Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-16 / 11. szám

Békés 1913 március 16 Fölakasztotta magát. Oszadski Antal orosházi napszámos ember nagyon szerette a szeszes ita­lokat, főként azokat, melyek egy kettőre mámo­ros állapotba ringatták. Hódolt is e szenvedélyé­nek erősen. Mindennap holtrószegre itta magát- Utóbbi időben azonban mind ritkábban sikerit- betett annyi költséget, hogy ezen passziójának áldozhasson. A sors ekkora mostohasága fölött annyira elkeseredett, hogy csütörtökön délben, mikor az utolsó garasát is leeresztette pálinka alakjában a torkán, felkötötte magát a mester­gerendára Mikor felesége este hazament, az öregben már nem volt ólet. Betörések. Vasárnapról hétfőre virradó éjszakán vakmerő betörés történt Békésen. A b»-törők az áll. kosárfonó intézetet tisztelték m-g látogatásukkal. Az intézet irodájában van egy kisebb fajta Wertheim- szekrény, amelyben időnként szokott egy kis summa lenni. Ez alkalommal is volt benne körülbelül 1900 korona. A betörőknek erre az összegre fajt a foguk. Behatoltak a hatsó bejáraton keresztül az irodába, feltörték a pénzszekrényt és kiürítették. A betörők nyugodtan operálhattak, mert a kosárfonó intézet a község szélén, a vásártér szomszéaságában fekszik. A csen« őrség az igazgató feljelentése után meg­kezdte a nyomozást. A betörők hétfőn éjjel Csaban látogatták meg a Bánszky-utcában levő Stark féle pálinkaüzletet. Lehet, hogy a két betörést ugyanazok a tettesek követték el. A betörők hosszú, faradsáros munka után az ablakon keresztül hatoltak a pincébe, onnan az udvarra és úgy be az üzletbe, ahol felfe szitették a kasszát. Ott azonban nem valami sok pénzt találtak. A rendőrség és csendőrség nyomozza a betörőket. (t Meghívó méhészegyleti közgyűlésre. A békésmegye és környéke méhtenyésztők egyesülete folyó hó 16 án, vasárnap délután 3 órakor tartja Gyula város tanácstermében évi rendes közgyűlését, melyre a méhészettel foglalkozó, valamint a méhé­szet iránt érdeklődő közönséget minél tömegesebb számban való megjelenésre annál is inkább tiszte­lettel felhívja az elnökség, mivel ezen közgyűlésen egy ideális uj találmányu, úgynevezett Válló rend­szerű méh kaptár fog a feltaláló által sokoldalú hasz­nálhatóságának magyarázata mellett bemufattatni. A méhészet iránti érdeklődés fokozása céljából az egyesület vezetősége a közgyűlés befejeztével (10) tiz üveg kitűnő pergetett mézet fog teljesen ingyen kisorsolni a közgyűlést végighallgató azon közönség között, kik az egyesületnek ez idő szerint még nem tagjai, de a méhészeti ügyek iránt érdek­lődéssel birnak és ezen érdeklődésüket a közgyűlés végighallgatásával be is bizonyítják. Kiváló tisztelettel az Elnökség. A gyulai cipészmesterek február hó 10-én a cipők árait 10 százalékkal emelték. Ezt az eljárásokat indokolttá teszi a reá­juk is ólomsullyal nehezedő drágaság. Továbbá a legújabban létrejött magyar és osztrák bőr­gyárosok szigorú kartelje, amelybe belevonták a bőrkereskedőket is. Szinte hihetetleuül hang­zik a magyar és osztrák bőrgyárosoknak az ár­emelése, amely 20—40, de vaunak egyes áruk, amelyeknél 80—100%-ot is emeltek. Ez a ve­szedelem annál erősebben sújtja a cipészt, il­letve a cipő-ipart, mivel a háboríts viszonyok amúgy is tönkretették a forgalmat. Tehát mint­egy kényszerhelyzettől indittatva 10% áreme­lést ők is kénytelenek voltak csinálni. De tovább is kellett menniük megélhetésük javításában. Minthogy a szigora kartel és a rossz pónzviszouyok a hitel megszorítását, sok esetben pedig a hitel megvonását is magával hozta a cipészekre, kénytelenek voltak kimon­dani, mint tőkeszegény emberek, hogy a hitelt ők is megszorítják s ahol szükségét látják, azt meg is vonják, mert másképpen képtelenek megélhetésüket biztosítani. A gyári cipők javí­tási árait 25%-al emelték feljebb, miut a saját kószitósii muukaikat. 96 a—3 T isztelettel van szerencsém szives tudo­másra hozni, hogy az alant jegyzett elsőrangn cégek képviseletét átvettem. Minden érdeklődésre vételkötelezettség nélkül készséggel személyesen teszem tiszteletem. Magamat nb. pártfogásba ajánlva, vagyok kész szolgálattal Gyulai Béla, Hajnal-u. 8. Képviseleteim : Kunz József és Társa, Budapest es. és kir. udvari szállítók. Mindennemű fehérnemű és divat áruk. Külön osztály a T. K. (takarékos kelengye) biztosítása. Cs Kir. Szab. Gizella-Etjylet­élet, gyermek és hozomány biztosító intézet, Ő es. kir. fensége Gizella főhercegnő védnöksége alatt. Mercur Váltóüzlet R.-T. értékpapírok. Szénásy, Kardos R.-T. minden létező háztartási és ruházati cikkek előnyös részletfizetésre. Németországi Első Aluminiumgyár elsőrangú aluminiumgyár. Edények és evőeszközök gyári árban. 13 Pallas nyugdíj, élet és katonai biztosító intézet 13 .|S Első O. Általános baleset elleni biztositó társaság 95 -3—52 Közgazdaság. A Békésvármegyei Gizdasági Egyesület folyó hó 16-án (ma) d. e. fél tO órakor tartja évi rendes közgyűlését, a következő targvsorozattal : 1. Elnöki megnyitó. 2. B számolás az 1912. évi működésről 3. Az 1912. év zárszámadásainak bemutatása. 4. A felügyelő-bizottság jelentése. 5. Az OMGE által leküldött egységes alapszabály-tervezet elfogadása. 6. A Casinó Egylet kérelme, egyik helyiségének ki­bővítése iránt. 7. Folyó ügyek. 8. Indítványok. A közgyűlés után, délelőtt, 11 órakor Székács Elemér lószágfelügyelő előadást tart a búza-, dohány- és tengeri nemesítésről. Előadás után 12 órakor, társas­ebéd a Proféiában. Jutalmazás. A földmivelésügyi miniszter Besse­nyei Vendelnek, Gvuia város rendőralkapitányának, a gazdasági munkásközvetités körül kif jtett buz­galma elismeréséül 200 korona jutalmat utalvá­nyozott. Megalakult a gyulai jéggyár. Hosszas előkészí­tés után a jéggyár ügye vegre abba a stádiumba jutott, hogy össze lehetett hívni az alakuló közgyű­lést, mely dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt vasárnap délelőtt volt a városháza termeben. Az alakuló gyűlésen 27 részvényes jelent m«g 301 részvény képviseletében. Elnöklő polgármester kon­statálván, kogy a közgyűlés szabályszerűen hivatott össze, megállapította bogy a 36000 korona névér­tékű 360 darab 100 koronás részvény jegyezve van és a részvénytőke 30 százaléka is befizettetett, az »Első Gyulai Műjéggyár Részvénytarsaságc-ot meg- alakitottnak nyilvánította. Az alapítók azon bejelen­tése, hogy a jéggyari koncessziót a Szabó Emil és tarsa c«jg hitelezőitől 15000 koronáért m-gvasárol- tak, jóvahagyólag tudomásul vétetett, s az alapitok­nak a felmentvény megadatott. Az alapszabály ter­vezet pontonként letárgyaltatok és több módosítás után elfogadtatott. Azután az alapítók bejelentették, hogv az első három évre az igazgatóság tagjaiul a következőket jelölik ki : Dr. Lovich Ödön elnök Weisz Mór vezérigazgató, Zuzmaon János, ifj. Balog József, Najmann György, Vlagyovits János Fodor Gyula és G\ula varos képviselő estüiete által válasz­tandó két tag, A felügyelő bizottságba 1 évre meg- valasztattak : Fábián Lajos elnök, Anuló Pál, Leopold Bela, Burda István, Balog István, Ludvig József és Wiszt József. A jéggyar március 26-án kezdi meg üzemét. Mezőőri járulékok kivetése Gyoma község szemben a felsőbb hatóság által kiadott rendelettel azt kérte — még 19u8-ik évben, — hogy a mezőőri járulékok ne a földadó arányában vetes­senek ki, mert ezen kivetés folytán a magasabb osztályba sorozott földekkel bíró tanyai birtokosok a többiekkel szemben aránytalanul több költségek­kel lesznek terhelve. Azt kérte tehát a község, hogy a felsőbb hatóság tekintsen el a kiadott rende­lettől és engedje meg, hogy a mezőőri járulékok a földbirtok területi arányban terheljék az érdekelte­ket. .A község kérelmét a törvényhatósági bizottság nem találta teljesíthetőnek. A törvényhatóság határo­zatát a község és Erdei János megfűebbezvén a miniszterhez, most végre meghozta a földművelés­ügyi miniszter a döntését, amelynek lényege az, hogy a törvényhatóság határozatát jóváhagyta. Az indokolásban felhozza a miniszter, hogy a mező­őri költségek mint a földbirtok érdekében álló költségek legtermészetesebben a földadó arányában vethetők ki és mint a kivetésnél a földminősége és a művelési ágak jövedelmezősége tekintetbe vehető, ezért ez a kivetési mód a legméltányosabb is. Az orosházi ipartestület csütörtökön tartotta meg évi rendes közgyűlését Kun Mihály ipartes­tületi elnök vezet se mellett A tárgysorozat egyes pontjai letárgyalása után az elnökválasz­tás következett. Elnöknek egyhangúlag Kun Mi­hály lett megválasztva, ki a választást megkö­szönte, do nem volt hajlandó az ipartestületnok újból elnöke lenni, szintúgy Katona Imre is visszautasította az elnökké való megválasztatá­sát. Erre a közgyűlés Diniák Györgyöt egyhan­gúlag megválasztotta elnökké. Békésmegyei uradalmak kitüntetése. A Buda­desten szombaton kezdődött tenyészállatvásáron fel­tűnést keltettek a békésmegyei uradalmak által ki­állított szép állatok. Dijakat nyertek gróf Wenckheim Frigyesné, a csorvási Wenck/ieim-nra,Aa,\om és Almásy Dénes gróf szarvasmarháiért és kiállított juhaiért. A csorvási uradalom tarka másféléves bikáit átlag 1200 koronájával szétkapkodták. Békéscsaba község a vámos utak jövedelmé­ből — amint már megírtuk — mintegy 500.000 korona erejéig újabb építkezéseket szándékozik foga­natosítani és az uj építkezéseknek programmjat már meg is alkotta. Az építési programúiba nem vette fel a község a fóldmüvesiskolához vezető útszakaszt, minélfogva az iskola igazgatója megfelebbezte a község határozatát. A törvényhatósági bizottság a község határozatát jóváhagyta. A foldmüvesiskola igazgatója az ügyet a belügyminiszterhez felebbezte, a miniszter azonban a felebbezést nem vette tekin­tetbe, illetőleg annak elutasításával, a község hatá­rozatát megerősítette. A Harmas Körözs Halászati Társulat működése 1910. év óta szünetelt. A társulat ügyvezető alel- nöke Kalpagos Szabó Imre szentesi városi tanácsos, ■ a társulat köz — és választmányi gyűlését gróf Bolza Géza társulati elnök többszöri felhívása dacára sem hívta össze, a minek következtében gróf Bolza Géza megbízatásáról lemondott, a földművelésügyi minisz­terhez intézett beadványában pedig azt kérte, hogy a közgyűlés az alapszabályok értelmében a varmegye alispánja által hivassák egybe. A földművelési mi­niszter rendelete alapján a vármegye alispánja a társulat közgyűlését Szarvason folyó hó 8-ik napjára össze is hivta, mely közgyűlés a társulati tagok élénk részvétele műlett meg is tartatott. A közgyű­lés hosszas és beható tárgyalás után az időközben lemondott társulati ügyvezető aleluök lemondását elfogadta ugyan, de miután a társulat számadásait a közgyűlésnek felülvizsgálni még módjában nem állott, Kalpagos Szabó Imrét a jogi és anyagi felelősség alól nem mentette fel és a vármegye alispánja utján arra kérte a földművelésügyi minisztert, hogy a társulat ügy és pénzkezelésének megvizsgálása céljá­ból egy számvevőt küldjön ki. Ezek után a közgyű­lés a társulat elnökévé újból gróf Bolza Géza szarvasi nagybirtokost, ügyvezető alelnökévé pedig dr. Szemző Gyula szarvasi ügyvédet választotta meg. A társulat közgyűlését az alispán másnemű hivatali elfoglalt­sága miatt Moldoványi János vármegyei Il-od fő­jegyző vezette, a halászati felügyelőséget pedig Végh János kir. halászati felügyelő képviselte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom