Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-15 / 24. szám

Békés 1913 junius 15 4 míves fiát, kilenc év előtt vette magához a Feuer- cég hetesnek s mivel Messinger üzletvezető az évek hosszú során felismerte benne, hogy meg van a gyerekben minden előfeltétele annak, hogy ügyes és derék emberré váljék, a fiút tanitgatni kezdte s az elárusító pulthoz állította, lassanként bevezette a vevőkkel való érintkezésbe. Fábián be is váltotta a hozzáfűzött reményeket, mert minden tekintetben ügyes, használható alkalmazottnak bizonyult. Az utóbbi időben már 120 korona volt a havi fizetése. Lassanként kivetkőzött a paraszti ruhából s megle­hetős elegánciával öltözködött. Otthon lakott apjá­nál, Fábiáu Andrásnál a Szarka-utcában. Ugyan­azon utcában lakik Seres András hentes, akinek vele egyidős Ferenc fiával jóbarátságban éltek. Szoro­sabbra ez a barátság félév előtt fejlődött közöttük, mióta Fábiáu segéddé lett s amióta a felcseperedett Seres gyerek atyjának gazdálkodásában és üzletében több önállóságra jutott és ebből kifolyólag több pénz is fordult meg a kezén. Azóta a két fiút min­dig együtt lehetett látni, amikor csak szabad idejük engedte, utcán, bálon, kávéházban, mindenütt. Sze­rették a táncmulatságot. Az Újvárosi Kör gyakori koszorú-estéinek ők voltak a főrendezői. De tőképp a kávéházi éiet vonzotta őket. Es talán a kipárná zott, puha kerevetek, a fényes tükrök, az ezüst- kupakos, hosszunyaku palackok, cigány és pezsgő szédítették meg a származásuknál fogva különben erős idegzetű fiukat annyira, hogy egy görbe éjszaka után oktalanul eldobták maguktól a földi életet. Vasárnap, junius 1-én még mindketten rendesen el­végezték dolgukat. Este jókedvük kerekedett, az Otthon kávéházba mentek s ott nagy dáridót csap­tak. Reggelig folyt a bor, pezsgő és húzta a cigány. Virágos jókedvükben dobálták a poharakat, a kis- bőgőt is összetörték. Reggel távoztak el a dorbézo­lás színhelyéről, alaposan elázva. Bérkocsiba ültek s elhajtattak Seres lakására, ahol Seres Ferenc 8400 korona pénzt vett magához a szekrényből, azután — mint később megállapították — a kocsival Kétegy- házara mentek. Hogy azóta hol jártak, nem lehet tudni, mert senkivel sem közölték távozási szándé­kukat és eltűnésük után sem adtak életjelt maguk­ról. A kétségbeesett szülők jelentést tettek a fiuk eltűnéséről s kérték a nyomozás elrendelését. A nyomozást meg is indították, de az nem vezetett eredményre. Csak tiz nap múlva érkezett biztos, egyben szomorú hir róluk. Kedden reggel a fővárosi államrendőrség átiratban közölte a gyulai rendőr­főkapitánynyal, hogy 8-án reggel a Gellert rakpart közelében egy húsz év körüli szőkehaju ismeretlen fiatalember hulláját fogták ki a Dunából. A ruháján N. S. monogram látható, bőr fűzős cipőjén pedig Pölóskei Mihály Békésgyula cégjelzés van, amiből valószinü, hogy az illető gyulai ember A rendőrség nyomban értesítette a szülőket, mire Seres András a legközelebbi vonattal a fővárosba utazott. Meg­nézte a bontani intézetben fekvő halottat s abban felismerte eltűnt fiát. Szerdán reggel újabb atirat érkezett a fővárosi' rendőrségtől, melyben tudatta, hogy hétfőn a Ferencz József-hid mellett egy 18-20 évesnek látszó, pehelyedző bajuszu ismeretlen férfi bulláját fogták ki a Dunából. Sötétbarna kabátja Feuer Márk, Gyula cégjelzéssel van ellátva. Kiléte nyomozandó. A rendőrség visszatáviratozott, hogy az illető valószínűleg Fábián István kereskedő-segéd­del azonos. Akkorra különben a még ott tartózkodó Seres András is felismerte a másik halottban Fábián Istvánt. Az együtt öngyilkossá lett jobarátok sem­miféle írást nem hagytak hátra, amiből végzetes tettük indító okára következtetni lehetne. Seres Fe­renc holttestét a lesújtott apa haza szállíttatta Gyu­lára és csütörtökön délután temették el, Fábián Istvánt pedig a