Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-06 / 27. szám
4 Békés 1913 julius 6. 78 szegénynek osztott ki és három hónapom át naponkint meleg ebéddel ellátott a népkonyhán 45 szegényt, támogatva őket kenyérrel és tűzifa segély- lyel is. Az egyleti Stefánia menhelyben 10 özvegynek nyújt állandó otthont. Az egyletet ezen munkásságában buzgón támogatta nagynevű elnöknője, aki készpénzbeli adományain kivül a felruházáshoz 15 ruhára való 90 méter anyagot ajándékozott. Adakoztak továbbá: Békésmegyei Takarékpénztár 50, Gyulavárosi Takarékpénztár 40, dr. Karácsonyi János 10, Gróh Ferenc 10, gróf Wenckheim Fri- gyesné a teaestélyre 50, az 1913. évben pedig a népkonyhára külön 100 koronát adományozott, ezenkívül hálás köszönetét mond a nőegylet a Békésvármegyei Kaszinónak, melynek nemesszivü vezetősége az egyleti estélyekhez helyiségét mindenkor készséggel átengedte. Külön köszönet illeti Ambrus Sándornét, ki a teaestélyek rendezésében sokat fáradozott, nemkülönben a vele karöltve buzgólkodó munkatársakat, a gazdasszonyi teendők szives ellátásáért. A népkonyha vezetése a legutóbbi télen változást szenvedett, mert a kifőzés helyett a szegényeknek havi 4—5 korona ebédpénz osztatott ki. Erre sokkal többen jelentkeztek, de a választmány úgy határozott, hogy csakis azok kaptak ebédpénzt, akik azelőtt az ebédért is jártak s igy arra rá voltak szorulva; akik megelőző télen az ebédért nem jöttek, azok az ebédpénztől elestek. Az elmúlt év őszén és telén özv. Fábry Mártonné családi gyász miatt Gyulától huzamosan távol lévén, az egyleti ügyek vezetését Schröder Kornélné szívességből teljesítette. Az 1912. év őszén történt ruhakiosztáshoz a gyulai kötőgyár 20 pár harisnyát, Stern Mórné pedig 7 darab tejkendőt adományozott. Az egylet bevétele volt 2707 korona 78 fillér, kiadása 3462 korona 32 fillér, az egylet vagyona a múlt év végén 25,880 korona 21 fillér. Uj doktor. Szarvassy Imrét a kolozsvári kir. tud. egyetemen az államtudományok doktorává avatták. A rendőrtisztviselök országos egyesülete julius 12. és 14-én tartja Győrben évi rendes közgyűlését, melyen az ország legjelesebb rendőri szaktekintélyei, köztük Gegus Dániel budapesti rendőrtanácsos fognak szakelőadásokat tartani az ország minden részéből összejövő tagok előtt. Gyuláról Tanczik Lajos rendőrfőkapitány vesz részt a közgyűlésen. A gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal székhelyére vonatkozólag egy nagyváradi laptársunk azt irta, hogy Gyuláról Nagyváradra helyezik át. Tagadhatatlanul már hetek, hónapok óta suttogják ezt a hirt, amelyet azonban részünkről annyira hihetetlennek tartottunk és tartunk, hogy arról egyáltalán nem tartottuk szükségesnek tudomást is venni. A város polgármestere, s Lukács György országgyűlési képviselőnk azomban igen helyesen illetékes körökben érdeklődtek, minő alapja van eme híresztelésnek, s mint az előrelátható is volt, teljes megnyugvást szereztek róla, hogy a folyammérnöki hivatalnak Gyuláról való elvitele egyáltalában nem szándékoltatik, sőt erről Lukács György országgyűlési képviselőnk aktaszerü megnyugtatásban is részesült. A hir keletkezésének alapja az volt, hogy Hubert Lajos, a folyammérnöki nivatal uj főnöke elfoglalta ugyan hivatalát, de előttünk ismeretlen okokból nem költözött Gyulára, sőt kieszközölte azt, hogy csaladjával Nagyváradon lakhassák, ahonnan csak időnként jön Gyulára a hivatalos ügyek elintézésére. Reméljük, hogy ez az engedély, szokatlansága folytán csak ideiglenes, de mint ideiglenes is méltán kihívja a bírálatot. A folyammérnöki hivatal áthelyezéséről teljes megnyugvással ismételhetjük, nincs szó; ok pedig egyáltalában nincsen rá, hiszen elsősorban állami érdek az, hogy a folyammérnöki hivatal Gyulán