Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-05 / 1. szám
4 Békés 1913 január 5. A fiatalok incselkedni, enyelegni kezdtek és e közben egyikük véletlenül megütötte a Vig Sándorné azt a kezét, melyben az orsót tartotta és pedig olyan erővel, hogy az orsó az asszonynak a szájába haladt és torkát keresztül szúrta. Yig Sándornét súlyos sérülésével Agyáról a gyulai kórházba szállitották, ahol rövidesen meghalt. A kir. ügyészség, miután gondatlanság foroghat fenn, holttestét felboncoltatta. A végzetes itatás. Kovács Ferenc gyulavárii lakos e hó 2-án a kutnál lovát itatta. Merítés közben mélyen belehajolt a kútba, ebben a pillanatban lába megcsúszott s az alacsony káván keresztül belezuhant a kútba s belefult. Zsebmetszés. Molnár Mihály vásárhelyi nap számosnak dolga akadt Orosházán. Atzónázott hát a szomszéd községbe s ott elintézve a sorát jókorásan kitalpalt az indóházhoz. Mikor a vonat közeledett, Molnár Mihály keresni kezdte a bugyellárisát, melyben benne volt a menettérti jegye. Da hiába kereste, a buksza eltűnt. Mit volt, mit tenni. — a vonat hitelbe nem viszi az embert — Mihály gazda nagy busán neki vágott csak úgy gyalogszerrel az éjszakának Reggelre haza is érkezett. Otthon aztán jelentést tett a rendőrségen, hogy a szomszédba megkárosították. Elemelték a pénztárcáját, melyben a vasúti jegyen kívül 22 korona keserves keresménye is volt. A rendőrség bevezette a nyomozást az eltűnt tárca után, melynek során megállapították, hogy a betörést Rafael János, Antal, György, Csurár Péter és Nagy Borbála pusztafóldvári cigányok követték el, akik 2 kocsira kapva Gyula felé elmenekültek Az orosházi csendőrség távirati felhívására a környéken mindenütt keresik a cigányokat Betöréses lopás. Détári Imréné pusztaföldvári asszony leányával az uj év estéjén elment a munkás-bálba. A falu szélén levő házát bezárta s aztán egész nyugodtan hálóztak reggelig. A mulatság után hazamenve meglepte őket az a körülmény, hogy az ajtajuk nyitva van. Mindjárt rosszat gyanítottak. De nem mertek bemenni, mert féltek, hogy valaki benn van. Férfi segítséget hívtak. így aztán beóvakodva látták, hogy az egész házuk fel van dúlva. Tolvajok jártak ott, kik felhasználva a háziak távollétét elloptak két dunyhát, tiz párnát és két paplant. A csendőrség széles körű nyomozást indított a tolvajok után. A filkózás vége. Tudvalevő, hogy a kártyajátékok között a filkózás az egyedüli játék, amelyben tcsaki ellenséget szerezhet az ember magának. Nagy, elszánt, sokszor éppen halálos ellenséget. Magyarázható ez. Egy-egy filkóadás az »ütésbe« annyi, majdnem annyi, sokszor több is, mintha az ember kupán vágná a felebarátját Ilyen játék a filkó ! De hát azért csak játszák az emberek. Egy azért, mert minden változatossága, furfangja mellett is nincs sok fifikája, könnyen kezelhető s még's nagy gyönyörűségeket rejteget a méhéban. Egyik filkó a másikat, azaz, hogy a játékost alaposan falpaprikázhatja, megbosszantbatja. Lépten-nyomon kerülközik erre a kínálkozó alkalom, amikor is a rosszmájú filkós általános dorültség és nagy lelki gyönyörök között belesózza partnerének gyenge blattjába a jó drága, — mentül drágább, annal jobb — fii kokat. »Ne, egyél !« »0 sem élhet a levegőből !