Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-12 / 2. szám
1913 január 12. Békés 3 tekintettel háromszor meg kellett ismételni. Ez alkalommal egy igazi nagyszabású darabot tanul a kis müvészsereg. Hetek óta lázasan dolgoznak, énekelnek, táncolnak külön ének- és tánctanitó vezetése mellett a kis szereplők, kiknek száma megközelíti a százat. Az előadás valószínűleg e hó utolsó hetében lesz a »mozi«-ban. Áthelyezés. A .vallás- és közoktatásügyi miniszter Müllner József gyulai és Kovács Lajos béla- pataki állami elemi iskolai tanítókat kölcsönösen áthelyezte Hírek. A gyulai róm. kath. hitközség egyháztanácsa január 6-an tartotta ez évi rendes közgyűlését dr. Ludenberger János elnöklete alatt. A napirend előtt dr. Márki Janos világi elnök emelkedett szólásra s a gyulai katkolikus hitközség összesége nevében és képviseletében üdvözölte dr. Lindenberger Jánost apáttá történt kineveztetése alkalmából. A formában és gondolatokban egyaránt szép beszéd főbb pontjai körülbelül ezek voltak : A krisztusi akarat és rendelés adja meg a papi méltóság és hivatás igazi jellegét s a római egyház, valamint a magyar apostoli király, mindig azokat ruházta fel egyházi méltóságokkal, kiket erre kiválóan méltónak tartottak s a magyar törvények hozzáteszik, hogy a király ezen felségjogát csak kiválóan érdemes honfiakkal szemben gyakorolhatja. A lelkipásztor kiemelkedik hívei közül, mint azok lelki életének vezetője; ilyennek ismeri el az egyháztanács szeretett elnökét s meg van arról győződve, hogy ő úgy az egyházközség lelki életének irányításában, mint a kormányzati és gazdasági ügyek vitelében ezentúl is megtalálja azt a helyes irányt, melyen haladni mindnyájunknak hű óhajtása Ezen működésében biztosítja őt az egyház összes híveinek kitartó támogatásával, az uj méltóság viseléséhez pedig szerencsét és áldást kiván. Az üdvözlésre dr. Lindenberger János meghatottan válaszolt azzal, hogy az elismerést és buzdító szavakat megköszönve, ezentúl is ki fog tartani a megkezdett utón, erejének legiavát szenteli az egyház javára s kén, hogy a tanács együttműködése és gyámolitása a jövőben se hiányozzék. Targyaltatott a hitközség 1913. évi költségvetése, mely mindenben a megelőző évi alapon és a múlt évi 18 százalékos egyházi adókulcs megszavazásával elfogadtatott A múlt év végén mutatkozó pénzmaradványból a hitközség tanítóinak egyenkint 100 korona drágasági pótlékot szavazott meg, ezen megszavazás csakis ezen egy évre szól, miután a hitközség tanítói mindeddig sem fizetésrendezésben, sem családi pótlékban nem részesültek. Lukács György fiai bárók. A hivatalos lap január 3-iki száma közli, hogy Ő felsége a király Lukács György belső titkos tanácsos, Gyula város országgyűlési képviselőjének három kiskorú fiát bárói rangra emelte. A kinevezésről szóló hivatalos kommüniké a következő : »A személyem körüli mi niszterium ideiglenes vezetésével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesztésére a Perényi-család magyar bárói méltóságát és előnevét Lukács György belső titkos tanácsos, kamarás és neje született báró Perényi Marjorie kiskorú gyermekeire, Lukács György Lukács Miklós és Lukács Sándorra díjmentesen aként ruházom át, hogy nevezett kiskorúak eddigi családnevüket a jövőben is változatlanul viseljék, a Perényi-család címerét pedig a saját címerükkel egyesítve használják. — Kelt Becsben, 1912. évi december hó 17. Perencz József s. k., Lukács László s. k.« — Lukács Györgyöt, habár nem is saját személyében, hanem gyermekeiben ért legmagasabb kitüntetés alkalmából az ország minden részéből, különösen pedig Gyuláról számosán üdvözölték, igy többek közt Gyula város közügyei érdekében felutazott küldöttségnek lapunk más cikkében megne vezett összes tagjai is, akikhez a fővárosban fent tartózkodó Weisz Mór és Czinczár Adolf városi képviselők is csatlakoztak és együttesen tisztelegtek Lukács György házában, ahol városunk polgármestere ékes szavakban tolmácsolta a küldöttségnek és Gyula városa közönségének örömét és szívből fakadó szerencsekivánatát a szeretett képviselő családját ért legmagasabb kitüntetéshez, amit Lukács érzelmes szavakban, mélyen meghatva köszönt meg, biztosítván a küldöttséget, hogy mint eddig, úgy jövőben is tőle telhetőleg még fokozattabbau igyekezni fog Gyula városa közügyéit és minden polgára jogos törekvéseit istápolni és előmozdítani. Fenyes esküvő volt folyó hó 8-án Budapesten a jezsuiták Mária-utcai templomában, ahol gróf Woracziczky János huszárfőhadnagy vezette oltárhoz Almásy Gabriella grófnőt, Almásy Dénes gróf valóságos belső titkos tanácsos és neje Károlyi Ella grófnő leányát. Az esketési szertartást Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök teljesítette a kegyúri papság segédletével, a tőle megszokott klasszikus beszédben kérve áldást az Ur színe előtt kötött szent frigyre. A templomi zene és énekhez Sztoja- novics karnagy vezénylete alatt a dr. Lindenberger Janos gyulai apátplébános által mondott mise alatt Rheinberger Missa-choralisát adta művészileg elő. Esküvő után a násznép reggelire a Nemzeti Kaszinóba vonult, ahol előző este a menyasszony szülei fényes estélyt adtak. Az egyházi esketésnél gróf Khuen-Héderváry Károly, gróf Tisza István, gróf Károlyi Gyula és gróf Vay Tibor voltak a tanuk. A nászmenetben a csalad tagjain kívül resztvettek : Botos násznagy : Podmaniczky Géza báró, Trautten berg Imre báró—Vay Jella grófnő, Woracziczky Olivér gróf—Almásy Denise grófnő, Woracziczky Henrik gróf—Almásy Maritta grófnő, ifj. Lodron Albert—Edelsheim Paula grófnő, Waldbott Klemens báró—Almásy Irma grófnő, ifj. Khuen-Héderváry gróf—Almásy Ilona grófnő, Khueu Carl gróf— Eszterházy Mária grófnő, Almásy Alajos gróf— Almásy Jeanne grófnő, Vay Miklós gróf—Bissingen Lilly grófnő, ifj Almássy Kálmán gróf—Almásy Erzsébet grófnő, Teleky Pál gróf—Eszterházy Erzsébet grófnő, Pejacsevicb Mark gróf—Bissingen Elza grófnő, Teleky József gróf—özv. gróf Károlyi Istvánné, Inkey Antal—őrgróf Pallavicini Janosné, Kirchmayer ezredes—gróf Teleky Pálné, Solymossy Ödön báró—gróf Eszterházy Laszlóné, Eszterházy László gróf—gróf Edelsheim Gyulayné, Clary gróf— gróf Keglevich Miklósné, Károlyi Antal gróf—gróf Zichy Géza Lipótné, Vay Tibor gróf—gróf Almásy imréné, Bissingen Ernő gróf—gróf Teleky Józsefné, Edelsheim Gyulay gróf — gróf Karolyi Imréné, Hohenlohe herceg—gróf Károlyi Gyuláné, Zelensky Róber gróf—gróf Tisza Istvánné, Almásy Kálmán gróf—özv. gróf Bissingen Rezsőné, Károlyi Imre gróf—gróf Claryné, Károlyi Gyula gróf—grf Woracziczky Henrikné, Tina István gróf—gróf Khuen- Héderváryné, Almásy Imre gróf—gróf Lodron Ai- bertné, Pallavicini Antal őrgróf—ózv. gróf Almásy Györgyné, Trauttenberg Frigyes báró—gróf Vay Tiborné, Bissingen Nándor gróf—báró Trauttenberg Frigyesné, Khuen-Héderváry gróf—gróf Cziráky Já- nosné, Bárczy István polgármester—Spett Ferenc dr. ügyvéd, Pallavicini János gróf, Dégenfeld Imre gróf, Keglevich Miklós gróf—gróf Woracziczky Já- nosné, Vécsey Miklós báró—báró Solymossyné, Z.chy Géza Lipót gróf, Woracziczky János, Manassi György báró, Almásy Dénes gróf, Lehoczky főhadnagy—özv. gróf Cebriánné, Suppan főhadnagy, Eősz Ferenc, Szemere Béla dr., valamint az uradalmak főintézői. A megyebizottsági tagválasztó kerületek megváltoztatása és ezzel kapcsolatosan a népszámlálás eredményéhez képest a megyebizottsági tagok szamának felemelése ügyében több község kérelmet intézett a törvényhatósághoz, ez azonban a kérelmek érdemi elintézésébe nem bocsájtkozotc, mert abban a felfogásban volt, hogy ennek a kérdésnek megoldása csakis úgy lehetséges, ha a fennálló törvény megváltoztatik. Ez álláspontjának megfelelően a törvényhatósági bizottság több Ízben felírt a belügyminiszterhez és kérte, hogy a törvényhozás elé tegyen előterjesztést az 1892. évi XXVI. t.-c. megváltoztatása iránt. A belügyminiszter most válaszol a feliratokra és azt a meglepő kijelentést teszi, hogy a fennálló törvény szerint nem ütközik a községek kérelmének teljesítése akadályokba, mert a kerületek beosztását a hivatkozott törvény megengedi és ennek folyamányaképen a bizottsági tagok száma is az uj kerületi beosztásának megfelelően szabályozható. Kijelenti azonban egyben a miniszter azt is, hogy figyelembe véve, hogy a választójogi reform tárgyában alkotott törvényjavaslat már be van nyújtva, a maga részéről a megyebizottsági tagválasztó kerületek újból való beosztását és a bizottsági tagok számának újból való megállapítását, illetőleg felemelését célszerűnek nem tartja. Köriratok a vármegyén. Alighogy a törvény- hatósági közgyűlés elmúlt, már újabb köriratok érkeznek a vármegyéhez hasonló szellemű felirattal leendő támogatás végett. Legújabban öorsodmegye küldte meg köriratát, amelyben, szemben a székhelyét képező Miskolc törvényhatósági város köriratában foglaltakkal, amellett foglal állást, hogy az állami vasmüvek a vaskartelből ne lépjenek ki, mint ahogy ezt Miskolc város törvényhatósága kérte és amely köriratot Békésvármegye törvényhatósági bizottsága legutóbbi közgyűlésén támogatott is. Borsodvármegye épen az ellenkező állásponton van ebben a kérdésben mint Miskolc és az mondja, hogy az állami vasmüveknek a kartelben való bennmaradása közgazdasági érdeket képvisel és kilépése a vasiparnak visszafejlődését eredményezné, aminek a következménye a német vasipar egyeduralmi szerepre való jutása lenne. Különben is a vaskartell a fogyasztó közönséget nem zsákmányolhatja ki, mert a vasárakat a külföldi konjunktúrák szabályozzák. A másik körirat. amely időközben érkezett, Pozsony- vármegyéé. Nevezett vármegye köriratában elsősorban amiatt szólal fel, hogy a vármegyei tisztviselők uj illetményrendezési törvénye sok helytelen intézkedést tartalmaz és a tisztviselők egy részét nagyon mostoha elbánásban részesíti. A körirat továbbá azt kéri, hogy az illetmény-rendezés folytán a vármegyei nyugdíjalapokat terhelő többletet — épugy mint a fizetést — az állam vállalja magára. Végül oda konkludál, hogy helyes és jó közigazgatást csakis kinevezett tisztviselőkkel lehet elképzelni, miért is a közigazgatás mielőbbi államosítását