Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-31 / 35. szám

1913. augusztus 31. Békés selőtestület egy bizottságot küldött ki a kérdés ta­nulmányozása és javaslattétel végett. A bizottság azt az előterjesztést tette, bogy a községi alkalma­zottak törzsfizetésfik 20 százalékának megfelelő fi- zetésjavitásban részesittessenek a község által. A képviselőtestületben azonban ezen nagyon is mérsé­kelt irányú előterjesztés mellett csupán egyetlen egy tag szólalt fel és pedig Csete György, a töb­biek azonban mind ellene voltak és hevesen kikel­tek az ellen, hogy a tisztviselőknek bármit is adja­nak. A képviselőtestület tényleg egy szavazat ellen az összes többi — 13 — jelen voltak szavazatával, azt a határozatot hozta, hogy a községi alkalma­zottam: fizetés javitasával nem hajlandó a községet megterhelni. Gyulavári község tehát az egyedüli község a vármegyében, amely a megnehezült élet­viszonyok következményeivel számolni nem akar. A község határozatát az összes alkalmazottak meg- felebbezték a törvényhatósághoz, amely valószínű­leg több érzéket fog tanusitaui a tisztviselők méltá­nyos és végeredményében közérdekű kívánságával szemben. Hogy minő felfogás uralkodik Gyulavári község képviselőtestületének különösen fóldmives tagjai között a tisztviselők sorsának javítása tekin­teteben, azt élénken jellemzi a vármegyéhez beter­jesztett jegyzőkönyvben is olvasható egyik bizott­sági tag által felhozott érvelés, mely szerint »a tiszt­viselők nem arra valók, hogy a terhek folytonos emelésévei a képviselők sírját megássák, hanem arra, hogy kötelességüket lelkiismeretesen elvégez­zék.« Egy mentség van az ilyen felfogásra, neveze­tesen az, hogy a törvényhatóságban is elhangzott már nem is egyszer, ilyesféle nyilatkozat a várme­gyei tisztviselőkkel szemben is. Tótkomlós község képviselőtestülete a Komló szálloda és a Magyar Király* vendéglőnek bérbe­adása iránt akként intézkedett, hogy a bérleti határ­idő az eddigi 6 év helyett 9 és fél év lesz. A meg­tartott árverés eredménye szerint a Komló szálloda bérletére az eddigi bérlő Tabak Sámuel tette a leg­előnyösebb ajánlatot évi 8630 koronával. Tétetett még 8605 es 8520 koronás ajánlat, utóbbi az ot­tani fogyasztási szövetkezet részéről. A képviselő- testület a fogyasztási szövetkezet ajánlatát fogadta el. Az eddigi bérlő ajánlata, jóllehet az a legkedve­zőbb volt, azért mellőztetetett, merd az ő vezetése alatt a szálloda nagyot hanyatlott. A községnek ezt a határozatát többen megfeiebbezték. Megemlítjük, hogy az edd.gi bérösszeg 6510 korona volt, tehát az elért bérösszeg jelentékenyen magasabb az eddi­ginél. A Magyar Király vendéglőre megtartott árverés eredmenye az volt, bogy a legmaga­sabb bérösszeget Tót Pál jelenlegi bérlő ajánlotta meg 2160 koronával. A következő ajánlat 1750 koronás volt. Mielőtt azonban a képviselőtestület az ajánlatok felett döntött volna, Tóth Pál vissza­vonta ajánlatát. A képviselőtestület újabb árverést rendelt el, azonban ez nem tartatott meg, hanem a község a kérdéses vendéglőt szabadkézből Bogár Andrásnak adta ki évi 1750 K. haszonbérért. Ez a ha­tározat szintén megfelebbeztetett és pedig a volt bérlő sógora áltál, aki felebbezésében kötelezte ma­gát, hogy a Bogár András által megajánlott bér­összeggel szemben 1850 koronát fog fizetni. A szabadkézből történt bérbeadás azzal van indo­kolva, hogy neszét vette a hatóság, hogy a tót- komlósi korcsmárosok összebeszéltek arra, miképp az ujabbi árverésen csak egy egyén fog ajánlatot tenni, természetesen jóval kisebb összeggel, mint a mennyi az első árverés alkalmával tétetett. Az ed­digi bérösszeg 850 korona volt, tehát ennek a köz­ségi vagyonnak hasznosítása is jóval magasabb ösz- szeget eredményezett az eddigi bérösszegnél. A heti piaci helypénzszedési jogra megtartott árverésen Tomka István 2660 koronát ajánlott meg, a másik két ajánlat 2650 és 2610 koronás volt. A képviselő- testület Tomka ajánlatát fogadta el. Megölte az ijedtség. Dauda Pálné 78 esztendős orosházi öreg asszonynak volt egy kis pénzecskéje, 98 korona a Békésmegyei Takarékpénztárnál. Ez volt az egész vagyona, mindene. Féltette is az öreg asz- szony a kincset nagyon. Dugdosgatta. Vigyázott rá. A múlt héten úgy eltette a könyvét, hogy semmi keresésre sem tatait rá. Megijedt. Bement a taka­rékba s jelentette, hogy elveszett a kis könyve. A takaréki emberek megvigasztalták. Mikor a takarék­ból távozott, elszédülc. összeesett s pár perc alatt meghalt. A rokonság még aznap megtalálta az el­veszettnek hitt könyvecskét, melyet az öreg asszony úgy eldugott, hogy maga sem emlékezett rá, hogy hova tette. A szarvasi kiállításon történt, hogy özv. Tóth Mihályné fia, Sámuel több kancacsikót vitt a vásár­térre kiállítás céljából. A kiállítandó állatokat, amint kocsijával megérkezett, a bizottság elé akarta vezetni. Egy 2 éves kancacsikót azonban a kocsinál hagyott. A csikó eltávozott társai után szeretett volna menni s ugrándozni kezdett, miközben a kocsinak egy ki­álló hegyes részhez, az úgynevezett rakoncaszeghez vágódott, mely hasát azonnal Kihasította s a belei rögtön kifordultak. A gyepmesteri telepre vitték az elpusztult szép csikót. Szerencsétlenség. Bállá András, Dérczy Péter gazdasági cselédje, Szarvasról épületfát vitt Kondo­rosra, mikor egy csabacsüdi automobiltól megva­dultak a lovak s a fuvar-teher tetején ülő kocsis leesett a kocsiról s egy ideig hurcolták őt a lovak. Sérülései oly súlyosak voltak, hogy csütörtökön este meghalt, özvegyet és 3 árvát hagyva hátra. Nagy birkozóverseny van estéről-estére a Kossuth-téri cirkuszban. Tizenkét birkózó méri össze erejét, köztük a világhírű magyar birkózó : Czája János, kinek megjelenése már maga esemény­számba megy. A birkózások igen érdekesek, főleg Czája János iránt érdeklődik a nagyközönség, ki jóformán minden estén összeméri bámulatos nagy erejét a birkózó társaival. A birkózások e hét folya­mán befejesődnek. A garázda vendég. Guttmann Henrik csabai italmórőnek ugyancsak kellemetlen vendége volt vasárnap délután Darabos Pál legény személyé­ben. Darabos már pityókos állapotban került hozzá. Pálinkát kórt és kapott is. Közben azon­ban bele akart kötni minden áron a többi ven­dégbe, egyszóval úgy viselkedett, hogy el kel­lett távolítani az üzletből. Ennek dacára később visszaténfergett. Guttmannó az ajtóba állott és nem akarta beereszteni a legényt. A legénynek azonban gyönge volt az akadály. Mellbevágta az asszonyt, úgyhogy az beesett az üzletbe, az­tán az öreg Guttmannt fogta nyakon. Földhöz vágta, ráugrott és összeharapdálta az orrát, úgy, hogy a nagy fájdalom miatt a 60 éves öreg em­ber elájult. A korcsmában levő vendégek látva, hogy a dolognak fele sem tréfa, segítségére si­ettek a Guttmann-házaspárnak. Alaposan