Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-03 / 31. szám
a Békés 1913 augusztus 3. I. Kisfias vagy fejőstehenekre: I. áliamdij 80 K I. államdij 80 K II. államdij 60 K II. államdij 60 K III. államdij 50 K III. államdij 50 K IY. államdij 40 K IY. államdij 40 K Y. államdij 20 K V. államdij 20 K * összesen 250 K összesen 250 K II. 2 és 3 éves üszőkre, melyek kiváló jo tenyész- anyagnak ígérkeznek: I. államdij 100 K II. államdíj 80 K III. államdij 70 K IY. államdij 60 K V. államdij 50 K YI. államdij 40 K összesen 400 K I. államdij 100 K II. államdij 80 K III, államdij 70 K IV. államdij 60 K Y. államdij 50 K VI. államdij 40 K Összesen 400 K III. 1 éves üszőkre: I. államdij 100 K II. államdij 70 K III. államdij 60 K IV. államdij 5ü K Y. áliamdij 40 K YI. államdij 20 K YII. államdij 10 Ív összesen 350 K I. államdij 100 K II. államd j 70 K III. államdij 60 K IV. államdij 50 K Y. államdij 40 K VI. államdij 20 K VII. allamdíj 10 K összesdn 350 K Ezenkívül egyleti dijak, oklevelek ás érmek. A bizottság a helyszínén alakul meg s jogában van a dijakat egyik osztályból a másik áttenni. A kiállítás miudkét városban a vásártéren fog megtartatni, kezdete fel 9 órakor s vége a díjazás meghirdetése után. Díjazásban vagy kitüntetésben csak gazdasági egyesületi tagok részesülnek. Belépni a Gazdasági Egyesületbe bármikor, sőt a kiállítás napjáu is lehet. Irodalom. A „Bókésvármegyei Ellenzék“ mely Orosházán jelent meg dr. Bikádi Antal szerkesztésében a múlt vasárnapi számával megszűnt, azaz hogy jobban mondva átalakult „Orosházi Reggeli TJjság“-gá, mely mint politikai napilap csütörtökön már meg is indult. Az uj lap a íüggetlenségi és 48-as elvek jegyében indult meg ép úgy mint előde, a megszűnt Békésvármegyei Ellenzék. A Magyar Figyelő-nek most megjelent 15. száma rendkívül gazdag és változatos tartalmat nyújt. Vezető helyen találjuk Antal Géza orsz. képviselő tanulmányát »Államháztartásunk a koalíció alatt« címen, amely különösen Szteiényi voit államtitkár mostani polémiájában bir különös aktualitással. Réz Mihály most kinevezett egyetemi Lunar a »Jogi oktatás reformjáról« közöl rendkívül btcses szempontokat. Herczeg Ferenc társadalmi cikket irt, Krúdy Gyula folytatja »Palotai álmok« című nagy- értékű regényét, Chomoky Jenő az erdélyi árvizekről mondja el tudományos szempontjait, Bud János Láng Lajos uj könyvéről »A statisztika történetéről« közöl igen kimerítő és érdekes kritikát. A gazdag Feljegyzések rovatban Lakatos László, Sikabonyi Antal, Kemény Simon ^s mások neveit találjuk, A Magyar Figyelő előfizetési dija egész évre 24, félévre 12, negyedévre 6 korona. A Magyar Figyelő szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VI., An- drássy-ut 16. Színészet. Kapuzárás. Az idei szini szezon nemcsak haldoklik, de utolsó életjelt ad magáról ma este. Az utolsó előadás után elcsendesedik az Erkel Ferenc szinkör, kihalt lesz a színház környéke s a Göndöcs-kert sétányain csak egy pár embert tárnok majd ődöngeni. De szeretettel és megbecsüléssel gondolunk vissza arra az időre, a mikor a szinház környékén nyüzsgő embereket láttunk, bent a padsorok tömve voltak s a színpadról az igazi művészet szóllott hozzánk. Mert a legnagyobb elismeréssel kell adóznunk első sorban is Almássy Endre színigazgatónak. A mint már volt alkalmunk jelezni, a műsor összeállítása ebben a szini évadban olyan helyes érzékkel, olyan rátermettséggel történt, — az előadott színművek olyan élvezetes ■ változatosságban követték egymást, hogy az az utóbbi idők meglehetős irodalmi meddősége mellett — csodálatra méltó. Gratulálunk Almássy Endrének ügyességéért és egyben köszönetünknek is adunk kifejezést, hogy olyan gondosan figyelembe vette közönségünk igényeit, a melyeket a lehető legtökéletesebben kielégített. De az is bizonyos másrészt, hogy a társulat tagjai komoly igyekezettel, ambícióval, tehetséggel megáldva játszottak, minden előadásban művészetet produkáltak s jóvoltukból színházunk ismét az lett, a minek mindig kellene lennie : kulturális intézmény, a mely Ízlést, sőt jellemet fejleszt, a mely hol mulattatva, hol drámai keretben, de mindig tanulságokkal szolgál, érzelmeket nemesit, tudást terjeszt, szóval műveltségre tanít vagy azt fokozza. Ezt a kultúrában való rendkívül jelentős szerepét a színművészeinek azonban csak komoly, tartalmas játékkal, tehetséggel és megállapodottsággal lehet betölteni. El keli ismernünk, hogy mindezek a feltételek társulatunk kiváló tagjainál meg vannak s színészeink és színésznőink a becsülést parancsoló, jól teljesített munka öntudatával távozhatnak egy hónapi pihenőre. Hogy minő művészi sikere volt ennek a szezonnak, mutatja az, hogy a kik a nagyváradi, debreczeni és aradi színtársulatok előadásait látták, valamennyien egyhangúlag azon a véleményen voltak, hogy a mi társulatunk mindeniknél jobb — még pedig nem is jelentéktelen mértékben. Több Ízben hallottuk, hogy ugyanazon darab előadása itt jobb volt, mint Pesten. Ismerünk színműveket, a melyeket másutt le kellett venni a műsorról, mert a közönségnek nem kellettek és előadásuk nálunk — kizárólag az alakítások kiválósága révén — tetszésnyilvánításoktól kisérve ment végbe. Annál inkább sajnáljuk, hogy a főszereplők egy része a jövő évben megválik a társulattól. Hála Istennek: Déry Rózsi, SzoJiner Olga, Csáder Irén, Antal Erzsi, Baróthy József, Csiky László, Heltai Jenő, Szathmáry Árpád, Solymossy Sándor megmaradnak nekünk, de elveszítjük Miklóssy Mar- gitot, Gyöngyössy Terézt, Szűcs Irént, Harmat Zsenit, Thorma Zsigát, Iíállay Margitot, Virányi Sándort, Mihó Lászlót, Ladiszlay Józsefet és Oláh Gyulát. Érzékeny, igen érzékeny veszteség, mert kitűnő erők, tehetséges művészek távoznak el’ bennük. A gyulai közönség nagyon meg tudja becsülni a művészt és művészetet s a mikor fájdalmas búcsút mondunk a távozóknak, ezt annak biztosításával tesszük, hogy magukkal viszik közönségünk nagyrabecsülését, rokonszenvét és szeretetét. A midőn színészetünk e szezonbeli tanulságait levonva, beszámoltunk a leendő változásokról is, meg kell emlékeznünk, mint a siker egyik tényezőjéről, a honvédzenekarról és vezetőjéről Müller Mátyásról is. — Már eddig is kiemeltük érdemeiket, de ezúttal újból az elismerés koszorúját nyújtjuk feléjök. Az énekkar, a zenekar és karmester dere- kas munkát végeztek s a zenei szépségek kellő kifejezésével, biztos és jó összjátékkal sok gyönyörűséget szereztek a színházba járó közönségnek, amely nehéz szívvel válik meg és szívből fakadó Isten hozzádot mond a kedves színészeknek, akik bizonyára szintén szivesen emlékeznek szerény városunkban eltöltött két hónapjukra. A múlt héten, szombaton és vasárnap, valamint e héten hétfőn, Az aranyeső cimü operettet ismételték meg állandóan zsúfolt szinkör előtt — Kedden este A sarkantyú 3 felvonásos dráma került színre László Tivadar jutalomjátékául. Maga a darab sehol sem aratott sikert. Az első előadás után a színházak sorra levették a napirendről S ha. közönségünk mégis élvezettel nézte végig, azt kizárólag az előadás javára lehet irm, mert úgy Virányi Sándor, (Rácz volt főhadnagy) mint Szohner Olga (a felesége) tehetségük egész erejével megmunkált alakítást nyújtottak. De Csiky László (táblabiró), Miklóssy Margit (Ka- rolin néni) B. Baróthy József (vasúti felügyelő) Szaihmáry Árpád (pénztáros), Unghváry Kálmán (a doktor), Pogány Béla (Szeszler vállalkozó), valamint az egész szereplő személyzet igazán kitünően játszottak, annyi eredetiséggel és élethüséggel,. hogy jobbat Pesten sem láthatnak. László Tivadart már sokszor jellemeztük. Legjobb erőink egyikének tartjuk, a ki mindig frissen, mindig temperamentumosán játszik, a ki minden szerephez kitünően tud alkalmazkodni, mindenikből a legjellemzetesebb momentumokat nyújtja. A heves fiatalembert, az udvariét, a salon-gavallért, a parlagi Jancsit, s mint ez este, az alázatos, törekvő «zolgálatkészséget egyképen hűen alakítja. A sok tapsot, a mit jutalomjátéka alkalmával kapott, bőven megérdemelte A szép Galathea és Pajkos diákok. Suppénak két klasszikus egy-egy felvonásos operettje Szathmáry Árpád jutalomjátékául kerültek szinre Szathmáry tagadhatlanul kiváló, jeles szinész, aki Igen értékes dolgokat produkált és fog is még produkálni, csupán az a jogos kifogás emelhető ellene, hogy ambícióját elsősorban a karzati közön- „ ség mulattatására helyezi. Ezt a célját ezúttal is teljes mértékben elérte, de egyben sajnos azt is, hogy különösen az első darabban a máskülönben fényes előadás színvonalát nagyon leszállitotta. Mydas a szerző intenciója szerint is mithologiai alak, de Szathmáry alakításában ennek nyoma sem volt. Azt azonban elismerjük, hogy a mű nem értők között óriási hatást ért el vele, úgy hogy a felvonás végén megszámlálbatlan sokszor kihivták Torma, mint Pygmaleon gyönyörűen érvényesítette hason- lithatlanul szép tenorját, Nagy Aranka, szobrászi szépsége mellett pedig ugyancsak hatalmas kolora- turáját. Körmendy ílonka a szezonban ezúttal jutott nagyobb szerephez és bájos megjelenésű Ga- niméd volt. Kupiéi zajos hatást keltettek. A pajkos diákokban Szathmáry (Fleck) sokkal diskrétebb, sőt kitűnő volt Solymossy Geyerje valóságos ka- binetalakitás A 21 és 22 hires áriát nemcsak jellegzetesen, hanem drámai erővel és teljes sikerrel énekelte. Déry Rózsi a legfessebb Frinke, lormar s Nagy Aranka szép duettje szintén zajos tetszést taratott. A jutalmazottat tapson kivül virágokkal és egy zacskó aprópénzzel is el halmozták. Csütörtökön este a már egyszer látott és ■kedvelt Einöknó cimü bohózatot ismételték meg a páros bérlők kedvéért ugyanazon szereposztással és hatással, mint az előző alkalommal — Pénteken este Bent az erdőn cimü dráma került szinre. Régen nem hallottunk oiyan ragyogóan szellemes és érdekes színdarabot, mint ez a dráma, a melynek ügyesen felépített cselekménye, de a kidolgozásának is majdnem minden szava egy pillanatra sem engedi lankadni a figyelmet. Alakjai kiforottak, bevégzettek és kitünően jellemzettek. Merész játék folyik le ez emberek csatájában s fokozatos fejlődése a dolgoknak szinte izgatottá tesz bennünket, hogy a jól előkészített kifejlődésben természetes befejezését lássuk az előzményeknek. Ezt a pompás darabot igazán nagy élvezettel néztük végig s szivesen fogjuk megnézni jövőre is újból. Az előadás szintén igen jó volt. A négy szereplő szinte versenyzett a legkiválóbb alakításban. Virányi (Tarics) a magába vonult lemondás igazi megtestesülését, majd a lethargiájából felvert világfi ébredő indulatát, Baróthy (a mérnök) különösen a végjelenet nehéz küzdelmét s az ellentétes indulatok összeütközését, Harmath Zseni a hűséges oláh asszony természetrajzát, végül Gömbiy Vilma a csábitó, kalandos vérü, merész és eszes asszonyt mesteri alakításban mutatták be. A közönség mind a négy szereplőt tapsviharral s az ováció minden jelével árasztotta el, mind a négy szereplő temérdek virágot és ajándékokat kapott. Lelkesedés kisérte végig az előadást, a melyet a legnagyobb művészettel játszották meg a tehetségre és tudásra kiváló szereplők. Harmath Zsenit, a ki nem akarta magára is venni az ovációkat, külön kifejezett kívánsággal hívták a függöny elé. Nagy kár, hogy a rendkívül sikerült előadás hatását a második felvonásban kissé megrontotta egy kínosan túlzott jelenete Virányinak Gömöry Vilmával, a melyet még a szerző világos utasítása ellenére is máskép vagyis enyhébben kellene megjátszani, de ettől eltekintve, ismételjük, hogy az előadás igea jó volt. Törvényszéki csarnok. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter dr. Ung- váry Antal éiesdi kir. járásbirósági jegy'zőt a gyulai kir. törvényszékhez helyezte át. Heti bünkrónika, A nehéz pénzviszonyok. Bizony ezek a nehéz pónzviszonyok mindenfelé éreztetik hatásukat. Lehet egész amaz emberekig, akiknek a lelkiismeretük tágabb mint a többié s a mikor rosszul megy a soruk, ama bizonyos kanyaritó kézmozdulattal segítenek magukon; s akik előtt a zár és kerités sem akadály. így p. o. Sturman Ferenc állandó lakhely nélküli lakatos-segéd beállott Gyulán Sipos Endréhez munkába, ámde rövid idő múlva : a múlt évi szeptember hó 30-án a gazdája 170 korona értékű kerékpárját ellopta, s midőn Marosaszódra, küldték munkába, ott meg egy lópokrócot vett pártfogásba. Már más hasonló bűnök is nyomták a Sturman Ferenc lelkét és most. is a szegedi fogházból hozták elő a tárgyalásra. A kir. törvényszék hat hónapi börtönre ítélte el a deliquenst a kerékpárért, meg a pokrócért, Boda Mihály békéscsabai cipószsegéd vi- szont — szintén a nehéz pénzviszonyokra tekin-