« S más egyéb, az ember fzivegyökeréig érő csípős mondások kíséretében. S muszáj nyelni a megfilk-ózott polgártársnak a filkókat is, a fűszereket is, mar mint a mondásokat, még pedig jó képpel, mert ha bosszúságot mutat, akkor annal jobban mulat rajta a kompánia. S a sorsüldözött ember, mert a kártyások között mindig van legalább is egy sorsüldozött, verejtékező homlokkal, halk fogcsikor- gatás-ok között raktározza el a »bevételeit«, fogad- kozván magaban erősen és elszántan, hogy »soha többet kartya a kezembe . . .« vagy: »jön még a kutyára dér, de az hasig ér!« Kerül aztán olyan ember is, aki nem tervei, nem fogadkozik, hanem mikor már sok a jóból, kitör, mint a jó tűzhányó, így történt ez Orosházán is a szent karácsonyi ürnepek alatt. Német Jánoséknál összeverődött a rokonság s mint ilyen alkalommal nagyon is helyén való, egymás kellemes szórakoztatása végett elkezdettek filkózni. Apa, fiú, anyós, vő, lyány és mony. A möny-menyecske, már mint Német Jánosné egymásután 8—9 ízben belenyomta anyósának ütésébe az »eladó« filkóját. Aki tudja ezt a játékot, annak nem kell magyarázni, hogy mi ez! ? Aki pedig nem tudja, az véges eszével úgy sem bírná hamarosan felfogni . . . Puffra ment a játék, csak ép a jó mulatság irányában . . . Egy filkó, két filkó . . . még nem sok filkó. Még akkor is kibírható, ha pénzre megy. Hanem már nyolc filkó, ami egymásután szakad az ember nyakába, úgyszólván csüstől, hát az még akkor is ránehezedik az ember gyomrára, ba babra megy ... Az anyós pohara is színig telt, azaz hogy ki is csordult. Mint a jő szerb bomba, a nyolcadik filkónál felpattant s nekiesett egyenesen a monyé kontyának ... Itt azonban álljunk meg, azaz hogy borítsunk fátyolt . . . ügy is tudja mindenki, hogy mi történt. A játék felbomlott. Hát ez még nem is lett volna olyan nagy baj, hanem az már igen, hogy a fiatal asszony annyira a szivére vette az esetet, hogy másnap marólúgot ivott. Szerencsére azonban a menyecske tettét nyomban észrevették s gyorsan orvost hivtak hozzá, aminek következtében a marólugivás nem lett háláló*, de valószínű, hogy az idei karácsonyi filkózást sem ő, sem az anyósa nem fogják hamarosan elfelejteni. Halálos szerencsétlenség. Id. Hornyák Mihály 70 éves lakos múlt hó 10-én elment hasonnevű fiahoz, hogy nála a disznóölésnél segédkezzen. Az öreg megivott egy-két pohár pálinkát és ettől kissé bizonytalan lett a járása, úgy, hogy midőn a padlásra szalonnát vivő Mihály és Mátyás fiai után ment és a padlásról lefelé tartott, a síkos lépcsőn megcsúszott, leesett és épen a fejére zuhant. Agyrázkódást szenvedett és meghalt. Halálozás. Godán Ambrus Szeghalom községnek éveken át közbecsülésnek örvendő birája december 17-én hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. Az öreg biró tipikus, jó kuruc magyar ember volt. Az egész Sárrét ösmerte, tisztelte és becsülte, mint kiváló jó társadalmi embert s mint erélyes, igazságos bírót. 78 évet élt. Halála kiterjedt nagy rokonságot borított gyászba. Temetése 19-én ment végbe nagy részvét mellett. Eljegyzések. Dr. lobak István orosházi ügyvéd mait ho 26-án tartotta eljegyzését Beller Mariskával. — Sailer Géza vegyészmérnök, műegyetemi tanársegéd eljegyezte Filipinyi Juliskát, Filipinyi Samu csabai községi tisztviselő leányát. Segédjegyzöválasztások. Békéssámson község képviselőtestületének december 21-én tartott közgyűlése egyhangúlag megválasztotta segédjegyzővé Molnár Gusztáv eddigi helyettes községi segédjegyzőt. — Nagyszénás község képviselőtestülete pedig dr. Berthóty István főszolgabíró elnöklésével megválasztotta segédjegyzőnek Holub György eddigi helyettes segédjegyzőt. Elfogott orvvadászok. Gróf Almásy Dénes gyulavári uradalmában december 20-án két vakmerő orvvadászt fogott el az egyik uradalmi mezőőr. G Szilágyi András mezőőr több napszámossal a répa- fóldön foglalatoskodott, amikor úgy délután 3 óra tájban a közelben puskalövések hangzottak el. Az őr elindult a lövés irányában s már távolról észrevette, hogy az uradalom pikói drótkerítésén egy őzet dob át valaki, azután egy ember is keresztül ugrik és az őzet felkapva futni kezd. A mezőőr utána iramodott s rákiáltott, hogy álljon meg. Erre az illető a zsákmányul ejtett őzet egy kórókupacba rejtette el, azután lassabban folytatta útját, ugv hogy az őr utolérhette és Tühigyi József 45 éves gyulavárii notórius orvvadászt ismerhette fel benne. Felszólította, hogy adja át fegyverét és az elejtett őzet. Vadászfegyver azonbau nem volt nála és semmiféle őzről nem akart tudni. Az őr nem árulta el, hogy látta, hova van a tiltott zsákmány elrejtve. Be akarta kisérni az intézőséghez az atyafit, amikor egyszerre csak ott termett Tühegyi vadásztársa, Szilágyi György szintén ismert orvvadász, aki eddig a határárokban húzódott meg s figyelte a fejleményeket. Már veszedelmessé kezdett válni a helyzet az uradalom emberére, de szerencsére odaérkeztek az őr segítségére Ónodi András és Danczig András cselédek. Tühegyi ekkor átadta komájának, Szilágyi Györgynek a zsebében levő forgópisztolyt, amellyel az futásnak eredt. Az uradalmi emberek üldözőbe vették, mire az futásközbeu többször visszalőtt. A golyók senkit sem találtak, de azért Szilágyinak sikerült elmenekülni. Tühegyit bekísérték a gyula- vári.1 községházához s átadták a rendőrnek, aki szabadon bocsátotta. A mezőőr nem akart megnyugodni a vadorzók egyszerű leleplezésével, hanem tettenérni szerette volna őket, hogy tettüket le ne tagadhassák. Azért két társával lesbe állott aznap este az őzet rejtő kórókupac mellett. És jól számított. Éjfél felé Tühegyi nagy óvatossággal nézegetve széjjel, eljött a lelőtt zsákmányért és egyenesen a reá várakozó uradalmi emberek karjai közé került. Most már átadták őt a csendőrségnek, ahol bevallotta, hogy az ünnepekre egy kis vadpeosenyét akart szerezni. Kiállott az uradalom drótkerítése mellé, ahol egy csoportban 10—15 őz legelészett a cukorrépa táblán. Forgópisztolyával egy őzbakot lelőtt, de nem vihette haza, mert közben tettenérték. A vadat a gyulavárii községházán elárverezték, a vadorzók ellen pedig megindították az eljárást. Eljegyzések. Lautner Gyula, rákosligeti polgári iskolai tanár, karácsonykor eljegyezte Gecsey László gyomai földbirtokos Lidia leányát. — Machalek Pál, 101 ik gyalogezredbeli hadnagy eljegyezte Gajdács Ilust, Gajdács András csabai birtokos leányát. Játék a fegyverrel. Kotoroczkó Menyhért kovács inas, ki Hoitsi István orosházi mesternél tölti a tanuló éveit, f. hó 1-én vadászó kedve támadt. Gazdája nem volt otthon ; igy hát a műhelyben levő flobert-pnskát magához véve, kiment az utcára cserkészni. Egy-két verebet le is puffaníott, de közben a fegyver felmondta a szolgálatot. A gyerek kereste a hibát, miközben egyik kezével a kakast rángatta, a másikkal meg befogta a cső végét. Ebből származott a veszedelem. A flobert egyszer csak elsült s a golyó belefuródott a bal tenyerébe. A fiú azonnal orvoshoz futott, ki is a golyót kipiszkálta a tenyeréből. Az inas sérülése nem veszedelmes. A féltékeny legény Ünnep második napján bál volt Gádoroson. A bálon megjelent Klebék István gádorosi legény is, aki vadházasságben él Vtg Erzsébet gádorosi leánnyal. Tánc közben Klebék a községi rendőrhöz ment s jelentette neki, hogy valaki megszurta. A rendőr megnézte, a Klebék sebét s miután a seb szélén száraz vér volt, kétségtelenné lett hogy a legény nem mondott igazat, mert a szúrást már régebben kaphatta, ezért a rendőr bevitte Kle békét a községházára, ahol vallatóra fogták. Kiderült hogy Klebék önmaga szúrta oldalába a bicskát még csütörtökön délután. A további kérdezősködésre azután azt is megvallotta, hogy azért szúrta oldalába a bicskát, mert szörnyen szereti Vig Erzsébetet. »Ezért ugyan nem kell bicskát szúrni az oldaladba,« — mondta neki a jegyző. — Igen ám tekintetes ur — felelte a legény — csakhogy az a baj, hogy az örzse másokhoz is simul s ez nagyon bántja az én szivemet. Arra a kérdésre azonban, hogy miért akarta a bicskázást a bálozók valamelyikére fogni, nem tudott feleletet adni. Kihallgatás után eleresztették Klebéket a községházáról s valószínű, hogy most már Böskéje is ragaszkodóbb lesz hozzí s nem simul másokhoz is olyan jószivvel, mint eddig. Zsebmetszés. Az utazó zsebtolvajoknak ismét jó aratásuk volt szombaton, Gyoma közelében, a vasu'on. Két gyanútlan utast: Trenkó János nagy- surányi és lodor Pál egresi gazdat károsították meg a jómadarak, kik a radnai országos vásárra igyekeztek jármosókrök irányában. Trenkotol 4230, Tódortól 7240 koronát .vettek ei. A gazdak Mezőberény állomásnál vették észre, hogy megkárosodtak. Csabán aztán jelentést tettek a rendőrségen. A zsebmetszőket most országosan körözik. Leszúrt gyermek. A balkáni konfliktusnak már Békéscsabán is van egy áldozata. Egy kis fiú, Mur- zsicz János, ki több társával együtt az ünnepek alatt a város végén balkán-haborut játszott. Csoportokra osztva megtámadták egymást. Dulakodtak, verekedtek, birkóztak. Játék hevében aztan előkerültek a bicskák s a 15 éves Murzsicz János a lapockáján egész a tüdejéig érő szúrással halálosan sérülve a csatatéren maradt. Hogy ki szúrta meg, azt nem lehetett kitudni. A fiút azonnal a csabai közkórházba szállitották, hol most élet halál között lebeg. A háborút játszó többi fiuk ellen megindították a vizsgálatot A békési községi biró: Konsiczky János ellen — amint annak idején részletesen megírtuk — a képviselőtestület egy ügyben tanúsított elnöki eljárása miatt bizalmatlanságot nyilvánított, Ezen határozat ellen a biró felebbezvén, a törvényhatóság — vita után — akép döntött, hogy a képviselő- testület határozatát helybenhagyta, sőt Konsiczky ellen fegyelmi eljárást rendelt el a kifogás tárgyává tett eljárása miatt. A törvényhatóság határozatát az érdekelt községi biró megfelebbezvén, a belügyminiszter a határozatnak a fegyelmi eljárást elrendelő részét helybenhagyta, ellenben a bizalmatlan-