elpá­holták a garázda legényt, aztán kidobták. Ott találták meg a rendőrök, amint feküdt az utca kövezetén. Az eljárás megindult ellene. A szarvasi ág. ev. lelkészi állásra a követ­kező lelkesek adták be pályázati kérvényeiket: Czinkovszky András fazekasvarsándi, Margócsy Aladár ungvári, Székely András dengelegi, Bar­tos Pál póteri, Barthó András girálti, Jancsó Já­nos hodrusbányai, Stefanik Igor nómet-palánkai, Jamriska Pál cserencsónyi, Zsilinszky Károly, Duczik Lajos szatmárnémeti lelkészek és Ada- mik Pál pozsonyi vallástanár. Titokzatos baleset Vasárnap éjjel az Arad felől érkező személyvonat egy súlyosan sérült embert vitt Békéscsabára, aki eszméletlenül feküdt egy hordágyon. A szerencsétlen embert azonnal beszállították a kórházba. Fején látható sérüléseit bekötözték, gondos ápolás alá vették. Úgy, hogy a beteg másnap már a hozzá inté­zett kérdésekre is válaszolni tudott Ekkor el­mondta, hogy őt Krispin Györgynek hívják, hogy békéscsabai lakos, meg azt is elmondta, hogy Kótegyházán volt, de hogy hogyan és miként került a csabai kórházba, azt nem tudja. — A vasúttól nyert értesülés azonban némi világot vet a rejtélyes balesetre. A kótegyházi állomás­főnök azt mondja, hogy Krispin vasárnap este holtrószegen ment ki az állomásra s igy történ­hetett, hogy elütötte a vonat. A közeledő iskolai tanév es beiratások alkal­mából felhívjuk a t. szülők figyelmét, hogy a Deutsch Jakab cég üzletében a városháza mellett mindennemű deák felszerelések, különösen kala­pok, cipők nyakkendők, harisnyák és fehór- nemüek óriási választókban és elsőrangú jó minőségben szolid versenyképes árakon kapha tok. Kirakatára ezúton is felhívjuk a nagybecsű közönség figyelmét. 2—3 Legelső sárguló falevél másutt a fürdőszezou halálát jelenti, s mint az őszi szél végig szánt a strandok, eszplándok bokrai közt, megszűnik a zajos, vidám, élet. A mi Félixfürdőnkben, melynek hirét évröl-évre messzebb tajakra viszik szét, s mely immár a külföld érdeklődését is magára vonta, a nyári szezou végén uj évad kezdődik A mezei mun­kák végeztével üihar-, Hajdú- és Békés- sőt még a távolabbi vármegyék birtokosai s azok, akik az ősz kellemes időszakára halasztották az üdülésüket, örömmel keresik fel a csodálatos gyógyító erejű for­rásokat a Félixfürdőben, mely ilyenkor a szokottnál is nagyobb kényelmet nyújthat s nagyobb figyelem­mel fogadhatja a gyógyulása céljából ideérkezett betegeit. Mint értesülünk, szeptember I-től kezdve a szobaárakat 30 százalékkal mérsékelik s az állam­vasutak igazgatóságánál lépések történtek arra nézve, bogy a vonatok közlekedésének rendjét október 1-ig változatlanul, szept. 1-ig korlátozva tartsák fent a közönség kényelmére. A fürdő élénk látogatottságá­nak az a magyarázata, hogy a meleg, gyógyitó ké­nes forrásokat a nyár elmúltával sokan kellemesebb­nek és gyógyulásra hatásosabbnak tartják. Virágk Károly népszerűvé vált zenekara naponta háromszor térzenét rendez. Jó éjszakát szerezhet magának mindenki, ha a hálószobáit a „Löcherer Cimexin“-nel fertőtle­níti. A fővárosban történt próbák beigazolták, hogy a „Löcherer Cimexin“ nemcsak a poloskát és annak petéit pusztítja el rögtön, de megsza­badít a ruszli, sváb és hangyáktól is; a moly­kártól pedig a szőrmeruhákat teljesen megóvja. Beszerezhető: Nagy Jenő gyógyszertárában és a Sas-drogériában Gyulán, valamint a készítőnél Löcherer Gyula gyógyszerésznél Bártfán. 20-32 291 Értesítés. Alólirott teljes tisztelettel hozom Gyula város és vidéke nagyrabecsült közönségének tudomására, hogy Gyulán, Erdélyi Sándor-ut 6. szám alatt (a népkert föbejárójával szemben) szeptember hóban őri is női angol divatszalont nyitón. A fővárosban szerzett hosszú tapasztalatom fel­jogosít arra miszerint, ama kijelentéssel éljek, hogy az e szakmában előforduló dolgokkal nem szükséges az igen tisztelt megrendelőknek a fővárost felkeresni, mivel az általam készítendő darab bármelyike úgy szabás, mint kidolgozás tekintetében a legmesszebb menő igényeket is kielégíti. Megrendeléseket már most elfogadok Gyufa- gyár-ut 27. sz. vagy kívánatra készséggel megyek házhoz. — Kiváló tisztelettel: Csiszár István 282 1—1 angol úri és női szabó. Közgazdaság. Az aradi kereskedelmi és iparkamara közli a kamarának a vármegye területéről megválasztott kültagjainak névsorát abból a célból, hogy a leg­több adót fizető megyebizottsági tagok jövő évi névsorának összeállításánál ezen kültagok adója a törvény rendelkezéséhez képest kétszeresen számít­tassanak. Ezen kültagok a kereskedők részéről: Fekete Sándor, Rosenthal Adolf, Vallerstein S. Sá­muel Békéscsabáról, Braun Mór és Weisz Mór Gyu­láról. Az iparosok részéről : ifj. Horváth Mihály, Tímár Endre és Wagner József Békéscsabáról, to­vábbá Sál József és Túri Károly Gyuláról. Az endrödi hármaskörözsi hid segélyezésetár- gyában — amint annak idején megírtuk — a ke­reskedelmi miniszter akként intézkedett, hogy a vár­megyei közúti alapnak adott 50000 korona állam­segélyt azzal, hogy ezt az összeget engedje át a vármegye az emlitett hid építési céljaira, illetőleg a még mutatkozó hiány fedezésése. A törvényható­sági bizottság tényleg ekképen határozott és ezt a határozatát a miniszter most megerősítette. A kér­déses 50000 korona államsegély felhasználásával az endrödi h'd, a második vagyis a drágább alterna­tiva szerint lesz megépítve és eszerint 3j8jji kor. 16 fillérbe kerül. A szóban levő államsegély egy­idejűleg kiutaltatván a kereskedelmi minister által, erről a vármegye az utalvány rendelet másolatával értesittetett. A fogyasztási adok megváltása. Orosházán kedden délután volt a községházánál Zádor Mór pénzügyigazgató vezetése mellett a boritaladó és a busfogyasztási adók megváltása tárgyában az érte­kezlet, melyen a község részéről Szalay József bíró és Torkos Kálmán főjegyző vettek részt, míg az érdekelt italmérők, mészárosok és hentesek kö­zül igen kevesen jelentek meg. A megjelent érde­keltek azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy a köz­ségnek kérték bérbeadni a fogyasztást évi 35 ezer korona árban az eddig fizetett 38 ezer korona elle- ben. A község ajánlatára a pénzügyigazgatóság ké­sőbb adja meg a választ. Az aradi Kereskedelmi és Iparkamara tudatja, hogy a román kormány, a Magyarországon előfor­dult kolera esetek miatt Magyarországból jövő uta­soknak Romániába való belépését és áruk szállítását csak Verciorován, Predeálon, Turn-Szeverinen és Burdujenin át engedi meg. A Magyarországból jövő utasok Romániában utazásuk végpontján öt napon át megfigyeltetnek. Munkáscsoportoknak, kivándorlók­nak és csavargóknak a Romániába való belépése meg van tiltva. Friss husnemüek, friss zöldség és friss gyümölcs Romániába való bevitele eltiltatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom