Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-19 / 42. szám
1913 október 19. Békés 7 geli órákban, az egyedül ezen piacra utalt fogyasztók elől elharácsolják, sőt azoktól, a vásárlás céljából megjelenő közönség a legpiszkosabb inzultusoknak van kitéve és a selejtes áru jut drága pénzért a közvetlen fogyasztó közönségnek. Tekintettel éppen Gyula város fogyasztó közönségére, mely hivatalnokok, ügyvédek, orvosok és kereskedők nagy számából áll, kik egyáltalán sem konyhai termények termelésével, sem baromfiak tenyésztésével nem foglalkozván, szükségleteiket teljesen a piacról kénytelenek beszerezni, még pedig a jelenlegi körülmények között csaknem harmadkézből juthatnak szükségleteik beszerzéséhez. Ezen körülményt Békésvármegye törvényhatósága is beismerte ás 1911. október 11-én tartott közgyűlésében hozott hetipiaci szabályrendelet tervezetének 3. §-a szerint az összes megyebeli községekre kimondotta, hogy a hetivásárok alkalmával élelmiszereknek, konyhakerti terményeknek, gyümölcsféléknek, tojásnak, továbbá szárnyas állatoknak, valamint járlat váltására nem kötelezett pecsenye malacoknak április 1-től szeptember 30-ig délelőtt 8 óráig, október 1-től március 30-ig délelőtt 9 óráig tovább eladás, illetve külföldre szállítás céljaira való elárusitása, vagy megvétele, avagy közvetítése tilos. Ezek szerint, ha a törvényhatóság szükségesnek látta az elárusitás korlátozását az összes megyebeli községekre kiterjeszteni, annál inkább indokolt ennek Gyula városára való kiterjesztése, ahol az intelligens osztály nagyobb inérvben kénytelen szükségleteit a piacról beszerezni. — A felebbezéssel a vármegye legközelebbi rendkívüli közgyűlése fog foglalkozni. Megjegyezzük különben, bogy magát a szabályrendelet tervezetet még a képviselőtestület nem tárgyalta le, csupán a tisztviselő kör kérvényére mondta ki, bogy a kérelmezett rendelkezést a tervezetbe nem fogja felvenni. A közgyűlésen különösen a képviselőtestület földmives tagjai idegenkedtek a kofák megrendszabályozását célzó intézkedéstől, bizonyára ama téves feltevésből, hogy akkor ők, mint termelők olcsóbban lesznek kénytelenek cikkeiket a piacon eladni, holott éppen ennek az ellenkezője következnék be. Az indítvány benyújtóinak az az óhaja, bogy a közönség közvetlenül a termelőtől vásárolhasson a piacon és ne legyen kényszerülve a rendes piaci áron felül, amelyet a kofa fizet a termelőnek, még a kofa által az .árhoz csapott jogosulatlan, aránytalanul magas nyereséget is m-gfizetni. Az ügyes, bőbeszédű kofa ugyanis olcsón kapkodja ki az asszonyok kezéből a portékát és kétszeres áron árusítja mindjárt tovább. A termelőnek a közönség inkább nagyobb árt fizetne, s akkor még mindig jobban jön ki úgy az eladó, mint a vevő, mert nem kell a közzéjük tolakodó kofát is eltartaniuk. Heti piac» Gyula, október 17. A budapesti gabonatőzsdén állandóan lanyha a hangulat a búza ára e hét folyamán 20—20 fillért veszített árából. Heti piacunkon csöves álat, eladatott: tengeriben volt élénk Búza (uj) . 19’— 20‘— Árpa (uj) . 14-— 1440 Zab (uj) . 