Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-23 / 12. szám
1913 március 23. Békés T uemfl ipar támogatója és mint a kereskedelmi és iparkamara tagja is, a maga részéről minden lehetőt megkisérlett aziránt, hogy ezen vállalat a gyulai szövetkezetnek megszereztessék, a szövetkezetnek munkaalkalom nyujtassék és mindenekfölött, hogy a szövetkezetnek országos jó hire a külföldre is kiterjesztessék. Azóta idestova egy félesztendő múlt el és most egy fővárosi boulevárd-lap ezen ügyet oly alakban szellőzteti, mintha a bolgár csizmák szállításától a gyulai szövetkezet Weisz Mór hibájából, sőt állítólagos kapzsiságából esett volna el. Bár rendszerint annak a hírlapi tradíciónak hódolunk, hogy más lapokban megjelent támadásokkal lapunkban nem foglalkozunk, tekintettel arra, hogy az ügy előzményei lapunkban annak idejében megvilágittat- täk és hogy a szállítási ügyet nem magán, hanem közügynek tekintjük, a fentiek elmondása után készséggel adunk tért az ezen ügyben közvetlenül érdekelt bőranyag beszerző szövetkezet következő nyilatkozatának : Előreboesájtva azt, hogy Weisz Mórnak szerintünk megérdemelt kitüntetése nem uj keletű, hanem évtizedes dolog, a csizmaszállitas ügyét illetőleg az igazsághoz híven elengedhetetlen kötelességünk a kővetkezők szives közlését kérni. A gyulai hitel- és hőranyagbeszerző szövetkezei, társulva Braun Vilmos gyulai bőrkereskedővel, a múlt év őszén tényleg kötött Weisz Mór által megindított tárgyalások alapján szerződést a bolgár hadsereg részére szállítandó nagyobb mennyiségű csizmákra és pedig teljesen korrekt módon, egyenesen a Bulgáriából megjelent két kiküldött Strianov és Pollakovics a sofiai Baoque Generale képviselőinek részvételében, a minták bemutatása az árak világos megjelölésével, közös sőt csaknem nyilvános tárgyalás mellett, s ügyvéd közb-jöttével. Weisz Mór — aki az üzletet hozta — határozottan kijelentette, hogy minden szerzési, vagy közvetítési jutalékról lemond, csupán az anyagok csakis egy részének beszerzésénél kérte barátságos módon, de nem kötelezőleg, egyik családtagja üzletét is igénybe venni, amit a szövetkezet mégis ígért. Hogy Gyulától Sofiáig az ajánlati egységár megnövekedett és emiatt az üzlet elveszett, ezért Weisz Mórt vád nem érheti, mert közben még több nagy szervezet is beékelődött mint közvetítő és pedig nem itt, hanem Bulgáriában. Mi kétségtelenül meggyőződtünk róla, hogy Weisz Mórt tiszta szándék vezette és az üzlet nem is a felemelt árak miatt, hanem inkább az előlegül Bulgáriát illetőleg letenni kötelezett 50 ezer korona le nem tételén szenvedett hajótörést Ami a cikknek azon részét illeti, hogy szövetkezetünk nemzetközi tranzakciók kivitelére berendezve nincs, megjegyezzük, hogy hadfelszerelési intézetünk felveszi akár a török, egyiptomi, sőt perzsa hadsereg rendelését is, ha a nemzetközi üzletkötésben felállított két paragrafusunknak t. i. hogy : Hocci! Nesze! megfelelnek. Csizma ugyan sok készült Gyulán, de mert a kikötött bolgár elő leg nem érkezett, mind el is adtuk az őszön és télen tisztességes áron s nekünk Weisz Mór közvetítése semmiféle kárt nem okozott, mert a csizmaárakat a sokáig jó reméuyben állott bolgár szállítás miatt tartottuk, a közönség pedig az emelt arakat megszokta és megfizette. Tisztelettel: A gyulai hitel és bőranyag beszerző szövetkezet, mint az országos központi hitelszövetkezét tagji. Névery István, Túri Károly A Békésmegyei Gazdasági Egyesület f. hó 16-án délelőtt tartotta meg, szokatlanul nagy érdeklődés mellett közgyűlését, amelyen csaknem száz tag jelent meg. A nagy érdeklődést Székács Elemér jószágfelügyelő s kiváló gazdasági szakirónak, a nö- vénynemesitésről Ígért szakelőadása okozta, mely előadás azonban Székács sajnos betegsége következtében elmaradt, illetőleg elhalasztatott Beliczey Géza megnyitó beszédében visszapillantást vetett a tavalyi gazdasági évre, mely úgy a szűk termés- hozadék kedvezőtlen állategészségügy és az idei búzatermést is kockáztató tulnedves ősz miatt a legmostohábbnak mondható ; a gazdaközönség súlyos helyzetét még fokozta a nagy hitelválság, sőt a pénz teljes hiánya, ami sajnos máig sem enyhült. Ezután Pfeiffer István titkár szépen szerkesztett terjedelmes és mindenre kiható jelentésben vázolta az egylet tavalyi működését, mely jelentést a közgyűlés vita nélkül tudomásul vett. Az egylet vagyona az ingatlan értékkel együtt 124000 koronára értékeltetik. Az Omge által az összes gazdasági egyesü’etek részére készített minta alapszabály tervezetet a közgyűlés bővebb tanulmányozás céljából az igazgatóválasztmányhoz teszi át és egy e célból összehívandó rendkívüli közgyűlésen fog felette határozni. A közgyűlésen ezután alig félórai tanácskozás után véget ért. Délben az egylet tagjai közül mintegy huszonötén a Próféta vendéglőben társas ebédre gyűltek össze. Földgáz a csabai hizlaló telepen. A csabai sertéshizlaló telepen érdekes felfedezést tettek a kútfúró munkások. A telepen kutat fúr egy hódmezővásárhelyi vállalkozó. Kedden amint a csővet lejebb engedték, egyszerre csak különös jelenséget vettek észre. A csőből sustorogva szakadt föl a gáz, amelyet mikor meggyujtottak, hatalmas lánggal égni kezdett. Meglehet, hogy hatalmas gázlorrásra akadtak a kútfúrók, amely gázmennyiséget nagyszerűen lehetne ipari célokra felhasználni. Földadó kiegyenlités- Füzesgyarmat községben a kataszteri munkálatok alapján végrehajtott földadó kiegyenlítési munkálatok eredménye alapján a földadó 41,000 koronával szaporodott és 8150 koronával fogyott. Ennek folytán a községi pótadó is megfelelően előiratott és illetőleg leíratott az illetők terhére és terűéről.- A törvényhatósági bizottság ezt a községi határozatot jóváhagyván, az ellen gróf Blankenstein Pál füzesgyarmati birtokos panasszal élt a közigazgatási bírósághoz. A bíróság azonban a panasznak nem adott helyt, hanem helyesnek mondotta ki a község határozatát, mert az állami adónak bármely címen való változása jogszerűen maga után vonja az arra kivetett községi pótadó helyesbítését. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság közgyűlése. Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság március 14-én délután tartotta gróf Zichy János v. b. t t, alelnök elnöklete alatt ez <>vi rendes közgyűlését. Az igazgatóságnak ortnódi Orrnódy Vilmos vezérigazgató állal előterjesztett jelentése szerint az 1912. évi üzleteredmény a válságos gazdasági helyzet dacára is a legjobb, amelyet a társaság ötvenöt évi fennállása óta eddig elért. A zárszámadás 5.413,333 korona 26 fillér tiszta nyereséget tüntet fel s az igazgatóság indítványozta, hogy az alapszabályszerü levonások után fenmaradó 3 500,688 korona 21 fillérről részvényenként 800 korona, ösz- szeseu 3 200,000 korona fizettessék ki osztalék gyanánt, a még rendelkezésre maradó összegből pedig — az alapszabályszerü 108,266 