Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-20 / 29. szám

6 It « k e s 1913 jalius 20 címszerepet játszó Heltai Jenő teljes művészetének latba vetésével igyekeztek nem a darabot, hanem az előadást elfogadhatóvá tenni, ami egybevetett buzgalmuknak sikerült is. Szerdán este Szohner Olga jutalomjátékéul az Erős láncok cimü vígjáték került színre, egy kedves, bájos víg­játék minden pikantéria nélkül. Ennek dacára, vagy talán épen ezért a legjobb estéik közé számíthat­ják, akik megnézték e darab előadását. A színmű kitűnő tulajdonságait természetesen csak fokozta az előadás előkelő színvonala. Szohner Olga a társal­gási darabok szuverén művésznője, a kinek finom árnyalatú, distingvált előadó képességeinek a tehet­ség ad alapot, mesteri alakítással játszotta meg szerepét. E szerep hálás voltát kitünően használta ki művészete számára, a melyet állandóan valami természetességgel párosult finom kedvesség sző át. Rendkívüli intelligenciája is mindig kisérő alaptónusa az ő szereplésének. Nem csoda, ha a közönség irányában is a legnagyobb elismeréssel adózott. Rengeteg virágcsokrot nyújtottak fel számára és igen sok tapsot aratott. Virányi Sándor (György trónörökös) ismét szaporította sikereinek számát. Hivatottsága tehetsége az általa betöltött szimpa­tikus szerepet elsőrangú alakítássá emelte. Gyön­gy óssy Teréz (Hedvig) volt a partnere, a ki bájos természetességgel és kedvesen játszotta meg sze­repét. Szathmáry (Marnite kamarás). Szűcs Irén (udvarhölgy), valamint Csiky László (az uralkodó herceg) szintén kivették a részüket a kiváló siker­ből, a mit ez este a színkör produkált s a mihez a többiek is hozzájárultak — Csütörtökön a Medúza. színművet adták. Sok értékes tulajdonsága van a darabnak, de a benne feltüntetett jellemek nagyobb­részt valószínűtlenek s cselekménye sem természe­tes menetű. Az előadás azonban igen jó volt. Harmatit Zseni kitűnő alakitó képességével, az ér­zelmek hü, természetes kifejezésre juttatásával, ösz- hangzatos, nyugodt, öntudatos játékával, tisztán csengő orgánumával és intelligens magatartásával magas színvonalon adta Klárát. Virányi Sándor ismert kitűnő qualitásaival szintén jó alakítást pro­dukált s igyekezett az általa személyesített Korom- pai Gábor iró alakját elfogadhatóvá tenni. Megért- hetővé persze nem tehette, mert az a szerző fel­adata lett volna. Gómóry Vilma (Balázsy Hedvig) magas alakjával hálásan szemclyesitette Kleopátrát, a további játéka is jó volt. Valamivel több, de finom csábításra való hajlamot elárulni nem lett volna felesleges B. Baráti József (Királdi lapszerkesztő) kitűnő alakításban mutatkozott be. Szathmáry (festő) és Szűcs Irén (a felesége) kitűnő jelenettel fűsze­rezték az előadás menetét. Nyilt színen megtapsol­ták őket. László Tivadar (Berzey kamarás) valamint a többi jó keretet alkottak az előadásnak — Pén­teken este A kedves Augusztin 3 felvonásos operettet adták. A. Antal Erzsi juta­lomjátékául. A vége felé közeledő szezonban egy­mást követik a jutalomjátékok, alkalmat adva a közönségnek, hogy a társulat tagjai iránt egyen­ként adjon kifejezést megbecsülésének és szerete- tének, melylyel egyébként az egész társulatot kö­rülveszi. Ugyanezek az érzések nyilvánultak meg péntek este A Antal Erzsi irányában a ki azokra becsülettel rá is szolgált. Elegáns alakjáért és játé­káért, a közönségnek mindig kedves, valahányszor megjelenik a színpadon, könnyed mozgása és kel­lemes éneke, mely — a mikor kell — a magas régiókban is tisztán csengő rezgéssel diadal­maskodik, értékes tagjává teszik a társulatnak. Jutalomjátéka alkalmával ovációkkal fogadták s va­lóságos virágtengerrel árasztották el. Ezúttal is minden színművészeti tulajdonságát érvényesítette. Oláh Gyula (Augusztin zongoramester) kedvesen és mint újabban általában, fokozott elevenséggel játszott. Jók voltak Heltai (régensherceg), Solymossy (Nikola), Szatmáry (komornyik), Pogány (szerzetes), Ladiszlay (ministerelnök), Déry Rózsi (Anna) sok derültséget szerzett a nagyzoló szobaleány szerepé­ben. A közönség a színkört teljesen megtöltötte. Heti müsop: Hétfőn a legkacagtatóbb bohózatok egyike a „Charlie nénje“ kerül színre uj betanulással a cím­szerepben Virányi Sándorral, aki ez estén újra be­igazolja sokoldalú művészetének kiválóságait. A közönség egész este ki sem jön a kacagásból, a legmulatságosabb jelenetek, a legbolondabb hely­vetek váltakozva peregnek le előttünk. E kitűnő bohózatban a főbb szerepeket Virányin kívül Szoh­ner Olga, Harmath Zseni, Gyöngyössi T., Csáder Irén, Heltai, Szathmáry, László és Mihó játszák. Kedden klasszikus est, színre kerül Shakes­peare örökbecsű tragédiája „Romeo és Julia. A két főszerepben Harmath Zseni és Ungvári Kálmánnal. Shakespearnek a szerelemről irt megrázó apotheo- zisa — a klasszikus irodalom e remeke mindig próbaköve volt a fiatal szinészgenerációnak Szín­társulatunk drámai személyzete nagy ambícióval készül ez előadásra, Harmath Júliája egyike a leg­kiválóbb drámai alakításoknak, melyhez Ungvári Rómeója méltán sorakozik. Ez előadásban a tár­sulat egész drámai személyzete játszik. Szerdán Sólymost Sándor jutalomjátékául Mil­löcker bájos zenéjü nagy operettje „Gasparone“ („A bandita“) kerül színre. Solymosit felesleges be­mutatnunk, az ő neve elég garancia, hogy szerdán is egy telt ház nevessen, tapsoljon az ő kifogyhatatlan mókáin, melyekkel bennünket már annyiszor köny- nyekig megkacagtatott. Millöcker e kiváló szép- zenéjü operettje már nálunk több mint 25 éve nem adatott. A főbb szerepeket a jutalmazandón kívül Déri R, Miklóssy M., Nagy A., Szathmáry, Ladisz- lai, Torma játszák. Csütörtökön a Vígszínház nagysikerű vigjá- téka az „Elnöknő“ kerül bemutatóra A kitűnő új­donság, mely rendkívül mulattató, több mint 50 előadást ért a Vígszínházban és Szegeden 10 telt ház nevette végig a két francia mester kiváló szel lemes ötleteit. Színtársulatunk elsőrangú szerep- osztásban hozza színre e mulatságos újdonságot, melynek sikeréért Szohner, Harmath, Miklóssy, Gyöngyösi, Virányi, Heltai, Szathmáry, László, Mihó lépnek sorompóba Péntek, szombat, vasárnap „Az aranyeső11, az idei évad legnagyobb szenzációja a fősláger ke­rül bemutatóra. Szerzői dr. Béldi Izor és Zerko- vitz Jenő, akiknek nevéhez már sok színházi esté­nek forró sikere fűződik. Az Aranyeső óriási sike­rét elsősorban rendkívül fülbemászó melodikus ze­néjenek és ami operettnél szintén erősen számit a latban, kacagtató jóizü szövegének köszönheti. A Leányvásár óta ilyen sikerű operettünk nem volt. Az operett fényes kiállítással kerül nálunk színre, melynek egyik főtrükkje az aranyeső, mely a néző téren és színpadon egyaránt hull. Óriási előnye még az operettnek, az igazán hálás, jó szerepek. Kitűnő szerepe van Dérinek, Antalnak, Körmendi­nek és Kállainak, Solymosi egy bolondos zeneszerző kacagtató maszkjában, % Heltai, Szathmáry, Virág­háti egy remek triász mint három őrangyal. Oláh Gyula, aki egy fiatal mágnást játszik, énekli az operett legszebb számait. Nagyon hálás szerepe van még Mihónak egy talmi szerecseny és Pogánynak egy öreg huszár tipikus alakjában. Rendkívüli ha­tásos és sikerre számíthat egy magyar nóta, melyet Oláh Gyula énekel Rácz Tóni prímás és bandája kíséretében. Mindent egybevetve szép és sikerült színházi estére van kilátásunk. Irodalom. A Magyar Figyelő-nek most megjelent julius 16-iki szama élén politikai cikket találunk: »Jegyzetek egy időközi választáshoz«; címen, amely maró gúnnyal vonja meg az aradi küzdelem szereplői közötti pár­huzamot. Angyal Dávid igen nagyszabású tanulmány­ban néhány Széchenyi-problémát dolgoz fel, a kiváló történész mély filozófiájával. Kenedy Géza : »Magya­rok és németek«: című dolgozata a monarchia belső erőviszonyait fejtegeti. Igen érdekes Adorján Andor­nak Henry Rochefort-ról szóló cikke, Sztrakoniczky Károly : »A Nemzeti Színház kövei« címen érdekes színházi cikket közöl. A szépirodalmi részben Krúdy Gyulának »Palotai álmok« c;mü elbeszélésének folytatását találjuk. A gazdag Feljegyzések és az értékes Külföldi szemle egészítik ki a szám tartal­mát. A Magyar Figyelő előfizetési dija egész évre 24, félévre 12, negyedévre 6 K. A Magyar Figyelő szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VI. kér., Andrássy-ut 16. Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Az ujoncvirtus vége. Az 1912. évi október hó 15-én Gyomáról Nagyváradra menő 7201. sz. személyvonat egy csomó besorozott és katonának berukkoló legényt vitt magával Úgy látszik, érezték a fiuk, hogy nemsokára szigorú napok következnek rájuk és azért, — jó időre, utoljára — alaposan ki akarták magokat tombolni. Bizonyosan italosok is voltak. A vasúti kocsiban tehát kegyetlen duhajkodást vit­tek véghez. Durva viccek járták. E közben Oláh József összeszólalkozva társaival, velők bírókra kelt s a kocsi ablakát kitörte. Erre már megjelent a helyszínen Halmai Albert vasúti kalauz s az újoncokat rendre intette, mire Oláh József neki ment és őt kézzel több Ízben megütötte. Oláh Jó­zsef ellen e miatt hatóság elleni erőszakért in­dult meg az eljárás, a kit a kir. törvényszék 8 napi fogházra ítélt. Oláh József íelebbezett az ítélet ellen, de a kir. tábla azt helybenhagyta s a hős történet a 8 napi fogház hűvösségének méla akkordjával nyert befejezést.. Úré Rebeka. Erről a derék dobozi nőről már többször volt szó. A törvényszék és kapcsolt része: a fogház csaknem állandó összeköttetést kénytelen vele fen- tartani. Már ő bizony több ízben volt büntetve, hol ezért, hol azért. Kedvenc bűncselekménye mind- azáltal a lopás. Legutóbb is azért került a törvény­szék elé, mert Dobozon 1913. április 17-én Sóki Ételtől egy női inget ellopott. Mikor azután e tárgy­ban a főtárgyalást kitűzték, Rebeka elbújt. Nem lehetett megtalálni Még a csendőrök is alig találtak., rá Többször el kellett napolni a főtárgyalást mind­addig, mig csak el nem fogatták Hát elvégre is kimondták Őré Rebekára, mint a kinek már sok volt a rovásán, a 6 hónapi börtönt, a mit meg- felebbezett de bizony a kir. tábla is helybenhagyta a 6 hónapot. Őré Rebeka ebbe belenyugodott, de mig e ponton megtalálta lelki egyensúlyát, sok küz­delmen ment keresztül. Előbb szánalmat akart maga iránt ébreszteni. A főtárgyalásra tehát botra támasz­kodva, rettentően sántítva állított be A főtárgyalási elnök azonban nem hitt a sántaságában és meg­hagyta a kisérő őrnek, hogy vegye el tőle a botot. Ettől kezdve Őré Rebeka úgy járt a teremben, hogy a fal meg az asztal és székek között fogózkodva került az elnök elé. Nos, mikor kihirdették előtte a II. b. ítéletet és az jogerős lett, rögtön elmúlt min­den sántasága. Mint az egyenes szálfa úgy távozott el, — csupán fogait csikorgatta kissé — és ez azu­tán annak a jele volt, hogy vége a komédiának, akarva, nem akarva le kell ülni a jól megérdemelt büntetést. Vásári tolvaj. Telegdi Ambrusné biharnagybajomi lakos, szintén hires nő. Néhány évet töltött el a külön­böző fogházakban, a mire azzal a nem nagyon kedves szokásával szolgált rá, hogy minden kör­nyékbeli vásárban megjelent és ott, a tömeg zür- zavarosságában mindenféle tárgyat, a mit a keze elérhetett, ellopott. Legutóbb Körösladányt tisztelte meg látogatásával, a hol Vajda Lajosné gyomai lakostól egy gyermek-kabátot, Krecsmanik Sámuel mezőberényi lakostól egy pár hímzett papucsot, Emrik Konrádné mezőberényi lakostól egy pár bár­sony papucsot, Erdős Károlyné dévaványi lakostól egy pár chevreau papucsot és Balog Ferenc tur- kevei lakostól egy pár chevreau és egy pár fekete bőrpapucsot ellopott, A papucsok iránti emez elő­szeretetét Telegdi Ambrusnénak a gyulai kir. ügyész­ség azzal honorálta, hogy lopás miatt vádolta meg. A kitűzött főtárgyalást azonban a múlt héten el kellett napolni, mert Telegdi Ambrusné a mennyire szeretett országos vásárokon „működni“ épen any- nyira nem óhajt a főtárgyalásokon megjelenni, kü­lönösen saját ügyében. Hivatali sikkasztás. Kovács Kálmán körósladányi állomási elöljáró az 1913. évi január és február havában rábízott hivatalos pénzekből 1703 korona 68 fillért elsik­kasztott, a mely cselekményéért a kir. törvényszék 6 hónapi börtönre Ítélte. Vádlott felebbezett, de fe- lebbezett a kir. ügyész is, minekfolytán a kir. tábla vádlott büntetését 1 évre emelte fel. Az Ítélet jog­erős lett. gummisaroK. Tartóssága, rnganyossága, elegáneiája ntólérhetetlen!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom