Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-16 / 11. szám

4 It é k é s 1913 március 16. Gimnáziumi előadás. Ma egy hete délután fél 6 órakor a főgimnáziumban Mérey Gyula főgimn. tanár tartott előadást és pedig kedvesen humoros bevezetés után olyan érdekesen, amely elejétől végig lekötötte a közönség figyelmét A nagy számok birodalmába vezetett el bennünket, olyan világba, ahol szinte borzongatva érintette a hallgatóságot a végtelenség szele. A rendkívüli tanulságos adatok közlése után a gyors számolás példáival bírta csodálkozásra hallgatóit, miközben a számolásban való jártasságra a maga nagyszerű gyakorlottságá­val adott példát. A közönség előadás után tömeges gratulátióval adott kifejést tetszésének. Siketnémák felvetele. A siketnémák váci kir orsz. intézetében a következő 1913 — 14. tanévben több ingyenes alapítványi hely üresedik meg. Ezekre miniszteri rendelet értelmében az egész ország te rületéről lehet folyamodni. A kérvények folyó évi május 1-ig a váci intézet igazgatóságához küldendők be. Folyamodhatnak 7—10 éves siketnémak és olya­nok is, akik 10 éves koron túl siketültek meg. A kérvényhez mellékelendők: anyakönyvi kivonat, or­vosi bizonyítvány, himlőoltási bizonyítvány, hatósági kimutatás a családi- és birtok állapotáról és sze­génységi bizonyítvány. — Az orvosi bizonyítvány és a hatósági kimutatás űrlapjai az intézet igazgatósá­gától kérendők, aki azokat díjtalanul küldi meg. Az intézetben óvoda is van. Ebbe 5 - 6 éves siketnémak vétetnek fel. — Bővebb felvilágosítással szívesen szívesen szolgál a váci országos királyi intézet igaz gatósága. Az ujkigyósi ismetlöiskola tanítója. lamásy József nyugdíjas ujkigyósi r. kath tanító azt kérte a községtől, hogy az ismétlő iskolások tanításáért az 1904 évtől számítva az 1911. évig 20 korona küiönbözetet fizessen meg a község. Indokolta ezt a kérelmet azzal, hogy ő az említett időben csak évi 80 koronát kapott a jelzett címen, holott nyugdijá­nak kiszámításánál is ismétlő oktatási díj címén évi ÍOÖ korona vétetett alapul A közigazgatási bizottság a községet kötelezte is arra, hogy a követelésbe vett összeget nevezett részére megfizesse. A bizott­ság határozatát azonban, amelyet Újkígyós községe megfelebbezett, a miniszter megváltoztatta és Tamásyt követelésével elutasította, mert ő az iskolaszékkel annak idején kiegyezett arészben, hogy az ismétlő iskolások tanításáért évente 80 koronát kap, tehát a 20 kor. küiönbözetet nem igényelheti. Hírek. Virágvasárnapjára virradtunk, amely az első 8 egyik legszebb napja a korai tavasznak és a nagy­hét szomorúan misztikus borongásának előhírnöke A Jeruzsálembe bevonuló Üdvözítő emlékezetére barkát szentel e napon az egyház és a szentelt barkát áhítattal hordja szét a vallásos kegyelet. A nagyheti szertartások és húsvéti ünnepek istentisztelete a gyulai róm kath. főtemplomban a következő sorrendben fog megtartatni: Virágvasár- nopon 10 órakor palmuszenteles, körmnnet ünne­pélyes nagymíse, mely alatt a Passió fog énekel­tetni. Szerdán délután 3 órakor Jeremias próféta siralmainak éneklése. Nagypénteken § orakor kezdőd­nek a szertartások, előszeiuelt mise, Passió éneklése, improperiák, szent' kereszt leiedébe, az oltári szent­ség elhelyezése a szent sírba, hol este 6 óráig marad kitéve; délután 3 órakor lamentaeió. Nagy­szombaton reggel 7 órakor tüzszentelés, keresztviz- szenteles utána nagy mise; este 7 órakor ünne­pélye. feltámadás körmenettel. Husvét vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepélyes szentmise prédikáció­val, délután 3 órakor ünnepélyes vecsernye. Március 15. A magyar szabadság nagy nap­jának ez évi évfordulóját megyeszerte megtar­tották az egyes községek hazafias lakosai, egye­sületei, társaskörei, mikor is diszfelvonulásokat rendeztek, ünnepi istentiszteletet hallgattak s nópgyüléseken ismertették a nap jelentőségét, maid este a nagyobb körökben társasvacsorák voltak. A megyebeli községekből az ünnepélyek­ről csak lapunk zárta után kaptuk meg a hír­adásokat. Gyulán az egész város lobogó-diszt öl­tött. Reggel kezdetét vették az ünnepségek az istentiszteletekkel. 7 órakor a róm katholikus nagytemplomban volt ünnepi istentisztelet, mely alkalommal dr. Lindenberger apát-plébános ce­lebrált. A közönség elénekelte a Himnuszt és a Szózatot. 8 órakor a református templomban volt ünnepi istentisztelet, melyre az egyesületek zász­lóik alatt testületileg vonultak föl Képviselve voltak az egyes hivataluk is: vármegye, város stb. Magas szárnyalásu, a közönséget lelke mé­lyéig megható imát mondott Domby Lajos lelkész, ima előtt és után a közönség itt is elénekelte a Himnuszt és a Szózatot Szünetek közben pedig Csiszár Sámuel ref. kántor az orgonán hazafias dalokat intonált. Délután az izraelita templom­ban ifjúsági istentisztelet volt, melyen dr. Adler Ignác rabbi hazafias imát és beszédet mondott. Ugyancsak délután három órakor a Nópkertben népgyülés keretében hazafias beszédeket és szó­noklatokat tartottak dr. Simonka György, Nóvery Albert Balogh Mátyás ref. segódlelkósz és többen. A békésbánáti református egyházmegye tavaszi közgyűlését április 8-ik napján fogja tartani. Az őszi közgyűlésen a szegedi ref. egyház hívta img a traktust eme közgyűlésre, ezzel szemben Dombi Lajos esppres k r. tanac-os körlevelében Szentest jelöli meg az egyházmegyei közgyűlés helyéül, mi­után az időközben történt esperes választás ered­ménye folytán a szentesi ref. egyház azon forró óhajtásának és kérésének adott kifejezést, hosry az egyházmegyei közgyűlés, amely egyúttal Futó Zoltán uj esperesnek a szentesi gyülekezet lelkészének, esp^resi hivatalába beiktatása is lesz, adassék meg Szentesnek az alkalom, hogy teljes számban vehes­sen részt ezen ünnepélyen A közgyűlés tárgysoro zata egyébként rövid idő múlva szét fog küldetni A képviselőtestület folyó hó 19-én d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart a követ­kező tárgysorozattal: 1. A vadászati jognak bérbeadása tárgyában megtartott árverés ered­ményének bejelentése s ezzel kapcsolatban Ro senthal Adolf, békéscsabai lakos benyújtott aján lata. 2. Gróf Széchenyi Antal pósteleki lakos kérvénye lóüzemii mezőgazdasági vasútja részére úthasználat engedélyezése tárgyában. 3. A föld­művelésügyi miniszter urnák leirata a városerdő kiirtása tárgyában s ezzel kapcsolatban a to­vábbi teendők iránti intézkedés. 4. Dr. Kovács Károly ügyvezető orvos nyugdíjazási ügye. 5. Ügyvezető orvos kijelölése. 6. Gyámpénztári szabályrendelet módosítása. 7. Özv. Bornhauser Antalné özvegyi nyugdijának és férje temetkezési járulékának folyósítása. 8. Közterületek burko­lási szabályrendelete. 9. A fásitási szabályren­delet egyes pontjainak módosítása. 10. Implom Jánosné született Dávid Róza kérelme atyja után temetkezési járulék folyósítása iránt. 11. Faiskola felügyelő bizottsági tagok választása. 