11-40 12-20 Tengeri (eső vés) 6 40 7 20 Irodalom, A Magyar Figyelőnek most megjelent 20 száma a magyar kultúra legelőkelőbb neveit egyesíti. „A magyar urak viszálykodtak . címen aktuális politikai vezércikket olvasunk Diplomáciáink egy kiváló tagja pedig „Orion“ álnév alatt Albánia alapításáról értekezik. Marczaly Henrik . nagyértékü történelmi tanulmányt közöl Mirebeauról. Lyka Károly a középiskolák aktuális reformjához szól hozzá. Ambrus Zoltán egy tanulmányt tesz közzé Wedekind uj darabjával kapcsolatban. Krúdy Gyula no vellát irt. Kemény Simon a színház eseményeiről számol be. Igen gazdag a Feljegyzések rovata, amelynek kritikai és polemikus cikkei a szokottnál is érdekesebbek és mulatságosabbak. A gazdag Külföldi szemle rovat egészíti ki az értékes és tartalmas számot A Magyar Figyelő szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VI, Andrássy-ut 16. Az előfizetési dij egész évre 24, félévre 12 korona. Törvényszéki csarnok. Kinevezés. Ő Felsége dr. Dtószeghy Gábort, a gyulai, kir. ügyészség vezetőjét a kolozsvári kir. táblához itélőbiróvá nevezte ki. Dr. Diószeghy Gábor előbb a zilahi kir. ügyészség vezetője volt, onnan helyeztetett át Gyulára, ahoi 9 hónapot töltött. Ez idő is elég volt arra, hogy városunk társadalmának szeretetét és becsülését teljes mértékben kiérdemelje egyenes jellemével, korrekt gondolkodásával és intelligens egyéniségével. Kinevezése pedig a szorgalmas közhivatalnok hozzá értésének, képzettségének és kiválóságának jelöl ki újabb és tágabb teret a felsőbb bírói státusban. Sajnálattal vesszük távozását, de örömmel kívánunk szerencsét kinevezéséhez és további elhaladásához. Áthelyezés. A gyulai kir. törvényszék elnöke Dancsóvszky Mátyás berettyóújfalui járásbirósági hivatalszolgát, — aki éveken át a gyulai járásbíróságnál volt napidijas kézbesítő, — saját kérelmére az orosházi járásbirórághoz helyezte át. Csőd. A gyulai kir, törvényszék özv. Balló Jánosné orosházi be nem jegyzett gépkereskedő ellen e hó 9-én 13143—1913. szám alatt kelt végzésével csődöt nyitott. Csődbiztos Szabó László kir. törvényszéki biró, tömeggondnok dr. Harsányi Béla orosházi ügyvéd, helyettese dr Lusztig István gyulai ügyvéd. A követelések bejelentendők 1913. november hó 24-ig Kitüzetett a felszámolási tárgyalásra 1913 december 15 délelőtt 9 órája, a csődválasztmány megválasztására 1913. december 18. délelőtt 9 órája. Sieti bünkrőnika, A tanyai tyúkok sasa. Nagy Gábor endrődi lakos a folyó év tavaszán egy reggel arra ébredt, hogy ő bizony már ’ megunta az egész télen át evett szalonnát, krumplit. A tavaszi fuvalom az unalmas koszt után egy kis finom tyukhus utáni vágyat ébresztett benne. A mint ezt forgatta a fejében, véletlenül összetalálkozott sógorával, Nemes Pál szintén endrődi lakossal. A rokonlelkek tehát hamar megértették egymást, amely megértés azután abban nyilatkozott, hogy a március 31 -érői április 1 -éré virradó éjjel végigjárták a nagylaposi tanyákat s a könnyen hozzáférhető helyeken alvó tyúkokat összeszedték és elvitték a másnapi mezőtúri hetivásárra, hol azokat Nagy Gábor felesége elárusitotta. Ám a lopások kiderültek és Nagy Gábort, aki lopásért már háromszor volt büntetve, lopás büntette, Nemes Pált pedig tulajdon elleni kihágás és lopás vétsége miatt és pedig előbbit 7 hónapi börtönre, utóbbit 1 hónapi fogházra ítélte a kir. törvényszék. Akinek kevés a dohánya. Orosházán özv. Hári Istvánná szül. Iglicz Juliánná két hétig együtt élt Miszlai András orosházi lakossal. Ettől elköltözvén, Kabódi Lajos napszámos házához ment. Az utóbbi egy ízben panaszosan említve, hogy nincs dohánya. Háriné azt felelte : „menj el Miszlainak a padlására, van ott elég ; de mást ne lopjatok.“ Kabódi megfogadta a jó tanácsot, magához vette pajtását, Tóth Istvánt és elhozták Miszlaitól a pompás dohányt, megjutalmazva bátorságukat még két tyúkkal is. Úgy látszik, megtetszett a Miszlai háza tája Kabódinak, mert három hét múlva újabb kirándulást rendezett oda, ezúttal tapasztaltabb embert v>ve magával, Kocsis Jánost. Az eredmény is jelentősebb volt, mert 120 korona értékű jóféle disznóságot sikerült Miszlai kamrájából egy kis feszegetés után elhozni. De erről a kirándulásról Háriné már igazán nem tudott. A kir. törvényszék Kabódi Lajost 3 hónapi fogházra, Tóth Istvánt és Hári Istvánnét egyenként 8 napi fogházra, végül Kocsis Jánost 7 hónapi börtönre ítélte. Aki a fogházban is iop Bakos János ujkigyósi lakos már sokszor bekerült a kóterbe. Olyan rossz természetű keze volt, hogy minden oda ragadt, amihez hozzá ért. Legutóbb, ez év május havában ismét a békéscsabai kir. járásbíróság; fogházában csücsült a fiatal parasztlegény. Már a kiszabadulása felé közeledett, és azon gondolkozott, mikép tegyen szert néhány hatosra, hogy a szabad életbe újra való belépését illő ricsajjal ünnepelhesse meg. Kaptafogta magát, ellopott egy kincstári rabnadrágot. A derék ember azonban rajtavesztett a fogházőr éberségén, mert hiszen a fogházőr bőrére ment a kár. A kir. törvényszék a kincstári nadrágért 6 hónapot szabott ki. zett, hogy nővérének teljesen azonos gyűrűje van és azt hitte, hogy az is az ékszerésznél van. Ezen védekezése alaposságát bizonyítandó, anyja, Mohácsi Borcsa levelet irt Öcsödön lakó leányának, Nagy Rózának s felkérte a levélben őt, hogy ha a csendőrök gyűrűje felől kérdezik, írja le a bűnjel gyűrűt, mint saját tulajdonát. Mohácsi Nagy Péter lopás és csalás miatt került letartóztatásba és a törvényszék elé, amely 7 hónapi börtönre ítélte. Mohácsi Borcsát a hamis tanuzásra való rábírás vádja alól a kir. törvényszék — kellő bizonyíték hiányában — felmentette. Esküdthirósági főtárgyalások. Lapunk múlt számában ismertettük a november 3-án kezdődő harmadik ülésszakra november 7-ig kitűzött ügyeket. Újabban még két ügy tűzetett ki. Nevezetesen november 8-án a nagyanyja meggyilkolásával vádolt Juhász Gyula vésztői lakos kerül az esküdtek elé Juhász Zsuzsánna 70—80 év körüli öreg cigányasszonyt fölváltva gyermekei és unokái tartották.’ Ez nagy teher volt rajtuk, mert az öreg asszony magával tehetetlen volt. Az 1913. évi julius havában Juhász Zsuzsánna Juhász Gyula unokájánál lakott. Juhász Gyula többször panaszkodott, hogy mennyi bajt okoz neki is a nagyanyja. Az 1913. évi julius nó 18-án délután is beszélgették ezt és Juhász Gyula vallomása szerint Keresztesi Lajos — akinek a felesége szintén az öreg cigányasszony leánya — mondotta volna, hogy fojtsa meg az öreg asszonyt. Ezen a napon érlelődött meg a gondolat Juhász Gyulában és határozta el, hogy Juhász Zsuzsánnát megöli. Aznap délután Wein- feldné korcsmájában 36 fillér áru pálinkát ivott és este 9 órakor Ismét pálinkáért ment, de nem kapott s visszajővén a kunyhóba, hogy tervét megvalósítsa, az ott fekvő Juhász Zsuzsánnára vetette magát. Jobb kezével annak torkát szorította mindaddig, amig azt gondolta, hogy meghalt és akkor elővett egy kötelet, azt a nyakára hurkolja és ott hagyta s a kunyhó előtt lefeküdt és aludt reggelig. November 10-én a szándékos emberölés kísérletével vádolt Balog András mezőberényi lakos ügyében lesz tárgyalás. Az eset az. hogy Balog András feleségét Dombi Sándor mezőberényi lakos elcsábította. E miatt Balog András meggyülölte Dombi Sándort és több Ízben fenyegetőzött, hogy agyon fogja lőni. Vásárolt is egy forgópisztolyt, melyet mindig magánál hordott. Április 5-én több korcsmában italozott és hajnali 2 órakor ittas, de nem öntudatlan állapotban Dombi Sándor lakásához ment. Itt először beverte annak a szobának az utcára szolgáló ablakát, melyben Dombi Sándor anyja és leanya aludtak. Mikor a bent alvók az ablakcsörömpölésre felébredtek és özv Dombiné ágyából felkelve gyertyát gyújtott, a kivül álló Balog András forgópisztolyából kétszer belőtt az ablakon az .»asztal mellett álló és megvilágított özv. Dombinéra célozva; az első lövés Dombinét felső karján találta, 17 nap alatt gyógyuló sérülést okozva, a második lövés már nem talált, mert Dombiné közben az asztal alá hajolt. Hyilt-tér. E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. Mindazok, kik felejthetetlen édes jó Anyám elhunyta alkalmával részvétüket nyilvánították, a temetésen megjelentek, fogadják ez utón is hálás köszönetemet. 459 í—i Dr Felföldy Sándor. Klein Ignác női szabóÍídiófái Damjanich-utca8. sz. Mogyoróssy U&Sulul Sándor ur házába helyezte át. A furfangos cigány. Mohácsi Nagy Péter köröstarcsai lókupec a gyulai vásáron szeptember hó 5-én Pálfi Károlyné zsebéből kiemelte ennek 61 korona 15 fillért tartalmazó pénztárcáját, mely azután elfogatásakor birtokában megtaláltatott. Ezt megelőzőleg ugyanő junius hó 24-én Gruber Samuné mezőberényi ékszeresnél egy javításba adott aranygyűrű átvétele végett jelent meg. amikor a gyűrűt tartalmazó fiókban még egy aranygyűrűt látott meg Péter agyán pokoii gondolat futott keresztül. Azt mondta az üzletviszonyokat nem ismerő Gruber Samuné- nak, hogy azt a másik gyűrűt is ő hozta javításba és 1 korona 30 fillér javítási dij lefizetése ellenében Grubernétól átvette, holott a gyűrűt nem ő hozta az ékszerészhez Ezen cselekménye miatt bűnvádi eljárás indíttatván ellene, azzal védekeÄ n. é. közönség szives megrendeléseit kéri. i_3 A Magyarországi Rokkant- és Nyugdíj-egylet gyulai 298. fiókpénztára f. Slő 26-án <1 ti. 2 órakor a gyulai állami elemi fiúiskola tantermében rendkívüli közgyűlési tart, » melyre a t. tag urak ezennel meghivatnak ; tekintettel a tárgy fontosságára felkéretuek a tagok, hogy mentői nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. Tárgy Az újonnan módosított alapszabály tárgyalása. 452 1—1