székeljen a jövőben még inkább, mint eddig, amidőn a Körösök hajózhatóvá tétele a belvizek rendezésének kérdése, a csatornázás első sorban Békésvármegye területét érdekli, sőt mindezen körülmények ajánlatossá, sőt szükségessé teszik, hogy Gyulán állami kultúrmérnöki hivatal is szerveztessék, amire vonatkozólag megfelelő intézkedések teendők. A telefon fejlesztése. A kereskedelmi miniszter, mint örömmel és megelégedéssel Írhatjuk, a vármegye, s az aradi kereskedelmi és iparkamara többszörös felterjesztései folytán elhatározta a tarthatatlan telefonmizériák orvoslását. A vármegye és kamara kérése ugyanis az volt, hogy Gyula és Budapest között közvetlen telefon összeköttetés létesittessék és hogy Gyulának a szomszédos helységekkel való interurbán beszélgetése zavartalanul bonyolittassék le. A kereskedelemügyi miniszter végre is a folyó évben egy budapest—békéscsaba—gyula—nagyváradi távbeszélő áramkör létesítését engedélyezte.. Az uj távbeszélő áramkör megépítése iránt a nagyváradi posta- és táv- irdaigazgatóság a szükséges intézkedéseket már megtette s amennyiben a magyar posta közponi anyagraktárában a szükséges építési anyag rendelkezésre fog állani, az uj vezetéket még a folyó évben üzembe helyezteti. Az uj budapest—békéscsaba—gyula—nagyváradi áramkör létesítésével Gyula nemcsak Budapesttel nyer közvetlen kapcsolatot, hanem egyfelől Békéscsabával, másfelől Nagyváraddal is. Sőt Gyula— Békéscsaba között a folyó évben még egy uj inter- urban áramkör is épül s ezzel Gyula távbeszélő szempontból olyan kedvező helyzetbe jut, milyennel kevés vidéki váro3 dicsekedhetik. Az uj budapesti áramkör esetleges üzemképtelensége esetén Gyula Nagyvárad, Békéscsaba, Arad és Szeged közvetítésével is megkaphatja Budapestet, mert Gyula ezen városokkal több áramkörön közvetlenül dolgozik s igy a helyközi beszélgetések gyorsabb lebonyolításának mi sem áll útjában. Árvízveszély. Arra már igazán a legöregebb emberek sem emlékeznek, hogy julius első napjaiban árvizveszedelem fenyegette volna az Alföldet, oly magas vízállásról pedig, aminőről most van alkalmunk referálni és azt megörökíteni, egy fél század óta nem szól a vízállás hivatalos krónikája. Gyulán, a Fehér kőrózsán julius 1- én 408, 2-án 454, 3-án 488, 4-ón 566, a Fekete- kórózs remetei hidján 1-ón 500, 2-án 582, 3-án 630, 4-ón 638 A Kettőskórózsón Békésen 1-ón 566, 2- án 632, 3-án 684, 4-én 714-en állott a vízmérce. A vízállás magassága különben mindenütt pénteken kulminált. Tegnap bár mérsékelt tempóban apadás állott be. A vizszabályozó társulatok a példátlan magas vízállás következtében megtet - tók a szükséges óvintézkedéseket Az aratás az idén mondhatni két héttel késik normális körülményekhez képest. Péter Pál óta egy egész hét elmúlt mar és az aratásnak úgyszólván még mindig csak küszöbén állunk. Békésvármegyében, mint azt már több Ízben konstatáltuk, az aratás leghamarabb a gyulai határ szabadkai dűlőjében a kétegyháza—csabai országút mentén levő magas fekvésű s erős szikvegyülékü földjein szokott kezdődni, ezen a határrészen rendszerint junius 25-én egész légiója van a keresztek és vontatóknak, most csak elvétve kezdték meg ott is a takarást a hét végén, de csak az őszi árpát vágták. A buzavetés Szabadkán is legkedvezőbb körülmények között holnap kerül aratás alá, réti földeken pedig csaknem kivétel nélkül e hét végén, sőt julius közepe táján Ami a terméskilátásokat illeti, azok, ha nem is kitűnőek, de legalább is kedvezőknek mondhatók. A junius végi óriási esők szerencsére nem okoztak számbavehető károkat, sőt legtöbb helyen még jó hatásúnak bizonyultak. Döntő része van ebben a borús, hűvös és állandóan szeles időnek, amely a vetéseknek hathatós védelmére szolgált és megakadályozta a búza