birtoknyilvántartói hivatalban tekintendők meg és jegyezhetők ki abból az adatok. Mivel pedig Heilinger azt is panaszolta, hogy a nevezett társulat a részére kiadott kataszteri birtokivekből nem egyes adatokat jegyzett ki, hanem a birtokiveket lemásolta és igy őt megengedett magánjövedelmében károsította meg, ennélfogva a bizottság által az elsőfokú hatóság a panasz ezen részének megvizsgálására és annak eredményéhez képest megfelelő további eljárásra utasittatott. ' A gyulai határban az 1913. évi dohánytermés felvételére a város a tanács egyik tagját küldte ki, akinek költségei az érdekelt dohánytermelőkre rovattak ki. Ezen határozat megfelebbeztetvén, a köz- igazgatási bizottság többek hozzászólása után kimondotta, hogy hatósági közeg kiküldetésének csak akkor lehet helye, ha azt az érdekelt felek kérik, amely esetben a költségek a kiküldetést kérőket terhelik, ha ily kérelem nem adatik be, akkor nincs szükség kiküldetésre. Ennél az ügynél volt egyedül vita, amelyben résztvettek dr. Török Gábor, az alispán és Morvay Mihály bizottsági tagok. Schvarcz Dávid és fia orosházi lakos részére a község moziszinházra hatósági engedélyt adott több rendbeli feltétel kikötése mellett. Ezen feltételek ellen nevezett felebbezvén, a bizottság a község határozatát annyiban változtatta meg, hogy kimondotta, mikép a nyári színházi idényt megelőzőleg 4 héttel is tarthatók mozielőadások, tehát csakis a színházi idény tartama alatt lehet a mozielőadások szünetelését kívánni, a többi feltételeket a bizottság nem érintette, mert azok mint magánjogi természetűek, a bizottság által nem változtathatók meg. Bálint Imre kir. mérnök, aki a szabadságon levő Horváth Béla államépitészeti hivatali főnököt helyettesítette, előadta jelentésében, hogy a gyula— sarkad—nagyváradi törvényhatósági útra a hengere- lési kavics kiszállíttatott, hogy azzal a kérdéses útnak rossz állapotban levő részei kijavíttassanak. A dobozi hid vasszerkezete elkészült, valamint elkészült a félhid vasbetonpálya burkolata is, a gyulai fehérkörösi hid vasszezete most készül, munkában van a pályaburkolat előállitása, a feljárók hengerelése és a vasbeton korlátok felállítása. A Szeghalom—füzesgyarmati útból 2'5 kilométer teljesen készen van, az ut többi része előreláthatólag még az idén befejezést nyer. A szarvas—szentesi utón a kaviespálya három kilométer hosszban van lerakva, a szarvas— endrődi utón pedig a munkapálya készül és a kőanyagok szállíttatnak. Az államépitészeti hivatal által előadott ügyek közül felemlítjük a békéscsabai lakosokuak azt a kérelmét, hogy a biezerei állomásnál tervezett vasúti kitérő a 44. számú őrháznál létesittessék. A bizottság a kérelmet nem támogatta, mert a biezerei vasúti kitérő kérdése már teljesen el van intézve, amennyiben a kereskedelmi miniszter a közigazgatási bejárás eredménye alapján akként döntött, hogy az a 42—43. számú őrházak között épüljön. A közigazgatási bizottság azonban támogatta a békéscsabaiaknak azt a másik kívánságát, hogy a 44. számú őrháznál a motoros menetekhez megálló létesittessék. Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentése szerint a vármegyei árvaszék előadóinak, az iroda és segédszemélyzet működése kifogástalan, hátralék nincsen. • Dr. Konrád Ernő kir. ügyész által bemutatott jelentés szerint a gyulai kir. törvényszéki fogházban le volt tartóztatva a múlt hó végével 75 férfi és 12 nő; egy letartóztatott egyén megszökött. A fogházban a fegyelmi büntetés alkalmazása is szükségessé vált, többek között egy esetben egy havi hosszú bilincs. A foglyok háziipari foglalkoztatásából befolyt az állam részére 292 korona 33 fillér, a foglyok javára 104 korona 43 fillér. A közigazgatási bizottság teljes ülése délelőtt 11 óra után ért véget; nyomban azután az adóügyi bizottság ülésezett és Zádor Mór kir. pénzügyigazgató előadása alapján 8 felebbezett ügyet intézett el. Ugyancsak még délelőtt tartotta ülését az árvaügyi felebbviteli küldöttség is, amelyen Sárossy Gyula vármegyei árvaszéki elnök előadása alapján 6 felebbezett ügyben hozta meg a bizottság másodfokú határozatát. Tanügy. Közművelődési előadás a főgimnáziumban. Múlt vasárnap délután kezdte meg a főgimnázium fizikai előadó termében Schreiber Ottó főgimnáziumi tanár az elektromosságról és a modern technikai vívmányokról szóló előadását, amely három délutánra terjedő, egymással összefüggésben álló sorozatos előadásra van tervezve. Az érdekes előadás első részében az elektromosság és delejesség alapelemeivel foglalkozott és a figyelmet mindvégig lebilincselő kísérleteket mutatott be. A laikus hallgatóság kóny- nyü szerrel ismerhette meg a másfél órás szabadmegszerzése végett kereskedelmi útja vezetett Az ilyen kereskedelmi utak ismerete nagyon fontos nálunk az alföld művelődési történetének megalkotásához, mely történetet a föld kebléből napfényre jutó leletek fogják nekünk lediktálni. E diktálás során könnyű lesz elhinni, amit egy évtizeddel ezelőtt írtam, hogy az alföldi nagy ut, csapás — Csapa — végén, ott, ahol az a Körözsnél végződött, a Csapa szóból ragadt a Csaba név az ott keletkezett telepre, nem pedig Csaba vezér nevéből, mert hiszen az sem volt Csaba, hanem a csapást, utat. csapát készítő csapat vezetőjének neve: úti vezér, csapa vezér. Visszatérve tárgyamra, láttuk, hogy Fekete- ardó — Feketeerdő — a Sziléziából előbb Kassára, innét pedig Erdélybe vezető kereskedelmi ut mellett feküdt. Könnyen érthető tehát, hogy a csúcsíves építkezés Kassáról miként vándorolt tovább és tovább, mig eljutott Feketeardóra is. itt azonban már román stilü templomot talált és azt csak átalakította, mely alakulatot „átmeneti korszakunak“ neveznek. A feketeardoi templomnak előbb román stílben való felépülését bizonyítja félk'órü apszisza, mely „stíljével világosan Orbán pápa V. Istvánhoz 1264-ben intézett bullájának idejére emlékeztet. Orbán a királyt felszólítja, hogy adja vissza anyjának, a tőle erőszakosan elvett Zeolos (Szőllős) és Queraliahaza (Királyháza) helységeket, mert ezek mindig a magyar királynék tulajdona valának“.* „A csúcsíves templomok legifjabb példánya az 1522-ben még nem egészen kész bereghszászi.“** E szerint a feketeardoi átmeneti stilü templomnak korábban kellett épülnie. Több történész egybehangzó véleménye szerint a XlV-ik század végén. Számbavehető szobrászati munkát Henszlmann és a Haas püspök meghívására vele együtt faluzó és * Archeológiái közlemények IV. kötet. ** Ugyanott. kutató archaeologiai bizottság nem talált, azért mondja jelentésűk, hogy; „A szobrászat nem honosuk meg nálunk, annálinkább kedvelték hajdan a festészetet Magyarországon, úgy, hogy a részint már ismert, részint csak általunk észrevett falképek nyomai azon Ítéletre bírnak, miszerint hajdan csaknem minden templom festve* volt Tulajdon iskolát sejtetnek velünk az egymással közel rokon feketeardoi, szőllősvégardói és benei falképek.“ Henszlmannak ezen ítélete — amikor ezen ítéletet leírta — a szobrászatról onnan származik, mert még 1864-ben nem tudtak a felsőmagyarországi schnitzerékről és elfelejtkeztek a protestánsok képrombolásairol. Az „Archaeologiai Értesítő“ 1902-ik éVi folyama 332-ik lapján Kemény Lajos értekezik a felsőmagyarországi képfaragókról, ahol ezeket mondja: „A csúcsíves stilus uralma alatt divatba jött szárnyas oltárok szekrényében rendesen hársfából faragott, befestett szoborképek foglalnak helyet s az oltár-polc (predella) is gyakran faragott dombormüvekkel ékeskedik. E szobrok és faragványok művészeit képfaragóknak — schnitzer, bildenschnyczer — nevezték. A fenmaradt szárnyas oltárok száma nálunk is nagy, jóllehet a reformáció alatt sok elpusztult. Kassán Lippai János bírósága idejében — 1550 — a nép a, domonkosok templomában levő oltárokat és szobrokat rombolta Össze. 1567 ben ugyancsak Kassán a Szt. Mihály- kápolna oltárait törte össze Bakay István és Tóth Ferenc.* „1560-ban a hatalmas földesur Perényi Gábor, a feketeardoi plébániát seregével körülvette és Károly István lelkészt éhség és szomjúság által kényszerítene templomának a protestánsok számára való átadásra. (Szirmay: Notitia Comitatus Ugo- chensis 138.) Ezen időpontra lehet tenni a rájok nézve botrányos képek bemeszelését, melyeket el- hagyatottságában a reájuk hulló eső ismét látna* Városi levéltárban városi jegyzőkönyv. tóvá tett, midőn a templom báró Perényi Zsigmond által 1754-ben, — tehát mintegy 200 év múlva, a katholikusoknak ismét visszaadatott “* Ha már most a XV-ik század második és a XV-ik század első felében élt képfaragók neveit megismerjük, bízvást ráfoghatjuk az ardói szobrokra,, hogy azokat ezen faragók valamelyike készítette. Szükségesnek vélem e végből a művészek neveit elősorolni és azon éveket is, melyekben működésük nyomára lelhet az ember. 1464—1496-ig Krakóban működik a nagy nürnbergi képfaragó: Veit Stuoss, kinek családját Lepszi Lénárt magyar eredetűnek mondja. Besztercebányán egy szobron levő mondat-szalag felirata a következő: „Stuosz mich nicht, denn ich Stuosz dich.“ Ebben a művész kétszer is megnevezte- magát. Az első .kassai képfaragó, akiről Írott feljegy zésekre bukkanunk: „Der fürsichtige“ Alexander Snytzer. 1489-ben házat vesz 50 frton. 1492-ben „Vorboth Alexander Snytzer“ a házat elcseréli, 1496-ban Zubereyter Albertre tilalmat tesz** 1 forint és X dénárért. Mielőtt házat vett, tehát 1489. előtt Schwartz Mihálynak házában lakik a ringen, mint zsellér s évi adóban 7a forintot fizet. 1492-ben egyik leendő polgártársának jótállója polgári jogok elnyerésében s 1515-ben Baboczay János képírónak — vagyis festőművésznek —- ugyan- ily szolgálatot tesz 1493—951 1505 — 1510., 1515- 1517. és 1518-ban a városi közgyűlésnek tagja, sőt 1496—97. 1511—14. és 1516 ban tanácstag. György (Jurg) schnitzer neve csakis az 1501 -iki adólajstromban fordul elő. István (Steffen) schnitzert 1510-ben a rudó- bányai oltár faragásával bízták meg Ha a képjaragó * Magyarországi Régészeti Emlékek. III. kötet. — Br„ Römer Ferenc Floris. 1874. ** Betábláztatja.