kéri a törvényhozástol. A jövő évi fősorozás utazási és működési terve elkészülvén, azt a varmegye alispánja tudomás végett felterjesztette a honvédelmi miniszterhez. Minthogy a sorozási terv a közigazgatási és katonai hatóságok egyetértő megállapodásának eredménye, ennélfogva az végérvényesnek tekinthető, miért is azt az alábbiakban közöljük : Legelőször a szeghalmi járásban lesz megtartva a fősorozás és pedig március 10., 11. és 12., azután a békési járásban március 17., 18., 19. és 20., az orosházi járásban március 26., 27., 28., 29., 31. és április 1-én, a gyulai járásban április 3. és 4, a gyomai járásban április 12., 14. és 15., Gyula városában április 21., 22. és 23., Békéscsabán április 21.,22., 23., 24., legutoljára a szarvasi járás soroz és pedig 25., 26 , 28., 29. és 30-án A felhívott hadkötelesek száma: 5276. Sorozási elnökök Gyulán, a gyulai járásban, Békéscsabán, Békésen, Gyomán és Szeghalmon az alispán, főjegyző és a másodfőjegyző, Orosházán dr. László Elek, Szarvason gróf r.olza Pál lesznek. A gyulai rendörlegénysóg lemondása. Az ujesztendő első hetében kellemetlen meglepetésben részesült lanczik Lajos rendőrfőkapitány. Megjelent előtte a 28 főből álló rendőrlegónység és tudtára adta, bogy anyagi helyzetük immár tarthatatlanná vált ; belefáradtak a több éves hiábavaló reménykedésbe, nincs már bizalmuk semmiféle Ígéretbe miért is március l-ére felmondják a szolgálatot. A főkapitány nem lepődött ezen meg valami túlságosan, hiszen a remény- vesztett kétségek között vergődő, végleg elcsüggedt emberekbe évek óta biztatásaival ő öntött erőt és kitartást, hogy a most megtörtént lépéstől eltóritse őket. Most azonban már az ő buzgalma sem volt képes elhitetni velük, hogy sorsuk a közel jövőben kedvezőbbre fordulhat Ide vezetett a képviselőtestületnek a rendőrlegénysóggel szemben több alkalommal megnyilvánult szükkeblü- sóge. Lássuk mi a gyulai rendőrök fizetése ? A kezdő fizetés havi 45 korona, ami 2—2 évi szolgálatot után 50 illetőleg 58 koronára emelkedik, ezenkívül természetbeni ruházatot kapnak. Ez a fizetés jobbadán évtizedek előtt lett már igy megszabva. Tudjuk, hogy azóta minden szükségleti cikknek ára, úgy a munkabér, napszám óriási módon emelkedett. A földművelő, ha drágábban szerzi is be szükségleteit, de a tízévinél sokkal magasabb áron ériékesiti terményeit is. Az alkalmazottak csaknem minden kategóriája, úgy ahogy kiküzdött magának, az idők változásának megfelő fizetésemelést, ha némelyiknek nem csurgóit is, de legalább cseppent, csupán a rendörlegénysóg és a városi cselédség „élvezi“ még ma is az évtizedekkel ezelőtt megállapított régi fizetést. Huszonnégyezer ember biztonsága, vagyona felett őrködik a rendőrség, éjjel nappal, jó és rossz időben, A létszám csekélysége folytán a legénység minden tagja állandóan éjjeli szolgálatot is teljesíti Mikor mi nyugodtan, kényelmesen pihenünk ágyunkban, a rendőr sárban, fagyban az utcákat rójja, hogy utána hat órai pihenőre térjen Azután újra kezdődik a munka. És ezt a testet, lelket ölő munkát havi 45 koronáért végzi. Mindenikük családos ember, némelyiknek 5—8 gyermeke van, akiket ebből az óhbórből kell eltartania. Valóságos lelketlensóg, hogy a mai viszonyok mellett, a mindennapi szárazkenyórre sem elegendő bérért követeljünk tőlük lelkiismeretes szolgálatot. Többszöri feljajdulásuk, kérelmezésük