12. Egészségügyi bizottsági tagok választása. 13. A női kereskedelmi, az esti továbbképző tanfolyam felügyelő bizottságba egy bizottsági tag választása. 14. Kukla Ferenc elhalálozásá­val megüresedett központi választmányi tagsági hely betöltése. 15. Najmann György ajánlata a régi lóvásártér haszonbérbe vétele tárgyában. 16. Ladányi Mihály és neje gyulai lakosok ké­relme tulajdonjog bekebelezésre alkalmas okirat kiadása iránt. 17. Csete Lajos és neje gyulai lakosok kérelme tulajdonjog bekebelezésére al­kalmas okirat kiadása iránt. 18. Kovács József gyepmester kérelme a közlegelőn elhullott ál­latok eltakarításáért 133 korona kiutalása iránt. 19. Márkus Demeterné, Leiszt József és Gazsó Pál kérelme községi közmunka törlése iránt. 20. A néhai Lindenberger Lajos által tett alapít­ványról szerkesztett alapitó oklevél bemuta­tása. 21. Svarcz Mihály nyug. tűzoltó kérvénye nyugdijának teljes összegben való utalványo­zása iránt. 22. Dávid János és társai kérvénye Gyulavári község határából egy résznek Gyula rendezett tanácsú város határához leendő csato­lása iránt. 23. Kohn Adolf lakositási ügyében hozott közigazgatási bizottsági határozat be­mutatása. 24. Abaíi Jánosné, Túrái Ferencné és Schröder Istvánné óvónők fizetésemelés iránti ké­relme. 25. Kiskora Triffa István és Munich Jó­zsef illetőségi ügye. 26. A tanyai elemi isko­lák 1910/11. tanévi számadása. 27. A községi óvodák 1913. évi költségvetése. 28. A kémény- seprési szabályrendelet módosítása tárgyában ki­adott kereskedelemügyi miniszteri rendelet elő­terjesztése. 29. Az ismétlő iskola 1912/13. évi költségvetése. 30. Elhagyott 7 éven felüli gyer­mekek fedezetlen tartásdija megtérítésének ké­relmezése. 31. Esküdtképes egyének lajstromá­nak összeállítására 2 bizottsági tag választása. 32. Özv. Hanesz Jánosné illetőségi ügyében hozott közig, bírósági Ítélet meghirdetése. 33. Néhai Puskás Mátyás illetőségi ügye. 34. Do­bos István gyulai aviatikus kérelme segély meg­szavazása iránt. 35. Az Erzsébet-ápolda pénztár javára vett Békósmegyei takarékpénztári rész­vények vételét jóváhagyó törvényhatósági hatá­rozat bemutatása. 36. Eisele József és társai kérelme az Első-utca világítása, feltöltése és betonpallóval való ellátása iránt. 37. Kővári Já­nos és neje kérelme ingatlan lejegyzés és erre vonatkozó okirat kiadása iránt. 38. A Fekete­körösi hid világítása tárgyában előterjesztés. 39. Dr. Kurtucz Valéria városi orvos kérvénye fuvarátalány utalványozása iránt. Körirat a vármegyéhez. Érdekes és következ­ményeiben nagyfontossagu körirat érkezett a vár­megyéhez hasonló szellemű felirattal leendő támo­gatás végett. A kormány újabban a négy székely varmegye iparának fejlesztését vette célba. Maros- cordavármegye — alispánjának kezdeményezésére —• kimondotta, hogy Erdély megmentése és a magyar nemzeti állam fentartása csakis a magyar közgazda­ság helyes és gyors átalakításától függ, ebhez pedig egy országos közgazdasági alap megteremtése kí­vántatik, ameiy a szükséges külföldi tőkét is a kí­vánt arányban ide fogja vonzani és amely országos alap azután lehetővé tegye, hogy Európában egyedül a magyar föld kebelében fakadó gazforrasok, az itt bőséges mennyiségben nyugvó gazdag ércek, a nyers anyagok, termények feldolgozása és értékesítése cél­jából szükséges tőkéért ne kellesen külföldre fúrni. Ezen országos alap tőkéjéül megjelöli az említett varmegyei körirat az album egyenesadók után tör­vény szerint még 46 éven at sz-dh^tő foldteher- meutesitési járuléknak mintegy 5 2UO.OOO koronát kitevő évi felesleget, az iparfejle zcésre költségveté- sileg évenként lekötött 8000,000 koronát, továbbá növelhető lenne még ez az alap a törvényhozás ál­tal 50 éven át évenként engedélyezendő és mintegy két millió korona jövedelmet biztosító sorsjáték áltál. M irostordavarmegye ily értelemben felírt az ország­gyűléshez és a kormányhoz, kérve törvényhozási u on való biztosítását a fentebb előadottaknak, ille­tőleg a fent elősorolt összegeknek a székely ipar megteremtése s az ország közgazdaságának átalakí­tási céljaira leendő átengedeset. A varmegye közbiztonsági állapota a múlt hóban. A csendorségnek a múlt nőről bemutatott jelentése szerint előfordult a műit hóban 151 bűneset, ame­lyek 4 kivételével mind kiderítettek. E fogatás szük- s ge 8 esetben foidu[t elő A bűncselekmények kö­zölt volt 39 lopás, 16 gyújtogatás, 5 sikkasztás, 9 Csalás és orgazdaság, 11 testisértés, 2 embenjete ellem bűncselekmény. Előléptetés a postánál. A posta- és távirda vezérigazgató Wendórfer Géza gyulai másodosztályú postatisztet első osziAiyu postatisztté nevezte ki. A dohanynagytőzsde athelvezese. A gyulai do- bánynagyaruda a múlt hét elején a Komló melletti Helyiségéből átköltözött a Gyulavideki takarékpenztar hazának sarok üzletbelyisegebe. Az uj helyiség tel­jesen uj, ízléses berendezést kapott és a varosnak jobb forgalmi vonalában fekszik, a fogyasztó közön­ség réazere az eddiginél könnyebben hozzáférhető. Elfogták a Massinger csalóját. Megirtuk annak idején, ho^y a januári Fal napi vásáron egy isme­retlen szélhámos kicsalt Messinger Hermann kész- ruhakereskedóiől egy jo tel. kabátot és furfangos műdön megugrott, természetesen a kabát arának kifizetése nélkül. A rendőri nyomozás sikertelen ma­radt, s Messinger is kezdte mar magaba temetni a kellemetlen ügy feletti keserűséget. Auuál nagyobb orom töltötte el kedden este, mikor a kavéüazüól a rendőrségre hívták, s ott két szuronyos csendőr kö­zött megpillantotta a vasári kuncsaftot, örömében kezet lógott a kedves pasassal, aki nem mas, mint Lőrinc György 27 éves aradmegyei erdőkereki szü­letésű pincér. A szabadkai Cseudórség fogta el va­lami hasonló szelbamössaga miatt, s a korozőleveiek a apján rábizonyította, hogy nem Kevesebb, mint 16 városban követett el apróbb csalásokat A csendőr­ség mar egy bét óta volt utón vele, bogy a káro­sultakkal mindenütt szembesítse. Messinger szemre­hányást telt neki, hogy miért csapta őt be, mire az egesz kedélyesen vágott vissza, hogy miért hagyta magát. Különben is ő ezt az eietmodot mar kilenc év óla folytatja, mert könnyebb így élni, mint dol­gozni. Miután széihamossagaiuak túlnyomó részét Temesm-gyebeu követte el, a csendőrség a temes­vári ügyészségnek adja át, 'az eljárás lefolytatása vegeit. Azt mondanunk sem kell, hogy a kábát nem Került vissza, azon mar régen túladott a gyakorlott csa.ó. Szobatüz. Helyesebben konyhatüz volt Gyulán f. hó 6 an éjjel Turay Ferenc pénzügyi szameiienőr lakásán. Este a Cseüd. a még forró tűzhely lapjara gyújtónak való vékony fadarabokat rakott száradni, azután lefeküdt és elaludt. A fa lassanként izzásba jött, lángra lobbant s a lángok meggyujtottak a falra akasz'Ott konyhalámpa petroleum tartalmát, a lámpa felrobbant és szétcsapó égő petróleum a szá­radás végett i kiterített fehérneműt meggyujtotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom