Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-16 / 11. szám
2 Békés 1913 március 16 És ha mondaná is, ama százezreknek volna bátorságuk, erejük, akaratuk hozzá, hogy nem tennék meg. Ha azonban tudjuk, hogy ismét nagy mulasztást követett el az emberiség, vigasztalásul ébredjünk arra a tudatra: — meg van jelölve előttünk a jövő útja, mindenkor ráléphetünk. A közigazgatási bizottság ülése. Március IO>én. Békésvármegye közigazgatási bizottsága rendes ülését f. bó 10 én tartotta meg — a főispán gyengélkedése miatt — Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt. Az ülés elég népes volt, amennyiben a választott bizottsági tagok közül csupán hárman hiányoztak az ülésről. A tisztviselő tagok közül Hubert Lajos a folyammérnöki hivatalnak újonnan kinevezett főnöke először vett részt h bizottság ülésén. Az ülés lefolyása csendes volt. Érdemlegesebb felszólamlásra vagy vitára nem akadt alkalom. Veress Jó zsef bizottsági tag intézett kérdést az orosházi pesti- úti állami elemi iskola meg nem nyitása tárgyában a tanfelügyelőhöz, akinek felvilágosítása alapján meg nyugodott a bizottság abban, hogy a kérdéses iskola rendeltetésének csak a kővetkező iskolai évben fog átadatni, mert az iskola elkészültét későn jelentették be. Jelenvoltak Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt: Dr. Daimel Sándor főjegyző, dr Zoldy János főorvos, dr. Z'óldy Géza főügyész, Sárossy Gyula árveszébi elnök, Botka István p-nzügyig izgatóbelyet- tes, Mikler Sándor sir. tanfelügyelő, Horváth Béla államépitészeti hivatali főnök, dr. Dtószeghy Gtbor kir ügyész, Huberlh Lajos folyammérnöki hivatali főnök, Holló Gyöngy gazdasági felügyelő. A választott bizottsági tagok közül: dr Ladies László, dr Tárók Gabor Morvay Mihály Haviár Daniel, Veres József, Dombi L Jós és Varságh Béla. Ambrus Sándor alispán az ülést megnyitváu. jelentette, hogy a vármegye főispánja gyengélkedése miatt nem elnökölhet, egyben felemlítette, hogy a folyammérnöki hivatalnak újonnan kinevezett főnöke elsőizben vesz részt az ülésen, minélfogva őt szívélyesen üdvözli. Az ülés első tárgya az alispáni jelentés volt, amely hozzászólás nélkül tudomásul vétetett. Az alispáni jelentés a következő : Személybiztonság ellenes cselekmény 20 esetben fordult elő. Volt 14 verekedés, 1 súlyos és 2 halált okozó testi sértés, 1 erőszakos nemi közösülés, 1 méhmagzat elhajlás, öngyilkosság 1 Ízben fordult elő, öngyilkossági kísérlet nem történt. — Könnyebb természetű baleset 7, súlyosabb 1, halálos kimenetelű pedig 2 volt. A vagyonbiztonság 56 esetben zavartatott meg. 27 lopás, 1 sikkasztás, 1 vagyonrongálás, 1 váltóhamisítás, 25 tüzeset által és egy ízben hamis pénzgyártással. A külső gazdasági munkák közül fanyeséssel trágya hordással foglalkoznak. Tavasziak vetését a rossz időjárás miatt nem lehete't megkezdeni. Őszi vetések ugyancsak a rossz időjárás miatt fejlődésükben visszamaradtak. Ipar és kereskedelmi téren az elmúlt hónapban semmi nevezetesebb említésre méltó változás nem történt. Gyomán az üresedésben levő esküdti állásra Bíró Gerzson, Endrődön az adóellenőri állásra Tóih Mátyás lett megválasztva. Békésszentandráson az iktató irnoki állásra Gáspár Károly választatott meg, Szarvason a lefolyt bírói választáson ismét Pribelszky Pál lett nagy többséggel megválasztva. Sebők Ferenc körösladányi adóügyi jegyzőt a szeghalmi járás főszolgabiraja 5 korona rendbírsággal sújtotta. Egyed Ignác bucsateFpi jegyző és Csaba József bucsateFpi községi esküdt ellen a fegyelmi eljárást elrendelte. Virágh Elemér endrődi anyakönyvvezető helyettest a gyomai járás főszolgabirája 5 korona rendbírsággal sújtotta. Temesvarmegye főispánjának átírására a fegyvertartás kérdésének országos szabályozása a belügyminiszter í rnál megsürgettetett. Dr. Zöldy János főorvos havi jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok altalaban kielégítők voltak, amennyiben az előző hónapokhoz viszonyítva az elhalálozás 13%-kai kevesebb volt. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: 1. diphteria 33 megbetegedéssel és 6 halálozással; 2. vörheny 31 megbetegedéssel és 3 halálozással; 3. kanyaró 70 megbetegedéssel, 4. hasi hagymaz 7 megbetegedéssel 2 halálozással, 5 szamárkohögés 3 m egbetegedéssel 2 halálozással, 6. bárány himlő 2 megbetegedéssel, összesen 146 megbetegedéssel és 11 halalozassal (11 százalék.) Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt uralkodó, amely valamennyi megbetegedésnek majdnem felét tette ki. Lefolyása szelíd volt, leginkább fertőzött községek Békés és M-zőberény voltak. Kevesebb volt a difteriások s a vörhenyesek szarná. A betegségek továbbterjedésének meggátlására a lehelő hatósági intézkedéseket mindenütt megtették. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 234. hullán 3 esetben, orvos törvényszékit pedig 11 és 6 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 30 egyént, akik közül meggyógyult 25, meghalt 5. A halva szülöttek száma 25, elvetélteké 22. Heks Miksa törvényhatósági főállatorvos havi jelentésében előadta, hogy az állategészségügy múlt havi állása kielégítő volt, amennyiben a ragadós állati betegségek kis számmal és minden esetben csak szórványos jelleggel mutatkoztak. Ehhez képest az állatforgalom úgy a belföldön, mint az exportot illetőleg alig szenvedett korlátozást, úgyszintén az elhullást veszteség sem volt számbavehető. Jelzett idő alatt elhullott négy nagyobb és 124 drb kisebb hasznos házi állat, ezek között volt 52 db juh és 172 db sertés. Botka István, kir. pénzügyigazgatóhelyettes havi jelentése szerint Békésvármegyére a folyó évre előírásba vett állami egyenes adó összege 1.564,298 K befizetés a múlt hó végéig 890.736 K tényleges hátralék 637 562 K csupán az elmúlt hóban befizettetett 699 018 K Minélfogva a február havi eredmény a múlt évi február havi eredménnyel szemben 16277 koronával kedvezőtlenebb. Hadmentességi dij hátralék volt összesen : 64848 K ; erre b-fizettetett a múlt hó végéig 35725 K a tényleges hátralék 29123 K A folyó évi február havi befizetés 1803 koronával kedvezőtlenebb, mint a múlt évi február havi befizetés. A jövedéki ágazatokban az elért eredmény a következő : fogyasztási adóban szeszadóban bélyeg és jogilletékben söradóban dohanyjövedelem összesen: 30010 K 69 f. 37256 K 07 f. 115580 K 70 f. — K — f. 155 17 K 04 f. 338464 K 49 f. Ideiglenes házadómentességet 32 esetben, adófizetési halasztást pedig 17 Ízben adott a kir. p>mz- ügyigazgutóság. A penzügyigazgató helyettes által előadott többi ügyek túlnyomó részben adótörlések, valamint a dologi végrehajtás elrendelésére vonatkoznak. Dr Z'óldy Géza főügyész által előadott ügyek közül felemlítjük a kórházi orvosoknak felebbezését a kórházi bizottságnak azon határozata ellen, mely szerint a fegyvergyakorlatra behívott kórházi alkalmazottak részére, amennyiben a nyugdíj intézet tagjai 35 napig utalványozta fizetését, ellenben azok részére, akik nem tagjai a nyugdi intézetnek, a katonai szolgálat tartamára semmit sem utalványozott. A közigazgatási bizottság a felebbezések elbírálására magát nem tartotta illetékesnek és áttette azokat a törvényhatósági bizottsághoz, mint illetékes hatósághoz. Kovács János Gyomán mozgófénykép színházat akar felállítani a Gyoma község tulajdonát képező pavillonban. A község azonban oly súlyos feltételebadságunkat elnyomta, sok millió polgártól kizsarolta véres verejtékkel szerzett keresményét.“') „Magyar hazánk az örökös tartományok gyarmatává alacsonyittatott.“ „Az állami katonaság behozatván, fi haza fiai embertelen módon hurcoltattak a rabszolgaság ezen örökös pályájára.“ Elpanaszolja azután Kolozsvár közönsége, hogyan idegeníti el a hadsereg a magyar fiút enhazájától, a magyar katonát idegen tartományok, az idegen katonákat a magyar haza elnyomására használják fel De fordult a kocka. „ . . Bécs falai közt megdőlt az abszolutizmus . . . s a királyi esküvel szentesített ez évi (1848) áprilisi törvények hazánk minden ajkú és vallásu népei számára biztositák a jogegyenlőséget, a közös szabadságot és testvériséget.“ Azonban az önkény fúriái a megbukott hatalmasok a reactio cinkosai — Olaszország meghódítása által felbátorittatva, felemelik kigyó fejeiket S igen jól tudván azt, miként a népek s általában az emberek egymás iránti gyűlölete: a zsarnokok ereje, ellenben az emberek, népfajok és nemzetek egymás közti szeretete : az országok jólétének kútfeje és a zsarnokok visszarettentője — a kivívott szabadság letiprására a különböző népfajok össze- veszitése gyalázatos fegyverét ragadák meg.“ Mily éleslátással tekintettek bele a dolgok mélyébe a kolozsvári polgárok, midőn ez utóbbi mondatot Írták. Mintha csak olvasták volna, mint ahogy mi olvashatjuk Básta tábornok előkerült levelét, melyben a szabadságharc előtt 246 évvel (1602. december 20 Gyulafehérvár) r) urának, a „Szentséges Császári Felség !“-nek azt ajánlja, hogy i) Mindezen idézetek az irat különböző helyeiről összecso- portositott fontosabb momentumok szószerinti idézetben. Közölte a Századok 1868. 552 —558. lapjain id. gróf Teleki Domokos. Erdélyben a „felséges austriai ház“ érdekében játsza ki egymás ellen a magyar, szász és oláh népeket, hogy mig ezek egymással civódndk, ők, a felséges ausztriai ház nyugodtan uralkodhassa nak az ország felett „Ily fogassal volt már Róma is — irja Básta Rudolf császárnak tovább — tekintélyének oly szorgos fenntartója és nemcsak az első uralkodók: Octavianus, Tiberius közvetlen utódjaik, hanem a következés hosszú során át a keleti s nyugoti imperatorok is.“ A ravasz olasz tanácsa meghallgatásra talált. A „felséges austriai ház“ e „fogással“ élt „szeretett magyar nép“-ével szemben — nem egyszer s igy most is. Mint a kolozsvári polgárok iratából is kitűnik, „a hazudott rémképek és elérhetetlen üdvök csábjaival felbujtogatott különböző ajkú népfajok között a testvériség szelíd hangját: harag, bosszú és a legrosszabb szenvedélyek dühe váltotta fel.“ Osztrák pénzzel segitett hóditósereg jött — mint írják — osztrák tábornokok vezérlete alatt: Jellasich a fellázított horvátokkal, a rácok és szer- bek, Hurbán. „a kies pott tót pap“ „nyílt háborúval támadták meg Magyarországot “ „Szeben, a reactió fészke: a magyar kormánynak felmondotta az engedelmességet ... az oláh bujtogatókkal szövetkezett, azokat pénzzel segíti s . . . magát a bécsi minisztérium kormánya alá adta Az oláhok Urbán vezérlete alatt nyílt táborba szállanak s több helyeken az éretlen magyarságot is tulajdon vesztére pártos zászlajok alá csábítják.“ (E szégyenletes valóságról a szabadságharc legtöbb kútfője és történetírója hallgat.) A bécsi kamarilla müve mindez, mely nem akar egyebet, mint „kiirtását azon nemzetnek, mely az ellene fellázított testvérnépék számára is általa kivívott szabadság mellett fölkelt, megvédeni és megtartani azon közszabadságot, mire Ferdinánd király Isten és nemzet előtt mégesküdött, de minek letiprására udvari ármány s asszonyi ravaszság') gyilkot szegeznek.“ „A király saját kézirata alatt kiadott nyilatkozatában a pártütőknek cselekményeit kárhoztatta, de az őt környező áruló kamarilla a királyi szó szentségét is meggyalázva a pártütőknek Bécsből és Gratzből császári fegyvereket, pénzt és hadi . szereket szolgáltattak “ S a felbujtogatott nemzetiségek, mig a délvidéket lángba borították s császári csapatok a Dunántúlon nyomultak előre, Erdélyben „a falukon nyilt lázadás dühöng, lántsákat készítenek, kaszákat köszörülnek . . . s nem lehet tudni a percet, mikor fogja Urbán a maga rendezett táborát megindítani “ „A magyarság ezen megyékben (Kolozs, Torda, Doboka, Belső-Szolnok) elszórva s amiatt élete, vagyona az egyszerrei megtámadásnak, kiirtásnak van kitéve “ „Kőszöbén állunk vagy a szabadság pitvarának, vagy szélén állunk az ármány által számunkra megásott sírnak “ „Egyesülve dicsőség és tartós szabadság leend küzdelmünk bére. Nem egyesülve s egyet nem értve, szolgaság és kiirtás.lesz veszteségünk“ „Atyafiságos bizalommal“ kéri ezért Kolozsvár közönsége a „tisztelt székely nemzeti gyűlést“, hogy keljen fel a haza oltalmára s a kiirtani szándékolt magyarság védelmére fogjon fegyvert. Október 10 én Írták alá ez iratot Grois főbíró és Kenyeres jegyző. 13-án már Balázsfalván öt s 15 én Kis-Enye- den 14.1 magyar vérzett el a fellázadt oláhság kezei között. 16-án gróf Mikó Imre elnöklete alatt megnyílt a székely nemzeti gyűlés Agyagfalván. „Midőn ') Célzás Zsófia főhercegnőre, Ferenc Károly főherceg fele* ségére, Ferenc József király anyjára, ki akkor már igen befolyásos tagja volt a kamarillának.