fővárosba utazott hozzátartozói pén­teken temették el. Népkönyvtár. A belügyminister az endrőd-var- jasi olvasókörnek 76 kötetből álló könyvtárt adomá­nyozott és egyben annak elhelyezési költségeire 20 koronát utalványozott Föíegyzöváiasztás Szeghalmon. A szeghalmi főjegyzői állás Horváth Gyulának Körösladány köz­ség főjegyzőjévé történt megválasztása következtében megüresedvén, a f. hó 8-án megtartott választás alkalmával a helyettesített Farkas Elek egyhangúlag választatott meg Szeghalom község főjegyzőjévé. Az állásra volt ugyan még egy pályázó, mivel azonban kérvénye nem volt kellőképen felszerelve, ennélfogva Csánky Jenő főszolgabíró, aki a választást vezette, őt nem jelölte. , A gyomai választókerületben — Kovács Gyula lemondásával — megüresedett mandátum betöltése céljából a vármegye központi választmányhoz a teg­napi napon érkezett le Bepthy Pál képviselőházi elnök felhívása a szükséges intézkedések megtétele iránt. A fennálló törvényes rendelkezések szerint a köz­ponti választmány 8 nap alatt tartozik ülést tartani, amelyben egyrészt kitűzi a választás határnapját — a tegnapi naptól számított 14—24 napon belől — megválasztja a választási elnököt, továbbá helyette­seit, megalakítja a szavazatszedő küldöttségeket, meg­állapítja mely községek, minő sorrendben és hol szavaznak, intézkedik mindazon kérdésekben, amelyek a választással kapcsolatosan a választás zavartalan lefolyása a közrend fenntartása, a választók szabad felvonulásának biztosítása stb tekintetében szüksé­gesek. A központi választmány összehívása tekinte­tében az alispán még a mai napon fog intézkedni és bizonyos, hogy az ülés e hét valamelyik napján meg lesz tartva. Ami külömben a választási mozgal­makat illeti, a kerületben a helyzet épolyan, sőt az ellenzék körében még kaotikusabbnak mondható, mint aminőnek lapunk multheti számában jeleztük. Egyik jelölés a másikat éri, de legtöbbje kérész­életűnek bizonyul. Természetesen nem anélkül hogy fullánkot ne hagyna a jelölés után nemsoka elejtett nek szükebb párthívei szivében. Például említve volt egy jelölő-gyűlés, ahol az ellenzék »megsemmisí­tette« a kisgazdapárt által favorizált Nagy József szeghalmi gazda jelöltségét és Osapai Lajos endrődi gyógyszerészt kandidálta helyére, természetesen nem a kisgazdák programmjával. Osapai jeiöltsége azon­ban 48 óráig sem tudta magát tartani, mert maga is megsemmisült, habár nincs kizárva megújulása. A kerületi ellenzék és a központ közötti szakadás teljes. Fővárosi lapok tudósítása szerint a központ előéb Halász Lajos, most pedig Búza Barna jelö­lését erőszakolja, amiről azonban, különösen a kis­gazdapárt, amely köré a földmives-osztály nagy­része csoportosul, hallani sem akar, mert sértve érzi magat Nagy Józsei jelöltségének megsemmisí­tése miatt. ami különben sem sikerült, mert Nagy József jelöltségét fenntartják. Egyszóval teljes a káosz, úgy hogy e pillanatban minden kombináció meddőnek mondható. Kétségen kívül áli. hogy akár egy neves, akár egy szimpatikus uemzeti munka­párti esetleges jelölt választási esélyei sokkal ked­vezőbbek, mint az eddig felszínre került jelöltek bármelyikéé is. A csabai dispensaire. A jövő vasárnap, vagyis 22-én szép napja lesz Csabának. Ugyanis ekkor nyílik meg nagy ünnepséggel egybekötve a csabai tüdőbeteg-gondozó intézet. A Szanatórium-Egylet csabai választmánya már megállapította az ünnepség részleteit. Ebből az alkalomból Csabára érkeznek dr. Lukács György v. b. t. t., a József főherceg szana­tórium elnöke, Pakots József titkár és még számosán A fővárosi vendégeket, akik a délelőtti gyorsvonattal érkeznek, a csabai állomáson Kiss Lássló főszolga­bíró fogja üdvözölni. Az állomásról a-közönség a városháza nagytermébe vonul, ahol díszközgyűlés lesz. A közgyűlésen Beliczey Géza elnök mondja a meg­nyitó beszédet. Utána Lukács György beszél a dis­pensaire humánus feladatairól és beszédje végén át­nyújtja az intézmény áldozatkész pártfogójának, özv. Seller Eleknének az Auguszta diszérmet. Délután fél 2 órakor diszebéd lesz a »Eiurne« éttermében. Baleset a téglagyárban. Bárdos Emilia 16 éves leány Oláh Péter gyomai gőztégla- és cserép­gyárában mint cserépmunkasnő van alkalmazva. Folyó hó 10-én munkaközben egy társnője hátulról játékból egy csomó agyaggal megdobta. Bárdos Emilia hátranézett, de nem volt eléggé óvatos, mert a gép elkapta jobb kezét és összezúzta. Súlyos sérülését a gyulai közkórházban gyógykezelik. Vizbefult fiú. Izsó Bálint 13 éves fiú, ki Barna Péter gyomai gazda. Körösmenti tanyáján szolgált, f. hó 8-án a gazda távollétében néhány pajtásával fürödni ment a Körözs melletti kubikgödörbe, mivel azonban úszni nem tudott, a mély vízben elmerült és belefult. Fürdőző társai a szerencsétlenen segíteni nem tudtak, hanem a helyett szétfutottak és félel­mükben senkinek sem mertek az esetről szólni. A mikor a gazda este a községből a tanyájára ment, sem a fiút, *sem a házőrző kutyát nem találta Rosszat sejtve, másnap reggel újból visszament Gyomára a fiú szüleit értesíteni és a rendőrségnél is jelentést tett. Veres István rendőrbiztossal és a fiú szüleivel újra kimentek a tanyára és a fiú kere­sésére indultak. ‘Egyik szomszédtanyán levő fiútól értesültek a szerencsétlenségről s amikor a kubik- gödörhöz értek, a parton találták a fiú ruháit és a ruha mellett szükölő kutyát. A rendőrbiztos a vizbe úszott és csakhamar ráakadt a fiú hullájára, akit junius 10-én temettek el. Pain Károly jubileuma. Újkígyós község lelkes népe, mely nehány héttel ezelőtt egyszerűségében megkapó bensőséggel ünnepelte meg dr. Hajnal Albert községi képviselőségének 40-ik évfordulóját, a mai napon újabbJubileumot ünnepel. Pain Károly, városunk szülötte, ugyanis mint községi főjegyző 25 esztendő óta intézi a község ügyeit s működésével úgy feljebbvalói teljes elismerését, mint a község minden rendű és rangú lakosának tiszteletét és sze- retetét megszerezte magának. A lefolyt 25 esztendő alatt az eredetileg telepes község nagy virágzásnak indult, amiben elsősorban ugyan hervadhatlan nagy érdeme van a legnemesebb szivü földesurnő gróf Wenckheim Krisztinának, aki mindig a legnagyobb áldozatkészséget és jóindulatot tanúsította úgy a köz­ség, mint annak minden lakosa érdekei iránt, de tagadhatlan osztályrésze van a jubiláló főjegyzőnek is benne, hogy a nemes grófnő jóságos intenciói a kívánatos sikert elérték. A jubiláns ünnep nyitánya a délután fél 4 órára kitűzött képviselőtestületi dísz­közgyűlés, befejezése pedig az este 8 órakor a köz­ségi nagyvendéglőben rendezett társasvacsora. Betörés. Vakmerő betörők jártak f. hó 7-én reggel 6—8 óra között Laurinyecz István csabai lakosnál. Mig a család a templomban volt, addig ismeretlen tettesek feltörték lakását, ahonnan nyolc darab selyemkendőt, fülbevalót, nyakláncot és még eddig bizonytalan összegű pénzt vittek magukkal. A vakmerő betörőket nyomozza a csendőrség. Elhunyt lelkész. Nem régiben irtuk meg, hogy Zvarinyi János szarvasi ág. ev. lelkész nyugalomba vonul. Még csak pár hét hiányzott ahoz, hogy az aggvlelkész megkezdhesse pihenését, a jól kiérdemelt nyugodalmas időket. A sors azonban másként hatá­rozott. A derék lelkipásztort veszedelmes betegség támadta meg, amely a munkás életet a pihenés meg­kezdése előtt kioltotta. A 62 éves lelkipásztor halála mély részvétet keltett, mert sokan ismerték, szeret­ték és becsülték. Negyven évi lelkipásztorkodás után vasárnap este meghalt. Kedden délután helyezték örök nyugalomba óriási részvét mellett. Áldás és béke poraira ! Árokba fuladt. Lakatos Antal békési cigányt vasárnap délután az újvárosi temető mellett levő mély árokban találták holtan. Az árokban több méter mélységű viz volt. Nem lehet tudni, hogy a szegény cigányt szerencsétlenség érte-e, vagy öngyilkossági szándékkal vetett véget az életnek, bfieugorva a szennyes esővízzel telt árokba? A rendőrség az eset körülményeit nyomozza. Villámcsapás. Folyó hó 6-án estve sötét fekete felhők tornyosultak megyénk fölött Főként Orosháza környékén. A levegő hamarosan lehűlt, mire aztán megeredt a záporesö hatalmas dörgés és villámlások kíséretében. Egymás után-négyszer-ötször csapott,le a villám az Orosházához tartozó Monori puszta há­rom tanyájába. Szerencsére csak az egyik tanyaban Rájki Mihály istalójában tett kárt. A 7 és fél öles istaio meggyuladt s teljesen leégett. Az istáiéban volt két lo és egy borjú. A lovak az istáiéban pusz­tultak; a borjut azonban nagy nehezen kimentették. A kár tetemes, azonban biztosításból megtérül. A „Gróf Bolza Pálné Leányegyesület“ junius hó 8-án délután 4 órakor tartotta diszgyülését gróf Bolza Pál védnök elnöklete mellett. Ez a jelentőség- teljes kultúrintézmény Szarvas társadalmi életében ma már számottevő tényező, mely a közművelődés iránti szeretet felébresztésében, a nemes szórakozás megkedveltetésében, a társadalmi átalakulás nagy munkájában találja fel hivatását. E szép irányú egye­sület kulturális életének nevezetes forduló pontjához jutott. Az intézmény boldogult védöasszonyanak el- hunytával árván maradt védnöki tisztséget félje, Bolza Pál gróf a jelen diszgyülés keretében foglalta el ünnepélyesen. A diszgyülés remek műsora és a nemes grófnak első nyilvános bemutatkozása : von­zották Szarvas előkelő társadalmát s tették érthetővé a rendkívüli érdeklődést. Alapszabályszerü jogánál és kötelességénél fogva Bolza Pál gróf, miut védnök nyitotta meg a gyűlést. Az alakilag és tartalmilag egyaránt szép megnyitó beszéd mély hatast gyako­rolt a közönségre. Az ünnepélyes percek alatt, midőn forrón szeretett, boldogult hitvesének örökségét, a védnök-elnöki tisztsztséget vette át: szinte érezhető volt a nemes gróf lelkén átvonuló erős érzelemhul- lamzás. A hasonlatokban és képekben gazdag beszéd által nagy és igaz hatást keltve, nyitotta meg Bolza Pál gróf a diszgyülést. A megnyitó beszédet özv. Gaál Istvánné, Darabos Jolán zongorajátéka követte. Özv. Gaálne zongorajátékában már más alkalommal is gyönyörködött a Leányegyesület gyűlésének in­telligens közönsége. Ez alkalommal is a teljes elisme­rés hangján szólhatunk játékáról, Majd Pál Ernőmé, az orosházi állami polg. isk. igazgató neje, foglalt helyet az előadói emelvény asztala mellett, hogy a műsor szerint PMagamról és leányainkról« címmel megtartsa felolvasását. Rövid bevezetés után rátért felolvasásának tárgyára, melyben igen találóan mutat rá leányaink nevelésénél, tanításánál követett téves és helytelen irányra. A moderneskedő, felületes ne­velő oktató eljárást helyteleníti; leányaink intenzivebb nevélésében, tanításában jelöli meg a helyes irány­nak arany középutjat. A gondolatok tömörségével megírt, lendületes, szépen színezett előadást mind­végig érdeklődéssel hallgatta a közönség és végül zajosan megéljenezte. A tetszést aratott felolvasást Lengyel Aranka kellemes, szép éneke követte. Az ének-előadást nagyban emelték : a# iskolázottságra valló tiszta' hang, az előadó egyéniségének kedves volta s az a simulékony, művészi zongorakiséret, melyet dr. Déri Henrikné nyújtott. A lelkesedéssel tüntető közönség óhajtására a müsorszámot még egy dallal kellett megtoldaniok. Az előadót kitüntető taps és éljenzés lecsillapulásával Holéczy Ida lépett az emelvényre, hogy elszavalja Pakots Józsefnek: »Fiam ciklusából« »Ecce Homo« »Az örök harc« »Titkos félelem« cimü költeményeit, Holéczy Ida mély és igaz átérzéssel és találó hangfestéssel adta elő e szép költeményeket, melynek közvetlen hatása

Next

/
Oldalképek
Tartalom