szorulását, különösen pedig a min- denekfelett legveszedelmesebb ködök képződését. Tengerire, veteményekre. legelők és kaszálókra, nemkülönben a szőlőre pedig a nagy esők valóságos áldásnak bizonyultak. A munkásviszonyok aránylag kielégítőknek mondhatók, alapos a remény, hogy az aratás az idén zavartalanul fog az egész vármegye területén lefolyni. A gazdaközönség óhaja, hogy a forró napok a búza végleges megéréséig ne köszöntsenek be és a meteorologiai megfigyelések ezt valószínűvé is teszik. Agyagipari kiállítás. Várakozásunkban nem csalódtunk. Városunkban három hónapig tartott agyagipari tanfolyam befejezéseként jun. 29. és30-án rendezett kiállítás fényesen sikerült, bizonyságául annak, hogy a tanfolyam vezetője, Farkasházy Fischer Vilmos agyagipari szaktanár buzgó fáradozása nem volt hiábavaló ; meghozta a mag édes gyümölcsét. A tanfolyamban részt vett fazekas és kályhás iparosaink — kiknek neveit lapunk múlt számában közöltük — az aránylag rövid idő alatt, oly szép eredményt értek el az agyagipari cikkek csin és ízléses előállításában, amely fényes bizonyságul szolgál arra, hogy a mi vidéki iparosainkban is meg van a szép iránti érzék, a művészeti hajlam, csak ki kell fejleszteni. Abból a durva agyagból olyan ízléses, csinos dolgok — különféle használati edények, virágvázák, korsók, csuprok stb — formálódtak kezeik alatt, amelyek hivatva nannak arra, hogy bármely úri házban pótolják a drága majolikát. A kiállítás a Royal mozgó színháznak tágas helyiségét vette igénybe1 — egyben Dobay Imre uradalmi főkertészünk bámulatra méltó élő virágaival kapcsolatban — a kiállítást vasárnap d. e. 10 órakor tartalmas beszéd kíséretében nyitotta meg, városunk polgármestere mint védnök távol- létében a város főkapitánya: Tanczik Lajos a termet zsúfolásig megtöltött díszes közönség jelelétébeu, kit az Iparos-otthon elnöke Kalocsa István formás beszéddel üdvözölt. Utána az aradi keresk. és iparkamara kiküldöttje Weisz Mór teljes elismeréssel nyilatkozott a kiállítás sikeréről és köszönetét mondott Farkasházynak fáradhatatlan buzgalmáért. Ezzel kezdetét vette a nagy vásár, a közönség szinte versenyzett abban, hogy mentői több emléktárgygyal távozzék a kiállítás helyiségéből, két nap alatt az összes tárgyak elkeltek — t. i. 2035 drb — ami szintén csak a mellett bizonyít, hogy a kiállított tárgyak teljes mértékben megnyerték a látogatók tetszését. Ez a szép siker — reméljük — buzditólag fog hatni iparosainkra, hogy nem állanak meg a fél utón, hanem azon lesznek, hogy művészi érzékük az idővel egyre' jobban fejlődjék. Nem zárhatjuk be jelentésünket a nélkül, hogy külön ki ne emeljük Kelemen Miklós ösmert helyi iparosunk által készített és kiállított meglepő szép kandallót és egy kályhát, amelyeknek a modelje a legújabb magyar motivum szerint a tanfolyamon készült. Mind a két objektum azonnal megvásároltatott! Hála és elismerés illeti gróf Almásy Dánest azon nagylelkű elhatározásáért, hogy Dobay főkertésze által kiállított remek virágoknak elárusitásából befolyó összeget a gyulai elaggott iparosok segélyalapjának gyarapítására adta oda, ami közel 100 koronával gyarapította e humánus intézet tőkéjét. Köszönet. A gyulai agyagipari tanfolyamon az aradi keresk. és iparkamara közvetítése által a békési és orosházi fazekasok is részt vettek ; ezek ösztönözve érezték magukat, hogy a békési ipartestület elnöksége által, egy külön átiratot intézzenek dr. Lovich Ödön gyulai polgármesterhez, melyben hálás kószö- netüket fejezték ki azért, hogy a város által erkölcsileg és anyagilag támogatott tanfolyamon mint idegenek is részt vehettek és az által mesterségük nagy haladásban részesült! Hasonló köszönetét pedig a helyi agyagiparosok is egy külön deputátióban nyilvánítottak, mire a polgármester^huzditólag felelt a megjelenteknek! A ref. egyház épületeinek tatarozására, akik pályázni kívánnak, jövő vasárnapig, julius 13-án d. e 8 óráig adják be ajánlalataikat a gondnoki hivatalban. Bővebb felvilágosítást Biró Pál gondnok ad. A Komló uj forrassza. A fővárosban arról veszi észre a közönség a nyár közeledtét, hogy a kávésok kiteszik a helyiségük előtti járdára a »kertet.« Néhány dézsába plántált kényszeredett fenyő, itt-ott egy babérfa, vagy leánder, a rácsos kerítésen kúszó virág, néhány asztal és szék s kész a kőrengetegben valóságos oázis képét nyújtó nyári kert. A közönség a nappal árnyékos óráiban, de különösen este szívesebben menekül a kávéház fojtó levegőjéből ezekhez az utcára állított asztalokhoz, ahol mégis lengedez egy kis szellő s nem oly fülledt a levegő. Nos ilyen »nyári kert«-ünk már van nekünk is néhány nap óta. A Komló fokozatos fejlesztésére kiváló gondot fordító s jelentékeny anyagi áldozatot sem kímélő Fodor Testvérek lepték meg Gyula városa kávéházi publikumát. A Komló emeleti remek virágos ablakait gyönyörűen kiegészítő fenyősort varázsoltak, a városi tanács engedélyével, a kávéház előtti kiszélesített járdára. Igen csinos, ízléses, kék kerti bútorok, japán ernyők képezik a kerti berendezést. Az asztaloknál helyet foglaló közönséget a szintén most készült ernyő védi a nap és eső ellen. A vendégek kényelmét szolgálja az a hetek előtt egyéb köztekintetekből behozott helyes rendőrfőkapi- tányi intézkedés is, mely a teherkocsi közlekedést a báró Wenckheim Béla-utcának a Komló felé eső, túlságosan keskeny részéről a szomszédos utcákba terelte, csupán fiakkereknek engedvén meg az arra való közlekedést. így az utca csendesebb lett. Az utcarész pormentesitéséről a kávéház vízvezetéke gondoskodik naponként többszöri locsolással, úgy hogy a terraszon való tartózkodás a bekövetkező meleg napokon pompás lesz. Sajnos a melegebb napok sokáig váratnak magukra. A hűvös, esős ^ idő akadályozta meg mostanáig a terrasz megnyitását. Reméljük, hogy a kert kitétele, mint a fővárosban rendszerint, úgy Gyulán is ezúttal a nyár valóságos kezdetét jelenti. A szép terrasz az utcának határozott díszére válik s a vasúton érkező idegenre a legkellemesebb hatást gyakorolja. Közönségünk bizonyára méltányolni fogja a fiatal kávésok áldozat- készségét, amellyel azok vendégeik kényelméről gondoskodni igyekeznek s tömegestül sereglenek az asztalok köré elszürcsölni a pikolót, vagy hosszú szalmaszálon keresztül szopogatni az üdítő málnaszörpöt. 290 1—1 Házasság. Fried Jenő és Holczer Róza folyó hó 29-én Gyulán házasságot kötöttek. — (Minden külön értesítés helyett.) Eljegyzés. Soós Ödön 2. honvéd gyalogezredbeli I osztályú számvivő altiszt folyó hó 6-án eljegyezte Csiszka Antal iparos Etuska leányát Gyulán. (Minden külön értesítés helyett.) A Gyula Bőranyagbeszerzö Szövetkezet mun- sai f. évi junius 28-án tartották az Újvárosi Olvasókör helyiségében nyári mulatságukat, amely úgy erkölcsileg, mint anyagilag kitünően sikerült. Jelen voltak asszonyok; Yarga Dánielné, Béres Andrásné, Tejbert Jánosné, Portörő Jánosné, Szilágyi Károlyné, Szilágyi Mátyásné, Zsiga Jánosné, Takács Károlyné, Bányász Györgyné, Murvai Jánosné, Turka Andrásné, Mülek Mihályné, Abrahám Jánosné, Pécsi Lajosné, Szabados Gusztávné, Biró Györgyné, Tokaji Pé- terné, Bárok Györgyné. Leányok: Mészáros Inci, Béres Mariska, Kiss Rózsika (B-.zerind), Portörő Juliska, Szilágyi Mariska, Szabó Rózsika, Korponai Juliska, Kiss Erzsiké, Bárdi Rózsika, Pécsi Mariska, Biró Rózsika, Ilich Róza, Csete Ilonka, Háromházi Teréz, Jambrik Boriska, Turka Róza, Turka Mariska, Pallag Hona, Láng Mariska, Gyetvai Mariska, Raskó Jolánka, Koiozsi Annuska, Biró nővérek,