korona 66 filler ez idei hozzájáruláson kívül — további 100,000 korona a tisztviselői nyugdíjalap és az alapszabályszerü 541,333 korona 33 fillér az idei hozzájáruláson kívül további 200,688 korona 21 fillér a külön tartalék gyarapítására fordittassék. A közgyűlés az igazgatóság jelentését egyhangúlag tudomásul vette, az igazgatóság indítványait elfogadta s a felmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a feliigyelőbizotr.ságnak megadta. Jóváhagyta még a közgyűlés az igazgatóságnak és a választmánynak az alapszabályok értelmében közhasznú célokra fordítandó 27,066 korona 66 fillér felosztása iránti együttes javaslatát. Végül, a felügyelőbizottság tagjainak mandátuma lejárván, abba újból egyhangúlag beválasztották : Berzeviczy Albertet, Burehard-Bélaváry Kourádot, Németh Tituszt, báró Ktdvánszky Gézát és báró Uechtritz Zsigmondot. Méhészeti gyűlés. Békésvármegye és Környéke Méhtenyésztők Egyesülete folyó hó 16-án délután a városháza nagytermében tartotta évi közgyűlését. A tagok, de különösen a közönség szép számmal jelentek meg. Juhász Imre, az egylet alapitója elfoglaltsága, de különösen minden percben várható áthelyezése miatt lemondott az elnöki tisztségről Érd emei elsmeréseül választmányi taggá választotta meg. A közgyűlés aztán egyhangúlag a város fő- emberét, dr. Lovich Ödön polgármestert választotta meg elnöknek, Az időközben megürült alelnöki tisztségre pedig dr. Bucskó Korjolán főjegyzőt. A közgyűlés értékét emelte az uj váltósrendszerü kaptár feltalálójának, Duodler Károly helybeli asztalosnak érdekes előadása és kaptárának a bemutatása, amely- lye 1 kimutatta, hogyan lehet a mai virágszegény időben, a rövid ideig tartó ákác- és tarlósvirágzást nemcsak előnyösebben, hanem hatványozottan kihasználni. Ez a kaptár az Alföld speciális körülményeit s igy nagyobb mézhozamot biztosit a méhésznek. Gyula város a méhészeti téren Göndőcs Benedek után most már második feltalálót sorolhatja benne. A közgyűlés az érdeklődő közönséget tíz üveg méz kisorsoiásaval honorálta. A sorsou nyertek : Juhász Giziké, özv. Kolosi Lászlóné. Gáspár Margitka, Pap István, dr. Lovich Ödön, Gróh András, Erdődi Janos, Japport Mihály, Freiberger Ferenc, EngelhanU András. Tenyészmének. A vármegye alispánja a földmi velésügyi miniszter rendelete folytán összeállította a vármegye területén tenyész-igazolvánuyal ellátott mének kimutatását, amely szerint a vármegye területén a f. évre 161 a tény ész-igazolvánnyal ellátott mének száma. Ebből Gyula városára mindössze egy esik, legtöbb van ilyen mén Szarvason, Békéscsabán, Orosházán, Gyomán és Endrődön. Ártézikutak aialakitása. Kenéz Tamás hódmezővásárhelyi lakos egy beadványban arról értesiti a vármegye alispánját, hogy találmánya szerint, a mely most áll szabadalmazás alatt, a már létező és /után fúrandó ártézikutakat olyképpen tud átalakítani, hogy a kutbol semmi viz ki nem folyik, csupán akkor, midőn arra szükség van, minek folytán a vízpazarlás teljesen megszüntethető. A találmányt és annak beválását nagy örömmel, de még nagyobb kétellyel fogadjuk. Közvágóhidak és vágóheiyek. A földmivelés- ügyi miniszter a vármegyéhez intézett rendeletében meghagyja, hogy a vármegyei ebadó-alapból segélyt közvágóhidakra nem szabad addig megszavazni, mig a vonatkozó községi határozat és a tervek kormányhatósági jóváhagyást nem nyertek, továbbá hogy vágóhelyek létesítésére az egyes községek csak az esetben kaphatnak a jelzett vármegyei alapból segélyt, ha az állatorvos igazolja, hogy az illető község nem köteles kózvágóbidat felállítani. Heti piac. Gyula, március 2L. A budapesti gabonatőzsdén állandóan lanyha az irányzat, az árak hanyatlók. Heti piacunkon élénk kínálat mellett eladatott: Búza . 19-50 21 — Árpa . . 19-40 20-— Zab . 2040 20-60 Tengeri . 14 — 15- — Irodalom. Az Érdekes Újság. Megjelent Magyarország legolcsóbb, legszebb és legérdekesebb képes heti lapjának, „Az Érdekes Újságénak első száma. Tartalmában kitűnő ilusztrációkkal benne van mindaz, ami a világ és az ország eseményeit figyelemmel kisérő embert érdekelheti. Borítékjának képei, melyek nálunk eddig ismeretlen mély nyomásos eljárással készülnek, már maguk is szenzá- záció számba mennek és emelik az újság tartalmát. Aktuális képei között ott találjuk a Voloscá- ból hazatért Just Gyulát, Ferenc Ferdinánd trónörökösnek egy kedves képét, amint inkognitóban utazik. Hajdumegye most felszentelt székházát. Arcképekben bemutatja a hét nevezetesebb embereit. a magyar társadalom halottait, köztük Vay Ádám grófot és Ábrányi Kornélt, aztán a Romano- vok magyar vonatkozásu^leszármazottját, Alexandra Pawlownát. A kereskedelmi utazók uj elnökségét, képeket közöl e mellett a sport e heti történetéből. Azonkívül egész sereg ilusztráció szól a forradalmi Mexikóról, kép a párisi királynők királynőjéről, New-York uj pályaudvaráról és nincs olyan szenzáció, melyről meg ne emlékeznék. Irodalmi sorozatában a magyar irodalom legjavát adja, az első számban Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Bíró Lajos, Szomaházy István, Színi Gyula, Jób Dániel nevei fényeskednek, e mellett gazdag humoros tartalma is, ahol majd állandóan Molnár Ferenc, Heltay Jenő és Nagy Endre tréfáit találjuk. Közleményeiből kiemeljük még Blaháné naplóját Az Érdekes Újság bemutatja aztán a mozi népszerű művésznőit. Jókai fel nem dolgozott ötleteiből egy cikkre valót közöl és érdekes fényképfelvételeket a határokon táborozó magyar katonákról, gazdagon illusztrált cikket Pest jellegzetes utcai életéről. Ezzel még nem mentettük ki tartalmát és ha megemlítjük, hogy ezenkívül regényt közöl, külön gazdag melléklete van az asszonyok és külön a gyermekek számára, akkor láthatjuk, hogy ma nincsen hozzá hasonló magyar képeslap. Az Érdekes Újság a Légrády Testvérek kiadásában jelenik meg Budapesten, Váci-körut 78. Előfizetési ára páratlanul olcsó, negyedévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. A Magyar Figyelő március 15-iki számának vezető helyén Réz Mihály ismerteti Apponyi Albert grófnak beszédeiből azon nemzeti szempontokat, amelyeket Apponyi Albert gróf a múltban elfoglalt. Steier Lajos „A szláv expansió“-ról értekezik igen figyelemreméltóan. Érdekes dr. Búd János cikke, „Az iparosság életkora“, amely a választörvény megalkotásának, alkalmából különösen aktuális. A számban találjuk még Seress Lászlónak hosszabb tanulmányát „A francia forradalom sajtójáéról és Krúdy Gyulának történelmi elbeszélését, „Az áruló barátját.“ Kemény Simon szinházi cikke és a gazdag feljegyzések egészítik ki a tartalmas számot. A Feljegyzés írói között Tisza István, Herczeg Ferenc, Hornyánszky Gyula, Réz Mihály és Kemény Simon neveit találjuk. A Magyar Figyelő előfizetési ára egész évre 24, félévre 12, negyedévre 6 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI. kerület, Avdrássy-ut 16.
